A butleri merénylet beárnyékolja ugyan, de hivatalosan is megkezdődött az amerikai republikánus pártkonferencia, és már az első napon – hatalmas tapasszal a sérült fülén – megjelent Joe Biden kihívója, Donald Trump.

„Ma azért van itt, hogy megmutassa bátorságát. Ő lesz az Egyesült Államok következő elnöke” – fogalmazott az esemény műsorvezetője, miközben a küldöttek ujjongtak a Fiserv Forum sportarénában, Milwaukeeban, ahol mintegy 20 ezres közönség gyűlt össze. Donald Trump az esemény kezdetekor a levegőbe emelte az öklét, mosolygott, és azt mondta: „köszönöm”.

A Bild beszámolójában megjegyzi, hogy Donald Trumpot ritkán lehet ennyire elérzékenyülve látni, ezúttal úgy tűnt, közel a könnyezéshez, miközben széles mosoly jelent meg az arcán.

A német lap szerint az egész támadás Donald Trump arcára volt írva, miközben két fia, Donald Trump Jr., Eric Trump és újonnan kinevezett alelnökjelöltje, J. D. Vance állt mellette a pártkonferencián.

A világot és az Egyesült Államokat is sokkolta a hír, hogy a Pennsylvania állambeli Butlerben tartott választási gyűlésen merényletet követtek el Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje ellen közép-európai idő szerint vasárnap kora hajnalban.

A szabad világ vezetői posztjaként emlegetett elnökségért induló amerikai politikust bár vérző füllel kísérték le a színpadról, túlélte az ellene irányuló támadást. A merénylet körülményeiről szóló részletes cikkünket ide kattintva olvashatja.

Cikkünk frissült!

A volt elnök – aki ellen hétvégén merényletet kíséreltek meg – a republikánusok konvencióján készül bejelentésre. Elsőként a Fox News riportere, Bret Baier közölte élő adásban, hogy Trump ma bejelenti az alelnökjelöltjét. 

A  CNBCszerint Baier úgy fogalmazott: „Megerősítette, hogy ma fog alelnököt választani” – mondta Bret Baier. Ezenkívül Trump azt is elmondta neki, hogy „további meglepetések is várhatók”.

Így kezdődött 

A Fox News információja után már be is indultak a találgatások a közösségi médiában, hogy kinek a nevét mondhatja ma be Donald Trump. 

• Magyar idő szerint vasárnap hajnalban merényletet követtek el Donald Trump volt amerikai elnök, jelenlegi republikánus elnökjelölt ellen a Pennsylvania állambeli Butler városában, egy választási gyűlésen, amely a politikus utolsó ilyen nyilvános gyűlése volt a republikánus párt országos jelölőgyűlése előtt.
• Az elnökjelöltet a biztonsági személyzet védőgyűrűjében vitték le a színpadról, miután Trump beszédének megkezdése után mintegy hat perccel a tompa lövéshangok után a füléhez kapott, majd az emelvény mögé bukott, ezután a védelmét ellátó titkosszolgálat ügynökei körbevették, majd a vérző fülét fogó elnökjelöltet közösen levitték a színpadról.
• A merénylőt, a republikánusként regisztrált 20 éves Thomas Matthew Crooksot a helyszínen megölték. Információk szerint egy közeli épület tetejéről nyitott tüzet Donald Trumpra, a választási gyűlés biztonsági kerítésén kívül. Rajta kívül egy néző is meghalt a helyszínen, kettő pedig súlyosan megsérült.
• Donald Trump közleményben mondott köszönetet az amerikai titkosszolgálat őt védő embereinek, valamint a rendvédelmi szervek minden tagjának a gyors beavatkozásért, egyúttal hihetetlennek minősítette, hogy ilyen cselekmény megtörténhet az Egyesült Államokban. Az incidenst követően a republikánus elnökjelöltet kórházba vitték, amit azóta már elhagyott.
• A Fehér Ház szombat késő esti közlése szerint Joe Biden telefonon beszélt Donald Trumppal a merényletet követően. A jelenlegi amerikai elnök az esti órákban újságírók előtt rövid nyilatkozatban ítélte el a történteket, hangsúlyozva, hogy nincs helye az erőszaknak Amerikában.

Helyi idő szerint július 13-án szombat délután, magyar idő szerint vasárnap hajnalban merényletet követtek el Donald Trump volt amerikai elnök, jelenlegi republikánus elnökjelölt ellen a Pennsylvania állambeli Butler városában, egy választási gyűlésen, amely a politikus utolsó ilyen nyilvános gyűlése volt a Republikánus Párt országos jelölőgyűlése előtt a 2024-es amerikai elnökválasztás időpontjához, november 5-éhez közeledve.

A nagygyűlésen több ezren vettek részt, a színpadot három pajtaszerű építmény előtt állították fel, amelyeket üres mezők vettek körül. A támadás Trump beszédének megkezdése után mintegy 6 perccel történt, a republikánus politikus a tompa lövéshangok után a füléhez kapott, majd az emelvény mögé bukott, ezután a védelmét ellátó titkosszolgálat ügynökei vették körbe.

Ezt követően az Egyesült Államok korábbi államfőjét autóba ültették, majd a konvoja elhagyta a helyszínt.

Pennsylvania kormányzója hozta nyilvánosságra, hogy a volt amerikai elnök magángépe elhagyta Butler környékét, ahol a nagygyűlést tartották, majd hozzátette, hogy Trump „az amerikai titkosszolgálat védelme alatt állt, a pennsylvaniai állami rendőrség segítségével”. Az elnökjelölt gépe ottani idő szerint már vasárnap landolt a Newark Liberty nemzetközi repülőtéren, New Jersey-ben.

A republikánus jelölt kampánycsapata azóta közölte, hogy a volt elnök már „biztonságban” van. A sérüléséről egyelőre nem adtak információt, azt viszont hangsúlyozták, hogy a jövőben további intézkedéseket foganatosítanak a biztonsága érdekében. A politikus közleményben mondott köszönetet az amerikai titkosszolgálat őt védő embereinek, valamint a rendvédelmi szervek minden tagjának a gyors beavatkozásért.

Úgy tudni, hogy a két halotton kívül további két személy súlyosan megsérült. Az állami rendőrség azonosította az áldozatot és a sérülteket – akik mindannyian felnőtt férfiak voltak –, de neveket nem voltak hajlandók közzétenni. Később kiderült, hogy az áldozat neve Corey Comperatore, aki tűzoltóként dolgozott, és nemrég töltötte be az ötvenedik életévét. A férfit lányai és felesége gyászolják.

Donald Trump a Truth Social-oldalán közzétett nyilatkozatában részvétet nyilvánított az ellene irányuló merényletkísérletben életét vesztett ember családjának, valamint a közönség súlyos sebesülést szenvedett tagjai hozzátartozóinak is.

Vizsgálják a támadás körülményeit

A nyomozók még nem azonosították a tettes indítékait, ugyanakkor merényletnek minősítették az esetet. A támadóról csupán annyit közöltek, hogy magányos elkövetőről volt szó, a használt fegyverről sem árultak el részleteket. A területet lezárták, és bűnügyi helyszínnek nyilvánították, ahol nagy létszámú nyomozói csoport kezdte meg a további információgyűjtést.

A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és Pennsylvania állam rendőrségének helyi idő szerint szombaton éjfélkor tartott sajtótájékoztatóján megerősítették, hogy a nyomozás merényletkísérlet miatt zajlik.

Az állami rendőrség állítása szerint a titkosszolgálat volt a felelős a helyszín felméréséért, az FBI szerint pedig „meglepő”, hogy a lövöldöző ennyi lövést tudott leadni. Egyes információk szerint azonban alapvető biztonsági hibát vétettek a Trump épségéért felelős szakemberek, ami akár az egykori államfő életébe is kerülhetett volna.

A hírek szerint a rendőrség robbanóanyagokat, egyes információk szerint robbanószerkezeteket talált a támadó gyűlés közelében parkoló autójában, valamint az otthonát is átkutatták, ahol szintén robbanóanyagokra bukkantak. Egyelőre nem tudni, hogy mi volt a terve a nála talált eszközökkel, a merényletben használt fegyver értesülések szerint egy AR-15 jellegű félautomata gépkarabély volt, amiről a bűnüldöző szervek tisztviselői úgy vélik, hogy apja vásárolta, legalább hat hónappal korábban.

A támadás célpontja: Donald Trump

A merényletet követően Donald Trumpot kórházba vitték, amit azóta már elhagyott. A volt amerikai elnök hihetetlennek minősítette, hogy ilyen cselekmény megtörténhet az Egyesült Államokban. Egyúttal arról is beszámolt, hogy a golyó a jobb fülét érte.

„Rögtön tudtam, hogy valami nincs rendben, amikor meghallottam a süvítést és a lövések hangját, majd azonnal éreztem, ahogy a golyó felszakítja a bőrt” – fogalmazott az államfőjelölt, hozzátéve, hogy sebe komolyan vérzett.

A saját tulajdonában lévő, Truth Social nevű közösségimédia-platformon köszönetet mondott az érte elmondott imákért.

„Köszönöm mindenkinek a tegnapi gondolataitokat és imáitokat, hiszen egyedül Isten volt az, aki megakadályozta, hogy megtörténjen az elképzelhetetlen” – fogalmazott a Republikánus Párt elnökjelöltje.

Elárulta, hogy egyáltalán nem ijesztette meg őket a támadás, hanem ellenállóak maradnak a hitükben és dacosak a gonoszsággal szemben. A volt amerikai elnök kitért a sebesültekre és a merénylet áldozatára is. „Imádkozunk a sebesültek felépüléséért és szívünkben őrizzük annak a polgárnak az emlékét, akit oly szörnyű módon öltek meg” – hangsúlyozta.

Soha korábban nem volt annyira fontos, mint most, hogy egységesek, erősek és elszántak maradjunk, és amerikaiként megmutassuk valódi jellemünket, és ne engedjük, hogy a gonosz győzzön

– hívta fel a figyelmet az elnök, akinek két fia is reagált a történtekre. Donald Trump jr. azt mondta, hogy apja jó hangulatban van, de orvosi megfigyelés alatt maradt. Eric Trump pedig úgy fogalmazott: ő „a legkeményebb ember, akivel valaha találkoztam”.

Tanácsadói vasárnap közölték, hogy a volt amerikai elnök a szombati választási gyűlésén történt lövöldözés ellenére is várja a jövő heti republikánus nemzeti konvenciót, amely hétfőn kezdődik a wisconsini Milwaukee-ban és amelyen Trumpot hivatalosan is kinevezik a párt elnökjelöltjének. A Trump-kampány és az RNC közleménye szerint Trump jól van a szombati incidens után.

„Trump elnök alig várja, hogy csatlakozhasson önökhöz Milwaukee-ban, amikor folytatjuk a konvenciónkat, hogy őt jelöljük az Egyesült Államok 47. elnökévé” – olvasható a közleményükben, majd hozzátették, hogy pártjuk jelöltjeként a republikánus politikus „továbbra is megosztja majd vízióját, hogy Amerika újra naggyá váljon”.

A Trump-kampány nemzeti pénzügyi igazgatója, Meredith O'Rourke gyűjtést szervezett az áldozatok és sérültek családjának. A GoFundMe oldalt a támadást követő órákban hozták létre és eddig már több mint 340 ezer dollár – átszámolva több mint 122 millió forint – gyűlt össze.

Az elkövető: Thomas Matthew Crooks

Thomas Matthew Crooks, a 20 éves lövöldöző, aki merényletet kísérelt meg Donald Trump volt amerikai elnök ellen szombaton, a BBC értesülései szerint egy helyi idősek otthonának konyhájában dolgozott. Likvidálását követően nem találtak nála igazolványt, ezért a nyomozók DNS-t használtak az azonosítására.

Pittsburgh külvárosában, Bethel Parkban élt, mintegy 56 kilométerre délre attól a gyűléstől, ahol az amerikai politikusra lőtt. A helyi média beszámolója és az iskola diplomaosztójáról készült videó tanúsága szerint a férfi 2022-ben érettségizett a Bethel Park Gimnáziumban.

A Fox News szerint Crooks a 2022-es félidős amerikai választásokon már szavazott. A Szövetségi Választási Bizottság nyilvántartása szerint egy Thomas Crooks néven feltüntetett személy (ugyanazon a lakcímen) 2021 januárjában 15 dollárt adományozott a Progressive Turnout Project nevű, demokratákhoz közel álló politikai akcióbizottságnak.

A CNN helyi idő szerint szombat késő este elérte telefonon Crooks apját, Matthew Crooksot, aki azt mondta: „Nem tudja, mi folyik itt”, de megvárja a nyomozás eredményeit, mielőtt beszélne a fiáról, akivel a hírek szerint a titkosszolgálat emberei végeztek a helyszínen.

Már az is kiderült, hogy a feltételezett merénylő a jelek szerint a YouTube egyik legnépszerűbb, lőfegyverekkel foglalkozó csatornáját népszerűsítő pólót viselte. A helyszínről készült fotókon egy tetőn fekvő, fejéből vérző személy látható, akit rendfenntartó erők emberei vesznek körül. A férfi szürke pólót visel, ujján amerikai zászló van.

