Ha elege van az internetből és törölné magát mindenhonnan, nincs könnyű dolga. Jó, miért tenne ilyet – de ha mégis ez minden vágya, már van rá megoldás.

Két svéd fejlesztő, Wille Dahlbo és Linus Unnebäck megalkotta a Deseat.me szolgáltatást, amely azt ígéri, hogy alig néhány kattintással törölhetjük magunkat szolgáltatásokból.

A Google fiókkal kell belépni, majd a szolgáltatás végigpásztázza, hogy milyen egyéb oldalakra vagyunk regisztrálva – majd ezekről megjelenít egy listát. A listán kiválaszthatjuk, hogy melyikből szeretnénk törölni magunkat és melyiket tartanánk meg.

Ha törölnénk magunkat, akkor a megfelelő linkre kattintva a szolgáltatás az adott oldal leiratkozási felületére visz. Innen már csak néhány kattintás, hogy töröljük ottani fiókunkat.

Valószínűleg nem talál meg mindent a Deseat.me sem, de így is könnyebb dolgunk van, mint egyenként kikeresni az összes oldalt. Van még egy előnye, feldobhat olyan fiókokat is, ahová évekkel ezelőtt regisztráltunk, de már régen nem használjuk. Ezekről is törölhetjük magunkat, feleslegesen tartanánk meg fiókunkat.

Próbált már képeket letölteni Facebookról? És sikerült? Jó, persze, egy-egy képet biztosan igen, na de egy egész albumot?

A Facebook valamiért nem szeretné ezt egyszerűvé tenni, pedig csak olyan képekről van szó, amelyeket egyesével simán enged elmenteni, és ha mondjuk egy buliról vagy nyaralásról készült képekről van szó, még ma is sokan szeretik az összeset elrakni maguknak, hogy ne kelljen mindig a barátok Facebook-oldalára mászkálni, ha újra átpörgetnék. (Pláne, hogy onnan bármikor le is törölheti a gazdája.)

Vannak olyan alkalmazások az iOS-ben, amik csak néhány országban működnek. Ilyen például a News alkalmazás, ami olyan mint a Flipboard, vagyis egy általunk megadott feedekből összeállított magazin. Még tanulni is képes, megjegyzi, hogy mit olvasunk el az ajánlott cikkekből és legközelebb ehhez hasonlókat dob fel a főoldalra.

Ahogy egyre több kijelző költözik a tanterembe és persze otthonainkba, egyre több kérdés merül fel a szülőkben, hogy mivel engedjék játszani gyerekeiket. Vérre menő viták alakulnak ki szülők és nem szülők között, hogy szabad-e egyáltalán tabletet vagy mobiltelefont adni a gyerek kezébe, és ha már az igen mellett döntöttünk, mikor tegyük meg ezt. Pro és kontra érvek százait olvashatták azok, akik kicsit is elmélyedtek a témában; a két szélsőség a tizenéves koráig számítógépet sem láthat típusú szülő és a bébiszitternek tökéletes a tablet típusú szülő. A többség azonban remélhetőleg valahol középen áll és kellő odafigyeléssel és körültekintéssel adja a gyerek kezébe a tabletet.

Fotó: Frederick Florin

És ha már a gyerek kezében van a tablet, sokan megpróbálják a lehetetlen, hogy legalább tanuljon a gyerek játék közben. Erre valók az úgynevezett készségfejlesztő játékok. Mert nem akarják, hogy a gyerek semmire sem jó ugrándozós vagy lövöldözős játékkal játsszon, hanem tanuljon legalább valamit, ha már a kezébe vette az a tabletet.

Van egy jó és egy rossz hírünk. A jó, hogy a szülők ezen igényét a játékfejlesztők is felismerték és ontják magukból a készségfejlesztőnek (angolul educational) minősített játékokat. Ezekből a leírások szerint a gyerek nyelveket tanul, megtanul számolni, olvasni, robotot és űrhajót építeni, megismeri az állatokat, időjárást és még programozás világába is bevezetik őket.

A Google emailszolgáltatása nem a legjobb fájlkezelő rendszer, és erre általában csak akkor jövünk rá, amikor már rengeteg levelünk van, és azokból kéne egyszerre kimenteni a csatolt fájlokat. Erre is van jó megoldás, csak össze kell kötni néhány felhőszolgáltatást.    

