Budapesti olimpia: Orbán elugrott a vonat elől

A szükségesnél jóval több, 266 ezer aláírás gyűlt össze a budapesti olimpiáról szóló népszavazásért, a kormány pedig egy percig se próbált meg érvelni a nagy rendezvény mellett,

Először Orbánék ugyan megpróbálták Tarlós István főpolgármesterre kenni az egészet, de ő kicsit se kívánta elvinni a balhét, sőt eleve nem is akart nagyon olimpiát, csak jó katonaként beleállt út közben. A kihátrálásba arccal viszont már nem állt bele senki, szerda este kiszivárogtatták a közmédiának, hogy ennyi volt, beszéljünk másról.

Volt okuk tartani a népszavazástól: az olimpiapártiak egy szavazást jó eséllyel el is buktak volna, a magyarok többsége elutasítja az olimpiarendezést, és az összegyűlt aláírások nagy súlyát is jól jelzi, hogy Tarlóst is csak 290 ezer szavazattal választották főpolgármesternek 2014-ben. (A Fidesz mellett egyébként az MSZP is elég nagy hülyét csinált magából olimpiaügyben.)

A lényeg, hogy biztosan megússzuk az olimpiarendezést, és Lázár szerint jó darabig fel se fog merülni újra az ilyesmi. Ennek mindenki örülhet, nekünk lett volna ugyanis messze a legnagyobb teher, az egyébként a lopásoktól függetlenül is, a koncepcióból adódóan szinte mindenhol gazdaságilag óriási bukást hozó megaprojekt.

A túlárazott építkezések szerelmeseit azt vigasztalhatja, hogy Lázár bejelentette , hogy az eredeti tervekhez képest 4,4-szer drágább lesz az új Puskás Stadion. Most járunk nagyjából 190 milliárdnál az újabb 62 milliárdos költségemeléssel. A kivitelezésre is sajnos csak két pályázat érkezett, végül a Mészáros Lőrincékhez köthető Magyar Építő és ZÁÉV konzorciuma fogja felhúzni.

A gázszerelő, aki lenyomja a Facebookot

A héten megjelent egyik cikkünkben megpróbáltuk megbecsülni Mészáros Lőrinc vagyonát. Összesítésünkből kiderült: 30 cégéből 29 cég 2010 után került hozzá, az egyetlen korábbi cége pedig tíz év alatt ezerszeresére növelte a bevételeit, ezzel majdnem kétszer olyan gyorsan nőtt a cégek árbevétele, mint 2006-2015 közt a Facebook, soha nem látott magyar gazdasági csoda zajlik szemünk előtt.

Forgassa el mobilját a következő infografikához!

A lépést is nehéz tartani a hihetetlenül szerencsés vállalkozóval, a cikkünk után is vett két új agrárcéget kastéllyal, illetve beszállt egy tőzsdei cégbe, a szállodaiparban érdekelt Konzum Nyrt.-be.

Hozzá kapcsolódva Bánki Eriktől az is kiderült a héten, hogy azért kapta felcsúti focicsapat messze a legtöbb állami támogatást, mert egyszerűen ennyire jók voltak. Illetve öt év múlva lesz piaci alapú a focink, addig marad ez.

Orbán egyébként személyesen mutogatta a felcsúti stadiont néhány török üzletembernek, akik a külügy kereskedőházas bizniszében is benne vannak. A kereskedőházak egyébként újabb százmilliókért nyitnak irodát Boszniában, Kanadában és Argentínában. 

Gerendai Károly a Lupa-tó partján terjeszkedik: 20 évre az övé a tó partja, és most eladta neki a budakalászi önkormányzat 118 millió forintért a tó harmadát is.

Matolcsy-faktor

Hosszú szünet után megszólalt a jegybankelnökünk is, akit ismét megtámadtak titokzatos erők, de ő az utolsó pillanatban legyőzte őket, és megmentette Magyarországot, amíg mi oda se figyeltünk. Sajnos elég nehéz megérteni, hogy pontosan miről beszélt, mert most különösen összefüggéstelenül adta elő a történetét különböző, de mégis azonos árnyékokkal, és sokkszerű katonai forgatókönyvekkel. Itt elolvashatja szó szerint. 

Nagy vonalakban: szerinte egy NATO-tagország 2015-ben puccsot kísérelt meg a magyar kormány ellen azzal, hogy bedöntötték a csaló brókercégeket, akiket nem is ők döntöttek be, hanem az MNB. Mindenesetre bankpánikot akart ez a NATO-ország, amire katonai forgatókönyvük is volt, és négy ismeretlen városban négy óráig sikerült is, de igazából nem sikerült, mert a magyar családok józanok maradtak. Illetve az MNB és a kormány szövetsége is működött, és az kellett ide.

Később Lázár konkretizálta , hogy Matolcsy szerint az USA akart nálunk államcsődszerű helyzetet és erőszakos puccsot. A Népszava megkérdezte az amerikai nagykövetséget, hogy ők akartak-e erőszakkal puccsolni. Azt mondták: nem. És azt se tartják hihetőnek, hogy más NATO-tagország ilyesmiben gondolkozott volna, azt mondták, Matolcsy szavai "egyszerűen hiteltelenek".

Mindenesetre ez elég komoly vád, ha jól értjük, amit mond. A nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki tagjait is érdekelte a puccskísérlet, ők meg is hallgatnák Matolcsy információit erről, feltéve, hogy komolyan beszélt, és nem valami másról van szó. 

Mexikó is fenyeget

Ha vámokkal akarja a protekcionista amerikai gazdaságpolitika kiszorítani a mexikói termékeket, akkor ők is vámokat fognak bevezetni az amerikai termékekre. A fogyasztók várhatóan annyit fognak érzékelni leghamarabb egy ilyesmi kereskedelmi háborúból, hogy mindkét országban drágább lesz egy sereg termék.

Az Oxford Economics felmérése szerint közben Trump lett a legnagyobb kockázat a világra, pontosabban az általa belengetett kereskedelmi háború, amit szinte világon mindenki megszívna. Érdekes még, hogy miközben a brexit miatt elkezdődött a nagy bankok kivonulása Londonból, az olyan techcégek, mint a Google, az Apple vagy az Amazon inkább bővítenek az országban.

Mi még tovább rugózunk azon szlovák felvetésen, hogy egyes élelmiszermultik rosszabb ételt szállítanak-e Kelet-Európába vagy csak más ízűt vagy tök ugyanolyat mint máshova. Innen indulva olvashat erről bővebben.