A magyarországi EP-választás összes híre egy helyen

Az LMP zöld programjához illeszkedve a Dunán, a budapesti Fortuna rendezvényhajón tartja az eredményváróját. Egyelőre Vágó Gábor és Demeter Márta sem érkezett meg. A sajtó munkatársai a hajó egyik végében várakoznak, hermetikusan elzárva a hajó másik végétől, ahol pedig a párt politikusai és szimpatizánsai vannak. 23 óra után tartanak majd sajtótájékoztatót, de azért igyekszünk már előtte is beszélni a listavezetőkkel.

Görögországból is megjött az első exit poll, és a várakozásoknak megfelelően a görög politikát több évtizeden át meghatározó Új Demokráciát jósolják az első helyre 34 százalékkal. A hatalmat 2015-ben megszerző Sziriza 27 százalékkal a második helyen végezhet. A szocdemeket a Mozgalom a Változásért képviselheti, őket 8 százalékra becsülték, míg a szélsőjobboldali Arany Hajnalt és a kommunista KKE-t egyaránt 6 százalékra mérték.

Az alábbi coub úgy készült, hogy az Index és az Origo címlapjáról készült képernyőfotókat összefűzték egy timelapse-szé, mint látható, a kormánypárti média zászlóshajójánál nem túl nagy a változatosság, délelőtt 11 és délután 5 között ugyanazt az Orbán Viktor-mondást tartották vezető pozícióban.

De szerencsére azért felfért még a címlapjukra egy pár fontos hír, mint például, hogy Leslie Mándoki világsztárokkal együtt énekli a Vén Európát, illetve hogy Quentin Tarantino a politikai korrektség legújabb áldozata.

(tomanovicsgergely.tumblr.com)

A közszolgálati ARD és ZDF urnazárás utáni becslései alapján a nagykoalíció pártjai, Angela Merkel CDU/CSU-ja és a szociáldemokrata SPD erősen visszaestek öt évvel ezelőtti eredményeikhez képest, a második helyre feljött Zöldek pedig megduplázzák képviselőik számát az Európai Parlamentben. Rajtuk kívül enyhén erősödött a liberális FDP és a populista AfD (Alternatíva Németországnak), gyengült a szélsőbalos Linke, valamint a rengeteg kispárt közül kiemelkedik a szatirikus Die PARTEI. Közel 10 százalékkal többen mentek el szavazni most Németországban, mint öt éve.

• CDU/CSU: 27,5-28 százalék, 28 mandátum (-6)
• SPD: 15,5 százalék, 15 mandátum (-12)
• Zöldek: 20,5-22,0 százalék, 22 mandátum (+11)
• Linke: 5,5 százalék, 6 mandátum (-1)
• AfD: 10,5 százalék, 10 mandátum (+3)
• FDP: 5,5 százalék, 5 mandátum (+2)

Rajtuk kívül bejutnak még az EP-be:

• Die PARTEI (A PÁRT), 3 mandátum (+2)
• Freie Wähler (Szabad Választók), 2 mandátum (+1)
• Kalózpárt; Állatvédők; Családok Pártja; ÖDP (ökologisták); Volt (föderalisták), 1-1 mandátum

Itt tartják a külképviseleti szavazást. A Victoria Streeten álló épület több célt szolgál: egy metodista templom mellett konferenciaközpont, kiállítótér és irodák is működnek benne. 

Fotó: Rostás Bianka / Index

Svédországban 2018-ban az általános választásokon ismét az addig kormányzó szociáldemokraták kapták a legtöbb szavazatot, azonban lényegesen megerősödött a bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt. Hosszas huzavona után végül megalakult a baloldali kormány, a miniszterelnök maradt Stefan Löfven, aki többször is bírálta már a magyar kormány, cserébe ezért Szijjártó Péter bekérette a svéd nagykövetet.

