Legalábbis ezt árulta el Graham Norton műsorában. A U2 frontembere állítólag 20 éve küzd a zöldhályoggal, emiatt kell még beltérben is napszemüvegben lennie. Ez persze még mindig nem mentség arra, hogy miért kell ráerőszakolni másokra az új lemezedet. (via)
Figyeljük meg, hogy a petárdával megdobált, nemzeti érzésükben megsértett magyar ultrák által készített kisfilm milyen árnyalt eszközökkel ábrázolja a kurucos temperamentumot.
A fantasztikus nevű Paul McCarthy alkotásán hőbörögnek a párizsiak, akiknek a Vendome térre kirakott óriás fenyőfáról valami egészen más jut eszükbe.
Persze nem akarjuk félrevezetni a kedves olvasót, ezért inkább megkérdezzük:
Három fellépőt gyorsan átugrottunk, és most egy Dani nevű fiú klarinétozik. De milyen elképesztően. Nyilván ezért maradt legutolsónak. Vataps meg minden. Nem találok róla videót, de mindegy. A zsűri fényképeket tologat, nyilván őt fogják továbbjuttatni.
Valahogy annyira amatőr ez az egész, olyan szomorú ez. Rengeteg tehetséges gyerek, neves zsűri, a műsor láthatóan rengeteg pénzből készült, és valahogy mégis érdektelen. A könnyűzenei tehetségkutatóban az a jó, hogy oda bárki jelentkezhet, és az amatőrök, meg a tehetségtelenek miatt sose lehet tudni, hogy mi következik, amit az adásokban maximálisan ki is használnak.
A Virtuózokban azonban olyan erős az előszelekció, hogy nyilvánvalóan csak különlegesen tehetséges, már eleve a zenei közép- vagy felsőoktatásba bejutott fellépőket látunk. És ettől az egész valahogy a 12 milliós fődíj, meg a külföldi koncertlehetőség a néző számára tét nélkülivé válik.
Persze, Dávid továbbjutott. Váradi Gyula meg nem. Én meg ezt a műsort nem fogom többet nézni, nemcsak azért, mert otthon nincs tévé, hanem mert valahogy pont a zene szeretete, az egész varázslat hiányzik belőle, vagy legalábbis azt nem sikerül átadni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Pedig mennyire örülök, hogy van ilyen komolyzenei tévéverseny, és mivel otthon nincs tévé, pont akkor, amikor itt ülök bent. De ez olyan szomorúan, fájdalmasan semmilyen. A zsűri épp hatalmas szavakat használva magyaráz egy Chopin-t zongorázó fiúnak, de a szavaik üreen konganak, mer az adásban szinte semmi nem jön át abból, amiről beszélnek.
Már csak négy fiatal van hátra, de még koránt sincs vége a napnak. Egyre több és több tehetséges fiatal lép a zsűri elé.
Épp ez a felkonferálás vagy töltőszöveg vagy mi hangzott el. És sajnos az egész műsor ilyen.
A zsűri elé egymás után sorjáztak a tehetségesnél tehetségesebb versenyzők.
Most meg ez. Hát így.
Aki nem kap szobrot, az csak a zsűri utólagos beválogatásában bízhat - derült ki a műsor felén bőven túl. Előbb egy csellista, aztán egy jön, aztán egy fuvolista lány. Ha jól értem, itt mindenki a konziba, azaz a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába jár, kicsit mintha az iskola háziversenyét látnánk. Annyira kár, hogy semmit nem lehet megtudni a fellépőkről, vagy csak pár minimális információt, és azok sem túl érdekesek. Pedig látszik, hogy a stáb elment a gyerekek családjához, de mégsem sikerül őket bemutatni, épp csak egy kötelező minimálkört, vagy még azt sem. Inkább nézzük a hírügyelet eddigi kedvencé, Váradi Gyulát.
Könnyedén megsérültek azok az utasok, akik egy vaporettón utazva hajónak ütköztek Velencében, írja az MTI. Összesen heten sérültek meg, amikor a Guideca-csatornán haladó vízibusz nekiment egy lehorgonyzott dereglyének. A leginkább teherszállításra használt dereglye tele volt a csatornába levert cölöpökkel, az egyik ilyen átfúrta a jármű ablakát.
hogy a most hegedülő fúnak a tanára a zsűriben ül? Mármint értem, hogy lehet, de azért akkor is furcsa. A fiú Saint-Saëns-t játszik, nyilván továbbjut, elképesztően tehetséges, a tanára meg sokatmondóan mosolyog.
Ennek a műsornak a kitalálói, úgy tűnik, azt felejtették el, hogy a komolyzene egy nehezebben érthető műfaj, legalábbis a nézők többségének nehezebb értelmezni, értékelni a látottakat. Nem is kapnak semmi segítséget, hogy mire kéne figyelniük: gyerek bejön, játszik, szülő izgul, zsűri örül. Ez így nagyon kevés. Ha meg nincs zenei ismeretterjesztés, akkor legalább legyen dráma. De az sincs.
