12,1 százalékkal csökkent a GDP (bruttó hazai termék) az eurózónában az előző negyedévhez viszonyítva, 2019 azonos időszakához képest pedig 15 százalékkal - hozta nyilvánosságra pénteken a 2020 második negyedévére vonatkozó gazdasági adatokat az EU statisztikai hivatala.

Franciaországban és Olaszországban is jelentősen csökkent a GDP:  az előző három hónaphoz képest 13,8, illetve 12,4 százalékkal esett vissza a gazdasági teljesítmény, az előző év második negyedévéhez képest pedig 19 és 17,3 százalékkal.

63 millió euró értékben vásárol a koronavírus kezelésére alkalmas remdesivir gyógyszerből az Európai Unió - jelentette be szerdán az Európai Bizottság. Az amerikai Gilead gyógyszeripari vállalattal kötött szerződés értelmében mintegy 

A beszerzést az uniós költségvetés Szükséghelyzeti Támogatási Eszközéből finanszírozzák, amelyet kifejezetten azért hozott létre az EU, hogy a tagállamoknak gyújtson segítséget a koronavírus-járvány elleni küzdelemben.

Fotó: Sascha Steinbach / MTI / EPA

A remdesivir az első olyan koronavírus kezelésére alkalmas gyógyszer, amelynek forgalmazását az Európai Bizottság - Veklury márkanéven - engedélyezte. A mostani megállapodás azért is jelentős, mert korábban arról szóltak a hírek, hogy az amerikai kormány a Gilead teljes készletét hónapokra előre felvásárolta, ami miatt Washingtont és a céget is komoly kritikák érték.

Jelenlegi formájában nem fogadja el a tagállami vezetők közötti politikai megállapodást az Európai Parlament, a parlamenti hozzájáruláshoz módosításokra van szükség – ez a lényege annak az állásfoglalásnak, amelyet az EP 465 szavazattal, 150 ellenszavazat és 67 tartózkodás mellett fogadott el. A Európai Parlament csütörtökön délelőtt tárgyalta a témát, a vitáról szóló beszámolónkat itt olvashatják.

Parlamenti aggályok

A dokumentum főbb megállapításai a következők:

• Ugyan a rövid távú gazdasági helyreállítás szempontjából kedvező a megállapodás, de a hosszú távú költségvetés megvágása elfogadhatatlan.

• Biztosítani kell a Helyreállítási Eszköz demokratikus ellenőrzését.
• Elengedhetetlen, hogy az Unió kötelezettséget vállaljon új költségvetési bevételi források bevezetése mellett.
• A költségvetési kifizetéseket a jogállamiság tiszteletéhez kötő, egyértelmű mechanizmusra van szükség.

• A képviselők készek visszatartani a parlamenti jóváhagyást, ha nem sikerül javítani a megállapodáson.

Plenáris ülésen tárgyalt az Európai Parlament az állam- és kormányfők következő hétéves költségvetésről és az Next Generation EU elnevezésű helyreállítási alapról szóló megállapodásáról. A folyamatban az Európai Parlamentnek fontos szerepe van, hozzájárulása mindenképpen szükséges a költségvetési dokumentumok elfogadásához. A Parlamentnek ehhez először a saját álláspontját kell tisztázni, amelynek birtokában megkezdheti a tárgyalásokat a tagállamokat tömörítő Tanáccsal.

A közös értékek kötelezőek

Nyitó beszédében Charles Michel, az Európai Tanács elnöke elmondta, hogy az összesen 1074 milliárd eurós forrásnak az a célja, hogy a különbségeket csökkentsék a tagállamok között. Eredményként hozta fel, hogy – első alkalommal az EU történetében – a költségvetést hozzákötötték a klímaakciókhoz és a jogállamisághoz. Utóbbival kapcsolatban Michel kijelentette, hogy a tagállami vezetők megtárgyalták a jogállamiság és a kifizetések közötti kapcsolatot és ez szerepel is a szövegben.

Rendszeres felügyelet lesz, senki sem menekülhet ettől

- jelentette ki a Tanács elnöke. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a kiindulóponthoz képest, amikor sokan tehetetlenséggel vádolták az EU-t, nagyon sokat sikerült elérni a megállapodással. Mindez óriási ösztönzés lesz a fenntartható modernizálás érdekében és az éghajlatváltozás hatásai elleni küzdelemben, de erre szükség van, hogy ellenállóképesebbek legyünk – mondta a Bizottság elnöke. Von der Leyen szerint az is történelmi lépés, hogy a felvett hitel visszafizetését összekapcsolták az új saját források bevezetésével. Példaként említette a digitális adót és a széndioxid-határadó mechanizmust, amelyekre vonatkozóan konkrét javaslatokat terjesztenek majd elő. A jogállamiság kapcsán azt mondta, hogy a közös értékek az EU alapjait jelentik és kötelezőek. A Bizottság ennek teljesülését nyomon tudja követni, ennek az alapja a két évvel korábbi javaslatuk. Von der Leyen kijelentette:

