Gurulunk a lejtőn, hátszéllel

A héten újabb részletek derültek ki áfacsalás-ügyben. A hetet az Átlátszó.hu kezdte NAV vonalon: arról írtak, hogy a NAV egyes vezetői állítottak le vizsgálatokat, és a kiemelt ügyekért és adózókért felelős főigazgató ténylegesen megakadályozta egyes áfacsalásgyanús ügyekben a felderítést.

Csütörtökön aztán újabb NAV-os tálalt ki az áfacsalással kapcsolatban: Vancsura István, a NAV korábbi főosztályvezetője arról tartott sajtótájékoztatót, hogy nem érti, miért számolták fel az adóhatóság szupercsapatának tartott KÜIG-et, és miért blokkolták az általa feltárt visszaélések kivizsgálását. A sajtótéjékoztatón elhangzottaknál azonban sokkal izgalmasabb konkrétumok derülnek ki Vancsura blogján, ahol arról írt, hogy maga a főigazgató dr. Somos Katalin, illetve egyik főosztályvezetője Kedves Lászlóné lehet felelős a kérelmek visszatartásáért.

A NAV tagadja a vádakat, szerintük az igazgatóság azért szűnt meg, mert nem volt elég hatékony. Horváth András örül, hogy társra lelt, ráadásul a választáson is mindketten indulnak egyéniben.

A botrány kirobbanása óta viszont azért látszik a NAV-on, hogy időről időre igyekeznek valamit felmutatni: a héten hatmilliárdos csokicsalást lepleztek le, és ellenőrzés-sorozatot is indítanak Pesten, ahol munkaidőn túl, hétvégén, és éjjel is ellenőriznek majd.

Matolcsy nagyot megy, nem tud leállni

Szerdán a jegybank sorozatban huszadszorra is csökkentette a kamatot, így mostantól 2,6 százalék az új alapkamat. Az elemzők többsége szerint a jegybank az újabb kamatvágásokkal már növeli az ország sérülékenységét, így már nem várnak újabb kamatcsökkentést,  az MNB indoklása szerint a kamat ezzel már "megközelítette" a kívánatos szintet, és nem zárják ki a további csökkentés lehetőségét.

Az Index kérdésére Balog Ádám, a jegybank alelnöke is úgy vélte, hogy elfér még a kamatvágás a jövőben, mivel egyre stabilabb a helyzetünk, amit az is mutat, hogy a Standard & Poor's hitelminősítő is stabilra javította az adósbesorolásunkat, ami továbbra is BB, tehát bóvli, ami több lépcsőfoknyi távolságra van a befektetésre javasolt kategóriától.

Az is kiderült, hogy a korábban előre jelzett 203 milliárd forintos veszteség helyett az MNB az előzetes adatok szerint 26,3 milliárd forint nyereséggel zárta a tavalyi évet. Kaszáltak a gyenge forinton, viszont az is kiderült, hogy gyakorlatilag semmit sem spóroltunk az MNB-PSZÁF összeolvadáson.

Csúcson a foglalkoztatottság, csúcson a közmunka

A KSH jelentése alapján 2013. december-2014. februárban 4 millió 53 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 236 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottsági ráta újabb tizenéves csúcson (53,2 százalék), a munkanélküliségi ráta tovább csökkent, 8,6 százalékra. Az újabb kedvező adatok nem meglepőek annak fényében, hogy a téli közfoglalkoztatás miatt a közfoglalkoztatottak száma januárban például 165 ezer fővel volt több, mint egy évvel korábban.

Orbán Viktor szokásos pénteki interjújában ezt sikernek értékelte, viszont ha a külföldön dolgozókat és a közmunkásokat nem számoljuk bele a foglalkoztatottak közé, akkor nem marad szinte semmi a 250 ezer új munkahelyből.

Persze előbb utóbb a versenyszférában is létrejöhetnének új munkahelyek, legalábbis az előrejelzések egyre pozitívabbak. A cégek közül egyre többen terveznek előre. Persze az arányuk nagyon alacsony, és a céges csőd is nagyon sok. Az MNB szerint hozzászoktunk a spóroláshoz, és bár lassan javulni kezdhet a gazdaság, és a forint is gyenge, az MNB szerint nem lesz nagy infláció. A Deloitte szerint az előző évhez képest tovább javult a magyar lakosság hangulata a mindennapi pénzügyeket illetően, a GfK szerint is egy jobban merünk költeni, és a Gki szerint is nagyon nagy az optimizmus.

