2010 az LHC és a katasztrófák éve volt

Amikor 2008-ban írtuk az év tudományos felfedezéseit összefoglaló cikkünket, az LHC kudarcát emeltük ki címbe. A legnagyobb részecskegyorsítóban beindítása után pár nappal komoly üzemzavar keletkezett, ami után több mint egy évig állt a berendezés. 2009 végén indították csak be újra pár hétre, de sejteni lehetett, hogy csak 2010-ben látunk igazán nagy mutatványokat az LHC-től.

Láttunk is – és ez is címet ér –, például új rekordenergiákat és részecskeütközéseket ezeken a rekordenergiákon. Annak pedig különösen örülhetünk, hogy e rekordok közül többet magyar kutatók vezetésével publikálták. Az év második felében aztán a CERN fizikusai egyre jobban ráadták a kakaót az LHC-re, és bár a részecskefizika Szent Grálja, a titokzatos Higgs-bozon nem lett meg (csak egy gyenge pletykát kaptunk arról, hogy a rivális Tevatron megtalálta a részecskét), korábban nem látott jelenségek, csapdába ejtett antianyag és mesterségesen előállított univerzum-ősanyag miatt az LHC rendszeres szereplője volt a tudományrovatoknak.

A lézerről is többször írtunk: a világ tudósai májusban ünnepelhették a lézer ötvenedik születésnapját, novemberben pedig beindították a világ legerősebb lézerét. A magyar lézerfizikusoknak azonban fekete év volt 2010: míg a januárba örömmámorban kezdhettek bele, amiért Szegeden épülhet az EU szuperlézer-projektje, az ELI egyik központja, addig a decembertől reményvesztetten búcsúznak. A kormány ugyanis még mindig nem írta alá a projekt támogatási szerződését, így már nincs esélyünk arra, hogy időben kezdjük el azt a pályázatot, amit a cseh és a román partner már be is fejezett.

2010-ben volt egy foci-vb is, és a tudósok közül valószínűleg a fizikusokat hozta lázba leginkább – ha a játék nem is, az mindenképpen, hogy a bajnokság hivatalos labdája, a Jabulani miért mozog olyan szeszélyesen.

Fáraók egymás közt, új emberős

Februárban már többen az év régészeti szenzációjának kiáltották ki, hogy egy nemzetközi tudóscsoport megállapította, kik voltak Tutanhamon szülei. Mint Egyiptom főrégésze, Záhi Havvász a nekünk adott interjúban elmondta, a legnagyobb meglepetés az volt, hogy a fáraó szüleiről kiderült, hogy testvérek. A bejelentést később több kutató is kritizálta, mivel az apa múmiájáról nem bizonyosodott be megnyugtatóan, hogy Ehnaton fáraóé.

Magyar vonatkozású eredmény volt májusban az első európai ceratopsialelet, a Bakonyban talált Ajkaceratops. Az év legfontosabb őskori lelete azonban nem ez volt, hanem egy új emberős, a gyenyiszovai ember felfedezése. A lelet genetikai szempontból is fontos, akárcsak az, hogy kiderült, neandervölgyi géneket is hordozunk.

És ha már genetika: scifibe illő eredmények születtek e tudományágban, Craig Venter, a genomkutatás úttörője például csapatával szintetikus DNS-t készített májusban. De még volt ennél is vadabb bejelentés: a NASA decemberben bejelentett, hogy több kutatóintézettel összefogva olyan baktériumot talált, ami DNS-ébe foszfor helyett arzén is képes beépíteni. Az új, korábban ismeretlen életformát először az év legfontosabb tudományos felfedezésének kiáltották ki, aztán a publikáció komoly kritikákat kapott (a nyilatkozatháború azóta is tart a szerzők és a kritikus kutatók között). A felfedezés egyik legfontosabb tanulsága egyébként az, hogy olyan bolygókon is lehet élet, ahol korábban kizártnak tartották.

Hold on

Igaz, a SETI ötven éve hiába keresi E.T-t, pedig egyre ígéretesebb célpontok vannak, például a Gliese 581g, amit szeptemberben ismerhetett meg a világ. Az exobolygó az eddigi legígéretesebb Föld-szerű égitest, bár az átlagos felszíni hőmérséklete alacsonyabb, mint Szibériáé. Fontos égitest-felfedezés volt még az ismert legnagyobb tömegű csillag – még akkor is, ha túl kicsi ahhoz, hogy a teljes égbolt 2010-ben elkészült mikrohullámú felvételén látszódjon.