Az Európai Parlament sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós vezetők meggyengítették az uniós költségvetés jogállamisági feltételrendszerét, és meggyőződésük, hogy az eljárás csak eredetileg javasolt szavazási feltételek mellett működhet hatékonyan – áll abban az ötpárti állásfoglalásban, amelyről csütörtökön fog az intézmény szavazni.

Ugyanis azzal, hogy a négy napig tartó tárgyalások után az európai vezetők kedden megállapodtak a következő uniós költségvetésről és a hozzá kapcsolt gazdasági helyreállítási alapról, az eljárás még nem ért véget.

addig pedig még alakítani fognak a kedden kihirdetett alkun.

Az Európai Parlament a költségvetési eljárásban az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanáccsal egyenlő jogokkal rendelkezik. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a végleges megállapodásra az EP-nek is rá kell bólintania, hanem azt is, hogy az intézmény is részt vehet a költségvetési tárgyalásokban.

David Sassoli, az EP elnöke szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az intézmény üdvözli, hogy a 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapot végül nem csökkentette az európai vezetők alkuja. A maratoni tárgyalások után született „kompromisszum a demokrácia szellemét tükrözi” – mondta.

David Sassoli az Európai Parlament elnöke sajtótájékoztatót tart a koronavírus-válság miatti helyreállítási alap és a 2021-2027-es keretköltségvetés elfogadásáról az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója után Brüsszelben 2020. július 22-én.

Fotó: Francois Lenoir / MTI / EPA

Sassoli ugyanakkor arra is kitért, hogy 

1824 milliárd eurós uniós költségvetésben állapodtak meg az uniós állam- és kormányfők a csúcstalálkozó ötödik napján. Az alku értelmében a 2021-27-es időszakra vonatkozó hétéves költségvetés 1074 milliárd euró lesz, és ehhez társul egy 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alap is. Ebből 390 milliárd euró jut majd vissza nem térítendő támogatások formájában a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításra, és a tagállamok összesen további 360 milliárd euró hitelt vehetnek fel ugyanerre a célra.

Ez a megállapodás az EU egész jövőjét meg fogja határozni

– jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a kedd reggeli sajtótájékoztatóján. Michel egyébként Twitteren jelentette be hajnalban, hogy megszületett a megállapodás.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök szerette volna kivetetni a szövegből,

Igaz, ahogy ezt várni lehetett, az eredeti tervezetnél jóval enyhébben fogalmaznak a dokumentumban, ami ráadásul úgy is van megfogalmazva, hogy utat nyit az értelmezésnek és a további tárgyalásoknak. Az Európai Bizottság javaslatára bevezetendő szankciókat meghatározó szavazási feltételeken is olyan módon változtattak, hogy az politikailag kevésbé kivitelezhető legyen.

Mark Rutte, Charles Michel, Emmanuel Macron és Ursula von der Leyen az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján 2020. július 21-én.

Fotó: Stephanie Lecocq / AFP

De a szó szerinti jogállamiság kifejezés és a hozzá kapcsolódó feltételrendszer is része a költségvetési megállapodásnak, amit az uniós intézmények vezetői is megerősítettek.

Ez az első alkalom, hogy a költségvetési kiadásokat a jogállamisági kritériumrendszerhez kötik

– mondta Michel. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is úgy fogalmazott, hogy ez az egyezség „nagyon komolyan elköteleződött az EU anyagi érdekének védelme érdekében”.

Ha az Európai Bizottság által javasolt új jogállamisági mechanizmus megállapítja, hogy egy tagállamban megsértik a jogállamiságot, akkor a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsában minősített többséggel fognak dönteni a szankciókról – magyarázta Von der Leyen. 

Hétfőn délután négy óra helyett csak este fél 10-kor folytatták a rendkívüli EU-csúcsot. A csúcstalálkozót több órás két- és többoldalú éjszakai tárgyalássorozat után Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn reggel fél a hatkor függesztette fel és hívta vissza a politikusokat délután négy órára, később ezt ötre, majd hatra módosították.

Több állam- és kormányfő is optimistán nyilatkozott, szerintük elérhető közelségbe került a megállapodás az uniós újjáépítési alapról és a következő hét éves költségvetésről.

