A Cloudflare bejelentette, hogy mobilra is elérhetővé tette a gyorsabb oldalbetöltést és a felhasználói adatok fokozottabb védelmét biztosító DNS-szolgáltatását – írja a Techcrunch.

A DNS itt nem genetikai, hanem hálózati fogalom, ez az úgynevezett doménnévrendszer, amely átfordítja a böngészők címmezőjébe írt, emberi fogyasztásra alkalmas címeket az azoknak megfelelő számsorra (az IP-címre), ami elengedhetetlen lépés ahhoz, hogy a meglátogatni kívánt oldal végül tényleg be is töltődjön. Ezért szokás közkeletű metaforával a DNS-t a web telefonkönyvének nevezni.

Frissítette az IT biztonság közérthetően című kiadványát a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT).

Az új kiadás továbbra is ingyen letölthető ide kattintva, de már a 2018-as trendeket és a legégetőbb veszélyforrásokat is bemutatja – írja közleményében a társaság.

Aki küldött már el olyan emailt, amiben véletlenül benne maradtak az elgépelések, egy rosszul megnevezett címzett, vagy bármilyen hasonló hiba, biztos szerette volna kitépni a haját, miután észrevette – főleg, hogy az emaileket elküldését nem olyan egyszerű visszavonni, mint mondjuk egy fájl törlését. Az Android Police szerint

Az SSD adattároló felgyorsítja a számítógépet, ez ma már nem hír, de bejött néhány új megoldás, amelyek felforgatják ezt a piacot. A régebbi SSD-k is megérettek a cserére, mert a legújabbak sokkal gyorsabban mozgatják a biteket, egész elfogadható áron, és arra is van megoldás, hogy megtartsuk a gépünkben a hagyományos merevlemezt, a maga terabájtos, viszonylag olcsó tárterületével, és mégis felpörögjön a pc.

Érdemes feljegyezni az internetezést segítő eszközök listájára a Cloudflare nemrég elindított DNS-szervereinek címét, mert az rendkívül gyors, és a szolgáltatócég azt ígéri, hogy nem menti el a névlekérdezések adatait.

2018-ban már elég méretes közhelynek számít, hogy az interneten semmi sincs ingyen, és a nagy techcégek valójában abból élnek, hogy a rólunk begyűjtött adatok alapján minden korábbinál jobban ránk szabott reklámozási lehetőséget kínálnak a hirdetőiknek. Az utóbbi hetek legforróbb nemzetközi sztorija, a Cambridge Analytica-botrány lényegében erről szól: egy csapásra az adataink, és így végső soron a mi magunk kiszolgáltatottságának emblematikus illusztrációjává vált.

Mára az is világos, hogy a személyre szabott online hirdetések a politikának is szerves részévé váltak, és egyáltalán nem csak a távoli Amerikában. Ezért egyre több az olyan szervezet is, ami ennek az új kampányeszköznek a működésmódját, és persze a hatékonyságát igyekszik feltérképezni – vagyis megmutatni nekünk, a mezei felhasználóknak, hogy az egyes pártok hogyan használják fel a saját adatainkat arra, hogy célba juttassák az üzeneteiket.

Na jó, de Magyarországon ez úgyse aktuális, nem?

Éppen ezt szeretnénk kideríteni.

Az persze valószínűsíthető, hogy nem Magyarország a világ digitáliskampány-nagyhatalma – Nagy-Britanniában például 2015-höz képest tavaly közel 250 százalékkal emelkedett a pártok facebookos kampányköltése –, de a hazai kampánytól sem idegenek a necces közösségi médiás hirdetések vagy éppen a megkérdőjelezhető facebookos kampánymódszerek.

A Digi vasárnapi leállása rámutatott, hogy néha egészen váratlan hiba teheti elérhetetlenné az internetet. A hétvégi esetben a netszolgáltató Domain Name Systems (DNS) szerverei álltak le, és az olyan hiba, amit mi magunk megelőzhetünk, vagy ha már beütött a baj, kijavíthatunk.

A napokban világszerte sorra jelennek meg az útmutató cikkek arról, hogyan tudjuk (szinte) nyomtalanul törölni a Facebook-fiókunkat. A nagy felhajtás egy friss botránysorozatnak köszönhető, bár maga az érdeklődés azért messze nem újdonság. (A Google Trends tanúsága szerint 2011 decemberében tetőzött az érdeklődés a facebookos törlés iránt.)

Mutatjuk mi is, mi a mostani felháborodás oka; mi a teendő, ha ön is törölné magát; illetve mit tud tenni, ha kevésbé radikális megoldást keres.