A ruhadarab megjelenése és felirata megegyezik egy olyan póló kinézetével, amelyet a Demolition Ranch nevű, lőfegyverekkel foglalkozó YouTube-csatorna honlapján kínálnak eladásra. A Demolition Ranchnak több mint 11 millió feliratkozója van a YouTube-on, ahol a csatorna gyakran tesz közzé videókat különböző típusú lőfegyverekről.

A politikai ellenfél: Joe Biden

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke, a Demokrata Párt 81 éves jelöltje a Delaware állambeli Rehoboth Beachen egy templomban tartózkodott, amikor a lövöldözés történt, majd később rezidenciájára indult. Kiadott egy írásos nyilatkozatot, majd elhagyta delaware-i tengerparti házát, és a helyi rendőrkapitányság felé vette az irányt, hogy kamerák előtt beszéljen a történtekről. Arra a kérdésre, hogy szerinte a lövöldözés merénylet volt-e, azt mondta, hogy

van egy véleményem, de nem ismerek minden tényt.

Később telefonon beszélt Trumppal, a Fehér Ház azonban nem számolt be a beszélgetés részleteiről. Az elnök ezután visszautazott Washingtonba, szombaton az esti órákban újságírók előtt rövid nyilatkozatban ítélte el a történteket. Az Egyesült Államok elnöke a politikai erőszak megszüntetésére szólított fel a republikánus elnökjelölt elleni támadást követően.

„Ez beteges” – mondta, hozzátéve, hogy alaposan tájékozódott az ügyben, és tervezi, hogy beszélni fog vetélytársával. „Mindenkinek el kell ítélnie a történteket” – fogalmazott. Egyúttal köszönetet mondott a titkosszolgálat embereinek a gyors beavatkozásért, hozzátette, hogy a történtek részleteivel kapcsolatban információkat vár a hatóságoktól.

Joe Biden választási stábja közölte, hogy felfüggesztik kampányvideóik vetítését, azon dolgoznak, hogy a leggyorsabban levegyék a televíziós hirdetéseiket, válaszul a Donald Trump republikánus elnökjelölt elleni szombati merényletre. Az Egyesült Államok elnöke közölte, hogy megvan a véleménye a történtekről, és bár további információkat vár a hatóságoktól, már alaposan tájékozódott az ügyben, és tervezi, hogy beszélni fog politikai ellenfelével.

Az amerikai államfő közép-európai idő szerint vasárnap este a Fehér Házból jelentkezett be, ahol elmondta, hogy a Donald Trumppal történtek ellentétesek mindazzal, amit az amerikai nemzet képvisel. Ezenfelül arról is tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy elrendelte a pennsylvaniai nagygyűlés nemzetbiztonsági helyzetének felülvizsgálatát.

Visszhangja és várható hatása a világra

A Donald Trumpot ért merénylet hírére sorra érkeztek a reakciók, a nemzetközi vezetők is elítélték az elnökjelölt elleni fegyveres támadást. Több amerikai politikus – demokraták és republikánusok egyaránt – megdöbbenését és együttérzését fejezte ki, de Hszi Csin-ping kínai elnök és a Kreml is ismertette álláspontját az incidensről. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is üzent, aki a támadást a békepárti politika megakadályozásaként értékelte. Hozzátette, hogy az illetékesek mindehhez a legbrutálisabb, legelképzelhetetlenebb eszközöket is hajlandók bevetni ennek érdekében, mint ahogy azt korábban a szlovák miniszterelnökkel, Robert Ficóval szemben is tették.

Az Egyesült Államok elnöke a bolygó egyik legfontosabb embere, akit a „szabad világ vezetőjeként” szoktak emlegetni. Donald Trump hosszú sorba állt be, habár nem ő volt az első elnök, akit megtámadtak, de

Az Index Magyarics Tamás Amerika-szakértőt is megkérdezte a merénylet világpolitikai hatásáról, aki úgy látja, hogy Trumpot olyan politikusnak festik le, aki képes elhozni akár „a világvégét”, bár ez a fajta retorika mindkét oldalon kölcsönösen megtalálható. Mindez együtt viszont ilyen merényletet eredményezett. „A választásra gyakorolt hatásáról beszélni jelenleg még csak spekuláció, a politikai vonzatát most nagyon nehéz kiszámolni” – fogalmazott.

Miközben az amerikai Demokrata Párt szövetségesei egyre inkább azt követelik, hogy Joe Biden, az Egyesült Államok regnáló elnöke, demokrata jelöltje lépjen vissza a közelgő, novemberi elnökválasztáson, a frontvonalakon harcoló ukrán katonák szintén aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi amerikai vezető újraválasztása esetén képes-e segíteni őket „a második világháború óta legvéresebb európai háborúban” – írja a The Kyiv Independent ukrán hírportál szombati cikkében.

Ahogyan arról az Index is beszámolt, Joe Biden június végén sokak szerint katasztrofális teljesítményt nyújtott a kihívója, Donald Trump volt amerikai elnök, republikánus államfőjelölt elleni választási vitán, ezzel pedig táptalajt szolgáltatott azoknak a pletykáknak, amelyek szerint idős kora miatt mentálisan alkalmatlan az Egyesült Államok vezetésére. Az elnökre ezért fokozott figyelem összpontosult a július 9. és 11. között tartott, 2024-es washingtoni NATO-csúcstalálkozón. A 81 éves politikus keddi nyitóbeszédét a világ a feszült geopolitikai környezetben aggodalommal figyelte, azonban az államfő igyekezett erőt és összetartást mutatni a szövetségeseknek.

Nem így történt azonban a csúcstalálkozó záró sajtótájékoztatóján, amit ráadásul többen az amerikai elnök politikai pályafutásának egyik legnagyobb téttel bíró beszédeként vártak. Joe Biden akkor ugyanis összekeverte Kamala Harrist, a regnáló kormány alelnökét és ellenfelét, a republikánus Donald Trumpot, valamint nem sokkal a beszéde előtt is hasonló hibát követett el, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nevezte.

Joe Biden idős kora és állítólagos egészségügyi problémái kétségeket ébresztettek, Ukrajna is aggódik kulcsfontosságú partnere potenciális politikai instabilitása és a választások kimenetelétől függően az amerikai katonai és pénzügyi segélyekkel kapcsolatos lehetséges problémák miatt. A The Kyiv Independent által megkérdezett ukrán katonák attól tartanak, hogy Ukrajna legfőbb nyugati szövetségese – egyben az orosz támadások visszaszorításához szükséges fegyverek fő forrása – azt kockáztatja, hogy egy olyan vezető kerül az elnöki székbe, aki nem eléggé koherens a kormányzáshoz, és nem képes legyőzni Donald Trumpot. Ennek ellenére Biden eddig elutasította a lemondást.

Úgy vélem, hogy Bident sürgősen el kell távolítani

– mondta a hadsereg szabályai szerint névtelenül nyilatkozó Pavlo, az ukrán 63. gépesített dandár Donbászban bevetett altisztje az ukrán portálnak.

Joe Biden 81 éves korára utalva hozzátette, hogy „bármelyik értelmes demokrata jobb lenne nála”. Úgy véli, hogy az amerikai elnök teljesítménye a jelölti vitán és a július 11-i sajtótájékoztatón „nagyon rossz” volt. „Rossz véleményem van Trumpról, és remélem, hogy nem kerül hatalomra” – mondta Pavlo. „Hiszem, hogy az amerikaiak nem fognak rá szavazni, mert vannak bölcs emberek az Egyesült Államokban” – fogalmazott.

Oleh, a 110. különleges gépesített dandár kötelékében dolgozó drónkezelő azt mondta, hogy „a kettő [Joe Biden vagy Donald Trump – a szerk.] közül én Bident választanám”. „A kora és azon tény ellenére, hogy aktívabbnak kellene lennie, ő Ukrajna barátja, míg Trump populista – lehet, hogy [Donald Trump – a szerk.] jó üzletember, de a jó üzletember és a jó elnök két különböző dolog” – tette hozzá.

Más ukrán katonák, mint például Marian, aki korábban a 47. különleges gépesített dandárnál szolgált, lekicsinyelte a demokraták jelöltjének baklövéseit, ehelyett inkább azért bírálta, hogy korlátozta az amerikai fegyverek használatát orosz területen, ellehetetlenítve, hogy az ukrán hadsereg visszaszorítsa a támadókat, és megvédje az országot „a népirtó háborúval” szemben.

Nem azért adnak nekünk fegyvereket, hogy nyerjünk, hanem hogy ne veszítsünk

– fogalmazott az ukrán katona.

Az ukrán politikai és üzleti élet képviselői osztották az amerikai választások előtti fenyegető bizonytalanság miatti aggodalmakat. „Alig több mint 100 nap van hátra az amerikai választásokig, Ukrajna nagyon közelről figyeli, hogyan alakulnak az események az Atlanti-óceán túloldalán” – mondta Andy Hunder, az Amerikai Kereskedelmi Kamara ukrajnai elnöke. „A stratégák vakargatják a fejüket, hogy milyen lehet a november 5. utáni amerikai–ukrán kapcsolat. Sok forog kockán, hiszen Oroszország célja Ukrajna megsemmisítése, ezért a megfelelő partnerség és koalíció kiépítése, amely a bizalmon és a kölcsönös megértésen alapul, elengedhetetlenül fontos” – fogalmazott.

„Hogy őszinte legyek, a tegnapi [a 2024-es washingtoni NATO-csúcstalálkozó július 11-i záró sajtótájékoztatója – a szerk.] sajtótájékoztató kudarc volt, nem hiszem, hogy túl jól nézett ki” – mondta az ukrán parlament egyik forrása az ukrán portálnak. „A választások előtt ennek egy győztes csúcstalálkozónak kellett volna lennie [Joe Biden – a szerk.] számára, de sajnos ez az egész csak ismét aláhúzta az összes olyan problémát, ami a vitában megjelent” – tette hozzá.

Instabil az amerikai helyzet, nincs idő Ukrajnára

Egy, a Zelenszkij-kormányzathoz közel álló megszólaló úgy véli, hogy az amerikai helyzet „az ukrán valóság és a washingtoni politika közötti szakadékot” mutatja. „Úgy gondolom, hogy Washington a szokásos módon folytatja az üzletet” – mondta a forrás.

Néhány washingtoni tisztviselő úgy érzi, hogy a háborút megnyerték, holott a valóságban a háborúnak még messze nincs vége Ukrajnában. A NATO-csúcson az volt az érzés, hogy minden ideiglenes, mert Trump bejön a képbe, és mindent megváltoztat

– közölte a névtelenséget kérő nyilatkozó.

Az ukrán civil társadalom egyik vezető képviselője, aki a téma érzékenysége miatt szintén nem kívánta magát megnevezni, azt mondta, hogy a választásokra való összpontosítás miatt nem vár a közeljövőben határozott pozitív lépéseket Ukrajnában. Az Egyesült Államokban uralkodó instabil helyzet negatívan befolyásolja az ukrajnai helyzetet is – mondta.

Jelenleg gyenge elnökük és gyenge kormányuk van, és a választásokra összpontosítanak

– tette hozzá, és felhívta a figyelmet arra, hogy emiatt Amerikának kisebb befolyása van az ukrajnai reformokra. De ha Trumpot megválasztják, akkor egyáltalán nem lesz érdekelt a reformok előmozdításában – érvelt a megszólaló.

Volodimir Fesenko ukrán politikai elemző egyetértett azzal, hogy „az amerikai instabilitással kapcsolatos problémák nagy kihívást jelentenek számunkra”. Úgy látja, hogy a háborúban álló országnak nyújtott támogatást alááshatja az is, ha a választások politikai válságot váltanak ki az Egyesült Államokban. A politikai elemző szerint a Joe Biden egészségével kapcsolatos aggodalmak növekedésével a választók kevésbé lesznek motiváltak arra, hogy rá szavazzanak, de „a demokratáknak nincs olyan erős jelöltjük, aki legyőzhetné Trumpot”. Úgy gondolja, hogy mind Biden, mind Trump problémákat jelent Ukrajna számára. „Biden álláspontja nagyon óvatos, és nem mindig következetes” – közölte az elemző, kijelentve, hogy

a Biden-kormányzat célja, hogy Ukrajna ne veszítsen, de nincs stratégiája a győzelemre.

A fő probléma Donald Trumppal szerinte a kiszámíthatatlansága. Bár nem ért egyet azzal a nézettel, hogy a republikánus politikus oroszbarát, ugyanakkor úgy látja, hogy ukránbarát és ukránellenes csoportok is vannak körülötte.