Más, névtelenséget kérő diplomáciai források szerint ugyanakkor erre alig van esély, mert nagyon sok még a nyitott kérdés, vagyis ha sikerül is mentőcsomag nagyságáról és összetételéről közös álláspontra jutni, az egyéb kérdésekkel összefüggő vitához jóformán még bele sem kezdtek és ide tartozik például a jogállamisági feltételrendszer.

Charles Michel, a tanács elnöke az EU-csúcson.

Fotó: Francois Lenoir / Reuters

A körvonalazódó tervezetről először annyit szivárgott ki, hogy az eredetileg 750 milliárd eurós újjáépítési alap (amelyből 500 milliárd euró vissza nem térítendő, 250 milliárd pedig kölcsön formájában igénybe vehető forrás) lecsökken 700 milliárd euróra, amiből 390 milliárd euró lesz az a keret, amit támogatásként, vagyis visszafizetési kötelezettség nélkül vehető igénybe. Főleg akkor, ha a franciák is rábólintanak erre, ők ugyanis ezt a tétel mindenképpen megemelnék, de a takarékos (vagy fukar) négyek – Hollandia, Ausztria, Svédország, Dánia, sőt, már Finnország is csatlakozott hozzájuk – erről hallani sem akarnak.

Az utolsó lépés a legnehezebb

Végül Charles Michel a tárgyalások folytatása előtt nem árulta el, hogy pontosan mi szerepel a véleménye szerint konszenzusos megoldásban. Rövid nyilatkozatában a Tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy az utolsó lépés mindig a legnehezebb, de bízik abban, hogy elérhető a megegyezés. Ugyanakkor a dokumentum kiszivárgott: ennek alapján az új javaslat megőrzi a 750 milliárd eurós főösszeget, csak belső átcsoportosításokkal, a hitel 360 milliárd euró, a támogatás 390 milliárd euró. Ennek az anyagnak is része a jogállamisági feltétel, rögzítik, hogy

Egész éjjel tárgyaltak az európai állam- és kormányfők, mégsem sikerült egyezségre jutniuk a következő uniós költségvetésről és a hozzá kapcsolt helyreállítási alapról. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfő reggel szünetet rendelt el: délután 4 órakor ülnek ismét tárgyalóasztalhoz.

A pénteken kezdődő csúcs harmadik napját is a költségvetési fegyelem iránt elkötelezett takarékos, illetve a koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítéshez uniós támogatást követelő országok ellentéte határozta meg. 

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b), Angela Merkel német kancellár (j-3), Emmanuel Macron francia elnök (j-2) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (j) az Európai Unió csúcstalálkozójának harmadik napján Brüsszelben 2020. július 19-én

Fotó: Francois Walschaerts / MTI

A Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportálnak hétfő reggel bizakodva nyilatkozott néhány diplomata, mondván, hogy délután áttörés születik.

és költségvetési visszatérítések mértékét - amit Orbán Viktor miniszterelnök is kritizált - is csökkentenék.

„A nyaralás, a belpolitika várhat. Még a foci sem olyan fontos, mint hogy megegyezzünk” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap, az uniós állam- és kormányfők költségvetési csúcstalálkozójának harmadik napján.

A brüsszeli újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján a magyar miniszterelnök elmondta:

most nem Magyarországról van szó, hanem Európáról.

Bármeddig hajlandó folytatni a tárgyalásokat annak érdekében, hogy sikerüljön megegyezni a 2021-27-es költségvetésről és a hozzá kapcsolódó gazdasági helyreállítási alapról. Ugyanis az uniós vezetők mind tisztában vannak azzal, mennyire „drámai gazdasági helyzet Európában, rosszabb, mint gondolnánk”.

Orbán szerint a magyar gazdaság amúgy relatíve jó helyzetben van, de „ha az eurózóna bajba kerül, mi is szenvedni fogunk”.

Orbán Viktor az Európai Unió csúcstalálkozójának második ülésnapján Brüsszelben 2020. július 18-án.

Fotó: John Thys / AFP

Orbán összességében úgy látja, hogy

jó esély van a megállapodásra, de ehhez négy vitás területet rendezni kell.

Ezek az alábbiak: a helyreállítási alap nagysága, a támogatások és hitelek aránya, illetve elosztása, a költségvetési visszafizetések és a jogállamiság kérdése.

A miniszterelnök szerint

Magyarország számára még mindig nem méltányos a támogatások mértéke, de legalább már nem „megalázó” a helyzet, ami „matematikailag is abszurd volt” , ugyanis az új tervezetben nem szánnak Magyarországnak nagyságrendekkel kevesebb támogatást, mint a hasonló gazdasági erővel bíró Portugáliának vagy Görögországnak.

