„Az ÉS legelső számának első oldalán Ferenczy Béni egyik alkotása, az ötödiken Hincz Gyula rajza, a nyolcadikon Medgyessy Ferenc Táncosnője szerepelt, egyébként pedig a fejléc toldaléka szerint az Élet és Irodalomban nemcsak élet és irodalom, hanem „Színház, Művészet” is található. Mindamellett eleinte csak a kultúrpolitikai szándék volt tisztázott: elhitetni az olvasóval, hogy a forradalom leverése után a szellemi élet visszazökkent a normális kerékvágásba, de például a képanyag kiválogatásának szempontjait illetően bizonytalanság uralkodott. Nem túl sokáig. A szerkesztőség hamarosan ráébredt, hogy ebben a lapban fotónak nincs helye, a korabeli nyomdatechnika adottságaiból fakadóan pedig festménynek se nagyon, ide leginkább fekete-fehér grafika való, tusrajz, metszet, rézkarc, effélék. Később a magasnyomást ofszet váltotta fel, Nagy Lászlót Bán András, őt pedig Szikszai Károly, a lényeg azonban nem változott. Az ÉS az egyetlen olyan – viszonylag széles körben ismert – sajtótermék, amelyben az olvasó a kortárs magyar grafika legkiválóbb művelőinek munkáival találkozik, ez így megy immár hatvan esztendeje, és ha rajtunk múlik, így is marad.ʺ Váncsa István írásával kezdődik a Godot Galéria meghívója, amely június 7-24 között kiállítást szervez az idén hatvan éves ÉS-hez kötődő képzőművészek munkáiból.
Közreműködik: Váncsa István, Grecsó Krisztián, Darvasi László, Dóra Attila szaxofon
A kiállító művészek: Bada Dada Tibor, Fehér László, Fekete Szilvia, feLugossy László, Gaál József, Gerlóczy Sári, Haász István, El Kazovszkij, Kondor Béla, Kopasz Tamás, Kovács Péter, Könyv Kata, Nádler István, Šwierkiewicz Róbert, Szemethy Imre, Szikora Tamás, Szikszai Károly, Szotyory László, Szurcsik József, Szüts Miklós, Vásárhelyi Antal, Vojnich Erzsébet.
És a kiállításon látható Esterházy Péternek az ÉS 1. oldal című könyveihez írt kézírásos jegyzete.