Most már zsebre megy a forradalom

November első hetében testet öltött a kormány első igazán húsba vágó, már-már forradalmi értékű reformintézkedése. A bruttó bérünkből levont 9,5 százalékos nyugdíjjáruléknak mostantól minden egyes forintja az állami nyugdíjkasszába vándorol (eddig a magán-nyugdíjpénztári tagok bruttójának 8 százaléka a magánkasszába ment). Havi 30 milliárd forint extra bevételt jelent ez a költségvetésnek, ugyanekkora kárt az állítólag egyszer majd valahogyan kompenzálandó magánpénztári tagoknak, és ebben a hónapban könyvelési káoszt, dupla munkát a bérszámfejtőknek.

További több milliárdos pluszt jelenthet az, hogy az adó-salátatörvényhez benyújtott költségvetési bizottsági módosító indítvány januári hatállyal 10 százalékra emelné ezt a járulékot. Mindez a 16 százalékos szja-kulcs bevezetésével járó közteher-csökkenés hatását lényegében lefelezi, az eddig mondott 1,3 százalék helyett az alacsonyabb jövedelműek csak 0,8 százalékos csökkenésre számíthatnak – legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint.

Az viszont biztosnak látszik, hogy jönnek a válságadónak nevezett extra sarcok, amik az energetikában akár 4 százalékos extra áremelést is eredményezhetnek. Nem csoda, hogy megjelentek az első hírek arról, hogy az energetikai befektetők a magyar piac elhagyását fontolgatják, és hogy lehet olyan pénzintézet, ahol leépítést hoz a bankadó.

Az újabb pluszterhek az IMF illetékese szerint akár tíz évig is fennmaradhatnak, de az elemzők az adóváltozás egészét kritizálják. A GKI szerint nem segíti a növekedést az adóátrendeződés, más szakértők szerint is lehet, hogy nem felélni, hanem befektetni fogjuk az adócsökkentésből származó többletjövedelmet. Azokról viszont, akik viszont felélték saját pénzüket adózás nélkül, a héten.újabb feketelista készült (és készülhetne azokról is, akik a kohéziós alap minden ötödik euróját lenyúlták).

A kormány adó- és költségvetési intézkedései, valamint az ezzel kapcsolatos, az Alkotmánybíróság helyzetét érintő kijelentések – Matolcsy György kifejezetten veszélyesnek mondta a 98 százalékos különadóról szóló alkotmánybírósági határozatot – egyébként is sok kritikát váltottak ki az utóbbi napokban. Még Bod Péter Ákos is kritizálta az Ab hatásköreinek tervezett szűkítését, míg mások arról beszélnek: 2011 első negyedében akár a jegybank működését is ellehetetlenítheti a kabinet.

Ha már vigyázó szemünket a jövőbe vetettük: a héten kiderült, hogy hétfőn kerülnek a parlament elé a jövő évi költségvetés fő fejezetei. A büdzsé készítői egyébként sokkal óvatosabban számolnak, mint Matolcsy György, legalábbis ami a nyugdíjpénztárakból átlépők számát illeti (persze lehet, hogy a 4,5 százalékos minimálbér-emelést javasló miniszter azért is optimista, mert ő már tudja – de legalábbis beszél róla –, hogy a magánkasszákat el fogják tüntetni. Szintén a költségvetés készítése kapcsán volt némi kavarás a családi pótlékkal: előbb úgy tűnt, hogy megszűnik alanyi jogúnak lenni, aztán már számítások is készültek arról, hogy kiktől fogják elvenni, de végül marad minden változatlan.

A befektetők nem túlságosan örülnek ezeknek a lépéseknek, legalábbis erre utal, hogy a forint nem tud erősödni, nagyrészt azért, mert bár az S&P leminősítését most megúsztuk, a hitelminősítő továbbra is ezzel fenyeget. Holott a nemzetközi befektetői hangulat kedvező, különösen azután, hogy a Fed a héten úgy döntött: újabb 600 milliárd dollárt pumpál a piacokra a gazdaság élénkítése érdekében. Igaz, vannak vélemények, egyre több, hogy bajt hozhat az amerikaiak fejére a "helikopterről szórt pénz", sőt, a világgazdaság egészének árhat az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fed lépése.

A nemzetközi jó hangulatot itthon fokozhatta, hogy a Világbank szerint nagyot javult a magyarországi üzleti környezet, olyannyira, hogy toplistásak lettünk. Nem csoda, hogy a működőtőke, ha nem is áramlik, de azért szivárog: fröccsöntő-alkatrészt gyártó üzem épül Győrben, tőkét emelt a Csányi-pincészet – amely Kínába is exportál, ahonnan Orbán Viktor friss pénzt hozna nekünk –, de létszámot bővít az egri ZF Hungária is, míg a Járai-biztosító hétfőn megkezdi tőzsdei menetelését.

Kevésbé örörmteli hírek jöttek tehervonaton: az osztrák kézben lévő egykori MÁV Cargótól akár ezer embert is kirúghatnak, de nem túl jó hír az sem, hogy harmadával csökkent az új lakások száma (és már luxuslakásos cég is áll felszámolás alatt). Az állami vasútnál, úgy tűnik, jobb a helyzet, legalábbis a héten ismét megjelent a MÁV-nak már sok bosszúságot és 45 milliós közbeszerzési bírságot jelentő gépjárműflotta helyzetét rendezni hivatott ajánlatkérés.

És ha már autók: november van, így természetesen megkezdődött a kötelezőkampány. A szakértők idén is azt mondják, az autósok többsége jobban jár, ha vált, a biztosítók természetesen panaszkodnak, hogy egyre rosszabb nekik, és közben újabb tételekkel növelik a díjaikat. A benzin ára viszont lefelé ment, ha csak kicsivel is, de így már ismét lehet 330 forint körüli literenkénti áron tankolni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!