Vasárnap délben ülnek újra tárgyalóasztalhoz az uniós állam- és kormányfők, miután a költségvetési csúcstalálkozó második napján sem jutottak egyezségre. Annak ellenére sem, hogy az Európai Tanács elnöke, Charles Michel szombaton a költségvetésnek és a hozzá kapcsolt gazdasági helyreállítási alapnak egy olyan, enyhén módosított tervezetét tárta az uniós vezetők elé, amely számos engedményt tartalmazott a költségvetési fegyelmet támogató országok számára.

Például Ausztria, Dánia és Svédország több visszatérítést kapna az uniós költségvetésből, és a vámbevételekből is többet tarthatnának meg. A keletkezett költségvetési hiányt azonban pótolni kell, ezért - a Politico uniós ügyekkel foglalkozó portál értesülései szerint - Michel programja 2 milliárd euróval vágná meg a kutatás-fejlesztésre szánt Horizont programot, 2,7 milliárddal az egészségügyi támogatásokat és 5 milliárddal a vidékfejlesztési alapot, amely a zöld gazdasági átállást támogatja. 

A tagállamok egyhangú döntéséhez kötné - vagyis a gyakorlatban teljesen ellehetetlenítené - a jogállamisági feltételrendszer megsértésért járó szankciókat a magyar kormány tárgyalási álláspontja, melyet a Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportál szivárogtatott ki szombaton. 

Az uniós állam- és kormányfők a költségvetési csúcstalálkozóján eddig több szó esett a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítási alapról, amely mélyen megosztja  a tagállamokat. Azonban úgy tűnik, a második napon a többi vitás kérdésre is rátértek az uniós vezetők.

Magyarország számára az egyik legfontosabb ügy az uniós kifizetéseket egy jogállamisági feltételrendszerhez kapcsoló javaslat, amelyet a magyar parlament kedden elfogadott határozata kereken elutasított. Az Orbán Viktor miniszterelnök kezét kvázi megkötő határozatot sokan zsarolásként értelmezték, ugyanis egyetlen kormányfő vétója is elég ahhoz, hogy ne lehessen az uniós költségvetést elfogadni.

A jogállamisági feltételrendszer elképzelésének lényege, hogy ha az Európai Bizottság vizsgálata megállapítja, hogy egy tagállamban csorbulnak demokratikus alapelvek, korlátozzák a szabadságjogokat és az államhatalmi ágak függetlenségét vagy annak felmerül a megalapozott veszélye, akkor az uniós támogatásokat fel lehessen függeszteni vagy teljesen leállítani. 

Borús hangulatban indult el az uniós állam- és kormányfők költségvetési csúcstalálkozójának második napja, miután pénteken tapodtat sem közeledtek egymáshoz az álláspontok.

A Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportálnak kiszivárogtatott információk szerint az Európai Tanács elnöke, Charles Michel egy új javaslattal állt elő szombat reggel, amely 50 milliárd euróval csökkentené a 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alap vissza nem térítendő támogatásait a hitelek javára. De kérdéses, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy jobb belátásra bírja a pénteken hajthatatlannak tűnő Mark Rutte holland és Sebastian Kurz osztrák kormányfőket.

Elkezdődött az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója, melyen az Európai Unió 2021-27-es költségvetését és a hozzá kapcsolt gazdasági helyreállítási alapot vitatják majd meg. Az európai vezetőkre hatalmas nyomás nehezedik, hogy végre közös nevezőt találjanak az EU jövője szempontjából létfontosságú kérdésben, mivel az egyébként is 

Az uniós államok közti ellentétek már a februári csúcson olyan mélyek voltak, hogy a vezetők nem tudták a mintegy 1100 milliárd eurós rendes költségvetést elfogadni. A koronavírus-járvány okozta recesszió pedig további ellentéteket szült az országok között. 

A csúcstalálkozóra tartva Charles Michel, az Európai Tanács elnöke elismerte, hogy "nagyon nehéz tárgyalások" várnak rájuk, ám ettől függetlenül meggyőződése, hogy meg tudnak majd egyezni, ha "megvan ehhez a politikai bátorság".

Emmanuel Macron

Fotó: John Thys / Pool / Reuters

Hasonló szellemben nyilatkozott Emmanuel Macron francia elnök is, aki "bizakodó, de óvatos". A politikus szerint a következő órákban fog eldőlni, mennyire komolyak Európa törekvései arra, hogy gazdasági és környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő gazdasági helyreállítási alappal szavatolja a jövőjét.

Mark Rutte holland miniszterelnök, a költségvetési fegyelmet követelő takarékos államok szószólója ennyire már nem volt optimista: 

Angela Merkel német kancellár sem tudta egyértelműen kijelenteni, hogy a hétvégén megegyeznek, mivel "túl mélyek az ellentétek."