Ijesztő hírek jönnek a Facebook tájáról, minden idők egyik legkomolyabb adatlopási botránya körvonalazódik. Ez jó alkalom arra, hogy ellenőrizze, ön hány alkalmazásnak/cégnek/ajóistentudjakinek adott hozzáférést a személyes adataihoz.

A Facebookon a beállítások között keresse ki az Alkalmazások menüpontot, ott találja listába szedve az összes oldalt, kvízt, játékot és szolgáltatást, ahová a Facebook-belépőjén keresztül megadja a Facebookon elérhető személyes adatait. Azt, azért nem árt leszögezni, hogy ez önmagában nem jelent semmi rosszat.  Ezeken az adatokon keresztül kap egyre jobban személyre szabott hirdetéseket, például arról a tavaszi kabátról, amit tegnap kinézett egy webshopban, és aztán pont ugyanaz jött szembe ma a Facebookon is. Vagy ha minden hirdető tudja magáról, hogy soha nem akar autót venni, kisebb valószínűséggel fogják autós kiegészítők hirdetéseivel megtalálni. Még a végén valami hasznosat is találhat a reklámok között. A legrosszabb dolog, ami történhet, hogy pénzt  fog költeni valamire, amit megvenne.

Így néz ki a felület (ezek az én szolgáltatásaim, de ahogy átböngésztem a listát, nincsenek benne igazán vállalhatatlan találatok), ahol az alkalmazásokat találja. Az ikonokra kattintva meg tudja nézni, mihez fér hozzá az adott oldal, és ha mondjuk úgy gondolja, hogy a „Melyik Disney-királynő vagyok, kiderül tíz egyszerű kérdésből” kvíznek felesleges hozzáférnie az ismerősei névlistájához, nyugodtan letilthatja. Vagy törölheti is a listából bármelyik elemet. 

A baj ott kezdődik, hogy ha valamelyik oldalról nem tudja, micsoda, vagy ha valaki megszerzi ezeket az adatokat, és annyit gyűjt össze belőlük, hogy azzal már választásokat tud befolyásolni, mint ahogy ez megtörtént mostanában Amerikában vagy talán a brexitnél is – erről szól a Cambridge Analytica körül formálódó botrány:

Nézze át a saját listáját, és töröljön ki belőle minden olyat, amiről első blikkre nem tudná megmondani, mi az. Biztos, ami biztos!

A Facebook még december közepén mutatott be egy új funkciót, a szundit. Mint minden ilyen újítás, ez is fokozatosan jelenik meg a különböző országokban és a különböző felhasználóknak, mi mostanában találkoztunk vele először.

A világ egyik legjobb ingyenes és nyílt forráskódú médialejátszó programja a VLC, és most megjelent a 3.0-s verziója, tele nagyon jó funkciókkal.

Az Instagram nemcsak a képnézegetéssel, hanem a Snapchattől lenyúlt, de ügyesebben felhasznált Stories-zal is be tudja szippantani a felhasználót. A fejlesztők úgy gondolták, jópofa lenne, ha mások is látnák, mennyi időt töltünk az alkalmazással, ezért bevezették az Activity Status funkciót, amivel

Újabb adathalász támadásokkal vették célba a Telekom ügyfeleit ismeretlen csalók. Legutóbb áprilisban írtunk ilyen próbálkozásról, de hullámokban érkeznek a hasonló levelek azóta is. Hogy segítsünk kiszúrni a csalásokat, most megint megmutatunk kettőt, egyiket egy olvasónk kapta, a másik a saját indexes emailcímemre érkezett.

Az olvasónknak küldött levél viszonylag ügyes másolat, első ránézésre akár hivatalos levélnek is tűnhet, de a szokásos árulkodó jelek ezúttal is lebuktatják:

• A feladó emailcíme csak hasonlít a Telekom hivatalos címéhez, de nem onnan jött.
• A levél tárgy a hivatalosként tételezett levéltől több mint gyanús "Ez nagyon fontos".
• Az emailben található számlaszám és ügyfél-azonosító kamu.
• A szövegben keveredik a magázás és a tegezés ("Fizess most"), illetve hiányoznak az ékezetek.
• A fizetős gomb olyan oldalra mutat, aminek az ég világon semmi köze nincs a Telekomhoz, de próbált arra hasonlítani:
  https://telekom-bill4online.com/Telekom_HU/d1a2a20e71490ed1b43630d125970876/#

Aki mégis rákattint a linkre, a Telekoméhoz ránézésre igen hasonló oldalon köt ki. Látszólag minden működik is, ha például rávisszük az egeret a Készülékek menüpontra, ugyanúgy megjelenik az animáció, mint az igazi oldalon. Csak éppen semmire nem lehet rákattintani a belépőgombon kívül, úgy tűnik, ehhez már lusták voltak a csalók.