A NASA-nak nagy pofon volt, hogy Obama elnök év elején leállította a Constellation programot, és ezzel bizonytalan időre elnapolta a Holdra való visszatérés lehetőségét. Az űrhivatal a Solar Dynamics Observatoryval vigasztalódhatott: a februárban útnak indított napfigyelő műhold korábban nem látott minőségű képeket küldött csillagunkról. Szükség is van a megfigyelésre: a naptevékenység minimumának vége, a Nap egyre aktívabb lesz a következő években, 2013-ban pedig jön az Armageddon, vagy legalábbis komoly zavarok az elektromos berendezések működésében.

A legfontosabb hazai űrhír a február végén Magyarországot bevilágító valami volt. Bár az ufóhívők és a bulvármédia rögtön ráugrott a hírre, kiderült, hogy a heves fényjelenséget természetesen egy meteor okozta, aminek meg is találták a darabjait.

Katasztrofális év volt

És ha már bulvár: az év tudományos botrányát az ENSZ klímabizottsága, az IPCC kapta meg. A szervezet 2007-es jelentése több támadást is kapott 2010-ben, és két esetben az IPCC kénytelen volt elismerni a tévedést, később pedig bejelentette, hogy felülvizsgálja klímajóslatait. Nem meglepő, hogy 2010-ben megingott az emberek hite a globális felmelegedésben – pedig a klímaváltozás tart, aminek egyik jele éppen a 2010-es év, amit valószínűleg heteken belül rekordmeleg évnek kiáltanak ki a szakemberek. Az év klímaeseménye a decemberi cancúni klímacsúcs volt, ahol a tárgyaló országok miniszterei a Kiotói Egyezmény utódját vázolták fel – a környezetvédők szerint túlságosan engedékenyen.

A természeti katasztrófák és tragédiák különösen sok munkát adtak a kutatóknak 2010-ben. Először áprilisban az Izlandon kitörő Eyjafjallajökull hozta lázba a geofizikusokat és vulkanológusokat, akik közül később többen is felvetették, hogy felesleges volt lezárni az európai légteret a vulkán miatt.

Április hozta meg az év legnagyobb környezeti katasztrófáját is: április 20-án a BP egyik olajfúró tornya kigyulladt, és ömleni kezdett a nyersolaj a Mexikói-öbölbe. A szivárgást csak öt hónap után, szeptember közepén sikerült elállítani, addigra 780 millió liter olaj ömlött a tengerbe, a BP pedig 70 milliárd dollárt vesztett a piaci értékéből. Az elszabadult olaj ellen kísérleti technológiákkal is küzdöttek, de a pusztítás nyomai még évekig látszódni fognak az öblön.

Október 4-én aztán sajnos Magyarországot is felbolygatta egy tíz ember halálát követelő katasztrófa: október 4-én átszakadt a Magyar Alumínium ajkai timföldgyárának egyik vörösiszap-tározója, és a kiömlő lúgos lé beterítette Kolontárt és Devecsert. A katasztrófa a kutatókat is mozgósította: az MTA állásfoglalást adott ki a lehetséges veszélyekről, szakemberek vizsgálták meg a talaj- és a vízminőséget, illetve a gátszakadás okait. Bizonyára 2011-ben is hallunk még az újabb eredményekről.

Találkozott Nobel és IgNobel

A 2010-es Nobel-díjak közül a brit Robert Geoffrey Edwardsé már nagyon érett – ő volt az, aki kifejlesztett az in vitro, azaz testen kívüli megtermékenyítést, és így lehetővé tette, hogy lombikbébik szülessenek. A fizikai Nobelt viszont meglepően gyorsan megkapta két orosz születésű grafénkutató, Andrej Geim és Konsztantyin Novoszjolov. A két orosz az indoklás szerint „a kétdimenziós grafénnel kapcsolatos áttörést hozó kísérleteikért” kapták az elismerést – az említett kísérleteket 2004-ben végezték. A kémiai Nobel-díjat megosztva kapta az amerikai Richard F. Heck, a japán Negisi Ei-icsi és a szintén japán születésű Szuzuki Akira. A kutatók új és hatékony módszereket adtak szénatomok összekapcsolására és a főleg a gyógyszeriparban használt komplex molekulák építésére.

Anderj Geim egyébként az első ember, aki Nobelt és a díj paródiájának számító IgNobelt is kapott – ez utóbbit tíz évvel ezelőtt, élő békák mágneses térben való lebegtetéséért. Az idei IgNobel-átadón egyébként a repülőkutyák orális szexe, bálnatakony-gyűjtő helikopter és asztmagyógyító hullámvasút voltak a slágertémák. A hasonló témáknak létrehozott alrovatunk, a Brit tudósok legfontosabb idei híre az a bizonyítás volt, miszerint a tyúk előbb volt, mint a tojás. Idén ez nem nyert IgNobelt, talán majd jövőre.