Csavart még egyet az amúgy is bonyolult uniós költségvetési tárgyalásokon a magyar parlament kedden elfogadott határozata. Ha tiszteletben akarja tartani az országgyűlés véleményét, Orbán Viktor nem mehet bele egy olyan megállapodásba, amely jogállamisági feltételekhez köti az uniós kifizetéseket.

A jogállamiság feltételrendszer pontos szabályairól jelenleg is folyik a vita, de az elképzelés lényege, hogy ha az Európai Bizottság vizsgálata megállapítja, hogy egy tagállamban csorbulnak demokratikus alapelvek, korlátozzák a szabadságjogokat és az államhatalmi ágak függetlenségét, akkor az uniós támogatásokat fel lehessen függeszteni vagy teljesen leállítani. Az értékelés alapját képezhetné például a szeptemberre ígért, minden uniós tagállamra kiterjedő jogállamiság-jelentés.

Bár más országban nem adta ezt írásba az országgyűlés, biztos, hogy a jogállamiságról és az uniós pénzekhez köthető korrupcióról szóló viták után a többi állam- és kormányfő nem mehet bele arcvesztés nélkül egy olyan alkuba, amelyben egy szó sem esik a jogállamiságról. A 2020 második felében az EU soros elnökségét ellátó német kormány ezt az elmúlt hetekben többször is elmondta, hogy prioritásnak tekintik a jogállamiságot.

Kövér László kijelentette, hogy az Országgyűlés nem fog az Európai Unió helyreállítási csomagjához kötött semmilyen politikai feltételt elfogadni 2020. július 14-én

Fotó: Kovács Attila / MTI

Mint az EU történetében olyan sokszor, a patthelyzetre a megoldás most is Mátyás király és az okos leány meséjének szellemében születhet majd meg:

Pontosabban: a kifejezés minden valószínűség szerint valahol szerepelni fog, csak épp a pontos szabályokat maszatolják el, vagy papíron létező, de a valóságban politikailag kivitelezhetetlen feltételeket szabnak majd meg, és ezt majd minden politikus a hazai közvélemény igényeire formálva kommunikálhatja otthon.

Az Európai Parlament a napokban elfogadta a közegészségügyi stratégiáról szóló 56 pontos állásfoglalást, amelybe bekerült az Európai Egészségügyi Unióról szóló javaslat is. Ennek egyik készítője a szocialista Ujhelyi István volt, akivel a Népszava készített interjút. 

A koronavírus-járvány utáni uniós népegészségügyi stratégia több fontos pontot tartalmaz. Ujhelyi szerint a járvány is megmutatta, hogy az egészségügy ugyan nemzeti hatáskör az EU-ban, de nagyon szükség lenne a politikai és gazdasági együttműködés mellett egy erős egészségügyi unióra is. Sokak életét mentheti meg ugyanis, ha a tagországok között közvetlen és gyors adatcsere van, akár speciális tudású szakembereket, nagy értékű eszközöket utaztathatnának oda, ahol azokra a legnagyobb szükség van. A gyógyszerek és az orvosi berendezések stratégiai készleteinek koordinálásával is jobban lehetne reagálni az egészségügyi válsághelyzetekre. 

Ujhelyi István MSZP-s képviselő az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A koronavírus-járvány jövőbeni kitöréseire való felkészülés jegyében az Európai Bizottság feladatokat határozott meg a nemzeti hatóságok, az uniós ügynökségek és a saját maga számára. Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök erről a következőket mondta brüsszeli sajtótájékoztatóján:

A vírussal kapcsolatos ismereteink bővültek, de továbbra is ébernek kell maradnunk, és a megelőzésre kell koncentrálnunk. A ma bemutatott intézkedések célja a Covid-19 további lehetséges kitöréseinek megfékezése.

Szkínász szerint az elmúlt hónapok tanulságaira alapozva előre kell tervezni ahhoz, hogy fenntartható legyen az egységes piac és az azzal összefüggő alapvető szabadságok, és könnyebbé váljon a a gazdasági és társadalmi helyreállítás folyamata szerte az EU-ban.

Margarítisz Szkínász

Fotó: Pool / Reuters

A mediterrán országokhoz hasonlóan sok magyar panaszkodott arra, hogy anyagi nehézségekkel szembesült a koronavírus-járvány alatt, mégis a "takarékos" északnyugat-európai államok véleményét osztjuk az uniós gazdaság helyreállítási csomagról - derült ki egy kedden nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból, amelyet az Európai Parlament kérésére végeztek online módszerrel.