Az email azt írta, belépés után részletesen meg lehet nézni a számlát, ehhez képest az adatok (egyébként bármilyen krikszkrasz) megadása után az oldal rögtön az OTP Bank felületére dob – mármint annak másolatára, hiszen az url itt se stimmel, és az oldal szövege szintén ékezet nélküli és helyenként magyartalan ("Card neve Holder"). A fizetendő összeg már előzékenyen be is van állítva. A csalók nem az 1315 forintra mennek, hanem a kamu OTP-oldalon óvatlanul megadott kártyaadatokra.

Hogy ne kelljen csak ezért csalók linkjeire kattintgatnia, itt videón is megnézheti a kamuoldalt:

A másik kamuemail nagyjából hasonlóan működik, ezt már csak azért mutatjuk meg, hogy ilyet is lásson, ilyenre se kattintson. Ahogy a képen is jeleztük, itt is teljesen más oldalt rejt a link, mint amit ígér, és ez már kattintás nélkül is világos:

A legfontosabb tanulság, hogy soha ne adja meg semmilyen személyes adatát, ha gyanús emailben kérik. Amúgy is mindig nézze meg, milyen címről kapta az emailt, mielőtt bármire rákattintana. Ha pedig attól tart, hogy valóban fizetési hátraléka lehet, inkább látogassa meg maga a szolgáltató oldalát, ne az emailben szereplő (kamu)linket kövesse.

Frissítés:

Cikkünk megjelenése után a Telekom is írt nekünk a csalásokkal kapcsolatban. A levelükben szerepelt még néhány érdekes adalék, ezeket idézzük:

• "Olyan személyek, cégek is kaptak ilyen levelet, akik egyáltalán nem a Telekom ügyfelei. Az ismerté vált levelek alapján egyértelműen kizárható, hogy az akció kifejezetten a Telekom ügyfelei ellen irányulna."
• "A csaló levélben szereplő adatok valósak, azonban ismétlődnek, tehát nem személyre szabottak. Ezek vélhetően személyes postaládák feltörésével kerültek a csalókhoz."
• "A levélben szereplő bankszámlaszámok a Magyar Telekom hivatalos bankszámlaszámai, ezért a vállalatnak külön feladatot jelent az adathalász levelek hatására tévesen átutalt összegek kiszűrése, visszautalása."

Frissítés 2:

Egy olvasónk nemrég összeszedte, mit tehet, aki jelenteni akarja a csalókat és/vagy jól ki akar szúrni velük, a mini útmutatót itt találják.

Frissítés 3:

Az NMHH jelezte, hogy bár vitathatatlanul találó az olvasónk fentebb linkelt megoldása, amely spamként jelenti be a médiahatóságnál a levelet, van olyan felületük is, amelyet kifejezetten adathalász levelek bejelentésére tartanak fenn, így inkább ezt ajánlják.

Ez az Internet Hotline nevű jogsegélyszolgálat, azon belül is ez az űrlap, ahol az „Adathalász honlapok, vírusokkal, kém- és féregprogramokkal fertőzött tartalmak” kategóriát kell kiválasztani a bejelentéskor. Az NMHH szerint ide rendszeresen kapnak bejelentéseket például a telekomos csaló emailekről is.

Ha itt a bejelentő annak az oldalnak a linkjét is bemásolja és elküldi, amelyikre a Befizetem vagy Fizess most gombra kattintva juthat el, az Internet Hotline értesíteni tudja a csaló oldal létezéséről az oldal tartalom- vagy tárhelyszolgáltatóját, aki a vonatkozó törvény értelmében hozzáférhetetlenné teszi az oldalt.

A Google fájlkezelő alkalmazásáról kiszivárgott hírek arra késztették a keresőcéget, hogy kiadja a Files Go app béta változatát.

A Play Áruházból ingyen letölthető alkalmazás elsősorban abban segít, hogy rendben tartsuk a telefon tárhelyét, megszabaduljunk a fölösleges fájloktól, de emellett van még egy offline másolási funkció, amivel két párosított készülék közt tudjuk mozgatni a tartalmakat bluetooth kapcsolaton.