Jevhen, az ukrán 25. légidandár drónmérnöke csatlakozott Fesenko véleményéhez, miszerint mind Biden, mind Trump miatt aggályok merülnek fel. „Biden nagyon hasznos volt Ukrajna számára a háború alatt, de nem harcolt elég határozottan Oroszország ellen” – mondta a katona. Sajnálatát fejezte ki, hogy a demokraták nem készítettek elő egy erősebb és fiatalabb jelöltet. Jevhen reméli, hogy Kamala Harrist fogják támogatni, „aki jobb elnök lenne mindkettejüknél”.

Meg kell tanulni kommunikálni Trumppal

Az ukrán portál egy volt ukrán külügyminiszter véleményét is kikérte, aki úgy vélekedett, hogy az amerikai választásokkal kapcsolatos félelmek túlzóak, és a közelmúltbeli európai választásokra mutatott rá, ahol „az Oroszországgal baráti viszonyban álló jobboldali politikai csoportokkal kapcsolatos aggodalmakról kiderült, hogy nem indokoltak, mivel a szavazók támogatottsága kisebb volt a vártnál”.

„Minél hamarabb rájönnek az ukrán politikusok, hogyan kell Trumpot üzletemberként kezelni, annál jobb” – mondta a forrás. „Ki kell találniuk, hogy mit lehet kihasználni [a Trumppal folytatott tárgyalásokon – a szerk.]” – tette hozzá.

Nem minden ukrán katonának volt alkalma végignézni Joe Biden és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közelmúltbeli sajtótájékoztatóját, mivel túlságosan elfoglaltak voltak a harctéren. Egyikük, Valentin, az ukrán 72. gépesített dandárból azt mondta, hogy „bármi történjék is, mi itt fogunk állni a végsőkig, mert nekünk kell elvégezni ezt a piszkos munkát”.

Mikola Melnyik volt ukrán parancsnok, aki ismét az Ukrajna elleni orosz háború frontvonalában harcol, úgy fogalmazott, hogy „az ukrán katona köteles mindennap amerikai testvéreinkhez, az Egyesült Államok egyszerű polgáraihoz fordulni, mert Ukrajna most azokért az értékekért harcol, amelyekre az Egyesült Államok épült – demokrácia, szabadság, egyenlőség”. Azt mondta, hogy „fontos, hogy az amerikai választók felismerjék, hogy az USA vagy velünk harcol – nem pedig a hátunk mögött –, vagy Ukrajna veszíteni fog, és Oroszország más NATO-országokat fog megtámadni, és akkor az amerikaiaknak koporsóban kell majd eltemetniük a katonáikat”.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, vasárnapi élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

(Borítókép: Joe Biden 2024. július 12-én. Fotó: Bill Pugliano / Getty Images)

Donald Trump elnökjelölt és az amerikai Republikánus Párt szövetségesei fokozzák a támadásokat Kamala Harris, az Egyesült Államok jelenlegi alelnöke ellen – írja a The Guardian. Ennek oka az, hogy a republikánusok fenyegetőbb politikai ellenfelet látnak az alelnökben, mint Joe Bidenben, a Demokrata Párt jelöltjében.

Ahogyan arról az Index is beszámolt, Joe Biden június végén sokak szerint katasztrofális teljesítményt nyújtott a kihívója, Donald Trump elleni választási vitán, ezzel pedig táptalajt szolgáltatott azoknak a pletykáknak, amelyek szerint idős kora miatt mentálisan alkalmatlan az Egyesült Államok vezetésére. Az elnökre ezért fokozott figyelem összpontosult a július 9. és 11. között tartott, 2024-es washingtoni NATO-csúcstalálkozón. A 81 éves politikus keddi nyitóbeszédét a világ a feszült geopolitikai környezetben aggodalommal figyelte, azonban az államfő igyekezett erőt és összetartást mutatni a szövetségeseknek.

Nem így történt azonban a csúcstalálkozó záró sajtótájékoztatóján, amit ráadásul többen az amerikai elnök politikai pályafutásának egyik legnagyobb téttel bíró beszédeként vártak. Joe Biden akkor ugyanis összekeverte Kamala Harrist, a regnáló kormány alelnökét és ellenfelét, a republikánus Donald Trumpot, valamint nem sokkal a beszéde előtt is hasonló hibát követett el, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nevezte.

Már a demokraták körében is felvetődött a kérdés, hogy az elnököt kivel lehetne helyettesíteni, ha esetleg úgy dönt, hogy visszalép a jelöltségtől. Lehetőségként többször is előkerült a jelenlegi alelnök, Kamala Harris neve. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az alelnök és Donald Trump népszerűsége közti különbség mindössze egyszázalékos, valamint mellette szól még érvként, hogy színes bőrű, nő, és őt ismerik a legjobban a demokraták, és róla gondolják a leginkább, hogy alkalmas lenne jelöltnek.

Donald Trump új becenevet is adott is az alelnöknek, közösségi oldalán július 4-i posztjában azt írta, hogy „tiszteletem a potenciális új demokrata kihívónknak, »Laffin« Kamala Harrisnek” – utalva a demokrata vezető elhíresült nevetésére. Floridai kampányeseményén tartott beszédében a republikánus elnökjelölt több percet szentelt Kamala Harris támadásának, akinek alelnöki hiányosságai szerinte „biztosítási kötvényt” jelentenek a bajba jutott, hivatalban lévő elnök számára.

„Ha Joe olyan valakit választott volna, aki csak félig-meddig is kompetens, már évekkel ezelőtt kirúgták volna a hivatalából, de nem tehetik, mert ő a második választásuk” – mondta.

Kamala Harris csütörtökön Észak-Karolinában gyűlt össze a támogatóival, ahol keményen szembeszállt Donald Trumppal, a Biden-kormány törvényhozási és külpolitikai eredményeit sorra véve arra figyelmeztetett, hogy egy második Trump-korszak ártana az országnak, rontaná az Egyesült Államok világban elfoglalt helyzetét és az amerikaiak biztonságát.

Ahogy Trump meghajol a diktátorok előtt, gyengévé teszi Amerikát

– fogalmazott Kamala Harris. „Ez kizáró ok egy olyan ember számára, aki főparancsnok akar lenni” – tette hozzá.

Miközben Donald Trump kampánycsapata ragaszkodik ahhoz, hogy az alelnök nem félemlíti meg őket, többen úgy látják, hogy a megelőző csapások Kamala Harris erejét tükrözik, különösen azután, hogy az elnök életkorával kapcsolatos aggodalmak reflektorfénybe helyezték őt.

Bővítené a szavazókört, felkészültek a jelöltségére

A demokrata stratégák a támadásokra válaszolva megerősítették Kamala Harris védelmét, úgy látják, hogy ez szükséges a novemberi győzelemhez. „Valóban szükségünk van egy olyan körítésre Kamala körül, amely az ereje legjavát hirdeti – hogy a szabadságjogainkért küzd, hogy minden amerikai számára jobb életért dolgozik, hogy készen áll arra, hogy kihívást jelentsen Donald Trump számára” – mondta Tory Gavito, a Way to Win nevű demokrata adományozói hálózat elnöke és társalapítója.

Bár a demokraták nem foglaltak állást arról, hogy Joe Biden maradjon-e a jelölt, Gavito szerint Harris nagy előnye a pártnak, akár jelöltként, akár az elnök utódjaként.

„Olyan csoportokat hoz be a koalícióba, amelyek jelenleg egy kicsit aggódnak – mondta Gavito. – Tehát ez egy fontos pillanat, hogy felemeljük a teljes listát” – tette hozzá.

Joe Biden elnöksége alatt a republikánusok sokszor figyelmeztettek arra, hogy a 81 éves demokrata vezető újraválasztása valójában a Kamala Harrisre való szavazást jelenti.

Trump támogatói közölték, hogy az esetleges jelöltség esetén rengeteg anyag áll rendelkezésre, amelyet bevethetnek ellene az alelnöki évekből és a rövid életű, elnökjelöltségért folytatott 2020-as kampányából még Joe Bidennel szemben.

A videóban az elveszettnek és zavartnak tűnő Bidenről készült képeket összefüggésbe hozzák az alelnök Joe Biden alkalmasságát védő megjegyzéseivel. „Kamala évekig hazudott nekünk Bidenről” – szól az üzenet. Trump kampánya a héten az alelnököt is „alacsony IQ-jú Kamalának” nevezte.

„Senki sem hazudott többet Joe Biden kognitív hanyatlásáról, és támogatta jobban katasztrofális politikáját az elmúlt négy évben, mint a gügyögő másodpilóta, Kamala Harris” – fogalmazott Caroline Sunshine, Trump kampányának szóvivője.

Karen Finney demokrata stratéga, aki Hillary Clinton 2016-os elnökválasztási kampányának szóvivője volt, úgy látja, hogy Trump és kampánya támadásai egy régi politikai forgatókönyv részei, amelyet a hatalmi pozícióban lévő nők aláásására használnak. „Olyan dolgok, mint az intelligenciájának, a hangszínének és a nevetésének a támadása, a használt nyelvezet. Ezek elég gyakori eszközök, amelyeket a nők ellen használnak” – mondta Karen Finney.

(Borítókép: Kamala Harris amerikai alelnökjelölt beszél a tömeghez a James B. Dudley középiskolában tartott kampányrendezvényen 2024. július 11-én. Fotó: Sean Rayford / Getty Images)

A német kancellár lett a legutóbbi európai vezető, aki nyíltan kifejezte bizalmát az elnök kognitív képességeit és politikai szívósságát illetően, miközben saját párttársai kételkednek benne − számolt be róla a Politico.

A PBS-szel készült washingtoni interjúban a német vezető elmondta, hogy „nagy hibának” tartaná, ha alábecsülnék Bident és kiemelkedő jelöltnek nevezte az amerikai elnököt. Dicsérte a NATO folytatódó támogatásáért és a transzatlanti szövetség iránti elköteleződéséért.

− mondta el a német kancellár.

Scholz kommentárja követte a többi európai állam vezetőjének Bident védő nyilatkozatát. A világ vezetőit az e heti NATO-csúcs alatt kérdezték Biden koráról a múlt havi katasztrofális vitaszereplése kapcsán Donald Trump korábbi elnök ellen. Az Atlanti-óceán mindkét felén félelmek merültek fel, hogy egy második Trump-elnökség csökkentené az Egyesült Államok transzatlanti biztonsággal és Ukrajna támogatásával való elköteleződését.

Az újonnan megválasztott brit miniszterelnök Keir Starmer hozzátette: Biden igazán jó formában volt a kétoldalú tárgyalások alatt a Fehér Házban szerdán. Eközben a finn elnök, Alexander Stubb hangsúlyozta, hogy semmilyen kétségei sincsenek a jelenlegi amerikai elnök képességeivel kapcsolatban, hogy az országát, a NATO-t és az  Ukrajnáért folytatott harcot vezesse.

Ennek ellenére növekvő demokrata kongresszusi képviselőkből álló csoport, sőt több hollywoodi sztár is követeli Biden visszalépését az amerikai elnökválasztástól. Saját pártjának egyre nagyobb része fejezte ki nyilvánosan kétségeit az elnök mentális erejét illetően.

Biden ráadásul újabb bakit követett el, ugyanis olajat öntött a tűzre azzal, hogy az ukrán elnököt Putyinként mutatta be. Ez után a republikánusok is vitatták, hogy alkalmas-e ellátni az elnöki teendőket. A baklövés a Scholz-interjú után történt, melyet előre felvettek, így a német kancellár már nem tudott erre reagálni. A francia elnök, Emmanuel Macron, aki nem sokkal a baki után tartott sajtótájékoztatót, közömbösnek tűnt:

Mindenkivel előfordulhat, holnap akár velem is.

Keir Starmer kitért a Biden visszalépését firtató kérdések elől: „Mindenkit buzdítanék, hogy nézzék meg, mit értünk el ez alatt a két nap alatt. Nagyobb és erősebb NATO-nk van, valódi elszántságot érzünk. Biden elnök vezetett keresztül mindezeken. Ez egy hihetetlen eredmény ettől a csúcstól.”

Olaf Scholz megvédte országa döntését, mely szerint nem adnak át nagy hatótávolságú Taurus rakétákat, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is csak ehhez hasonlót, előbbi az ATACMS rakétarendszert. Németország azonban elutasította ezt, annak ellenére, hogy Kijevet Howitzerekkel és harckocsikkal látta el, nem volt azonban hajlandó „olyan fegyvereket szállítani, amelyek nagy hatótávolságúak és amelyeknél nem tudjuk eléggé ellenőrizni, hogy mi fog történni, ha olyan célokra vetik be őket, melyek távol vannak”.

Barack Obama és Nancy Pelosi sem biztos Joe Biden sikerében

Barack Obama és Nancy Pelosi négyszemközt beszéltek Joe Bidenről és a 2024-es kampány jövőjéről. Mind a volt elnök, mind a volt házelnök aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy szerintük mennyivel nehezebbé vált az elnök számára Donald Trump legyőzése. Egyikük sem tudja pontosan, hogy mit tegyen – írja a CNN.