Az európai átlag ehhez képest 28, illetve 21 százalék volt ugyanezeknél a kérdéseknél.

Az EU-ban a magyarok és a spanyolok között voltak a legtöbben - mindkét országban 43 százalék -, akik a jövedelem csökkenéséről beszéltek, és hasonlóan magas arányban - 41 százalék - állították ezt a görögök és a bolgárok. A lista másik végén a luxemburgiak állnak, akiknek csak 14 százaléka vallott arról, hogy kevesebb pénze lett, illetve 16-16 százalékkal a finnek és a dánok.

A világjárvány újabb migrációs kihívásokhoz vezetett, ebben a helyzetben a külső okok megszüntetésére és a határok megerősítésére van szükség, jelentette ki hétfőn Szijjártó Péter, miután részt vett az uniós külügyminiszterek találkozóján Brüsszelben. Hosszú hónapok óta ez volt az első személyes találkozó, ennek megfelelően igyekeztek a tárgyalóteremben lévők számát minimálisra csökkenteni, és a minisztereket is megkérték, hogy ne álljanak egymáshoz túl közel.

A tanácsülés után Szijjártó Péter elmondta, hogy az EU nem jó irányba terelgeti a dolgokat, szerinte három területen is stratégiai hibát vét az unió, és mindezek erősítik az illegális migrációt. Úgy véli, hogy a közel-keleti békefolyamattal kapcsolatos eddigi összes terv kudarcot vallott, szerinte az Egyesült Államok által javasolt tervet kellene követni, amelyet Donald Trump január végén jelentett be, és amelynek része, hogy Jeruzsálem Izrael egy és oszthatatlan fővárosa marad, és megnyílna az út egy palesztin állam létrehozása előtt. A javaslatot egyébként a közel-keleti békefolyamatban érintettek közül egyedül Izrael támogatja. Szijjártó Péter még azt is hozzátette, hogy Magyarország ellenez minden európai nyilatkozatot, amely lassítja ezt a folyamatot és támadja az izraeli kormányt.

Az euróövezethez tartozó pénzügyminiszterek és az Európai Központi Bank elnöke döntése alapján Horvátországot és Bulgáriát felvették az ERM II (Európai Árfolyam-mechanizmus) rendszerébe, amely az euró előszobájának felel meg, mindkét állam két év múlva vezetheti be a közös európai valutát, ha addig komoly feszültség nélkül részt tud venni az árfolyam-mechanizmusban. Minderről közleményben számolt be az Európai Bizottság, bár sajtóhírek alapján napok óta számítani lehetett erre a döntésre. Bulgária 2018 júliusában, Horvátország pedig egy évvel később jelezte belépési szándékát, az azóta végrehajtott intézkedések ellenőrzése után született ez a döntés.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta döntés kapcsán: „Az euró az európai egység, a jólét és a szolidaritás kézzelfogható szimbóluma. Ez a határozat elismeri a Bulgária és Horvátország által már végrehajtott fontos gazdasági reformokat, miközben megerősíti az közös európai valuta folyamatos vonzerejét.”

Az eurozónának jelenleg 19 tagja van, legutóbb 2015-ben Litvánia csatlakozott. Többek között Magyarország is kötelezettséget vállalt a közös valuta bevezetésére, de ennek nincs konkrét időbeli korlátja.

Charles Michel az Európai Parlament szerdai vitáján

Fotó: Yves Herman / Reuters

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bejelentette kompromisszumos javaslatát az EU következő hét éves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatban. Ez lesz a tárgyalási alap az állam- és kormányfők jövő héten pénteken kezdődő és két naposra tervezett brüsszeli csúcstalálkozóján. A Michel által elmondottak eltérnek az Európai Bizottság eddigi javaslataitól: kevesebb pénzt és nehezebben alkalmazható jogállamisági feltételrendszert jelentenek.

Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén áttekintették, hogy áll az a kezdeményezés, hogy az uniós pénzek felhasználását a jogállamisági feltételek teljesítéséhez kössék. Jelenleg ez a javaslat az Európai Bizottság előterjesztése alapján a tagállamok előtt fekszik, de az Európai Parlament is támogatja a célkitűzéseket. Ez a vita együtt zajlik a következő hét éves költségvetéssel kapcsolatos tárgyalásokkal. A jogállamisági mechanizmus szükségességét általában Magyarország és Lengyelország kapcsán említik, de Szlovákia és Málta is a negatív példák között szokott szerepelni.

A mostani vitában Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa kijelentette:

Általános mechanizmust akarunk, amely az EU költségvetését megvédi és mindenféle korrupciótól mentes pénzköltést garantál, és a korrupcióval szemben sokkal hatékonyabban lép fel.