Mindenesetre ez a kövérkés fiú, Gyula, aki most játszik, nagyon cuki. De mit mond a zsűri: komoly produkció. Brrr.
Pedig nagyon drukkolok, hogy valami kijöjjön belőle. Pár perc alatt hektikus váltásokban négy gyereket lehetett hallani, aztán most egy hárfás lány jön. A mamája nagyon izgul. Benne van a kezében - mondja szakértőn a műsorvezető a mamának. Igen, bólogat a mama. Mondjuk tényleg, nagyon szépen játszik. Glinkától szól a Pacsirta, rajta látszott eddig először, hogy zenél, nem csak eljátszik egy darabot, ő is kap egy szobrocskát, egy pici hegedű az. Ez biztos jelent valamit.
A zsűri bennfenteskedik, most megható pillanatok és könny a színfalak mögött. Ilyen összevissza kapálódzás az egész, nem értem, egyesek miért hosszan, mások miért röviden szerepelnek, például azt az ütős fiút az előbb tovább is mutathattták volna. A fellépőkről semmit se lehet megtudni, csak pár sablonos tényt.
A komolyzenét kéne megszerettni, vagy valami ilyesmi, de pont ez nem sikerül, a zene szeretete, hogy ebben az egészben mi a jó, miért éri (vagy nem éri meg) egy gyereknek iszonyatos munkát befektetve zenélni tanulni, na abból semmi sem derül ki. Most egy oboás lány játszik, szépen, de csak másodpercekig lehet összefüggően hallgatni. Kap valami szobrocskát a zsűritag Miklósa Erikától, de hogy miért, a többik meg mire várnak, azt nem tudom. Ja, most kiderült, ezek virtuóz-szobrok! Ez biztos jelent valamit.
Egy srác Beethoven Holdfény-szonátájának egyik tételét játssza, kíváncsi vagyok, lesz-e, aki megmondja neki, hogy ehhez még kicsit fiatal. Elképesztően virtuóz, ahogy eddig mindenki, de valahogy mégsincs sok köze ahhoz, ami szól. Megint beledumálnak, megőrülök ettől, miért nem lehet három percig csendben lenni? Azért, mert a műsorvezetőnő szerint fantasztikus, ahogy a testével is játszik. Ja!
Itt ülök az esti hírügyeletben, és a köztévében látványos felvezetéssel most indul a Virtuózok! Az első fellépő, Bence pikolón (egy icipici, furulyaszerű hangszeren) Vivaldit játszik. Nem tudom, mi fog ebből kisülni, kerül amibe kerül, én ezt most nézni fogom. Közben már a második srác tubázik, elképesztő sebességgel. A műsorvezető sajnos belebeszélt mindkét előadásba, ezért sajnos abból, amit a zsűri méltat, semmi nem jön át a közvetítésben.
Para lesz az idei halloween azokban az amerikai államokban, ahol engedélyezték az orvosi marihuána fogyasztását. A Reuters arról ír, hogy egyre többen készítenek vicces édességeket a legálisan beszerezhető orvosi marihuánából, ami halloweenkor könnyen kisgyerekek kezébe kerülhet (a közben Forbes arra is rámutat, hogy '96-óta kb. minden évben visszatér ez a hír).
Példának bemutatnak egy marihuána-kivonatot tartalmazó gumimacit (balra) és egy rendeset (jobbra).
A recepthez amúgy nem nehéz hozzájutni. Elég elkezdeni begépelni például a Google keresőjébe, és a gummy bear vodka mellé a kereső a marihuánát is feldobja automatikus kiegészítésként.
A főleg Hunter S. Thompson gonzópápa illusztrátoraként ismert Ralph Steadman saját bevallása szerint nemrég két hét alatt ledarálta a Breaking Bad (Magyarországon Totál Szívás címmel futott) sorozatot, és az elvonási tünetei enyhítésére / rajongását kifejezendő minden évadhoz rajzolt egy karaktert az Vince Gilligan remekművéből. A keménydrogok és a sivatagi forróság kézenfekvő párhuzamot nyújtanak a Félelem és Reszketés Nevadája és a Breaking Bad Új-Mexikója között.
„Csak hagyjatok békén, tudom, mit csinálok” – reméljük ez az esti buliban is így lesz, amikor csapra verik a vodkát.