A demokraták a korábbi elnöktől, Barack Obamától és Nancy Pelositól várják a segítséget, hogy meggyőzzék Joe Bident, lépjen vissza. Pelosi több kollégája reméli, hogy véget tud vetni annak a zűrzavarnak, amely az elmúlt két hétben a demokratákat sújtotta. És egy jó részük számára ez a vég akkor és úgy jöhet el, ha megmondja Bidennek, hogy ki kell szállnia.

Pelosi a vita óta beszélt Bidennel, de az azóta eltelt időben világossá tette, hogy nem tekinti véglegesnek Biden döntését, hogy versenyben marad. Ennél többet azonban nem volt hajlandó elárulni.

Barack Obama esetében nem ilyen egyértelmű a kép, George Clooney nyilatkozata mögött sokan a volt elnököt látják, amely a Bident támogató demokraták számára egyértelmű árulás, azonban egyesek szerint azzal, hogy nem beszélte le a hollywoodi színészt, aki nem mellesleg a barátja is, semlegességét akarta kinyilvánítani ebben a kérdésben.

A lap szerint Obama egyre mélyülő szkepticizmusa azzal kapcsolatban, hogy Joe Biden képes-e megnyerni az újraválasztást, az egyik legrosszabbul őrzött titok Washingtonban.

Joe Biden amerikai elnök politikai pályafutásának egyik legnagyobb téttel bíró sajtótájékoztatóján vett részt csütörtökön. A demokraták jelöltjének a NATO-csúcstalálkozó végén lehetősége volt arra, hogy maga mögött hagyja az elmúlt hetek rossz szerepléseit és meggyőzze a támogatóit, hogy képes újabb négy évre hivatalba lépni. Biden beszéde azonban valószínűleg nem sokak véleményén változtatott. 

A regnáló elnök egy újságírói kérdésre válaszolva ugyanis ismét nagyot hibázott és összekeverte ellenfelét, Donald Trumpot, valamint Kamala Harrist, a jelenlegi kormányzat alelnökét. 

Nem választottam volna Trump alelnököt alelnöknek, ha úgy gondolnám, hogy nem alkalmas az elnöki posztra

– fogalmazott Joe Biden, majd anélkül, hogy kijavította volna magát, folytatta a választ.

Ám nem ez volt az egyetlen baki, amit Biden elkövetett. Korábban, szintén a NATO-rendezvényén Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Vlagyimir Putyin orosz elnökként konferálta fel. Majd úgy javította magát: „Putyin elnök úr?! Putyin elnök urat legyőzzük. Zelenszkij elnök úr! Túlságosan arra fókuszálok, hogy legyőzzük Putyint”. Zelenszkij a tévedésre úgy reagált „Én jobb vagyok [mint Putyin]”. 

Joe Biden a sajtótájékoztatón elmondott beszédét nagyrészt arra építette, hogy kihangsúlyozza, keményen dolgoztak azért, hogy ismét egyesítsék a szövetséget, miután a Trump-féle vezetés megosztotta azt. Illetve több más ponton is bírálta hivatali elődjét. Mint mondta, „Donald Trump nem érez elkötelezettséget a NATO iránt, és nem tartja kötelességnek az alapszerződés kollektív védelemről szóló 5-ös cikkelyének betartását”. 

A legalkalmasabb jelöltnek tartja magát 

Biden újságírói kérdésre kihangsúlyozta, a konferencián részt vevő vezetők nem fejezték ki aggodalmukat az alkalmasságával kapcsolatban, ugyanakkor aggódnak egy újabb Trump-elnökség miatt. 

Azt hiszem, anélkül, hogy önelégültnek tűnnék, elmondhatom, egyetlen európai szövetségesem sem jött oda hozzám, hogy azt mondja: Joe ne indulj

– fogalmazott, majd hozzátette, sokan reménykednek a győzelmében és katasztrófának tartanák, ha Donald Trump nyerne. A demokrata elnök a legalkalmasabb személynek nevezte magát arra, hogy elinduljon az elnökválasztáson. Azzal érvelt, hogy egyszer már sikerült legyőznie Donald Trumpot a választáson, és ezt újra meg fogja tenni. 

Ugyanakkor a politikus ismét megerősítette, hogy kitart Ukrajna támogatásában, és erősnek ítélte a NATO-t. „Az erős NATO lényeges az amerikai biztonság szempontjából” – hangsúlyozta Biden.

Donald Trump X-en üzent Joe Bidennek 

Donald Trump republikánus jelölt az X közösségi oldalon hívta fel a figyelmet arra, hogy Joe Biden beszédében összekeverte Kamala Harrisszel. A demokrata politikus azonban nem hagyta annyiban és válaszolt Trump gúnyos posztjára. Mint írta, tudja, mi a különbség köztük:

Az egyik ügyész, a másik bűnöző. 

Többen is visszalépésre szólították fel

Mint arról korábban beszámoltunk, Joe Bident eddig tizenhat képviselőházi demokrata szólította fel arra, hogy lépjen vissza az elnökjelöltségtől. Közülük négyen közvetlenül a csütörtöki sajtótájékoztató előtt jelentették be, hogy nem támogatják.

De több közéleti személyiség, valamint befolyásos médiumok is visszalépésre szólították fel. Kedden George Clooney filmszínész a New York Times napilap által közölt írásában érvelt amellett, hogy Joe Bidennek vissza kellene adnia a demokrata elnökjelöltség jogát, és átengedni a szerepet.

George Clooney hangsúlyozta, hogy egész életében a Demokrata Párt támogatója volt, és szenátorként, alelnökként és elnökként is kedvelte Bident, aki nagyon sok csatát megnyert az utóbbi négy évben. Ugyanakkor a két leendő elnökjelölt június végi televíziós vitája után szerinte világossá vált, hogy az idővel folytatott küzdelmet Joe Biden nem fogja tudni megnyerni.

Az MTI szemléje szerint a színész kiemelte, számos szenátorral, kongresszusi taggal és kormányzóval tanácskozott az ügyről, és a magánbeszélgetések szintjén mindenki ezen a véleményen van, függetlenül attól, hogy ki mit mond a nyilvánosság előtt.

Homokba dughatjuk a fejünket, és imádkozhatunk a csodáért novemberben, vagy pedig kimondhatjuk az igazságot. Biden elnök talán fáradt volt, talán épp megfázással küzdött a vitán, de a Demokrata Párt vezetői nem tehetnek úgy, mintha 51 millió ember nem látta volna azt, amit láttunk

– tette hozzá a színész.

Megjegyezte, hogy egy második Trump-ciklus lehetősége annyira megriasztotta a Demokrata Párt szavazóit, hogy inkább figyelmen kívül hagytak minden intő jelet.

„Mi, demokrata pártiak eljutottunk oda, hogy visszatartjuk a lélegzetünket vagy inkább letekerjük a hangerőt, amikor az általunk nagyra becsült elnökünk épp lesétál az Air Force One lépcsőjén, vagy visszamegy a mikrofonhoz, hogy válaszoljon egy előre nem egyeztett kérdésre” – írta George Clooney, aki szerint a párt vezető tisztségviselőinek arra kellene kérnie az elnököt, hogy önként lépjen vissza a jelöltségtől.

„Joe Biden egy hős. Megmentette a demokráciát 2020-ban, és ezt újra meg kell tennie 2024-ben” – zárta cikkét a színész.

Egyre több híresség fordul el Joe Bidentől

A filmesek, írók és énekesek is szeretnék, ha másik elnökjelöltje lenne a Demokrata Pártnak. Hétfőn Stephen King író osztotta meg, hogy itt az ideje, hogy Joe Biden bejelentse, nem indul az újraválasztásért. 

Kinghez nemrég csatlakozott Rob Reiner amerikai színész is, aki szintén a közösségi oldalán ment neki Bidennek. Reed Hastings, a Netflix társalapítója, Damon Lindelof producer és Abigail Disney dokumentumfilmes is visszalépésre szólította fel Bident. Az Oscar-díjas filmrendező, Michael Moore egyenesen odáig ment, hogy véleménye szerint a Demokrata Párt árt Bidennek, amiért ilyen idősen is kiteszik őt a kirakatba.

A hollywoodi sztárok többsége egyébként a vita előtt még teljes mellszélességgel támogatta Bident, nem csak szavakkal, de pénzzel is. Június 16-án, alig másfél héttel a botrányos vita előtt tartottak a Peacock Theaterben, Los Angelesben egy összejövetelt, amelyen olyan hírességek is ott voltak, mint George Clooney, Julia Roberts és Barbara Streisand. Több mint 30 millió dollárt gyűjtöttek össze Biden kampányára.

A regnáló amerikai elnök szerint le tudja győzni ellenfelét, és folytatta az egyeztetéseket kulcsszövetségeseivel, miután megvitatta a demokrata kongresszusi képviselőkkel a továbbiakat kedden.

A héten reflektorfénybe kerül az elnök a NATO-csúcs vendéglátójának szerepében, amelyen Ukrajna segítségnyújtása van terítéken.

Csütörtök délután pedig további intenzív figyelemben fog részesülni, amikor a washingtoni csúcs helyszínén tart sajtótájékoztatót.

Chuck Schumer, a szenátus demokrata vezetője megismételte keddi üzenetét:

Hank Johnson georgiai kongresszusi képviselő szerint itt az ideje feltörni a sortűz-bizottságot Biden körül. Elismerte, hogy szörnyű vitát folytatott Trumppal, de a szavazók túlnyomó többsége őt akarja jelöltjének.

De máshol az egyet nem értés továbbra is fennáll. Egy New Jersey-i képviselő, Mikie Sherrill nyilvánosan kérte az elnököt, hogy ne induljon az újraválasztásáért, ugyanis a léc, amit meg kellene ugrania túl magas. Csatlakozott más kongresszusi hangokhoz, köztük Adam Smith-éhez, aki korábban elmondta a BBC-nek, hogy a párt egy erősebb üzenetet vár jelöltjétől.

Bennet szerint az elnöknek meg kell fontolni a választási verseny folytatását – írta meg a BBC.

Trump úton van a választási győzelem felé és akár földcsuszamlásszerű győzelmet arathat.

− vélte Bennet.

Két másik szenátor is elárulta a CNN-nek, hogy úgy hiszik, Biden nem nyerhet, habár egyikük sem ismerte el ezt nyilvánosan.

George Stephanopoulos korábbi demokrata nem hiszi, hogy az elnök további négy évet képes szolgálni. A NATO-csúcson részt vevő diplomaták közül egy névtelenül elmondta, hogy nem tudja elképzelni, hogy még további négy évig a posztján maradjon.

A találgatások azonban tovább folytatódnak, hogy ki vehetné át Joe Biden helyét, amennyiben ő visszalépne. Kamala Harris alelnök ugyan rendelkezik támogatókkal, de egy Las Vegasi gyűlésen ő maga is elismerte, hogy az elnök igazi harcos. 

Biden kételkedőinek elmondta, hogy hívják ki őt, ha merik, habár bevallotta, hogy elcseszte a Trump elleni vitát. Riválisa szerint Harris jobb kihívója lehetne a Fehér Házért való küzdelemben.

Végül Trump az ügy kapcsán azt állította ellenfeléről:

A volt elnök ügyvédei már a Legfelsőbb Bíróság döntését megelőlegezve a mentelmi jogra hivatkoztak, és Floridában, illetve Georgiában a vád elvetését, New Yorkban pedig a bizonyítékok kizárását követelték. A Legfelsőbb Bíróság határozata csak újabb munícióval látta el őket.

Haladéktalanul léptek, és azonnal megkísérelték hatályon kívül helyezni a New York-i esküdtszék döntését, amely bűnösnek nyilvánította Donald Trumpot az üzleti nyilvántartás meghamisításában – jelentette az ABC.

„Trump ügyvédei minden érvvel élni fognak a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján” – véli Bennett Gershman, a Pace Egyetem Jogi Karának professzora.

Maga a vádlott mind a négy ügyben ártatlannak vallotta magát, és már korábban azzal fenyegette meg az igazságszolgáltatásban dolgozókat: bosszút áll azokon, akik keresztbe tesznek neki.

A Legfelsőbb Bíróság nem merült el a büntetőperek részleteiben. A döntést az eljáró bírákra bízta.

Bárki, aki szerint nem kellene indulnom az elnökválasztáson, az induljon ellenem. Jelentkezzenek elnöknek, hívjanak ki – mondta Joe Biden hétfőn egy telefonos interjúban, amelyet az MSNBC tévécsatorna Morning Joe című műsorában adott váratlanul.

A regnáló elnök újfent kijelentette, hogy nem lép vissza az elnökjelöltségtől, annak ellenére, hogy több aggódó demokrata is ezt várná tőle. A regnáló elnök ugyanígy tett múlt pénteken is, amikor az ABC News országos televíziónak mondta el, hogy nem szándékozik visszalépni. 

Biden meglepetésszerű megjelenése a műsorban része kampánycsapata azon erőfeszítéseinek, hogy az elnök felvegye a demokraták vezetőinek egyre erősödő felhívásaival szemben, hogy az elnök vonja vissza jelöltségét. Az aggódó és figyelmeztető hangok az elnök hétvégi kampánykörútja és Biden pénteken az ABC Newsnak adott interjúja után következtek be. Pedig az elnök ezen a héten is a figyelem középpontjában lesz, főként a Washingtonban keddtől csütörtökig tartó NATO-csúcstalálkozó és a hét végén következő további kampányutak miatt. 