Az EP-választásokon valószínűleg ismét a szocdemek kapják a legtöbb szavazatot, amely 5 EP-mandátumot jelenthet, a Svéd Demokraták nem sokkal mögöttük, négy képviselői helyre számíthatnak. A 20 mandátumból 11-en várhatóan öt párt osztozik majd, a Liberálisok azonban a bejutási küszöb alatt vannak. Kérdés ugyanakkor, hogy mennyire zavar bele az eredményekbe a Svéd Demokraták pár napos botránya. Az egyik jelenlegi EP-képviselőjük, Kristina Winberg azt állítja, látta, ahogy egy másik képviselőjük, Peter Lundgren fogdos egy nőt egy pártrendezvényen. Lundgren változata minderre: részeg volt ugyan, tényleg hozzáért a nő melléhez, de nem volt semmilyen további szándéka.

Az 1960-ban önállóvá lett ország ismét csak megosztva fut neki az EP-választásnak: egy részét a török hadsereg tartja megszállás alatt és egy rajtuk kívül senki által el nem ismert államként működik. Az EP-választás egyedi lehetőség, hogy a szigeten élő törökök és görögök ne csak a saját jelöltjeikre szavazzanak. Két ciprusi török párt, a kommunisták és a „Jázmin Mozgalom” is állított jelölteket.

A felmérések alapján hiába, mert nem jutnak be az EP-be. Az eddig mindig nyertes Demokrata Tömörülés húzhatja be ismét a győzelmet 31 százalékkal, két mandátumot szerezve. A kommunista Progresszív Munkáspárt (AKEL) szintén két helyet szerezhet, míg a balközép Demokrata Párt (DIKO) egy képviselőt küldhet. A fasiszta, enózist (Ciprus Görögországhoz csatolását) valló ELAM szintén egy mandátumra számíthat.

Mátyus Antalhoz a szavazatszámláló bizottság tagjai és a bizottság delegált tagja vitték ki az urnát Bács-Kiskun megyében. 

Fotó: Ujvári Sándor / MTI

Íme, a legfrissebb részvételi adatok, kellemes böngészést. Ha esetleg villámokoskodást is kérne, akkor íme: a hagyományosan fideszes kerületekben aktívak, de ez mindig így volt, ebben nincs változás.

Vecsésen délután 3 órakor két szavazatszámláló biztos vitt mozgóurnát egy választópolgárhoz. A szavazás rendben lement, de amikor a bizottság tagjai megpróbálták elhagyni a házat az udvaron szaladgáló kutya megharapta ez egyiküket. A biztost az egyik rokona ezután autóval kórházba vitte. Az urna nem sérült meg, a helyi választási iroda póttag behívásával biztosította a mozgóurna további szállítását.

Sopronban pedig az egyik szavazókörben a szavazatszámláló bizottság elnöke lett rosszul, mentőt kellett hívni hozzá. Az ő helyére is póttagot hívtak be dolgozni. (Választás.hu)

Franciaországban 8 százalékponttal magasabb a részvétel most, mint volt öt évvel ezelőtt. A francia belügyminisztérium közlése szerint 17 órakor a szavazásra jogosultak 43 százaléka voksolt már, míg 2014-ben csak 35 százalékuk.

Emmanuel Macron francia elnök homlokon csókolja egy támogatóját, miután vasárnap leadta szavazatát Le Touquetben

Fotó: Ludovic Marin / AFP

Finnországban március elején lemondott a kormány, mert úgy ítélte meg, hogy ebben a ciklusban nem tudják teljesíteni az egyik legfontosabb vállalásukat, az egészségügyi reformot. Ezért áprilisban időközi választásokat tartottak, ahol húsz év után a szocdemek nyertek ismét, de csak pár ezer szavazattal előzték meg a Finnek Pártját (korábban Igaz Finnek), akik a bevándorláspárti erőket képviselik. A lemondott kormánykoalíció két pártja követte őket, aztán pedig a zöldek, akik sokat erősödtek. Sőt, a választások óta eltelt egy hónapban átrendeződött a népszerűségi sorrend. Visszajött az élre a jobbközép Nemzeti Koalíció pártja és már a második helyért vannak harcban a zöldek a Finnek Pártjával és a szocdemekkel.