Az okostelefonok legnagyobb átka, hogy naponta kell tölteni őket. Hiába próbálnak a gyártók olyan készülékeket gyártani, amelyek már több mint 24 óráig bírják, mégis érdemes rádugni a töltőre minden éjszaka, hogy ne a nap közepén merüljön le a telefon, pont amikor a legnagyobb szükségünk lenne rá.

Mobilunk tárhelye hamar megtelik fotókkal és videókkal, és néhány típusnál nincs lehetőség microSD kártyával bővíteni. Az sem minden esetben adott, hogy az internetre töltsük fel a fájlokat. Ezekben az esetekben jól jöhet egy offline megoldás, például a PhotoFast külső tárolója.

Csak beugrunk a szupermarketbe néhány apróságért, azt hisszük, hogy tíz perc alatt végzünk is, de a kasszánál azzal szembesülünk, hogy mindenki most jött vásárolni, és sorba kell állni. Akárhányszor kiválasztunk egy sort az üzletekben, mindig az az érzésünk, hogy a másik sor sokkal gyorsabban mozog. Pár tanács segíthet kiválasztani a megfelelő sort, ahol a lehető leggyorsabban szabadulunk ki a boltból.

Egy olvasónk kérdezte tőlünk, hogyan állíthatja be Chrome böngészőben, hogy a .pdf fájlok automatikusan megnyíljanak, ahelyett, hogy előbb le kellene őket töltögetni. Alapbeállításként Chrome-ban és Firefoxban is rögtön megnyílnak, de megmutatjuk, melyikben hol tudja ezt ki-bekapcsolgatni.

Chrome: A böngésző címmezőjébe írja be, hogy chrome:plugins, vagy kattintson ide (esetleg kattintgassa végig, hogy Beállítások > Adatvédelem > Tartalombeállítások... > Plug-inek > Egyedi beépülő modulok kezelése...), hogy a beépülő modulokhoz jusson.

Itt találja a böngésző saját, Chrome PDF Viewer nevű pdf-nézegetőjét. Így tudja kapcsolgatni, illetve ez lesz a különbség abban, ahogy a Chrome a pdf-eket kezeli:

Firefox: Ugyanúgy a beépülőkhöz kell eljutni, akár az about:preferences#applications bepötyögésével, akár ide kattintva, vagy a Beállítások > Alkalmazások útvonalon.

A Firefoxban a sima megnyitás és a letöltés mellett azt is be tudja állítani, hogy minden egyes pdf-nél külön rákérdezzen a böngésző, hogy mi legyen a fájllal. Itt azt is megadhatja, hogy ne a böngészőbe épülő pdf-nézegető, hanem a gépére telepített külön program nyissa meg rögtön, első kattintásra a letöltött pdf-et:

Az Android jól személyre szabható, de ezt a lehetőséget sajnos a gyártók is kihasználják, hogy ránk erőltessék a bénánál bénább alkalmazásaikat. Az fölösleg eltávolítása néha egész könnyen megoldható, de olyan is előfordul, hogy lehetetlen leszedni egy-egy gyári appot. Ebben nyújtunk most segítséget.

Végre találtunk egy hasznos hibát: ha elfordítjuk androidos telefont vízszintesbe, miközben a Messengerben vagyunk, nem fordul vele az új funkciója, a snapchat-nyúlás Messenger Day (a magyar verzióban Messenger nap). Azért mondható hasznosnak, mert egyelőre kifejezetten zavarónak tűnik ez a funkció a chatek közt, főleg, hogy olyan zavaró gombokat is tettek hozzá, amikkel akár könnyedén véletlenül is megoszthatunk eseményeket. Ha viszont nincs ott ez a frissítés, legalább nem zavar senkit. Iphope-on elfordítva is működik a nap. 

Balra: ilyen a Messenger nap álló képernyőn, Androidon, és jobbra: ez történik, ha elfordítjuk fekvő helyzetbe, és eltűnik az egész felső rész (talán oda se férne):

Powered by Paint

Mit szól ehhez? Szavazzon! 