Biden a telefonos interjúban erősen támaszkodott arra a stratégiára, amelyet már korábban is bevetett, vagyis, hogy kritikusait »elitnek« állítja be, akik különböznek az átlag demokrata szavazóktól. És most már biztos vagyok benne, hogy ez így is van

– mondta.

Biden nem megy sehova

A műsorban azt is határozottan kijelentette, hogy elkötelezett a versenyben maradás mellett, továbbá megismételte, hogy ő legmegfelelőbb jelölt arra, hogy novemberben legyőzze Donald Trump volt elnököt, aki szerinte „a vita óta egy rohadt dolgot sem csinált”, és csak „a golfkocsijában utazgat”. 

Nem megyünk sehova. Én nem megyek sehova. Nem indulnék, ha nem hinnék teljességgel abban, hogy én vagyok a legmegfelelőbb jelölt Trump legyőzésére

– idézi a Politico a regnáló elnököt. 

Sok demokrata törvényhozó Biden közelmúltbeli katasztrofális vitateljesítménye óta aggodalmát fejezte ki Biden korával és képességével kapcsolatban, és várhatóan a következő napokban az elnök visszalépését nyilvánosan követelő demokraták száma növekedni fog. Erre Biden kijelentette, hogy ezek a „nagy nevek” tévednek és nem érdekli, mit mondanak. 

A kongresszus 211 demokrata párti tagja közül eddig a nyilvánosság előtt öten szólították fel Joe Bident arra, hogy mondjon le az elnökjelöltségről. 

Az Egyesült Államokban a demokraták azt akarják, hogy Barack Obamáéktól kezdve a kongresszusi vezetőkig mindenki könyörögjön Joe Bidennek, hogy péntekig lépjen vissza az amerikai elnökválasztástól – írja az Axios.

Biden és demokrata kritikusai egy közös szenvedélyben osztoznak: álláspontjuk intenzitásában, bizonyosságában és visszafordíthatatlanságában. Mindketten ádáz nyilvános és magánjellegű kampányokat terveznek, hogy lássák, ki adja be a derekát.

Az országos kampányának társelnökeivel folytatott szombati telefonbeszélgetésen Biden azt mondta, hogy teljes gőzzel halad előre. Megfogadta, hogy több időt fog tölteni a választókkal való közvetlen beszélgetéssel, akár városházákon, akár sajtótájékoztatókon.

A demokrata törvényhozók a 10 nappal ezelőtti vita óta a döbbenettől a szomorúságon át az őrületig jutottak. Ezek azok a demokraták, akiket Biden nagy téttel bíró ABC-interjúja még jobban lehangolt, úgy vélik, hogy semmit sem tehet a kár visszafordítása érdekében – vagy az öregedése miatt.

Hétfőn, amikor a kongresszus visszatér, a sz*r a ventilátorba fog csapódni

– mondta egy képviselőházi demokrata politikus. „Az emberek félnek a saját versenyük miatt. De aggódnak az országért és a demokráciáért is” – tette hozzá.

„Minden egyes ember, akit nem Bidennek hívnak, vagy akit nem az elnök fizet, felismeri, hogy milyen mély gödörben van” – mondta egy vezető demokrata ügynök.

A vasárnapi Washington Post címlapsztorija idézi a nagy adományozók egyik tanácsadóját, aki úgy becsülte, hogy minden 10 emberre – aki szerint Bidennek vissza kellene lépnie – egy jut, aki szerint maradnia kellene. A cikk szerint több ember, aki nyilvánosan kezeskedik Bidenért, a Fehér Ház és a kampány utasítására, bizalmasan azt mondja, hogy nincsen semmi esélye.

Több demokrata is felszólította már Bident a visszalépésre

Korábban már beszámoltunk arról, hogy Angie Craig, Minnesota állam demokrata párti kongresszusi tagja közleményében azt írta, „Joe Biden elnök jó ember, és elismeri egész életében tett szolgálatát, de úgy hiszi, hogy félre kellene állnia a vezetők következő generációjának javára”.

A kongresszus 211 demokrata párti tagja közül eddig a nyilvánosság előtt öten szólították fel Joe Bident arra, hogy mondjon le az elnökjelöltségről. 

Hakeem Jeffries, a demokrata párti képviselőcsoport vezetője vasárnapra egyeztetést kezdeményezett pártja magas rangú kongresszusi tagjaival. A képviselőház a július 4-i nemzeti ünnep miatt ezen a héten szünetet tartott, és a jövő héten tartanak ismét törvényhozási ülést.

Bidennek nem áll szándékában visszalépni

Az elnök pénteken az ABC News országos televíziónak adott, fő műsoridőben sugárzott, előre rögzített interjúban megerősítette, hogy nem szándékozik visszalépni. Úgy fogalmazott, hogy egyedül a „mindenható Isten” bírhatja rá arra, hogy kiszálljon a versenyből, amelyet Donald Trumppal vív.

A Demokrata Párt köréből érkező, visszalépését sürgető hangokra úgy reagált, hogy hallja őket, de véleménye szerint ezek nem a túlnyomó többséget képviselik.

A Donald Trump előnyének növekedését mutató közvélemény-kutatási eredményekre vonatkozó kérdésre az elnök úgy reagált, hogy úgy tudja, azok fej fej melletti állást mutatnak. Arra az adatra, amely szerint az elnöki munkáját az amerikaiak csupán 36 százaléka fogadja el, Biden azt mondta, nem hisz ennek az eredménynek, és a saját belső felméréseik mást mutatnak.

Az ABC Newsnak adott interjú Joe Biden első televíziós szereplése volt a június 27-i elnökjelölti vita óta, amelyen saját bevallása szerint is rosszul teljesített. A szereplést komoly figyelem övezte. A Fehér Ház az elnökjelölti vitán mutatott teljesítményének ellensúlyozására több, előre nem tervezett interjút iktatott be Biden programjába – írta az MTI.

Angie Craig, Minnesota állam demokrata párti kongresszusi tagja közleményében azt írta, „Joe Biden elnök jó ember, és elismeri egész életében tett szolgálatát, de úgy hiszi, hogy félre kellene állnia a vezetők következő generációjának javára”.

A Kongresszus 211 demokrata párti tagja közül eddig a nyilvánosság előtt öten szólították fel Joe Bident arra, hogy mondjon le az elnökjelöltségről. 

Hakeem Jeffries, a demokrata párti képviselőcsoport vezetője vasárnapra egyeztetést kezdeményezett pártja magas rangú kongresszusi tagjaival. A képviselőház a július 4-i nemzeti ünnep miatt ezen a héten szünetet tartott, és a jövő héten tartanak ismét törvényhozási ülést.

Joe Biden támogatására ugyanakkor kampánykörutat folytat Gavin Newsom kaliforniai kormányzó, aki szombaton Pennsylvania államban találkozott demokrata párti választókkal, hogy Joe Biden elnöki alkalmasságáról biztosítsa őket. Szintén Biden elnökjelöltsége melletti kiállását hangoztatta többször Kamala Harris alelnök is. Az amerikai média mindkét politikust esélyesként emlegeti a jelöltségre arra az esetre, ha Joe Biden mégis úgy döntene, hogy visszalép a versenytől.  

Joe Biden amerikai elnök az ABC News műsorvezetőjének, George Stephanopoulosnak adott exkluzív interjújában elismerte, hogy a múlt heti vita rosszul sikerült, de határozottan visszautasította a korával és mentális alkalmasságával kapcsolatos szélesebb körű aggályokat és kérdéseket.

A műsorvezető 22 percen keresztül többször is kérdőre vonta az elnököt nemcsak a Donald Trump republikánus elnökjelölt elleni vitán nyújtott teljesítményéről, hanem azokról a jelentésekről is, amelyek szerint az elmúlt hónapokban egyre gyakoribbá váltak a botlásai, és arról, hogy mit lenne hajlandó tenni az amerikai nép megnyugtatása érdekében.

Arra a kérdésre, hogy ugyanaz az ember-e ma is, aki volt három és fél évvel ezelőtti hivatalba lépésekor, az amerikai elnök azt válaszolta, hogy a sikerek tekintetében igen.

Le tudom-e futni a 100-at 10 perc alatt? Nem. De még mindig jó formában vagyok

– jelentette ki Joe Biden.

Egy esetleges második ciklusra előretekintve George Stephanopoulos azt mondta, sok amerikai fejében megfogalmazódott az a kérdés, hogy Joe Biden képes lesz-e hatékonyan ellátni a feladatát. Újraválasztása esetén az elnök 86 éves lenne a második ciklus végén, azonban Joe Biden kijelentette, hogy megvan a mentális és a fizikai ereje, hogy még négy évig ellássa a feladatait, és nem indulna el a választáson, ha úgy gondolná, hogy erre nem lenne képes.

Úgy gondolom, ahogy néhány vezető közgazdász és vezető külpolitikai szakértő mondja, ha most abbahagyom, akkor elég sikeres elnökként vonulok be a történelembe. Senki sem gondolta volna, hogy el tudom érni azt, amit elértünk

– mondta az elnök, aki elutasította, hogy beleegyezzen egy független orvosi vizsgálatba, amely kognitív teszteket is tartalmaz, és hogy az eredményeket megossza a nyilvánossággal.

Sokakban megkérdőjeleződött Joe Biden amerikai elnök jelöltsége és alkalmassága, miután siralmas teljesítményt nyújtott a múlt héten megrendezett televíziós vitán. A Fehér Ház szerdán hivatalosan is cáfolta Joe Biden visszalépésének reális lehetőségét. Az elnök kampánycsapata szerint mindent megtesznek, hogy eloszlassák a kétségeket Joe Biden alkalmasságáról, és hogy visszaszerezzék a választók bizalmát.

Az amerikai elnök csütörtökön, az amerikai függetlenség napja alkalmából a philadelphiai Wurd csatornának adott interjút, ahol ismét sikerült kínos helyzetbe hoznia magát – írja az Independent. 

Egyébként büszke vagyok arra, hogy, mint mondtam, én vagyok az első alelnök, az első fekete nő… aki egy fekete elnök mellett szolgál…

– fogalmazott a rádióinterjúban Joe Biden.

Az amerikai elnök nehezen találta a szavakat, miközben minden bizonnyal Kamala Harrisre, az első fekete női alelnökre, és Barack Obama kormányában eltöltött idejére próbált utalni. Joe Biden az utóbbi időben rendszeresen kínos helyzetbe hozza magát nyilatkozataival. Legutóbb szintén gondja volt a szavakkal, és eltévesztette Rishi Sunak titulusát, előtte pedig figyelmen kívül hagyta, hogy a brit királynő meghalt. Az amerikai elnöknek a koordinációs képességeivel is problémái akadtak. Előfordult, hogy a kamerák előtt elesett vagy beverte a fejét egy helikopterbe.

Sokakban megkérdőjeleződött Joe Biden amerikai elnök jelöltsége és alkalmassága, miután siralmas teljesítményt nyújtott a múlt héten megrendezett televíziós vitán. A Fehér Ház szerdán hivatalosan is cáfolta azokat a sajtóinformációkat, amelyek Joe Biden visszalépésének reális lehetőségéről szólnak. Donald Trump és kampánya szintén abban reménykedik, hogy Biden elnök versenyben marad, mivel úgy vélik, hogy Trump még bűnügyi elítélése és más vádak ellenére is legyőzheti őt.

A volt amerikai elnök csütörtök délután saját közösségi médiafelületén, a Truth Social oldalon hívta ki egy újabb televíziós vitára Joe Bident – számolt be róla a New York Post.

A volt elnök új szabályokat is javasolt a vitához, ahol csak ketten állnának a színpadon, moderátorok nélkül. „Milyen nagyszerű este lenne. Csak mi ketten, egy az egyben, egy jó, régimódi vitában, ahogy régen. Bármikor, bárhol” – fejtette ki Trump. 

A volt elnök ötletére Joe Biden és a Fehér Ház egyelőre nem reagált. A második vitáról korábban már mindkét politikus kampánya megállapodott, így legkésőbb helyi idő szerint szeptember 10-én, este 9 órakor ismét a nézők előtt bizonyíthat Donald Trump és Joe Biden.

Joe Biden botrányosan szerepelt az elnökjelölti vitán

Amint arról az Index is beszámolt, június 27-én, helyi idő szerint este tartották Donald Trump és Joe Biden első 2024-es televíziós vitáját a CNN hírtelevízió stúdiójában. A csatorna megrendelésére készült közvélemény-kutatás szerint a nézők 67 százaléka Donald Trumpot látta a vita győztesének. A regnáló elnök pedig még saját kampánycsapata szerint is nagyon rossz formában volt.

