Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke vasárnap Budapesten, a magyarországi német önkormányzatok napján rendezett ünnepségen jelentette ki a címben olvasható állítást, és ezen a hideg hétfőn ez kifejezetten lélekmelengető lehet sokaknak.
Hát még ha azt is elmondjuk, hogy Gulyás szerint a német-magyar barátság megkérdőjelezhetetlen érték minden magyar kormány számára a rendszerváltás óta! Sőt:
ennek az ünnepnapnak a legitimációja közvetlenül levezethető a magyar alaptörvényből, amely kimondja, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek részei az ősi politikai közösségnek és államalkotó tényezők.
Ha valaki hirtelen most nem érti, mi meg hogy, azt az Országgyűlés alelnöke (ez jelen esetben Gulyás) emlékeztetett
az alaptörvény 29. cikkére,
amely szerint minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez, joga van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrája ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. Az alaptörvény hovatovább rögzíti azt is, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
De hogy visszatérjünk a címben foglaltakhoz (és az MTI-nél megjelent összefoglalóhoz), Gulyás hangsúlyozta, a német közösség jelenléte az országban az államalapítással egyidős, arról nem is beszélve, hogy
az első magyar "first lady", államalapító Szent István felesége egy bajor nő, Gizella hercegnő volt.
A Fidesz politikusa rámutatott arra is, hogy az itt élő németek mindig is hűséges polgárai voltak az országnak.
(A gálaműsor keretében adták át a magyarországi németség legmagasabb kitüntetését, amelyet idén Ahmann György zenepedagógusnak, karmesternek, Gáspárné Kerner Anna pedagógusnak, oktatási szakértőnek és Heves Ferenc oktatási szakértőnek, pedagógusnak és tankönyvszerzőnek ítéltek oda.)