Az élvonalbeli zenészek egyelőre nem tülekednek, hogy fellépjenek Donald Trump január 20-i beiktatási ünnepségén, de az imafelelős már megvan. Paula White, a meglehetősen ismert tévés hitszónok lesz az egyike azoknak, akik nyilvánosan imádkozni fognak a republikánus elnök beiktatásakor.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök úgy döntött, nem éri be a múltkori Twitter-bejegyzésével ENSZ-ügyben, és utána küldött még egyet, egy kekecebbet. Ezúttal ezt írta:

Az ENSZ-ben óriási potenciál van, de most nem több mint egy klub, ahol az emberek összejönnek beszélgetni és jól érezni magukat. Olyan szomorú! 

A január 20-án leköszönő Barack Obama azt mondta, hogy még mindig hisz „a remény és a változás" üzenetében, amivel 2008-ban kampányolt, és szerinte ezek segítségével egy harmadik ciklusra is megválaszthatták volna Donald Trump ellen, ha az amerikai alkotmány ezt lehetővé tette volna.

A világ legnagyobb hatalmú embereinek is vannak irracionális félelmeik, fóbiáik. A leköszönő amerikai elnök, Barack Obama például irtózik a hóemberektől. Ezt a People magazinnak adott interjújában árulta el, azt mondta, ijesztőnek tartja őket, és a híres horrorfilmes gonosz játékbabára, Chuckyra emlékeztetik. (Ezzel egyébként sokan vannak hasonlóan, a jelenség pszichológiai hátteréről itt írtunk) Ráadásul a first lady folyton azzal ugratja, hogy ha egyszer nagyobb hó esik, éjjel a hálószobában épít egy hóembert, hogy az legyen az első dolog, amit ébredés után meglát.

Fotó: Pete Souza / The White House

Lehet, hogy Michelle Obama ezt viccnek szánta, de a Fehér Ház személyzete, akik lassan elbúcsúznak az Obama-családtól, egy utolsó trollkodásként rájátszottak kicsit az elnök hóemberfóbiájára. Négy hóembert építettek a Fehér Ház kertjében, majd ezeket minden nap pár lépéssel közelebb mozgatták az épülethez. Végül az elnöki dolgozószoba, a híres Ovális Iroda ablakaihoz telepítették őket, mintha befelé leselkednének. A Fehér Ház hivatalos fotósa pedig megörökítette az elnök reakcióját, és ki is tette az Instagram-oldalára.

Az Egyesült Államok következő elnöke, Donald Trump azt írta Twitterén csütörtökön, hogy az országnak ki kell terjesztenie a nukleáris képességeit, amíg a világ jobb belátásra nem tér.

Alacsonyan repülő katonai szállítógépeket és helikoptereket szúrtak ki New York lakosai a múlt héten Manhattan felett. Az NBC-nek a hatóságok azt is elárulták, hogy a gépek arra az esetre gyakorlatoznak, ha a megválasztott elnököt ki kéne menteni a Trump Toronyból. A csupa arany felhőkarcolót nem a világ leendő legveszélyeztetettebb emberének találták ki, ezért dolgozott ki a légyügyi hatóság a hadsereggel és közösen egy vészforgatókönyvet arra az esetre, ha a megválasztott elnököt támadás érné. Egy esetleges mentőakcióban két UH-60 Blackhawk helikopter és egy C-130-as szállítógép venne részt - a gyakorlat során azt próbálták el, hol lehetne a legnagyobb biztonsággal felvenni Donald Trumpot.

Blachawk helikopter Manhattan felett (a felvétel korábban, a 2014-es Super Bowl alatt készült)

Fotó: John Moore

Az AP számításai szerint már néhány állammal a vége előtt biztossá vált, hogy Donald Trump megszerezte legalább 270 elektor támogatását, ezzel hivatalossá vált, hogy őt iktatják majd be január 20-án az Egyesült Államok 45. elnökének.

Trump győzelme előzetesen sem nagyon volt kérdés, az már inkább, hogy mennyi elektor ad majd le tiltakozó szavazatot egyik vagy másik jelölt ellen:

Az elmúlt évtizedekben csak egy-egy tiltakozó kiszavazás történt, úgyhogy a mostani elektori kollégium is történelmet írt.

Az amerikai elnökválasztás óta már lassan másfél hónap eltelt, Donald Trump már lényegében összeállította a leendő kabinetjét, már rátaposott Kína legérzékenyebb pontjára, de valójában csak hétfőn ül össze az elektori kollégium, amin kőbe véshetik a győzelmét, és hivatalossá tehetik, hogy január 20-án őt iktatják be az Egyesült Államok 45. elnökének.