A demokraták programpontjai helyett inkább a jelenlegi elnök mentális rátermettsége és egészségügyi alkalmassága vált kérdésessé. Joe Biden elnök a vitát rögtön egy baklövéssel kezdte, amikor azt állította, hogy 15 ezer munkahelyet teremtett, miközben a helyes szám 15 millió.

Néha nehezen tudta befejezni a gondolatait, és olyan kérdésekben, mint az abortusz, ahol a demokraták előnyben vannak, teret engedett ellenfelének. A vitát részletesen bemutattuk tudósításunkban.

Az Egyesült Államok elnöke az időeltolódással magyarázta botrányos szereplést, ugyanis a vita előtti két hétben többször is Európában járt. Joe Biden elismerte, hogy ez rossz döntés volt. 

Nem hallgattam a stábomra […] és aztán majdnem elaludtam a színpadon – fogalmazott az elnök. Hozzátette, hogy ez nem mentség, csupán magyarázat a történtekre. Az elnök ezután elnézést is kért a rossz szereplésért, és közölte: „kritikus” fontosságú, hogy megnyerje az idei elnökválasztást.

Joe Biden amerikai elnök arról számolt be a demokrata kormányzóknak a múlt heti vitán nyújtott siralmas teljesítménye után, hogy orvoshoz fordult, aki megnyugtatta az egészségügyi állapotát illetően. 

A The Hill azonban felhívja a figyelmet arra az ellentmondásra, miszerint Karine Jean-Pierre, az elnöki hivatal szóvivője kedden még azt közölte, hogy Biden nem vett részt orvosi vizsgálaton február óta. Egy másik fehér házi szóvivő, Andrew Bates azonban azt mondta a lapnak, hogy az amerikai elnök a múlt heti vitát követően egy megfázás miatt valóban felkeresett egy orvost, aki megállapította, hogy Biden jól van, gyógyul. 

Biden kampánycsapata szerint ugyanis az elnököt megfázása hátráltatta a vitában, ezért is lehetett, hogy nehezen tudta összefűzni a gondolatait vagy cáfolni Trump állítását

A regnáló elnök halk, akadozó hangon és tátott szájjal, bámészkodó tekintettel lépett a színpadra. Néha még a gondolatait is alig tudta befejezni.  Teljesítménye még a demokraták körében is felébresztette a kétséget, hogy képes lesz-e második ciklusát is betölteni. 

Korábban Biden stábja azzal magyarázta az elnök televíziós párbajban nyújtott szánalmas teljesítményét Donald Trumppal szemben, hogy a túlzott felkészítéssel kimerítették a demokrata jelöltet, továbbá az elnök délután 4 után már nem képes keményen dolgozni. 

Bidennek rossz éjszakája volt

Biden egy csütörtöki wisconsini rádióinterjúban elismerte, hogy a vitában „megbicsaklott”.

Rossz éjszakám volt (...) elcsesztem. Hibáztam. De megtanultam az apámtól, hogy ha elesel, csak állj fel újra. És tudjátok, meg fogjuk nyerni a választást. Épp úgy meg fogjuk verni Donald Trumpot, mint 2020-ban

– mondta a regnáló elnök. 

Az ország vezető médiumai közül néhányan, két képviselőházi demokrata képviselő és mások a vita nyomán felszólították Bident, hogy hagyja ott az elnökválasztási kampányt, és engedje, hogy egy másik demokrata vegye fel a harcot Trumppal.

Az elnök azzal érvelt, hogy a választókat nem kellene hogy elriassza a vitában nyújtott teljesítménye, inkább az eddigi eredményeit kellene értékelniük.

Nem volt jó a vitám. Ez 90 perc a színpadon. Nézzék meg, mit tettem 3 és fél év alatt

– érvelt Biden. 

Az országos felmérések szerint továbbra is fej fej mellett halad az elnöki pozícióért folytatott harc. A The Hill/Decision Desk HQ felmérései szerint Trump 0,9 százalékponttal vezet Biden előtt.

Joe Biden korábbi, februári orvosi rutinvizsgálatának eredményéről az Index is beszámolt, akkor a Fehér Ház orvosa úgy nyilatkozott egy nyilvánosan is elérhető jelentésben, hogy az elnöknek korának megfelelő betegségei vannak, de erős, egészséges, valamint aktív. Az orvos még a mentális képességeket felmérő kognitív teszteket sem javasolta számára.

A demokraták pánikolnak, és azon tanakodnak, hogy Joe Biden elnök maradjon-e a jelöltjük, miután a múlt héten az elnökjelölti vitán borzalmas teljesítményt nyújtott teljesítményt Donald Trump volt elnökkel szemben.

Biden nem adta jelét annak, hogy tervezné, hogy félreáll, és kevés demokrata volt hajlandó nyilvánosan javasolni, hogy tegye meg. Azonban vannak olyan módszerek, amelyekkel a demokraták leválthatják őt, akár önként mond le, akár nem. (Megjegyzendő, hogy Trump leváltásának folyamata a republikánus oldalon nagyjából ugyanezt az utat követné).

A The Washington Post négy különböző forgatókönyvet tekintett át, amelyek szerint Biden leváltható lenne, akár a választások napja előtt és után is.

A választás napja előtt, amíg Joe Biden még nem számít hivatalosan jelöltnek

Biden az esélyes jelölt, de a konvención még mindig leválthatják − akár úgy dönt, hogy félreáll, akár nem. A demokraták számára a legegyszerűbb módja Biden leváltásának, ha ezt az augusztusi konvenciójukon teszik meg −, különösen, ha Biden beleegyezik abba, hogy félreálljon.

Ennek megtétele „elsősorban a pártszabályok és a párttörvények kérdése” − mondta Elaine Kamarck, a Brookings Institution vezető munkatársa. „Az eljárás nincs benne az alkotmányban, nincs benne az állami törvényekben, nincs benne a szövetségi törvényekben. Leginkább a pártjogban van benne.”

Ezen forgatókönyv szerint a küldöttek úgy érkeznének a konvencióra, hogy nem Biden mellett köteleznék el magukat, majd egy másik jelöltet támogatnának az úgynevezett „nyílt konvención”, ahol több jelölt is versenyezhet a jelöltségért menet közben – mondta Kamarck, aki maga is többször volt már demokrata küldött. Harris alelnököt valószínűleg a jelölés esélyesének tartanák, de a küldötteknek nem lenne kötelező őt választaniuk.

Évtizedek óta nem volt ilyen konvenció, de a dolog nem példa nélküli. Az 1960-as demokrata nemzeti konvención például több jelölt versengett a küldöttekért, mielőtt az akkori szenátor, John F. Kennedy megszerezte a győzelmet.

Ha Biden nem hajlandó lemondani, még mindig lehetséges, bár valószínűtlen, hogy egy olyan kihívó jelenik meg, aki megpróbálja meggyőzni a küldötteket, hogy támogassák őt.

Mint arról korábban beszámoltunk, június 27-én, helyi idő szerint este tartották Donald Trump és Joe Biden első  2024-es televíziós vitáját a CNN hírtelevízió stúdiójában. A csatorna megrendelésére készült közvélemény-kutatás szerint a nézők 67 százaléka Donald Trumpot látta a vita győztesének. A regnáló elnök pedig még saját kampánycsapata szerint is nagyon rossz formában volt.

Az MTI beszámolója szerint szerdán újabb, az elnökjelölti vita után készült közvélemény-kutatások jelentek meg, amelyek Donald Trump fölényét mutatják.

Ez az arány megegyezik a CNN hírtelevízió közvélemény-kutatásának eredményével, ami kedden vált elérhetővé. A The Wall Street Journal napilap megrendelésére elkészült felmérés 48 százalékos Donald Trump-fölényt mutat Joe Biden 42 százalékával szemben.

Cáfolta a Fehér Ház Joe Biden visszalépését

Karine Jean-Pierre, az elnöki hivatal szóvivője napi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, „teljes mértékben hamis” a New York Times napilap értesülése, miszerint Joe Biden elnök fontolgatja, hogy folytassa-e az újraválasztásáért folyó küzdelmet. A napilap az elnök „kulcsfontosságú szövetségesére” hivatkozott, akivel állítólag azt közölte, hogy gondolkozik a visszalépésen.

Joe Biden elnök szerdán találkozott több demokrata törvényhozóval, valamint 22 demokrata párti kormányzóval. Egyikük, Illinois állam kormányzója, J. B. Pritzker a CNN hírtelevíziónak a megbeszélés előtt azt mondta, hogy „az elnöknek többet kell kommunikálnia”, ha azt akarja, hogy sikerüljön ellensúlyoznia a június 27-i, Donald Trumppal vívott televíziós vitában nyújtott szereplése negatív hatásait.

Tim Walz, Minnesota demokrata kormányzója a zárt ajtós találkozó után úgy nyilatkozott, hogy Joe Bident „alkalmasnak találták az elnöki hivatalra” – írja a CNN. A kormányzó szerint megpróbálják eloszlatni a kétségeket arról, hogy Joe Biden alkalmas lesz-e az ország vezetésére. Elismerte, hogy az elnökjelölti vita valóban rosszul sikerült, azonban a demokraták számára ez nem befolyásoló tényező.  

Megerősítették, hogy a demokraták továbbra is elkötelezettek Joe Biden mellett, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy Harris alelnökkel együtt novemberben legyőzzék Donald Trumpot.

A Fehér Ház kedden és szerdán több új programot jelentett be, amelyeken az elnök a következő napokban részt vesz, köztük egy televíziós, valamint több rádiós interjút és nyilvános szereplést.  

Joe Biden botrányosan szerepelt az elnökjelölti vitán

Amint arról az Index is beszámolt, a múlt heti amerikai elnökjelölti vita egyáltalán nem úgy alakult, ahogy azt Joe Biden és csapata elképzelte. A demokraták programpontjai helyett inkább a jelenlegi elnök mentális rátermettsége és egészségügyi alkalmassága vált kérdésessé. Joe Biden elnök a vitát rögtön egy baklövéssel kezdte, amikor azt állította, hogy 15 ezer munkahelyet teremtett, miközben a helyes szám 15 millió.

Biden halk, akadozó hangon és tátott szájjal, bámészkodó tekintettel lépett a színpadra. Néha nehezen tudta befejezni a gondolatait, és olyan kérdésekben, mint az abortusz, ahol a demokraták előnyben vannak, teret engedett ellenfelének. A vitát részletesen bemutattuk tudósításunkban.

Az Egyesült Államok elnöke az időeltolódással magyarázta botrányos szereplést, ugyanis a vita előtti két hétben többször is Európában járt. Joe Biden elismerte, hogy ez rossz döntés volt. 

Nem hallgattam a stábomra […] és aztán majdnem elaludtam a színpadon

– fogalmazott az elnök. 

Hozzátette, hogy ez nem mentség, csupán magyarázat a történtekre. Az elnök ezután elnézést is kért a rossz szereplésért, és közölte: „kritikus” fontosságú, hogy megnyerje az idei elnökválasztást.

Mint arról korábban beszámoltunk, múlt csütörtök este tartották Donald Trump és Joe Biden első 2024-es televíziós vitáját a CNN hírtelevízió stúdiójában. A CNN megrendelésére készült közvélemény-kutatás szerint a nézők 67 százaléka Donald Trumpot látta a vita győztesének. A regnáló elnök pedig még saját kampánycsapata szerint is nagyon rossz formában volt.

A The New York Times arról írt szerda délelőtt, hogy Joe Biden amerikai elnök kulcsfontosságú szövetségesének azt mondta: veszélyben lesz a jelöltsége, ha a következő napokban nem tudja meggyőzni a közvéleményt arról, hogy a múlt heti katasztrofális vitateljesítménye után is alkalmas a feladatra.

Szövetségese a lappal közölte: az újraválasztásért folytatott küzdelem még zajlik, és az elnök tisztában van azzal, hogy a következő időszakban jól kell szerepelnie a nyilvánosság előtt, különösen a pénteki interjún, amelyet az ABC News munkatársának ad majd. A lapnak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő személy az elmúlt 24 órában beszélt az elnökkel.

Andrew Bates, a Fehér Ház szóvivője ugyanakkor azt mondta, hogy a jelentés „teljesen valótlan”. Biden egyik vezető tanácsadója – szintén névtelenséget kérve – közölte, hogy az elnök „nagyon is jól tudja, milyen politikai kihívással néz szembe”.

A The New York Times szerint ez az első nyilvánosságra került jel arra vonatkozóan, hogy az elnök komolyan fontolóra veszi a visszalépését. 

Mint megírtuk, vezető demokrata politikusok szerint is jobb lenne, ha Biden félreállna, és a The New York Times szerkesztősége is arra kérte az elnököt, hogy lépjen vissza jelöltségtől. 

Jill Biden first lady férje folytatódó támogatására kérte a Demokrata Párt vagyonos pénzügyi donorjait a vitán nyújtott gyenge teljesítményt követően szombaton több, zárt körben rendezett találkozón – adta hírül az MTI.