A felszólalók közül egy-két kivételtől eltekintve szinte mindenki egyetértett a kezdeményezéssel, de sokan bírálták a tagállamokat. Moritz Körner, az Európa Megújul frakció képviselője azt mondta, hogy a kormányok képviselői a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban csak a jogállamiság és a mechanizmus fogalmával nem értenek egyet.

Az Európai Parlament jóváhagyta az európai polgári kezdeményezések határidejeinek meghosszabbítását. A határidő főszabály szerint hat hónappal lesz hosszabb, ez vonatkozik például a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért indított polgári kezdeményezésre is. Ennek határideje eredetileg május 7-e volt, eddig kellett legalább hét tagállamból egymillió aláírást összegyűjteni. A második feltétel teljesült, az első azonban nem, csak Magyarországon, Romániában és Szlovákiában lépte át az aláírók száma a népesség arányában megállapított nemzeti minimumértéket. A szervezőknek most lehetőségük van ezt bepótolni, ugyanakkor közben már eltelt két hónap, az új határidő így november 7-e. A kezdeményezés lényege, hogy a kisebbségek lakta régiók közvetlen uniós támogatást igényelhessenek. Eredetileg egy év áll rendelkezésre az aláírások összegyűjtésére, azonban a járvány miatti lezárások indokolttá tették ennek meghosszabbítását. Ezt a javaslatot valamennyi uniós intézmény támogatta.

A Európai Parlament elfogadta a járművezetők munkakörülményeit javító szabálymódosítást, amelynek az a célja, hogy a közúti szállításban elterjedt versenytorzító gyakorlatot visszaszorítsa. A magyar kormány kezdettől tiltakozott a javaslat ellen, mert álláspontjuk szerint a javaslat célja, hogy az olcsóbb kelet-európai cégeket kiszorítsák a nyugati piacokról.

A szabályozás három nagy területet érint. Egyrészt a jövőben javulnak a pihenés feltételei és a járművezetők több időt tölthetnek majd otthon. A fuvarozó cégeknek úgy kell majd megszervezniük a nemzetközi áruszállítást végző járművezetők munkáját, hogy

Ezentúl nem lehet a vezetőfülkében tölteni a kötelezően előírt heti rendes pihenőidőt, ehelyett a munkáltatónak megfelelő szállásról kell gondoskodnia.

Másrészt

Ugyanazon ország területén belül ugyanazon járművel végzett két kabotázsművelet között kötelező lesz majd négy napot várakozni, hogy ne legyen mód rendszerszerű kabotázsra. A postafiókcégek felszámolása érdekében a közúti árufuvarozó cégeknek hitelt érdemlően kell tudniuk bizonyítani, hogy tényleges tevékenységet végeznek abban az országban, ahol bejegyezték őket. Ezenkívül gépjárműveiknek nyolc hetente vissza kell térniük a cég központi telephelyére. A szabályozás a 2,5 tonnát meghaladó tömegű könnyű haszongépjárművekre is kiterjed majd, így azokat is el kell látni tachográffal.

„Fontos, hogy megvédjük a jogállamiságot, ez az egyik célunk a német elnökség alatt. Nyíltan ki fogjuk mondani a dolgokat, még akkor is, ha Orbán Viktorról van szó, és más véleményünk van arról, ami Magyarországon történik” – jelentette ki Angela Merkel német kancellár az Európai Parlamentben szerdán. 

A politikus azt is hozzátette: 

A német kormányfő az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét átvevő német kormány célkitűzéseit ismertette az Európai Parlament plenáris ülésen Brüsszelben, majd felelt a képviselők kérdéseire. 

A koronavírus-járvány utáni uniós egészségügyi stratégiáról vitatkoztak Brüsszelben az Európai Parlament képviselői. A politikusok egy része azt szeretné, ha szabadabb kezet kapna az EU ezen a területen, amely egyébként tagállami hatáskör. Éppen ezért a politikusok másik része viszont amiatt aggódik, hogy az unió jogosítványokat akar elvonni a nemzeti kormányoktól.

Michael Roth, a soros elnökséget ellátó Németország államminisztere azt mondta, hogy az elnökség a válság eddigi tapasztalatai alapján konkrét intézkedéseket fog javasolni. Beszélt arról is, hogy az elsődleges cél a biztonságos, hatékony oltóanyag, amelynek tömeges gyártását és hozzáférhetőségét kell biztosítani. Roth szerint az elmúlt hónapok fejleményei alapján azt el lehet mondani, hogy egy jó minőségű egészségügyi rendszer jelentős védelmet tud biztosítani. Ugyanakkor – bár a globalizációt nem akarja felfüggeszteni az EU – az egészségügyi termékek előállítását Európában kell garantálni, mert ez hozzájárul a kontinens szuverenitásához.