Az EP-választásokon a legerősebb párt három mandátumot szerezhet, a következő négy párt pedig 2-2 mandátumra számíthat. Az öt évvel ezelőtt eredményhez képest a populisták négy százalékot erősödtek, a zöldek azonban több mint hét százalékkal növelték népszerűségüket.

A politikus ezért arra buzdított, hogy mindenki vegyen részt az európai parlamenti választásokon.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az MTI-nek vasárnap délután elmondta: a szövetség belső rendszerén keresztül folyamatosan kapják a részvételi adatokat, és ezek azt jelzik, hogy a magyar többségű településeken elmarad a részvétel az Országos Választási Iroda által publikált országos adatoktól. Azt is megemlítette, hogy felvidéki magyar politikusoktól tudja, hogy „náluk is rezeg a léc, és inkább az ötszázalékos küszöb alatt vannak, mint fölötte”.

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyen hangunk Brüsszelben, és az erdélyi magyarok kimaradjanak az Európai Parlamentből. Ezért mindenkit arra biztatunk, hogy az utolsó órákban menjenek el szavazni!” – jelentette ki a politikus.

A Maszol.ro portálon közölt adatok szerint a 16 órás országos átlagos részvétel 32 százalékos volt Romániában, míg az RMDSZ által végzett mérések szerint a magyar részvétel 30,8 százalékos lehetett. A 85 százalékban magyarok által lakott Hargita megyei részvétel 16 órakor 3,8 százalékkal maradt el az országostól.

A nemrég kijött felmérések szerint Sebastian Kurz kancellár ÖVP-je erősen feljött, koalíciós partnere, a Szabadságpárt gyengült, de az ellenzéki szocdemek nem profitáltak az Ibiza-botrányból. Megerősödtek viszont a bécsi parlamentből másfél éve kiesett Zöldek, akik a britek EU-kilépése után egy újabb mandátumot is nyerhetnek a most előrejelzett kettő mellé.

Sebastian Kurz és barátnője, Susanne Thier szavazni érkeznek egy bécsi szavazóhelyiséghez

Fotó: Leonhard Foeger / Reuters

A részvételről egyelőre nincsenek adatok, a Zöldeknél győzelmi hangulat, az ÖVP-nél öröm, az FPÖ-nél pedig megkönnyebbülés van a Standard riportja szerint.

• ÖVP (Osztrák Néppárt) 34,5% (+7,5%), 7 mandátum (+2)
• SPÖ (Szociáldemokraták) 23,5% (-0,6%), 5 mandátum (nincs változás)
• FPÖ (Szabadságpárt) 17,5% (-2,2%), 3 mandátum (-1)
• Zöldek 13,5% (-1,0%), 2 mandátum (Brexit után 3) (-1, Brexit után nincs változás)
• Neos (liberálisok) 8,0% (-0,1%), 1 mandátum (nincs változás)
• KPÖplus (Kommunisták) 1,0% (+1,0%), nincs mandátum
• 1 Europa (2017-ben: Pilz Listája) 2,0% (+2,0%)

Törökországgal határos országként Bulgáriában is kiemelt téma a migráció, de a korrupciót is tematizálta, hogy napokkal az EP-választás előtt mondott le a mezőgazdasági miniszter, mert a gyanú szerint uniós forrásokkal élt vissza. A keletieket szívató uniós kamionozós szabályok is kampánytémává váltak, de a szocdemek még uniós minimálbérrel is kampányolnak.

A felmérések alapján szoros verseny várható a balközép és Bojko Boriszovék között, aki sokban hasonlít Orbán Viktorra: a bolgár politika nagy túlélője (harmadik miniszterelnöki ciklusát tölti), focizik és szintén gyakran vágják a fejéhez a vádakat, hogy autokratikus és korrupt. Jobbközép pártja, a GERB most a Politico szerint úgy szerezhet eggyel több, 8 mandátumot, hogy a baloldali Koalíció Bulgáriáért listája nagyobb arányban kaphat szavazatokat. A török kisebbség pártja, a DPSZ várhatóan 2 képviselőt küldhet a liberális padsorokba. A nacionalista IMRO sincs messze attól, hogy képviseltethesse magát Strasbourgban, ők az euroszkeptikus konzervatívokat erősíthetik.