Joe Biden és Donald Trump első 2024-es elnökjelölti vitáját csütörtökön Atlantában, a CNN stúdiójában, helyszíni közönség nélkül tartották. A demokrata és a republikánus jelölt 90 percen keresztül fejtette ki nézeteit, és reagált a másik megállapításaira, előre megállapított témákban.

Szombaton Joe Biden a Demokrata Párt vagyonos anyagi támogatóival találkozott felesége oldalán New York és New Jersey államban, két nappal azt követően, hogy az egybehangzó értékelések szerint alulmaradt az elnökjelölti televíziós vitában Donald Trumppal szemben.

A kampányeseményeken a demokrata elnök mellett felesége, Jill Biden first lady érvelt, a többi között azzal, hogy

Joe nem pusztán a megfelelő személy az elnöki feladatra, hanem ő az egyetlen személy rá.

Pénteken egy New Yorkban tartott kampányeseményen, az LMBTQ-közösség rendezvényén is Jill Biden biztatta férje támogatására az összegyűlteket. Szintén pénteken Joe Biden Észak-Karolina államban választási gyűlésen vett részt, ahol beszédében kifejtette, tisztában van azzal, hogy nem fiatal, és hogy nem vitázik úgy, mint régen, ám ennek ellenére meggyőződése, hogy képes ellátni az elnökséggel járó feladatokat.

Joe Biden megosztotta a támogatókat

A CNN felmérést készített a vitát követően, amely szerint a nézők 67 százaléka Donald Trumpot látta az érvütköztetés győztesének. Joe Biden szereplését több baloldali médium is „katasztrofálisként” értékelte. Egyebek mellett a baloldalhoz sorolt CNN, NBC, MSNBC és ABC országos televíziók műsorai is az elnök gyenge teljesítményét és annak lehetséges következményeit elemezték demokrata párti megszólalókkal.

Több választott demokrata párti tisztségviselő folytatódó támogatásáról biztosította Joe Bident mint a párt elnökjelöltjét. Így nyilatkozott mások mellett Kamala Harris alelnök, Gavin Newsom kaliforniai kormányzó, valamint Hakeem Jeffries, a kongresszus alsóházában kisebbségben lévő demokrata képviselőcsoport vezetője.

A The New York Times pénteken délután szerkesztőségi cikkben szólította fel az elnököt arra, hogy lépjen vissza a választási indulástól. A lap mindezt azzal indokolta, hogy Joe Biden „nem az az ember, aki négy évvel ezelőtt volt”.

„Az elnök csütörtökön este egy nagyszerű közszolga árnyékának tűnt” – olvasható az írásban, amely hozzátette, hogy Joe Biden „küszködött azzal, hogy kifejtse, mit szeretne elérni egy második elnöki ciklusban, és azzal is, hogy reagáljon Donald Trump provokációira”.

A The New York Times szerkesztőségi cikke arra a tényre is rámutatott, hogy az elnök többször nem volt képes befejezni a mondatot, amit elkezdett. A lap szerkesztőségi cikke arra az összegzésre jutott, hogy Joe Biden azzal tenné a legnagyobb szolgálatot a köznek, ha nem folytatná a küzdelmet az újraválasztásáért.

Joe Biden kampánystábjának társigazgatója, Cedric Richmond az írásra közleményben reagált, amelyben elutasította az abban szereplő felszólítást, és megjegyezte, hogy a The New York Times 2020-ban sem Joe Bident támogatta a demokrata előválasztási folyamatban, „mégis jó vége lett a számára”. A napilap ugyanakkor 2020 novemberében, az elnökválasztáskor már Joe Biden mellett állt. A The New York Times 1956 óta hagyományosan a Demokrata Párt elnökjelöltjét biztosítja támogatásáról.

Joe Biden már nem ugyanaz az ember, aki négy évvel ezelőtt volt, az elnök a csütörtök esti vitán egy nagyszerű köztisztviselő árnyéka volt csupán – írta szerkesztőségi cikkében a The New York Times. 

• A lap szerint a regnáló elnök nehezen reagált Donald Trump provokációira, és küzdött azzal, hogy felelősségre vonja a hazugságaiért, a kudarcaiért és az elrettentő terveiért. „Joe Biden csodálatra méltó elnök volt, a nemzet felvirágzott a vezetése alatt, és egy sor hosszú távú kihívással foglalkozott, a Trump által feltépett sebek pedig elkezdtek begyógyulni. De a legnagyobb közszolgálat, amit most tehet, az az, hogy bejelenti, nem indul az újraválasztáson” – írták.
• Hozzátették: „vannak olyan demokrata vezetők, akik jobban felkészültek arra, hogy világos, meggyőző és energiával teli alternatívákkal álljanak elő Trump második elnökségével szemben”. Ezért szerintük nincs ok arra, hogy ezzel „kockáztassák az ország stabilitását és biztonságát, és arra kényszerítsék a választókat, hogy Trump és Biden gyengeségei közül válasszanak”.
• Leszögezték ugyanakkor, hogy „Trump akkora veszélyt jelent az ország számára, hogy még ebben a helyzetben is inkább Bident választanák”. Ám tekintettel a veszélyre és Biden korlátaira azt is hozzáfűzték, hogy az Egyesült Államoknak erősebb ellenfélre lenne szüksége a republikánus jelölttel szemben. Ezzel együtt elismerik, hogy a választás jelenlegi szakaszában nem könnyű egy új demokrata jelöltet kiállítani. 
• A lap úgy véli, Biden a vitán a saját tesztjén bukott el, és megerősítette a hónapok óta fokozódó aggodalmakat vele kapcsolatban. Továbbá emlékeztetnek arra is, hogy a jelenlegi elnök maga kérte fel Trumpot a vitára, ő határozta meg a szabályokat, és ő ragaszkodott ahhoz, hogy sokkal hamarabb kerüljön sor rá, mint az általános elnöki vitára. 
• Mint írták, a vitával Biden egy fontos kérdésre adott választ, bár a válasz nem az lett, amire a támogatói számítottak. Emellett közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy a választók más alternatívák után néznek, hogy felvegyék a harcot Trumppal szemben. Ezért úgy vélik, „a lehető legjobb módja, hogy megvédjék az országot Trump elvetemültségétől, az, ha egy olyan demokratát állítanak ki ellene, aki képes megvédeni a nemzet lelkét”. 

Joe Biden egy észak-karolinai választási gyűlésen úgy fogalmazott, „nem vitázom olyan jól, mint egykor”, ugyanakkor hozzátette, tudja, miként kell az elnöki munkát végezni és feladatokat megcsinálni. 

Az elnök 18 perces beszédében Donald Trumpot hazugságokkal vádolta, és azzal, hogy elpusztítja a demokráciát. A regnáló elnök szerint az üzletember a kampányát a bosszúra alapozza. 

Donald Trump pénteken a Virginia állambeli Chesapeake-ben tartott választási gyűlést. A republikánus elnökjelölt az eseményen azt mondta, a Joe Bidennel folytatott vitája rámutatott arra, hogy mennyire fontos, hogy az amerikaiak kompetens elnököt válasszanak.

A volt elnök megismételte az illegális bevándorlás megszüntetésére vonatkozó ígéretét, valamint azt, hogy ő a „békét az erő által” politikai elvet képviseli. Valamint ismét kihangsúlyozta, hogy ha ő lenne az amerikai elnök, nem zajlana háború Ukrajnában, és nem jelentek volna meg orosz atom-tengeralattjárók sem Kubánál, az Egyesült Államok partvidéke közelében.

Észak-Karolina állam, ahol Joe Biden kampányolt, valamint Virginia állam is, ahol Donald Trump tartott választási gyűlést, billegő államnak számít a két elnökjelölt támogatottságát tekintve  – írta az MTI. 

Többen elégedetlenek Joe Biden teljesítményével

Donald Trump és Joe Biden első 2024-es televíziós vitáját csütörtök este a CNN hírtelevízió stúdiójában tartották. A 90 perces műsorban nem volt helyszíni közönség.

A CNN megrendelésére készült közvéleménykutatás szerint a nézők 67 százaléka Donald Trumpot látta a vita győztesének. A regnáló elnök pedig még saját kampánycsapata szerint is nagyon rossz formában volt.

A vitát követően több Demokrata Párthoz közeli médium is komoly kritikát fogalmazott meg Joe Biden teljesítménye miatt. Véleményformáló médiaszemélyiségektől is elhangzottak felvetések arra, hogy a demokratáknak más jelöltet kellene keresniük.

Több magas rangú választott demokrata politikus ugyanakkor kiállt a hivatalban lévő elnök mellett. Köztük Kamala Harris alelnök, Hakeem Jeffries, a képviselőházban kisebbségben lévő demokrata képviselőcsoport vezetője, valamint Gavin Newsom, Kalifornia állam vezetője is támogatásáról biztosította Joe Bident.

Azokban a csatatér- vagy billegő államokban, amelyek hagyományosan nem számítanak egyik nagy párt fellegvárának sem, és amelyek hagyományosan eldöntik az elnökválasztás végeredményét, az előző választás eredményei alapján többen vannak a harmadik jelöltre szavazó választók, mint amekkora különbség volt Trump és Biden eredménye között. A hét ilyen államból ez volt az eredmény Arizonában, Georgiában, Wisconsinban, Észak-Karolinában és Pennsylvaniában. A két kivétel Nevada – ahol meglehetősen kicsi volt a különbség a két érték között – és Michigan. A legutóbbi választáson ezekben államokban – Észak-Karolina kivételével – Joe Biden nyert.

A választások napjáig kevesebb mint öt hónap van hátra. A The Washington Post a Wisconsin államban lévő Hudsonben készült riportja szerint a választók egyre inkább azzal vannak elfoglalva, hogy melyik opció – a 81 éves Biden elnök vagy a 78 éves Donald Trump volt elnök – „a kisebb rossz, akire szavaznunk kell”.

A 2020-as választásokon Hudsonben – a Wisconsint Minnesotától elválasztó St. Croix folyó partján fekvő városban – szűk 155 szavazattal Trump nyert Bidennel szemben. Majdnem kétszer annyi, 308 hudsoni szavazó voksolt harmadik jelöltre.

Most ezek a szavazók, akik mindkét nagy párttal elégedetlenek, ismét ugyanabból a két lehetőségből választhatnak, és ismét nagymértékben csalódottak.

Éjszakánként imádkozom, hogy jöjjön valaki más, és azt hiszem, még sok időnk van arra, hogy egy fiatal felemelkedjen. Remélem, hogy nem csupán ez a két választásunk lesz

– mondta Sue Daniels, 64 éves hudsoni háztartásbeli, aki hozzátette, hogy 2020-ban a fogát szívva szavazott Trumpra, most pedig teljesen bizonytalan.

Daniels szerint mindkét férfi túl öreg – különösen Bidenről nem hiszi, hogy „önállóan hoz döntéseket” –, és úgy véli, Michelle Obama, a volt first lady „minden tekintetben jobb jelölt lenne, mint Biden”.

A lap a városban több mint 60 interjút készített, amelyekben az emberek a lemondástól és a megdöbbenéstől a hitetlenségig és a dühig terjedő érzésüket fejezték ki a választásokkal és a jelöltekkel kapcsolatban.

A Washington Post–Schar School Deciders hat kulcsfontosságú államban végzett, a 2024-es elnökválasztást valószínűleg eldöntő szavazókra összpontosító felmérése szerint az egyik jelöltet sem preferáló szavazók nagyobb valószínűséggel kerülnek ki a fiatalabbak, a spanyol ajkúak, a feketék, a nagyobb városokban élő nők, és a vallási hovatartozás nélküliek közül. 

Donald Trump gyorsan eltüntette a Biden elnökkel szembeni támogatásbeli hátrányát, és már a második egymást követő hónapban megelőzte demokrata riválisát. Az adománygyűjtést jól szituált támogatók hada segítette, akik nem sokkal azután kezdtek milliókat adományozni, hogy a volt elnököt New Yorkban 34 bűncselekmény miatt elítélték.

A gazdag adományozók azonban még Biden mellett is kitartanak, akinek a kampánycsapata arra használta fel a korai nagy pénzügyi előnyét, hogy valódi „politikai gépezetet” építsen ki a kulcsfontosságú államokban. A novemberi siker részben azon múlhat, hogy melyik oldal tud továbbra is pénzt kérni milliárdos támogatóitól.

Trump és a Republikánus Nemzeti Bizottság (RNC) – amely az adománygyűjtésért és a választási stratégiáért felel – a múlt hónapban 141 millió dollárt gyűjtött össze, míg Biden és a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) 85 millió dollárt. Egy június 20-án készült részleges számítás szerint Trump és az RNC összesen 170 millió dollárral rendelkezett, szemben Biden és a DNC 212 millió dollárjával.

Elítélése jót tett Trump pénztárcájának

A tehetős konzervatívok elkezdtek a zsebükbe nyúlni. Közülük a múlt hónapban Timothy Mellon, a rejtőzködő milliárdos volt a legjelentősebb, aki 50 millió dollárt adományozott egy Trump-párti adománygyűjtő szervezetnek. Ez minden idők egyik legnagyobb összegű választási adománya, amely azonnal érezhető hatással volt a kampányra. Röviddel a pénz átvétele után a szervezet 100 millió dollárt költött reklámokra. 