Bár a Google azzal hirdette a Gmailt, hogy többé nem kell levelet törölni, ez azért messze nem így van. Minden felhasználó 15 gigabájtot kap alapból, ami a legtöbb embernek több mint elég, de mi van akkor ha betelik a tárhely és nem akarunk havi néhány dollárért (két dollár, vagyis kevesebb mint hatszáz forint havi száz gigabájt) plusz tárhelyet venni? Mutatunk néhány trükköt.

A mai rohanó világban, a változó médiafogyasztási szokások és a racionális gazdasági döntések közepette bármikor alakulhat úgy, hogy az ember új munkahely után néz.

Manapság viszont egyre több munkakörben a váltás után is nélkülözhetetlen az a rengeteg digitális információ, amelyet a munkahelyi rendszerekben halmozunk fel: emailek, dokumentumok, a kapcsolati hálónk elérhetőségei és hasonlók. Ezért nagy érvágás lenne ezeket a munkahellyel együtt hátrahagyni, így már a váltás előtt érdemes biztosítani a legfontosabb adatok kimentését. Különben váratlanul olyan kellemetlen helyzetben találhatjuk magunkat, hogy megszüntetik a fiókunkat, és többé nem férünk hozzá a létfontosságú adatainkhoz. Hogy ez ne fordulhasson elő, megmutatjuk, hogyan tudja exportálni a saját adatait a legnépszerűbb szolgáltatásokból.

Szombaton a Népszabadság és Nol.hu tulajdonos Mediaworks felfüggesztette a lapot. A nyomtatott lap hétfőn már nem jelent meg, a Nol.hu pedig szombat reggeltől elérhetetlen lett, annak minden korábbi cikkével együtt.

Kozma József, egykori munkatársunk készített egy Chrome-kiegészítőt, amivel könnyedén hozzáférhetünk a lap korábbi cikkeihez.

A kiegészítőt ide kattintva érheti el.

A dolog működéséről azt írta, „telepítsd ezt a Chrome extensiont és minden nol.hu-s URL a Wayback Machine-be visz. Ha éppen működik. Reméljük, van tárolt változat."

A Facebook azért tud olyan sok pénzt keresni a reklámokkal, mert egyrészt rengeteg felhasználója van, akiknek hirdetéseket tud mutogatni, másrészt nagyon sokat tud róluk, és ezért jól tudja célozni a reklámokat, ami miatt több pénzt kérhet el értük. Nem csak arról van szó, hogy az általunk megadott adatok alapján (életkor, lakóhely, nem, stb.) kapunk direkt nekünk szóló hirdetéseket, a dolog ennél jóval bonyolultabb. A Facebook minden egyes felhasználójáról vezet egy dossziét, amiben azt tartja nyilván, hogy milyen témában érdemes az illetőnek reklámokat adagolni. Igen, ha van Facebook-hozzáférése, önről is létezik egy ilyen. Meg is mutatjuk, hogyan nézhet bele, és törölheti, ami benne van.

Rázkódik a villamoson vagy épp a kormányt fogja, amikor csörög a telefon, és egy ismeretlen számsort ír csak ki a kijelző – fel kéne venni, hátha fontos. Ismerős? Pedig mennyivel egyszerűbb lenne, ha tudná, hogy nem a főnöke keresi, hanem csak a napi exkluzív előfizetői ajánlatot ismertető call centeres.

De hát tudhatja is. Ehhez elég letölteni a telefonjára egy hívóazonosító appot. Egy rakatnyi ilyet találni mindegyik mobilos platformra, nézzük meg az egyik legnépszerűbb, a Truecaller példáján, mire is jó ez. A lényeg, hogy az app kiírja egy ismeretlen számról, ki van mögötte, hogy ha csörög a telefonunk, így akkor is tudhatjuk, kinek a hívását fogadjuk (vagy nem fogadjuk), ha a hívó fél nincs beírva a telefonkönyvünkbe. Ehhez csak internetelérés kell, bár korábban felismert számokat már offline is tud újra azonosítani.