Lettországban az előzetes eredmények alapján 6,3 százalékkal egy mandátumhoz jut Lettország Orosz Szövetsége. A világ egyik leggyorsabban fogyó országában – 30 év alatt 27,7 százalékkal csökkent a lakossága, 2,66 millióról 1,9-re – az oroszok a lakosság bő negyedét adják, így várható volt a magát baloldaliként meghatározó párt bejutása, bár látható, hogy a lettországi oroszok számára nem feltétlenül az etnikai alapú pártok a meghatározók, elvégre a párt eredménye jóval az oroszok etnikai aránya alatt van.

Krisjanis Karins lett miniszterelnök voksol egy rigai szavazóhelyiségben az európai parlamenti (EP) választáson 2019. május 25-én.

Fotó: Toms Kalnins / MTI / EPA

Igaz, orosz politikus rajtuk kívül is bejut az EP-be:

• minden bizonnyal ott lesz Riga áprilisban lemondatott polgármestere, Nils Ušakovs aki a szintén oroszok dominálta Egység pártot képviselte, amely 26 százalékkal az EP-választás győztese Lettországban. Így két mandátumra számíthat,
• ahogyan, a kormánykoalíció részéről a 16 százalékig jutott, euroszkeptikus, jobboldali-konzervatív VL-TB/LNNK 16,4 is
• és a 17 százalékos szocdem Egyetértés is.

A 8-ból valószínűleg egy mandátumot hoz el az EU-párti Attīstībai/Par! (A fejlődésért/Igen! – AP!) – írta a Delfi orosz nyelvű oldala.

Itt nézhetik meg riportunkat Fájról, a B.-A.-Z. megyei faluról, ahol 2018-ban 83 százalékos részvétel mellett 99 százalékot kapott a Fidesz.

Most viszont egyelőre nem törik magukat a helyiek, hogy szavazzanak, a Választás.hu szerint 17.00-kor 36,7 százalékon állt a részvétel, ami elmarad az országos átlag 5 órás eredménytől, a 37,06 százaléktól.

Ellátogattunk ahhoz a zuglói szavazókörhöz, ahol az átjelentkezők miatt rendszeresen nagy sorok szoktak kialakulni. A 23-as szavazókört idén át is telepítették a zuglói polgármesteri hivatalból az Erzsébet Királyné úti általános iskolába.

23-as szavazókör 17:17-kor

Fotó: Szekeres Máté / Index

A szavazókör vezetője az Indexnek elmondta, hogy délután 5-ig az átjelentkező szavazók közel 50 százaléka már leadta a szavazatát, és eddig nem alakultak ki azok a dugók, amelyek az országgyűlési választások idején a szavazati idő kitolását tették szükségessé.

A szavazókörben azt várják, hogy sokan a Forma–1-es futam vége után indulnak el  szavazni, így ha kialakul tumultus, akkor az fél hét és hét óra között várható. Annyi újítást vezettek be, hogy nem keverednek a helyi választók és az átjelentkezők, így a helyi szavazók nem kényszerülnek várakozásra.

Fotó: Földes András / Index

Belgiumban nemcsak európai parlamenti választásokat tartanak ma, hanem a belga parlament összetételéről is döntenek a választók. A francia sárgamellényes mozgalom helyi támogatói és más csoportok is tüntetnek Brüsszelben. A tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, akik először könnygázt és gumibotot vetettek be, majd őrizetbe vettek néhány demonstrálót.

Rohamrendőrök őrizetbe vesznek egy nőt Brüsszelben 2019. május 26-án, a belga parlamenti és az európai parlamenti választások napján, amikor a francia sárgamellényes mozgalom belgiumi támogatói és más csoportok tagjai tüntetnek a belga fővárosban

Fotó: Francisco Seco / MTI

Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter, a Liga pártszövetség vezetője egy milánói szavazóhelyiségben voksolt. 