A magyar közgazdászok egy része viszont egyáltalán nem ennyire optimista: Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke a HBLF üzleti konferenciájának egyik panelbeszélgetésén például elég borús képet festett a magyar gazdaságról, és ugyanitt Járai Zsigmond, Békési László és Kupa Mihály is arról beszélt, hogy az állam rátelepszik a gazdaságra. 

Rá is telepszik, meg nem is

A héten újabb államosításokat jelentettek be, viszont miközben erre futja, jó néhány helyről az állam kivonulását láthatjuk. A héten a kormány az Antenna Hungária visszavásárlásáról döntött. A döntés indoklása szerint ezzel újból állami tulajdonba kerül a nemzetstratégiai szempontból is különös jelentőségű országos földfelszíni és műholdas televízió- és rádióműsor-szórás. A Főgázt az állam az egyik zsebéből a másikba pakolja, így a fővárostól az MVM-hez került az állami cég.

A kormány komoly hiánnyal búcsúzik: már most elértük az éves tervezett költségvetési hiány felét, de a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ez nem baj, majd decemberben visszaszedjük. Az NGM listát is kiadott azokról a közintézményekről, amik bajban vannak. A közintézmények mellett viszont a szociálpolitikára is egyre kevesebb jut, aminek rohamos elszegényedés az eredménye, viszont van, akiket nem hagy az állam az út szélén: a milliárdosokat. Az is kiderült, hogy rengeteg ukrán nyugdíját is mi fizetjük.

A héten

• két részben, húsz ábrában mutattuk be, hogy mi lett Orbánék 2010-es ígéreteiből,
• és megnéztük, hogy tényleg minket majmol-e a világ.
• Duronelly Péter is értékelte az elmúlt négy évet,
• a Defacto pedig bebizonyította a közbeszerzési mutyit, 
• és azt is összeszedtük, hogy hogyan licitálnak egymásra hülyeségben a pártok felelőtlen választási ígéreteikkel.

Bankok, Lego, gázvezeték, és a többi

Számos bank csökkentette a díjait, miután az MNB összesen 1,2 milliárd forintos bírságot szabott ki rájuk. A "nulla forintos"-ként hirdetett számlák például újra nullaforintosokká váltak. Az MKB 409 millió eurós (év végi árfolyamon 121 milliárd forintos) veszteséget szenvedett el tavaly, a Raiffeisen pedig biztosan marad Magyarországon, már nem gondolkodnak az eladásán. Egy OTP-fiókot devizahitelesek bénítottak meg, akiknek az ügyében április 30-án hirdeti ki az ítéletet, amire a Kúria és a kormány is vár. És az is kiderült, hogy áprilisban dönthet a Takarékbankról a bíróság.

	12. heti záró	13. heti záró
BUX	16759	17390
OTP	3850	4230
Mol	11950	12600
Richter	3887	3805
Magyar Telekom	309	300

Átadták a Lego új, mintegy 60 milliárd forint értékű gyárát kedden Nyíregyházán. A fejlesztéssel 250 új munkahely jött létre, ezzel a Lego összesen 1500 munkavállalót foglalkoztat. A magyar választásokra készülő Orbán Viktor és a szlovák választásokra készülő Robert Fico pedig átadtak egy még el sem készült gázvezetéket, és megállapodtak arról, hogy 21 új közutat építenek majd a két ország között 2020-ig.

A MÁV csaknem megtízszerezte tavaly a profitját, A Dunaferrnél nem kirúgnak, hanem kiszerveznek, citromsavgyárat építenek a kínaiak Szolnokon, újra lesz acélgyártás Diósgyőrben, a Mol pedig az Északi-tengeren terjeszkedik.

Ukrajna, IMF, Paks

Az ukránok megegyeztek az IMF-fel: 14-18 milliárd dolláros készenléti hitelt kapnak, jön a megszorítás és az 50 százalékos gázáremelés. A Gazprom már felkészült rá,hogy mi lesz, ha leáll az ukrán tranzit, viszont a Boston Consulting Group azért kiszámolta, hogy egy hosszab gázkrízist nehezen bírnánk ki.  

A Krímen pedig már kétféle pénzzel lehet fizetni. Orbán Viktor szerint egyébként az EU-nak nem kéne erőltetnie Oroszországgal szemben a gazdasági szankciókat,  a paksi szerződésről azt mondta Orbán, hogy szeretné, hogy most a magyar cégek ne csak az építést végezzék, hanem magasabb technológiai szinten is be tudjanak kapcsolódni. Viszont "azt még nem tudni", hogy milyen mértékben tudnak majd a magyar cégek ebben részt venni. Ide kattintva viszont ki tudja számolni, hogy mennyibe kerül a paksi bővítés.