Ha egy androidos telefonnak azt mondja, "OK, Google", bekapcsol a rendszer beszédértelmező funkciója, megpróbálja megérteni, mit mondtak neki, és végrehajtani az utasítást. A sima Google-keresések mellett egy csomó parancsot kiadhatunk így, például beindíthatjuk a gps-es navigációt, ellőhetünk egy fotót, bekapcsolhatjuk a zseblámpa funkciót, megnyithatunk tetszőleges appot, vagy akár bediktálhatunk egy üzenetet. Igény szerint a parancsok teljes listáját is leközölhetjük majd egyszer, hátha vannak benne újdonságok rutinos felhasználók számára is - de most nem ez a téma, hanem az, hogy a Google minden egyes alkalommal, ha hozzászóltunk, és megpróbálta értelmezni a szavainkat, rögzíti, és elmenti egy hangfájlba, mint mondtunk neki.

Rákattintott Fekete Pákó legújabb klipjére, mert pisztolyt fogtak a fejéhez, a Youtube meg azóta hányja magából kifelé a vállalhatatlan ajánlásokat? Begombázott embereken akart röhögni, de véletlenül egy hüvelygombás videóra bökött rá?

A Youtube/Google elvileg folyamatosan tanulja, mi érdekel minket, de egy-egy rossz választás mégis valószínűtlenül sokáig tud néha kísérteni. Ezért nem árt tudni, hogy ezeket pár kattintással törölni lehet, hogy a rendszer elfelejtse, hogy ilyesmit ajánljon, ön meg elfelejthesse, hogy Add ide a didit.

A Chrome sok ügyes kis trükköt tud, amelyekkel gyorsíthatunk a netezésen vagy megspórolhatunk pár kattintást. Ez a szabadidőnkben se jön rosszul, munkához meg pláne nagy segítség lehet.

Azt például valószínűleg tudta, hogy nem kell bepötyögnie, hogy google.hu, rögtön a címmezőben is írhatja, mire kíváncsi, és az enter megnyomásával a böngésző már repíti is a Google találati oldalára. Az viszont kevésbé ismert, de legalább ennyire praktikus apróság, hogy ugyanitt, a címmezőben (amelyet egyébként Omniboxnak hívnak) sok más weboldal tartalmában is kereshetünk, anélkül, hogy előtte külön meg kellene nyitnunk az adott oldalt, és rákattintani a saját keresőjére. Ez rengeteg oldallal működik, olyan gyakran látogatottakkal is használhatja, mint például az IMDb, a Google Fordító, a SZTAKI Szótár vagy akár az Index. 

Tudta, hogy van egy rakás titkos kód az iPhone-jában, amikkel hasznos és kevésbé hasznos funkciókat hozhat elő? Nem? Most megmutatjuk, és itt videón is megnézheti. USSD kódnak hívják ezeket, és igazság szerint nemcsak iPhone-on működnek, hanem a legtöbb mobiltelefonon.

Fotó: Bloomberg

#31#

Ezzel a kóddal elrejtheti a saját telefonszámát. No caller ID, Ismeretlen szám, ezt fogja kiírni a hívott fél telefonja. Idegesítő szokás, én nem is szoktam felvenni a titkos számokat, de ha mindenképpen ezt akarja, akkor ezzel az egyszerű számkombinációval elrejtheti.

Ha csak a #31# kódot tárcsázza, a számát egyik ezt követő hívás után se fogja kijelezni a hívott fél telefonja. Ha visszakapcsolná a száma kijelzését, a *31# kóddal teheti ezt meg. Ha csak egy-egy hívás erejéig tiltaná le a számkijelzést, a #31# kód után még írja be a telefonszámot, amelyet hívni akar, és így tárcsázzon. Ez a többi hívásra nem lesz hatással. (Ha viszont alapértelmezettként le van tiltva a száma kijelzése, ugyanígy, egy-egy hívásra engedélyezheti az azonosítást, ha a hívott szám elé beírja a *31# kódot.)

Zavarja, hogy nem látja ismerőse minden posztját vagy pont ellenkezőleg, egy gyenge pillanatában visszajelölte volt osztálytársát, de most elárasztják hírfolyamát az "élet iskolájában" tanult bölcsességek? Esetleg zavarja, hogy távoli, évek óta nem látott ismerőse minden posztjára kommentel? Minden problémára könnyű megoldást találni, személyre kell szabni a Facebook hírfolyamát.