Fotó: Matteo Bazzi / MTI / EPA

A populista pártok esélylatolgatásáról szóló cikkünket itt olvashatja.

A nemzeti tornaruhát egyébként egy másik populista, Venezuela néhai elnöke, Hugo Chavez már jóval korábban magas diplomáciai szintre emelte, a hagyományt Nicolás Maduro jelenlegi – vitatott legitimitású – elnök vitte tovább.

A kis mérete ellenére e-nagyhatalom Észtországban az EP-választáson délután négyig a választásra jogosultak negyede vett részt. Kevés az esély, hogy ezzel megdőlhet a 2014-es 36 százalék, főleg nem a 2009-es 43 százalékos részvételi arány.

Három hónappal ezelőtt parlamenti választás volt a 1,5 milliós balti államban, azon 61 százalék vett részt. Természetesen, ahogy a hazain, úgy az EP-választáson is lehet neten szavazni Észtországban. 

Úgy tűnik, a 2019-es EP-választás egyik slágertémáját a kampányeszköznek ítélt ruházatot viselő szavazóbiztosok szállítják. A berettyóújfalui vörös inges eset után Cegléden jelent meg egy szavazóköri delegált tetőtől talpig díszmagyar ruházatban, de kizárták a munkából, mert a többi delegált szerint ruhája egyértelműen utalt egy politikai pártra. A férfi nem értette a döntést, szerinte ilyen ünnepi alkalmakkor teljesen helyénvaló a díszmagyar viselet.

Ezután a bizottsági tagok telefonálgatni kezdtek, és végül a városházától megkapták az utasítást: bocskaiban is be lehet ülni a szavazóköri bizottságba.

A ruhát itt lehet megtekinteni:

Kapcsolódó

Kisebb botrányt okozott a talpig díszmagyarban érkező ceglédi szavazóbiztos

Bocskaiba öltözött szavazatszámláló okozott fennakadást Cegléden, telefonos segítségre volt szükség a helyes megoldáshoz.

Nagyon szellős az egész, úgy 1000 ember jelentkezett be, ennek a kétharmada ment el fél 5-ig. A szomszédos francia nagykövetségen viszont kígyózik a sor.

A 24.hu különös pillanatot kapott el reggel, miközben Orbán Viktor szavazásáról tudósítottak. A miniszterelnökhöz odalépett egy bordó baseballsapkás férfi, és egy zacskóban átnyújtott neki valamit. 

A férfiról utóbb kiderült, hogy Kürti Szabolcs, az ATV riportere; a szavazás utáni sajtótájékoztatón még a mikrofont fogta, de rögtön utána kilépett a szerepéből és leállt parolázni Orbánnal. A 24.hu megkérdezte tőle, mit adott a miniszterelnöknek, de Kürti csak annyit mondott, privát ajándékról van szó. 

Az ajándékozás mellett volt még egy megkapó jelenet a sajtótájékoztató után, a miniszterelnök megölelgette Szokolai Lászlót, a Fradi volt balszélsőjét, aki az 1981-es bajnokcsapat tagja és tizenkétszeres válogatott. 

(24.hu)

Az M1 Facebook-oldalának kezelője valami okból kifolyólag épp ezt a napsütéses vasárnapot választotta arra, hogy a közösségi oldalon hirdetésben megtolja egy egynapos posztját, ami hogy, hogynem, az állítólagos migránsmozgósításra hívja fel a figyelmet. (Egyébként pedig egy szemle a függetlenségéről méltán híres Magyar Nemzetből.)

Fotó: Bíró Marianna

A hirdetés sajnos nincs ott az M1 aktív reklámjai közt a Facebook Ad Libraryben, emiatt nem látszik, hogy ki fizetett érte és mennyit költöttek rá. Az Ad Librarynek ezt a funkcióját egyébként részint éppen az EP-kampány miatt terjesztették ki márciustól az EU-ra, de úgy tűnik, még mindig nem működik rendesen Magyarországon.