November 8-án nem az összesen leadott szavazat számított, hanem az egyes államok megnyerésével elektorokat szereztek a jelöltek (az elektori rendszer működéséről itt írtunk bővebben). Ez az összesen 538 ember szavaz most formálisan is Barack Obama utódjáról, de nem egy helyen, hanem párhuzamosan, általában mindenki saját államának helyi törvényhozásában. Az elnökséghez 270 elektorra van szükség, Trump végül 306-ot szerzett, Hillary Clinton pedig 232 elektorral végzett.

Az egyértelmű különbség ellenére a feszült kampány, a több fontos államban is szoros eredmény, és az országosan a demokrata jelöltre leadott több szavazat miatt a szokásosnál jóval nagyobb volt a felhajtás az elmúlt másfél hónapban az elektorok körül. Országszerte várhatóak tüntetések is, amikkel az elektorokra akarnak nyomást gyakorolni. 

Azonban csak egy republikánus elektor jelezte nyilvánosan, hogy lázadni fog Trump ellen, és még az sem kizárt, hogy taktikázások miatt végül Hillary Clinton mögül állnak ki többen. Ugyan a demokrata elektorok ezért kampányoltak nagy erőkkel, de még ha elméleti szinten Trump nem is kapna elég szavazatot az elektori kollégiumban, akkor is a republikánus többségű képviselőház kezébe kerülne a döntés joga.

Az ABC News szerint az elektori szavazásokról az első eredmények magyar idő szerint délután négy körül futhatnak be, de olyan állam is lehet, ahol csak éjjel egyre végeznek.

Donald Trump kedvenc diplomáciai eszközén, a Twitteren újabb fordulatot vett a Dél-kínai-tengeren elfogott amerikai tengeralattjáró drón története. Miután Trump korábban felszólította Kínát, hogy azonnal adja vissza az eszközt, majd szóvivője közölte, hogy a megválasztott elnöknek köszönhetően kaphatja vissza az amerikai haditengerészet a drónt, Trump látszólag meggondolta magát, és közölte: 

Megtarthatják!

42 nap múlva már nem leszek politikus... vagy mennyi is?

A leköszönő elnök utolsó 2016-os sajtótájékoztatóján kicsit nosztalgiázott, ellőtt pár viccet, de összességében nem volt túl vidám. Sok szó volt az elnöksége alatti ellentmondásos ügyekről; a sajtó kérdéseiben és Obama válaszaiban is nagy hangsúlyt kapott az orosz-amerikai ellentét kiéleződése, a hekkertámadások kivizsgálása és a szíriai konfliktus. Obama az elmúlt nyolc év eredményeivel nyitott, és hosszan beszélt a saját személyes felelősségérzetéről is.

Vlagyimir Putyin számára személyes bosszú volt az amerikai választásba való beavatkozás és Donald Trump győzelemre segítése - mondta a demokrata párt támogatóinak Hillary Clinton a BBC beszámolója szerint. Az esélyesnek tartott, mégis elbukott elnökjelölt most először nevezte meg az orosz hekkereket a veresége felelőseként.

Fotó: Brendan Smialowski / AFP

Az FBI és a CIA, de még a Fehér Ház szóvivője is azt nyilatkozta az elmúlt napokban, hogy biztosak abban, hogy az orosz hekkerek egyenesen Putyin utasítására avatkoztak be a választási kampányba. Egyrészt a demokrata párt szervereit feltörve és kényes tartalmú emaileket kiszivárogtatva, másrészt a kamuhírekkel operáló propaganda terjesztésével, aminek nagy része volt a közvélemény megfordításában Donald Trump támogatásának irányába. Bizonyítékokat azonban egyik ügynökség sem mutatott erre.

Amerikai sztárok, köztük Martin Sheen, Debra Messing és Moby kérik egy szívhez szóló videón a republikánus elektorokat, hogy december 19-én ne szavazzanak a megválasztott elnökre, Donald Trumpra, írja az MTI.

Lépnünk kell, és lépni is fogunk – jelentette ki Barack Obama a közszolgálati NPR rádiónak tegnap, miután a Fehér Ház szóvivője kiterjedt hírszerzési bizonyítékokra hivatkozva nyíltan Moszkvát és közvetlenül Vlagyimir Putyint vádolta a demokrata párt és Hillary Clinton egyik segítőjének meghekkelésével. A Kreml mindent tagad, és a megválasztott republikánus elnök, Donald Trump is nevetségesnek és politikai indíttatásúnak nevezte az állítást – írja a BBC.

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is köze volt az amerikai választásokat megelőző hekkertámadásokhoz. Ezt írja az NBC-re hivatkozva az MTI. 

Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

A Newsweek amerikai hetilap terjedelmes összefoglalást közölt arról, hogy Donald Trumpnak, az Egyesült Államok következő elnökének üzleti érdekeltségei milyen problémákat okozhatnak az amerikai külpolitikában. Részletesen foglalkoznak azzal, hogy Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan üzleti partnerén keresztül gyakorolhat nyomást Donald Trumpra. Erdogan célja elsősorban az lehet, hogy elérje az amerikában élő Fethullah Gülen muszlim hitszónok kiadatását, őt tartják ugyanis a július puccskísérlet szellemi atyjának. 

Donald Trump

Fotó: Mike Segar / Reuters

A leendő külügyminiszter hivatalossá válásával a legfontosabb kormánypozíció is eldőlt, ezzel a legtöbb meghatározó poszt már gazdára talált Donald Trump kabinetjében, igaz, többen is kemény szenátusi meghallgatásra számíthatnak. Habár Trump azt ígérte, hogy lecsapolja a washingtoni mocsarat, sok pozícióba bennfenteseket, illetve milliárdosokat rakott, és a korábbi elnököknél több, három tábornok is lesz a kabinetben.

A külügyeket egy diplomáciában nem, csak nemzetközi üzleti szerződések megkötésében jártas üzletember kapta, és a védelmi tárcát sem civil vezeti majd.  Legtöbbször régi szövetségeseit, vagy az elejétől mellette kitartó politikusokat emelte ki, de bőven vannak olyanok is, akik Trump egykori ellenzői közül katapultáltak kormánypozícióba.

Donald Trump megerősítette: Rex Tillersont, az Exxon Mobil vezérigazgatóját jelöli külügyminiszternek.

Magyar idő szerint kedd délután kiderül végre, ki lesz a külügyminiszter a megválasztott amerikai elnök kabinetjében. Ezt maga Donald Trump jelentette be twitteren.

I will be making my announcement on the next Secretary of State tomorrow morning.

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2016. december 13.

Viszonylag régóta húzódik a leendő külügyminiszter bejelentése, de egy lehetséges név makacsul tartja magát: Rex Tillersoné, aki az Exxon Mobil olajtársaság 63 éves vezetője. Az állásra Mitt Romney 2012-es republikánus elnökjelölt, Rudolph Giuliani New York korábbi polgármestere és David Petraeus a CIA egykori főnöke is esélyes volt.

Wisconsinban a voksok újraszámlálása után is Donald Trump lett a győztes, sőt még növelte is szavazatainak számát. Közben Pennsylvaniában hétfőn egy bíró leállíttatta az újraszámlálást.

Több mint hárommillió szavazatot számláltak újra Wisconsinban. Az újraszámlálás után is Donald Trump megválasztott elnök lett a győztes: 162 vokssal többet kapott, és így több mint 22 ezer szavazattal kapott többet demokrata párti riválisánál, Hillary Clintonnál.

Az újraszámlálást a Zöldek volt elnökjelöltje, Jill Stein kérte és finanszírozta, nemcsak Wisconsinban, hanem még két másik államban is. Stein azzal indokolta követelését, hogy ezekben az államokban elektronikus úton voksoltak, és ez lehetővé tette, hogy a számítógépeket manipulálják, vagy hackerek befolyásolják az eredményt, írja az MTI.

Bár Donald Trump január 20-i beiktatásáig még több mint egy hónap van hátra, a választás óta eltelt néhány hét elég volt neki, hogy megválasztott elnökként abszolút felrúgja az eddigi diplomáciai menetrendet. Ráadásul az utóbbi napokban egészen új szintre emelte a nagyrészt a Twitteren bonyolított üzengetését: nemcsak lapoknak, ellenfeleinek, vagy humoristáknak szólt be, hanem

Hétvégén pedig közel négy évtizedes diplomáciai tabut kezdett el döntögetni, amikor belengette: az Egyesült Államoknak szerinte nem feltétlen kell tiszteletben tartania az egy Kína-elvet, azaz hallgatólagosan elfogadnia, hogy Tajvanra igényt tart a Kínai Népköztársaság, és Tajvan is magára tekint az egyetlen Kínaként. Azonban míg Trump láthatóan úgy tekint a kérdésre, mint egy újratárgyalható megállapodásra, Peking szemében ez a két ország kapcsolatának megkérdőjelezhetetlen és megingathatatlan alapzata, a kínai külpolitika legfőbb nemzeti érdeke, amiben nem ismer viccet, és amiről nem tárgyal. 