Mielőtt nekiállnák fájlokat küldözgetni, a másolásban részt vevő készülékeken engedélyezni kell a kapcsolódást, de amint ez megvan, a fogadó készülék várakozó módba kerül, és elfogad minden fájlt, amelyet a küldőről elindítanak. Így elég gyorsan tudunk videókat, képeket vagy dokumentumokat mozgatni.

A Files Go főoldalán különféle törlési lehetőségeket kínál fel az app. Törölhetünk adatokat az alkalmazások gyorsítótárjaiból, eltávolíthatjuk a nagy fájlokat, áthelyezhetünk állományokat az sd-kártyára, ha van ilyen a telefonunkban. A duplikált fájlokat is megtalálja az app, ezzel is megtakaríthatunk jó pár megabájtot.

Amennyire egyszerűvé tette az otthoni netezést a wifi, legalább annyi bonyodalmat okozott, mert a teljes lefedettség viszonylag nehezen valósítható meg a rádiójeleket leárnyékoló és össze-vissza elpattintó falak miatt.

Sokan házibarkács módszerekkel terelik jó irányba a jelet, ebben a kopott serpenyőtől a félbevágott aludobozig mindenféle eszköz szerepet kap, és ez adott ihletet a Dartmouth College kutatóinak, akik valamivel kiszámíthatóbb megoldást hoztak létre 3D nyomtatóval - írja az Engadget.  

A Google várhatóan saját megoldással áll elő, hogy az androidos mobilokon tárolt nagyobb fájlokat vezeték nélküli közvetlen kapcsolaton, pár kattintással lehessen átküldeni a pc-re - írja az Engadget.

Ezt a megoldást az Apple-termékek felhasználói jól ismerhetik, az Airdrop az iOS-es és MacOS-es eszközök közt biztosít gördülékeny és gyors kapcsolatot. Legfontosabb tulajdonsága, hogy nem kell hozzá internet, az eszközök helyi szinten, közvetlenül egymással kommunikálnak.

Kedd este be kellett látnom, hogy a legutóbbi (október 8-i) Helpdeszka-posztom (Csak pár kattintás, és nem jön többet házhoz a NER) valószínűleg egyike a legkevésbé hasznosaknak. Abból a feltevésből indultam ki (minimális fenntartással), hogy mivel az ügyfélkapus ügysegéddel online letilthatjuk lakcímadataink marketing célú kiadását, pár kattintással a nemzeti konzultációs kérdőív postázásától is meg tudom kímélni magamat.

Nyilván kitalálták már, hogy mi történt. Igen, október 10-én hozta a postás az aktuális konzultációs kérdőívet:

Fotó: Index

Manapság (kösz, internet) egyre kevesebb névre szóló levelet hoz a posta, így igazi öröm, ha kapunk mondjuk egy szép képeslapot egy távoli országból vagy levelet a nagymamától. Amennyire lehet örülni az effajta meglepetésnek, ugyanannyira bosszantó érzés, ha a nevünkre szóló borítékban mondjuk egy olyan kérdőívet találunk, aminek se füle, se farka, és csak arra jó, hogy fölidegesítsék vele az embert.

Mint arra a glossza.blog.hu szerzője is rávilágít, az ilyen kérdőívek nemcsak bosszantóak, de alapvetően pazarlóak is, így sok-sok fa és agysejt életét hosszabbíthatjuk meg, ha kivonjuk magunkat a hasonló kéretlen küldemények címzettjei közül. Joggal kérdezhetik, miképp tehetjük ezt meg?

A válasz: van rá lehetőség, hogy a lakcímnyilvántartónál letiltsuk adataink marketing célú kiadását, és elvileg ezzel elejét vehetjük az ilyesmi megkereséseknek.

Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

Véget érnek a szabadságok, és kezdődik az őszi fogyókúrás szezon, amikor leginkább a pénztárcák válnak egyre karcsúbbá. Ilyenkor szokás ugyanis az összes egyéb tanszer mellett a pécét is beszerezni a gyereknek, és aki épp most kezdi közép- vagy felsőfokú tanulmányait, annak mindenképpen szüksége van egy rendes számítógépre. Tavaly áttekintettem, hogy milyen szempontok alapján érdemes gépet választani, de most feltuningoltam az ajánlót, nagyobb hangsúlyt fektetek a használt gépekre – éppen én is ilyet vettem, rendkívül jó áron, és sok meglepő tapasztalatot szereztem vele.

Ismerik a Gmailben a szundi funkciót? Persze, hogy nem ismerik, mert nincs is benne. Pedig nagyon hasznos, úgyhogy most megmutatjuk, hogy lehet beletenni.