Az 50 millió dolláros nagyságrendű egyéni adományok ritkák az amerikai kampányokban. Hasonló méretű adományok olyan jelöltektől érkeztek, akik saját maguk finanszírozták kampányukat, vagy olyan családoktól, akik együtt adták ugyan, de technikailag felosztották egymás között a pénzt.

Mindebből az látszik, hogy sok adományozó túllépett a Trumppal kapcsolatos aggályain. Idetartoznak azok is, akik korábban nyilvánosan elítélték Trumpnak a 2020-as választási eredmény megdöntésére tett kísérleteit és a január 6-i fővárosi zavargásokban játszott szerepét. Köztük van többek között Steve Schwarzman, az egyik legnagyobb befektetési vállalat, a Blackstone vezérigazgatója, aki Joe Biden gazdasági, bevándorlási és külpolitikai programjával szembeni aggályaira hivatkozott, amikor a múlt hónapban bejelentette, hogy támogatja Trumpot.

Az antiszemitizmus drámai terjedése arra késztetett, hogy még sürgetőbben koncentráljak a közelgő választások következményeire

– mondta a zsidó származású Schwarzman, aki évtizedekre visszamenőleg a Republikánus Párt támogatója.

A The New York Times összegyűjtötte Trump terveit a bevándorlás elleni kemény fellépésre, az igazságügyi minisztérium utasítására, hogy üldözze ellenfeleit, az elnöki hatalom növelésére, az amerikai gazdaságpolitika felforgatására, az Európából való katonai visszavonulásra, és csapatok egyoldalú telepítésére a demokrata vezetésű városokba.

Az illegális bevándorlás szélsőséges mértékű visszaszorítása

Trump a bevándorlás első ciklusbeli szigorításának masszív kiterjesztését tervezi, ha 2025-ben visszatér a hatalomba − írja a lap. Többek között a következőket tenné:

1. Tömeges deportálásokat hajtana végre

Trump úr legfőbb bevándorlási tanácsadója, Stephen Miller azt mondta, hogy egy második Trump-kormányzat a kitoloncolások mennyiségének megtízszerezésére – évi több mint egymillióra – törekedne.

2. Növelné a razziázó ügynökök számát

Azt tervezi, hogy szövetségi ügynököket és a Nemzeti Gárdát is átcsoportosítja a bevándorlás ellenőrzésére. Emellett lehetővé tenné a szövetségi csapatok alkalmazását a migránsok elfogására.

3. Táborokat építene a bevándorlók fogva tartására

A Trump-csapat azt tervezi, hogy katonai forrásokból „hatalmas fogdákat” építene a bevándorlók fogva tartására, amíg a kitoloncolási ügyeikről döntenek.

4. Szorgalmazná, hogy más országok vegyék át a leendő menedékkérőket az Egyesült Államokból

A közép-amerikai országokkal kötött „biztonságos harmadik ország” megállapodások felélesztését és kiterjesztését tervezi Afrikára és más országokra. A cél az, hogy a menedékkérőket más államokba küldjék tovább.

5. Ismét megtiltja a belépést az Egyesült Államokba bizonyos muszlim többségű nemzetekből származók számára

Azt tervezi, hogy felfüggeszti az ország menekültprogramját, és ismét megtiltja a többnyire muszlim országokból érkező látogatók beutazását, újra életbe léptetve a Biden elnök által 2021-ben visszavont beutazási tilalom egy változatát.

6. Megpróbálja megszüntetni a születési joggal járó állampolgárságot

Kormánya kijelentené, hogy a papírokkal nem rendelkező szülők gyermekei nem jogosultak az állampolgárságra, és megszüntetné az olyan dokumentumok, mint a társadalombiztosítási kártyák és az útlevelek kiadását számukra.

Az Igazságügyi Minisztériumot használná ellenfelei üldözésére

Trump kijelentette, az elnöki hatalmat arra fogja használni, hogy bosszút álljon vélt ellenségein. Szövetségesei jogi indoklást dolgoztak ki arra, hogy eltöröljék az Igazságügyi Minisztérium függetlenségét az elnöktől. Trump azt sugallta, hogy a következőket tenné:

1. Bűnügyi nyomozást indítana Biden és családja ellen

Elnökként Trump nyomást gyakorolt az Igazságügyi Minisztériumra, hogy nyomozzon ellenfelei ellen. Megesküdött, hogy ha újraválasztják, különleges ügyészt nevez ki, aki „nekimegy” Bidennek és családjának.

2. Vádat emeltet azok ellen, akik politikai kihívást jelentenek neki

Saját vádemeléseinek precedensére hivatkozva kijelentette, hogy ha újra elnök lenne, és valaki politikailag kihívná őt, akkor azt mondhatná: „Gyerünk, vádoljuk meg”.

3. Újságírókat céloz meg vádemeléssel

Kash Patel, Trump egyik bizalmasa azzal fenyegetőzött, hogy újságírókat vesz célba vádemeléssel, ha Trump visszatér a hatalomba. A kampány később elhatárolódott a megjegyzésektől.

Az amerikai elnök a június 27-i vitára a tartósan alacsony támogatottsági mutatók és az előrehaladott korára rávilágító, vírusszerűen terjedő videóklipek sorozata közepette indul az elnökségért, amelyek támadásokat váltottak ki a republikánusok részéről hivatali alkalmasságát illetően − írja elemzésében a Financial Times.

Alig több mint négy hónappal a novemberi választás előtt Biden elsődleges feladata a Donald Trump elleni atlantai televíziós összecsapáson az lesz, hogy bebizonyítsa, 81 évesen még mindig alkalmas a feladatra, miközben kiemeli a kontrasztot a korábbi elnök jellemével és politikájával.

Biden első feladata az lesz, hogy

megmutassa: nem csökkent az ereje, és képes ellátni az elnöki feladatokat egy második ciklusban is

− mondta Allan Lichtman, az American University történészprofesszora.

Donald J. Trump elnökségének ellenzői potenciális pereket terveznek arra az esetre, ha novemberben megválasztják, és esetleg tömeges deportálásokat hajt végre a bevándorlók körében, ahogyan azt megígérte. Az egyik csoport új könyvvizsgálót fogadott fel, hogy ellenálljon egy második Trump-kormányzat minden olyan kísérletének, amely az adóhivatalt rájuk küldi. A demokrata vezetésű állami kormányok még abortuszgyógyszereket is felhalmoznak – írja a témáról írt hosszú riportjában a The New York Times.

A demokrata tisztségviselők, progresszív aktivisták, megfigyelőcsoportok és volt republikánusok kiterjedt hálózata rendkívüli lépéseket tesz, hogy felkészüljön egy esetleges második Trump-elnökségre, amelyet az a félelem fűz össze, hogy Trump visszatérése a hatalomba komoly fenyegetést jelentene nemcsak a programjukra, hanem magára az amerikai demokráciára is.

Trump világossá tette, hogy semmibe veszi a törvényt, és teszteli rendszerünk határait

– mondta Joanna Lydgate, a States United Democracy Center, egy pártatlan demokráciafigyelő szervezet vezérigazgatója, amely mindkét párt állami tisztségviselőivel együttműködik.

Miközben a Legfelsőbb Bíróság csütörtökön elutasította a mifepriszton abortusztabletta szövetségi jóváhagyásának érvénytelenítésére tett kísérletet, a liberálisok attól tartanak, hogy egy új Trump-kormányzat visszavonhatja a jóváhagyást, vagy egy 19. században született törvényt alkalmazva kriminalizálhatja az abortusztabletta államhatárokon történő átküldését.

Az államok betáraznak az abortusztablettákból

Washington állam demokrata párti kormányzója, Jay Inslee azt mondta, hogy elég nagy mennyiségű mifepriszton tabletta áll rendelkezésre ahhoz, hogy államában a nők számára egy második Trump-kormányzat alatt is megmaradjon a hozzáférés. A készletet egy állami raktárban zárolták.

Fizikailag Washington államban van a készlet, tehát szövetségileg nem lehet betiltani a forgalmazását. Öt vagy hat év a lejárati idő. Még akár két Trump-kormányzatot is átvészelnénk

– mondta Inslee egy interjúban.

Minden választási évben szóba kerül, hogy mi történhet, ha a másik oldal nyeri a Fehér Házat. Az ilyen beszélgetések jellemzően a washingtoni pletykákra és a magánjellegű spekulációkra korlátozódtak, mivel az energia nagy része arra összpontosult, hogy segítsék a pártjukat a választások megnyerésében és a kívánságlistás politikai tervek kidolgozásában.

Ha Trump visszatér a hatalomba, nyíltan tervezi, hogy radikális változásokat vezet be – sokszor autoriter felhanggal. E tervek között szerepel az igazságügyi minisztérium felhasználása a bosszúállásra az ellenfelein, szövetségi rendfenntartó csapatok küldése a demokrata városokba, tömeges kitoloncolások, hatalmas táborok építése a bevándorlók fogva tartására, a köztisztviselők elbocsátásának és lojalistákkal való kicserélésének megkönnyítése, valamint a végrehajtó hatalom kiterjesztése és központosítása.

Ian Bassin, a Protect Democracy ügyvezető igazgatója szerint annak megtervezését, hogy miként lehet ellenállni egy ilyen menetrendnek, nem egy közönséges politikai vitának kell tekinteni, hanem az amerikai önkormányzat alapvető aspektusainak megvédésére irányuló erőfeszítésnek „egy törekvő autokratával szemben”.

Számos érintett centrista és baloldali csoport vezetője ragaszkodik ahhoz, hogy energiáikat elsősorban annak megakadályozására fordítsák, hogy Trump egyáltalán újra hatalomra kerüljön. Sokan óvakodnak attól is, hogy vészhelyzeti terveiket nyilvánosan megvitassák, mert attól tartanak, hogy ezzel azt jelzik, nem bíznak Biden elnök kampánykilátásaiban. Aggodalmukat fokozzák Biden alacsony népszerűségi mutatói és az, hogy a választást valószínűleg eldöntő államokban végzett közvélemény-kutatások szerint folyamatosan lemarad Trump mögött.

Trump és csatlósai egy autoriter tankönyvből játszanak. Most tehát demokráciabiztossá kell tennünk az intézményeinket és a közös értékeinket

 – mondta Patrick Gaspard, a CAP Action Fund, a Center for American Progress liberális agytröszt politikai ága, a CAP Action Fund vezérigazgatója.

A Biden-kormányzat tavasszal egy sor rendeletet hozott, olyan határidővel, hogy biztosítsa, ezeket a szabályokat ne lehessen jövőre egy 1996-os törvény alapján hirtelen hatályon kívül helyezni, ha Trump megnyeri a választásokat, és a republikánusok átveszik a teljes ellenőrzést a kongresszusban. A kormányzat tisztviselői azonban általában vonakodtak a vészhelyzeti tervezésben részt venni, és ragaszkodtak ahhoz, hogy biztosak abban, hogy Biden megnyeri második ciklusát.

Steven Cheung, a Trump-kampány egyik szóvivője elítélte ezeket az erőfeszítéseket, mint amelyek célja, hogy megakadályozzák Trumpot abban, hogy legitim politikai programját végrehajtsa.

David Corn szerint az mára a múlté, hogy a techvilág vezetői igyekeznek távol maradni a pártpolitikusok finanszírozásától. A híres amerikai elemző blogjában azt írta:

Az a felfogás, miszerint a felhasználók között egyenlő arányban lehetnek demokrata és republikánus szavazók, már nem akadályozza a techgurukat abban, hogy beálljanak egy párt mögé.

Az elemző arra is emlékeztetett, hogy Donald Trump júniusi elején azért utazott San Franciscóba, hogy 12 millió dollárt gyűjtsön össze a nagy kockázatitőke-befektetők által a technológiai vezetők számára szervezett adománygyűjtésen. Valamint megemlítette a jelenség úttörőjét, a PayPal-alapító milliárdos Peter Thielt is, aki már 2016-ban is Trumpot támogatta. 

De példaként említi az Intercom üzenetküldő cég vezérigazgatóját, Eoghan McCabe-et is, aki 2017-ben még elítélte a volt republikánus elnök tervét a muszlimok kitiltásáról, 2023-ban viszont úgy döntött, leállítja a Pride ünnepségek támogatását, és több más techcég vezetőjéhez hasonlóan ő is támogatja Trumpot „a háborúval, bevándorlással, kriptopénzekkel kapcsolatos politikája miatt”.

Az ATV David Corn blogját szemlézve azt írja, ez a szövetség azért is meglepő, mert Donald Trumpot látványosan nem érdekli a technológia és az ezzel kapcsolatos fejlesztések. Emellett a mesterséges intelligenciáról sincs kiforrott véleménye. Ám tisztában van azzal, hogy az iparág vezetői jelentős tőkeerővel rendelkeznek, ami sokat segíthet neki az újraválasztási kampányában.