Az Androidon zavarbaejtően bőséges a kínálat az irodai appokból. Egyikkel se lenne jó regényt írni, ezersoros táblázatokat végigbogarászni, de kisebb szerkesztéseket a tenyérnyi kijelzőn is el tudunk végezni. A felhasználói élmény részben attól függ, hogy mennyire bonyolult az elvégzendő feladat, és hogy megfelelő appot választottunk-e.

Mi az utóbbiban tudunk segíteni, ezért végignéztük a legjobb irodai appokat, hogy önnek már ne kelljen.

Valószínűleg a felhasználók többségének fogalma sincs arról, hogy mit látnak azok a Facebook-profiljából, akik nem az ismerősei. Lehet, hogy ön is túl sok személyes információt oszt meg másokkal. 

Végiggörgetünk a hírfolyamon, lájkolunk néhány posztot, feltöltünk egy képet a macskáról, esetleg bejelentkezünk a nyaralásról, hogy egye a sárga irigység az irodában ülő ismerőseinket – a többség erre használja a Facebookot, azonban ennél sokkal többre is képes a legnagyobb közösségi oldal. Megmutatunk néhány trükköt.

Hallotta már, hogy az átlagember az agykapacitásának csak a 10 százalékát használja ki? Felejtse el, ez egy hülyeség. Viszont a különféle kütyük, online szolgáltatások esetében meglepően igaz – a legtöbben csak a töredékét használják ki annak, amit azok valójában tudnak.

Új rovatunk, a Helpdeszka az ismeretlen 90 százalék világába kalauzol el: bemutatjuk a sokak által nem ismert trükköket, kerülőutakat, amikkel sokkal többet kihozhatunk a minket körülvevő digitális világból. Abban is segítünk majd, hogy ne fizessen az ingyenes szolgáltatásokért túl sokat a személyes adataival.

Egy ideje már Magyarországon is elérhető a Netflix, az online videótéka, amelyben havidíjért korlátlanul nézhetünk filmeket, sorozatokat, dokumentumfilmeket. Akik használják, már bizonyára elkezdték kialakítani ajánlórendszerüket egyszerűen azzal, hogy használják a szolgáltatást és filmeket néznek rajta. A felhasználók folyamatosan ajánlókat kapnak, amelyek az értékelésaik, filmnézési szokásaik alapján állnak össze.

De mi van akkor, ha csak ülünk a gép (vagy tévé) előtt, nem tetszik az ajánlott tartalom, és fogalmunk sincs, mit néznénk. Hogyan tudunk több tartalmat előhozni a Netflixből?

Ha üzenetet kap Facebookon, asztali gépen megjelenik a kis piros értesítési ikon, mobilon meg csipog a Messenger, hogy rá kéne nézni. Mindez viszont csak azokra az üzenetekre igaz minden esetben, amelyeket ismerősöktől kaptunk. Na de mi a helyzet a többi üzenettel? Ha olyasvalaki ír nekünk, aki nem az ismerősünk, a rendszer csak néha jelez magától, a többi, általa érdektelennek ítélt üzenetet akkor láthatjuk csak, ha belemászunk a beállításokba, és mi magunk nézzük meg, nem jött-e ilyesmi.

Izgő-mozgó gifek nélkül ma már nehéz elképzelni a netes kommunikációt. A csetelős appok fejlesztették ezt tökélyre, hiszen ott még csak a gif elmentésével-beillesztésével se kell szöszölni, közvetlenül az appból meg lehet keresni az alkalomhoz leginkább illőt, és egy kattintással bedobni a beszélgetésbe.

Az világos, hogy a Google keresője nélkül nagyon más lenne az internet, pontosabban az, ahogy felhasználóként az internettel bánunk. Ha kíváncsi valamire, utána akar nézni egy dátumnak, keres egy adatot, vagy alaposabban utánaolvasna valaminek, feltehetően ön is azzal kezdi, hogy rákeres Google-ben. Mi sem mutatja jobban a jelentőségét, mint maga a guglizni kifejezés, ami már a magyarban is meghonosodott.