Ha elfelejtkezett volna róla, a BKK segít:
Sajó kolléga küldte be, én meg szorgalmasan bedobom, hogy a november 10-én megjelenő új Foo Fighters lemez, a Sonic Highways első dala, a Something From Nothing már hallgatható, többek között itt:
Mindannyian ismerik az Abbey Road legendás borítóképét, amin a Beatles tagjai átsétálnak egy zebrán, ugye? A Bloomsbury aukciós házban kerülnek most árverésre azok a képek, amik annak idején nem voltak elég jók borítónak.
Ian Macmillan csinálta ezeket a képeket a zenekarról, és mivel az utat csak tíz percre zárták le a fotózás kedvéért, nem volt idő mindent alaposan kitalálni. Egy létrát állított fel az út közepén, arra mászott fel fotózni, a zenekar tagjait pedig arra kérte, hogy fel-alá sétáljanak, amíg el nem találja a tökéletes kompozíciót.
A próbálkozásnak emléket állító #nemsikerült kockákból most megpróbálnak nagyon sok pénzt csinálni. Az aukciós ház 27 millióért (70 ezer font) adja darabjukat.
A különbség az eredetihez képest mindössze a mozgásfázisban van. A Híres Képen mind a négy tag lendületesen mozdul előre, nagyjából egyenlő távolságra vannak egymástól, és hasonló szöget zárnak be a lábaik.
A Levszki Szófia csintalan szurkolói belerondítottak az UEFA rasszizmusellenes kampányába, és a Ludogorec elleni bajnokin a nemet igenre cserélték. A meccset megnyerték 3-2-re, és a klubot mindössze 8500 euróra büntették meg.
Első nagylemezén dolgozik éppen Middlemist Red, akik nem azért érdekesek, mert ilyen meg olyan győztesek, hanem mert baromi jó zenét játszanak. A magyar zenerok mikrokoncertjeit rögzítő Balcony TV-nél mutatták be az első dalt az új albumukról, aminek Alas a címe. Akik szeretik a pszichedelikus rockot, azoknak kötelező.
Valójában persze inkább csak arról van szó, hogy a Verge stábjában dolgozik a világ leglazább hüvelykujjával élő újságírója, aki egy pillanat alatt érdekessé tette a tegnap bemutatott, feleslegesen túlvékonyított, de amúgy semmi extrát nem mutató tabletet.
Someone at the Verge needs to call a thumb doctor. pic.twitter.com/kx2dXEHC5j
— Samuel Agboola (@SamuelAgboola) October 17, 2014
Brutálisan meggyilkoltak két nőt Tanzániában. A három férfi azért vágta fel a nők torkát és darabolta fel őket, mert szerintük olyan rontást küldtek rájuk, ami miatt az egyik támadó impotens lett. Nem az első ilyen eset a környéken: múlt héten hét ember halt meg nyugat-Tanzániában úgy, hogy rájuk gyújtották a kunyhóikat: őket szintén boszorkánysággal gyanúsították. Egy helyi jogvédő szervezet becslése szerint nagyjából ötszáz embert ér évente hasonló okból támadás, 2005 és 2011 között pedig nagyjából 3000 ember halt meg így. (Raw Story)
Izé. Biztos van nevetségesebb hang az anyatermészetben, de azért ember legyen a talpán, aki nem röhögi ki szerencsétlen pumát, mikor megküld egy nyávogást, aminél még Sári néni macskája is férfiasabb hangot produkál. Remélem nemsokára az oroszlánokról is kiderül, hogy úgy nyávognak, mint amikor kiscsoportos óvodás próbál utánozni egy macskát.
Nagyon eltérőek a becslések arról, hogy hányan élnek Kiberában (szó szerint: a dzsungelben), Kenya és egyben Afrika legnagyobb nyomornegyedében, mely alig pár kilométerre terül el Nairobi központjától. Nemzetközi szervezetek szerint egymillió ember élhet itt elképesztő körülmények között (összehasonlításképpen: Nairobi lakosságának 60 százaléka gettóban él, melyek a város területének mindössze 6 százalékát foglalják el). Rengeteg HIV-fertőzött ember él itt például, sokaknak elérhetetlen az oktatás és az egészségügyi ellátás. Egy új helyi közmunkoid programban viszont fiatalok takarítják ki a gettót, ahova egyébként fehér emberként csak autóval vagy fegyveres kísérővel javallott bemenni.
Az továbbra is problémás, hogy az átlagos vályogkunyhó nagyjából ennyire van csatornázva, az utak/ösvények mentén szó szerint patakokban folyik a kosz és a fekália. Van, aki nejlonzacskóban, mások anélkül intézik dolgukat, az utak mentén csatornákat ástak a szennyvíz és szemét kezelésére:
Nem csoda, hogy a Kibera szélén működő, háromezer diákot oktató iskolában már a falakat is a vécéhasználat és kézmosás fontosságát propagáló rajzokkal dekorálják:
Az Oscar-díjas Marion Cotillard és az Arany Pálma-díjas Dardenne-testvérek közös filmje, a Két nap, egy éjszaka az egymás mellett kiállásról, a hétköznapi hősökről szól. És ha ez nem lenne elég, egy nagyon jó film, ami azért nem akad minden héten a mozikban. Egymás segítséről szól a Hősök Tere kezdeményezés is (http://www.hosoktere.org), ezért az Uránia mozi és a filmet forgalmazó Mozinet az október 21-én 18.30-kor kezdődő premier előtti vetítés jegybevételének felét a Hősök Terének ajánlja fel. Menjen el ön is, nézzen meg egy igazán jó filmet, és érezze, hogy ezzel még jót is tett!