Hétvégén súlyos biztonsági hibákat találtak szakértők a BKK online jegyeladási rendszerében, és az ismereteink alapján fennállhat a veszélye annak, hogy

Hogy ez valóban megtörtént-e, nem tudjuk biztosan, de a BKK rendszere éppen elég kockázatot rejt ahhoz, hogy az ott megadott jelszót sehol máshol ne használja, és ha használta eddig, akkor változtassa meg. 

Köztudott, hogy sokan ugyanazt a jelszót használják több fiókjukban, ezért fennáll a veszélye, hogy az így megismert jelszó-emailcím párosokat már mindenféle egyéb online fiókban tesztelgetik az illetéktelen támadók. Nem azok, akik a BKK-t és a rendszert kifejlesztő és működtető T-Systemst a hibára figyelmeztették, hanem azok a névtelenségben megbújó esetleges támadók, akik szintén kipróbálhatták ezeket az egyszerű behatolási módszereket.

Korábbi ígéretéhez hűen a Google kiadta a Backup & Sync nevű eszközét, hogy egyetlen szoftverrel meg tudjuk oldani a fájlok biztonsági mentését, valamint a fényképeink felhőbe való feltöltését.

A Windowsra és MacOS-re kiadott program a korábbi Google Photos és a Google Drive kliensek helyébe lép.

Minél hosszabb ideje használja a Facebookot, annál több adatot tárol a közösségi oldal önről - a hozzáadott alkalmazásokat, feltöltött fotókat, bejelentkezéseket, listát az ismerősökről, posztok százait. Ha attól tart, mindez eltűnhet, akkor érdemes lehet archiválni mindent.

Úgy érzi, egyre kisebb Spotify-playlistje? Folyamatosan ugyanazokat a számokat hallgatja? Nem találja régi kedvenceit? Ennek oka, hogy a Spotify automatikusan elrejti azokat a számokat, amelyeknek előadói levették a zenestreamelő szolgáltatásról.

A Netflix néhány hónapja lehetővé tette, hogy bizonyos filmeket és sorozatokat offline is megnézhessük, vagyis letölthessük a gépünkre. Eleinte csak mobileszközökre volt elérhető ez a szolgáltatás, de egy ideje már asztali gépen, Windows 10-en is letölthetünk filmeket. Ehhez csak le kell tölteni a Netflix alkalmazást, böngészőben ugyanis nem működik ez a funkció.

A szkennelés hagyományosan macerás dolog, nagyban függ a nyomtatott szöveg minőségétől, meg hogy hol találunk szkennert. Ráadásul az se árt, hogy ha már digitális szöveget kapunk vele, azzal lehessen szövegként bánni, mondjuk keresni benne, ne csak nézegetni, mint egy fotót.

A zsarolóvírusok abszolút slágertémának számítanak az utóbbi pár évben a kiberbűnözésben, világszerte egyre többen esnek áldozatul, és egyre több típus bukkan fel, tavaly például még egy magyar fejlesztésű változatot is találtak.

Az utóbbi pár hónapban viszont még ehhez képest is új szintre emelte a zsarolóvírus-parát két fél világon végigvonuló fertőzéshullám. Májusban a WannaCry, e hét kedden pedig a még durvább PetrWrap hozta a frászt cég- és intézményvezetők hosszú sorára.

Kapcsolódó

Újabb pusztító kibertámadás söpör végig több országon

Ukrajnában kezdődött, de az oroszokat és több más országot elért egy újabb zsarolóvírus. Magyarországi cég is érintett.

Utóbbi a tavalyról már ismert Petya nevű kártevő egy új és fejlettebb variánsa, bár több szakértő szerint annyi mindenben meg is haladja, hogy érdemes külön típusnak tekinteni. Ezért aztán több néven is lehet vele találkozni: van, aki egyszerűen Petyázza, sőt a megkülönböztetés miatt a NoPetya vagy NotPetya név is terjedőben van. Mi itt most maradjunk a PetrWrapnél, ahogy a magyarországi kormányzati rendszerek védelmét ellátó Kormányzati Eseménykezelő Központ (GovCERT) is teszi.

A PetrWrap részletes működéséről, és arról, hogy miért még durvább, mint a májusban pánikot okozoó WannaCry, ebben a cikkünkben olvashat részletesebben. Most inkább azt magyarázzuk el, úgy általában mi is ez az egész zsarolóvírusosdni, mit lehet tenni ellene, és konkrétan a PetrWrap ellen mire érdemes figyelni.