A leendő elnök taktikájáról megoszlanak a vélemények, vannak, akik szerint Trump rettentő felkészületlenségéről tanúskodnak a történtek, több támogatója szerint viszont már a tajvani elnökkel folytatott telefonbeszélgetése is „okos, kiszámított lépés volt, amivel egyértelmű üzenetet akartak küldeni" Kínának. Az viszont biztos, hogy ha az elmúlt másfél hét az irányadó, akkor elég érdekes négy év elé néz majd a világ két legerősebb hatalma.

Nem igyekszik rácáfolni Donald Trump azokra a demokrata vádakra, amelyek szerint a januárban hivatalba lépő republikánus elnök túlzottan szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal. Minden jel arra mutat, hogy az Egyesült Államok következő külügyminisztere nem más lesz, mint az Exxon Mobil olajtársaság 63 éves vezetője, aki nem csak, hogy kolosszális összegű szerződéseket is kötött Oroszországgal az olajkitermelésre, de állami kitüntetést is átvehetett Vlagyimir Putyintól, akivel talán minden amerikainál gyakrabban találkozott. Oroszország sem idegen terep Tillersonnak, elvégre még Borisz Jelcin elnöksége idején az Exxon Mobil oroszországi részlegét vezette.

A The Washington Post szerint titkos jelentést készített a CIA, amelyben azt állítják, hogy Oroszország Donald Trump győzelme érdekében avatkozott be az amerikai elnökválasztásba. A hírszerzés erről zárt ajtók mögött tájékoztatta a szenátus néhány illetékes tagját.

Fotó: Kirill Kudryavtsev

A CIA több olyan személyt is azonosított, akik kapcsolatban állnak az orosz kormánnyal, és több ezer, a Demokrata Párt feltört szervereiről származó e-mailt adtak át a Wikileaksnek - ismerteti a lap állításait az MTI.

A CIA álláspontja az, hogy Oroszország célja az volt, hogy segítsen Donald Trumpnak megnyerni a választást

- mondta egy név nélkül nyilatkozó amerikai forrás a lapnak.

Barack Obama arra kérte az amerikai hírszerzést, végezzenek teljes felülvizsgálatot az idei amerikai elnökválasztás ügyében, írja a Reuters. A jelentésnek még azelőtt el kell készülnie, hogy Obama elhagyja a hivatalát, jelentette be Lisa Monaco belbiztonsági tanácsadó pénteken.

Fotó: Kevin Lamarque / Reuters

Obama rosszindulatú, külföldi beavatkozás ügyében hozta meg döntését, a vizsgálat egyes vélemények szerint akár a 2016-os választás eredményét is megváltoztathatja. Monaco elmondta: a hackertámadások ténye nem újdonság, de az idei elnökválasztás során egészen új szintre emelkedhetett.

Az USA hírszerzése nap mint nap szigorúan titkos beszámolót tart a mindenkori elnöknek. A választás és az új elnök beiktatása közti átadási időszakban pedig bevett szokás, hogy a megválasztott elnök is részt vesz ezeken a jelentéseken. Donald Trump persze máris máshogy csinálja.

Fotó: The Washington Post / Getty Images Hungary

A Reuters forrásai szerint a megválasztott elnök csupán átlag heti egyszer veszi igénybe a tájékoztatást, míg alelnöke, Mike Pence heti hat napon. Egyelőre nem tudni, hogy Trump miért nem kíséri nagyobb figyelemmel a hírszerzés eredményeit, vagy hogy ennek van-e befolyása az elnöki felkészülésére, mindenesetre a demokraták aggódnak.

Több orosz orgánum is vezető helyen hozta le csütörtök reggel a hírt, hogy Moszkvába érkezett Carter Page amerikai üzletember, akit Donald Trump egyik külpolitikai tanácsadójának számít. Az orosz Kreml-közeli sajtó azért tartja jelentős eseménynek Page látogatását, mivel többször is kifejtette, hogy Amerikának jobban együtt kéne működnie Vlagyimir Putyinnal. Ahogy egyszer megfogalmazta:

Washington és a Nyugat maga gördít akadályokat a kapcsolatok esetleges javulása elé azzal, hogy a demokratizáció, az egyenlőség, a korrupció és a rendszerváltozás témáira koncentrál, gyakran álszent módon.

Az évtized legfontosabb kérdése, hová fut ki az amerikai politika radikalizálódása, mekkora súlya lesz a kormányzatban és a közbeszédben az évtizedeken át periférián tengődő, de másfél év alatt Trumppal szimbiózisban a fősodorba evező „fajvédő” csoportoknak, csoportocskáknak.

Donald Trump John Kelly visszavonult tábornokot jelölte belbiztonsági miniszternek. Kelly elfogadta a felkérést.