A Hősök tere projekttel korábban foglalkozott az Index is, itt a videónk róla:
Klassz fotókat tett közzé az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA). Nagy felbontású kamerákkal felszerelt drónokkal követtek kardszárnyú delfineket az óceánon, hogy megbizonyosodjanak róla, esznek-e rendesen az egyébként veszélyeztetett állatok. A távirányítású drónok – szemben a repülőkkel vagy a hajókkal – nem zavarták az állatokat, így nyugodtan követhették őket mindenfelé, anélkül hogy a viselkedésüket befolyásolták volna.
Az alábbi fotóról például azt állapították meg, hogy:
– a felső nőstény alultáplált, kritikus állapotban van
– a középen úszó példány elég jó húsban van (látszik is, hogy sokkal szélesebb a többieknél)
– a legalsó példány pedig terhes, és nemsokára szülni fog.
Kicsomagolták Johannes Vermeer Az asztronómus című, 20 milliárd forintra biztosított festményét pénteken a Szépművészeti Múzeumban. A kép a Rembrandt és a holland arany évszázad című kiállításon lesz látható október 31-től.
Több mint 100 festő 178 képét nézhetjük meg, 20 Rembrandt-festmény is érkezik, ezzel a kiállítás a holland mester egész életművét átfogja egy 17 évesen festett korai festménytől a legutolsó önarcképig. Vermeertől három munka érkezik, ami a 38 darabos életműhöz képest jelentős szám, ráadásul Vermeer-festmény magyarországi múzeumban eddig még sosem volt látható.
Az asztronómust a Louvre-ból sikerült megszerezni, ráadásul párdarabja, A geográfus is látható lesz. A kiállításra érkezett anyag biztosítási összértéke meghaladja az 1 milliárd eurót. (MTI)
Nyáron jött ki a Kelemen Kabátban új albuma Maradjatok gyerekek címmel. A címadó dalnak a Recorderen volt a videópremierje, ahogy a lemez első számának klipje is ott debütált most.
„A klip ötletét kedves barátunk, Boros Bence – Az Állapot vetette fel. Vele már a Nyári és a Téli Dallam kapcsán is dolgoztunk, illetve három éve szinte folyamatosan kreatív tanácsadóként segíti a zenekart" − írják sajtóközleményükben. Megkértük Az Állapotot, mondjon néhány mondatot a klipről:
„A klip előkészítése viszonylag hosszadalmas volt ugyanis a főszereplőnek Horváth Boldi “Szerecsenkirálynak” táncórákat kellett vennie, de már az első pár alkalom után kiderült, hogy született tehetség. A helyszínnel kapcsolatban is nagyon magasak voltak az elvárások, mert olyan helyszínt kerestünk, amely sem nem menő, sem nem retró, nem is vicces és nem is komoly, ezért nagy kihívás volt egy normális fodrászatot találni. Végül a Tabánnál akadtunk rá a tökéletesre. Arra törekedtünk, hogy egy olyan környezetbe helyezzük el, ahol nem meglepő ha szól egy fasza diszkószám, de meglepő ha valaki rendületlenül táncol".
...most vegye fel a fejhallgatót, és nézze meg ugyanezt zenével...
...ha ötleteket keres a szülinapi tortához, akkor nézze ezt...
...ha már péntek délben részegeket akar látni, akkor itt vannak, tessék....
...és ha még több ilyet akar látni, akkor itt vannak a hét legjobb coubjai.
A Pécsi Stúdió blog ismét egy olyan jelenségről posztolt, amire talán már nem is emlékszik senki.
A Dunántúli Napló 1989. november 9-i cikke szerint drámai a helyzet, a Jugoszláviából érkező turisták ugyanis szinte kifosztják a baranyai boltokat. Déli szomszédunknál ebben az időben tették szabadárassá az élelmiszereket, ezáltal pedig komoly áremelkedés ment végbe az élelmiszerárak területén. Érdemes volt átjönni hozzánk bevásárolni, de a roham jelentős áruhiányt okozott, komoly zavart okozva a kereskedelmi ellátásban. Tömeg, tolongás, üres polcok, feszültség. De miért nem intézkedett senki? Részletek a blogon.