„Az EU történetének legnagyobb kihívásával néz szembe” – jelentette ki a koronavírus-járványra és annak társadalmi-gazdasági következményei utalva Angela Merkel német kancellár szerdán. A politikus az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét átvevő német kormány célkitűzéseit ismertette az Európai Parlament plenáris ülésen Brüsszelben.

A kancellár elmondta, hogy a járvány kitörése óta most látogatott először külföldre, és szándékosan döntött úgy, hogy az első útja Európa szívébe vezessen. Merkel kijelentette: Európának változásra van szüksége, hogy megőrizhesse és megvédhesse az értékeit ezekben a rendkívüli időkben.

Angela Merkel

Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary

Elsőnek az alapjogok fontosságát emlegette a politikus, utalva arra is, hogy élete első 35 évét az NDK-ban élte le, ahol komolyan korlátozták az emberi szabadságjogokat. Ezért különösen nehéz volt számára, hogy a koronavírus-járvány alatt a kormányoknak példátlan módon be kellett avatkozniuk az emberek életébe a közjó érdekében.

Azt is említette, hogy a járványt sokan arra használták ki, hogy hazugságot és gyűlöletet terjesszenek. De

nem engedhetjük, hogy a gyűlölet, a populizmus és hasonlók terjedjenek

- szögezte le.

"Európa nem fogadhatja be az összes menekültet a világon. Ezért együtt kell működnünk azokkal az országokkal, amelyek otthont adnak a menedékkérőknek" - jelentette ki Ylva Johansson belügyi uniós biztos kedden. 

A jelenlegi tervek szerint az Európai Bizottság szeptemberben mutatja be az európai menekült- és migrációs politikára vonatkozó új javaslatát. De az európai belügyminiszterek videokonferenciáját követő sajtótájékoztatón elárult részletek alapján nagyon úgy tűnik: 

A vártnál is jobban csökken az EU GDP-je ebben az évben – ez derül ki az Európai Bizottság nyári gazdasági előrejelzéséből. A visszaesés az euróövezetben 8,7 százalékkal esik vissza, az EU egészére vonatkoztatva ez az adat 8,3 százalék. Egy egy százalékkal nagyobb érték, mint amit a brüsszeli testület a tavaszi előrejelzésében két hónappal ezelőtt lehetségesnek tartott. A mostani várakozások szerint a közös pénzt használó országok GDP-je jövőre 6,1, az egész unió gazdasága pedig 5,8 százalékkal nő a következő évben.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnöke szerint

A korlátozó intézkedések gazdasági hatása felülmúlja várakozásainkat. Továbbra is veszélyes vizeken evezünk és számos kockázattal kell szembenéznünk, többek között egy újabb jelentős fertőzési hullám lehetőségével.

A mostani előrejelzés nem tartalmazza azokat a várt hatásokat, amelyek az Next Generation EU nevű, összesen 750 milliárd eurós újjáépítési alaphoz fűz a bizottság, erről ugyanis még nem döntöttek a tagállamok.

Rendkívül fontos, hogy mielőbb megállapodás szülessen a Bizottság által előterjesztett helyreállítási tervről, hogy ebben a kritikus időszakban visszaállítsuk a bizalmat és új finanszírozást csatornázzunk gazdaságainkba

- tette hozzá Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos.

Az Európai Bizottság elnézést kért, miután Ursula von der Leyen, a testület elnöke a vasárnapi horvátországi választások alkalmával, más jobboldali politikusokkal együtt, videoüzenetben támogatta a végső győztes konzervatív Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ), megszegve ezzel a politikai semlegességre vonatkozó uniós szabályokat.

Engedélyezte az Európai Bizottság az első koronavírus kezelésére alkalmas gyógyszer, a remdesivir forgalmazását az EU-ban.

Az Európában várhatóan Veklury márkanéven futó gyógyszer forgalmazására a múlt csütörtökön tett javaslatot az Európai Gyógyszerügynökség, és a járványügyi helyzet komolyságára való tekintettel a Bizottság egy hét alatt jóvá is hagyta a készítmény forgalmazását. Az engedélyezési eljárás átlagosan 67 napig szokott tartani.

A gyorsaság ellenére sem tudta azonban az EU felvenni a versenyt az USA-val: az amerikai egészségügyi minisztérium kedden jelentette be, hogy a következő három hónapban megveszik az összes remdesivirt, amit a szert kifejlesztő Gilead gyárt, nem épp olcsón. A szerződés összesen 500 ezer adag gyógyszerre szól.