A rezsicsökkentés mekkájába, a fehér márvánnyal kicsinosított, aranyszobrokkal telehintett földgáz-kánaánba látogatott Dmitrij Medvegyev. Az orosz kormányfőt fogadta a házigazda, Gurbanguli Berdimuhamedow, alias második türkménbasi, minden türkmének atyja, aki tökéletes cáfolataként az egyetlen emberhez köthető hatalmi vertikum állítólagos ingatagságának 2006-ban viszonylag gond nélkül örökölte meg a hatalmat az igazi türkménbasitól, a néhai Saparmyrat Nyýazowtól.
A fogorvos végzettségű Berdimuhamedow, aki mindenhez is ért, legyen szó versenylovaglásról, rallyról, táncdalokról, rapelésről, nem akármiben furikáztatta meg az orosz kormányfőt:
Egy feltuningolva tényleg szépséges Gaz-21-en. A smaragdzöld fényezésű Volga típusát 1956 és 1970 között gyártották. Valójában három altípusa van, – az Opel-alapú Pobedára épült – a képen látható már 1962-70 közötti gyártmány, a karosszéria Lev Jeremejev keze munkáját dicséri, amiért – jelezve, hogy már tényleg vége a sztálinizmusnak – még csak a Gulágra, vagy legalábbis valamelyik tudósokat tömörítő börtönbe – a saraskába – sem kellett vonulnia, pedig erősen amerikai hatású lett a kocsi.
Ez volt az első nem lánctalpas jármű, amellyel a szovjetek külföldön is megjelentek, mivel ezt a típust már exportálták is. Értelemszerűen "exportnij variant" is volt, vagyis exportra szánt változat, ez 75 helyett 80-85 lóerős volt.
Ez elég szerény a 2400 köbcentis mérethez képest, amelyhez energianagyhatalomhoz méltó, legalább 13 literes fogyasztás párosult.
Amikor kiszálltak a Volgából, a kétoldalú gazdasági együttműködésről tárgyaltak – például a Kaszpi-tengert illetően, ahol sok még a vita a felségvizekről, hiszen gázban gazdag területről van szó – és örültek az oktatás, kulturális területen meglévő együttműködésnek is – derült ki a Ria Novosztyi beszámolójából.