„A vétó nem pletyka: valóban sokáig blokkoltuk az EU nyilatkozatát, és a végén is csak úgy egy egyeztünk bele, hogy az EU Külügyi Főképviselőjének legyen a nyilatkozata" – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter a hvg.hu-nak.

Szerda késő délután a német Spiegel hetilap számolt be arról, hogy a magyar diplomaták megvétózták azt a nyilatkozatot, amelyben az EU Törökország újabb menekülthullámot kockáztató beavatkozása ellen emelt szót. Az EUrologusnak az Európai Külügyi Szóvivője megerősítette az információt, de azt is elmondta, hogy végül sikerült egyhangúlag elfogadni a dokumentumot.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter fogadja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Isztambulban 2019. február 13-án.

Fotó: KKM/Burger Zsolt / MTI

Megbukott a szakmai meghallgatásán Sylvie Goulard francia biztosjelölt. Goulard-t csütörtökön másodjára kérdezték ki az Európai Parlament illetékes szakbizottságai, miután az első megmérettetésen múlt héten etikai és szakmai problémák is felmerültek vele szemben. Az Európai Bizottság leendő elnökének így már nemcsak a magyar és a román, hanem a francia biztosi posztra is új jelöltet kell állítania.

Az EUrologus információ szerint 82-en nemmel szavaztak és 29-en támogatták Sylvie Goulard-t a belső piaci és ipari szakbizottságok által tartott csütörtöki meghallgatáson.

Fotó: Thierry Monasse / Getty Images Hungary

Az EP Goulard-t érintő döntése hatással lehet a magyar biztosjelölt, Várhelyi Olivér esélyeire is, mivel az Európai Bizottságban a szakmai hozzáértés mellett a nemi és földrajzi szempontok is érvényesülnek. Ha Emmanuel Macron egy férfit szeretne jelölni Sylvie Goulard helyett, nagyobb lesz a nyomás a magyar és a román kormányon, hogy valamelyikük vagy mindkettőjük női pályázókat javasoljanak.

A kötelezettségszegési eljárás következő szakaszába léptette az Európai Bizottság azt az eljárást, amelyet július 26-án indítottak Magyarországgal szemben azért, mert a hatóságok nem látják el élelmiszerrel a szerb határon található magyar tranzitzónákban őrizetben tartott személyeket. Mindez azokra vonatkozik, akiknek már elutasították a menedékkérelmüket, és arra várnak, hogy harmadik országba távozzanak.

Egy menekült a magyar-szerb határ szerb oldalán, a vajdasági Kelebiánál, a tompai határátkelő közelében.

Fotó: Ujvári Sándor / MTI

Az Európai Bizottság szerint ez a bánásmód több EU-s jogszabályt is sért. Jogi álláspontjuk szerint az, hogy a visszatérésre kötelezett menedékkérőket a tranzitzónában tartják fogva, gyakorlatilag őrizetnek minősül. Ebben a helyzet az érintettek élelmiszerellátásának megtagadása pedig sérti a visszatérítési irányelvet és az EU Alapjogi Chartájának 4. cikkét. Az ügy sürgősségére tekintettel a magyar kormánynak egy hónapot adtak arra, hogy elfogadható indokkal szolgáljon, ellenkező esetben az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy.

Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős ír biztos szeptemberben az egészségesebb étkezési szokások érdekében kampányolt, többek között azért is, mert az EU 250 millió eurót (mintegy 80 milliárd forint) költ ebben a tanévben erre a célra. Hogan biztos azt mondta:

Az uniós iskolaétkeztetési programnak köszönhetően fiatal polgáraink nemcsak jó minőségű európai termékeket fognak fogyasztani, hanem ismereteket is szereznek a helyes táplálkozásról, a gazdálkodásról, az élelmiszer-termelésről és az ezzel járó kemény munkáról.

A 2017–2018-as tanévben több mint 20 millió gyermek vett részt az iskolaétkeztetési programban, ez minden ötödik gyereket jelent az EU-ban. Mintegy 159 ezer iskola csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek keretében 178 millió liter tejet és több mint 255 ezer tonna friss gyümölcsöt és zöldséget szállítottak az uniós iskolákba. Az EU 2017-2018-ban több mint 182 millió eurót biztosított az uniós költségvetésből erre a célra.

Az idei 250 millió euróból 145 millió eurót szánnak zöldségre és gyümölcsre, 105 millió eurót pedig tejre és egyéb tejtermékekre. Bár az uniós iskolaétkeztetési programban önkéntes a részvétel, valamennyi uniós tagállam úgy döntött, hogy beszáll a programba, akár annak egy szakaszában, akár egészében. A részt vevő országok ezenkívül nemzeti forrásokkal is kiegészíthetik az uniós támogatásokat.

Igazságos átmenetre van szükség a fenntartható jövő irányába – így lehet összegezni az Európai Bizottság klímapolitikáért felelős biztosjelöltjének mondandóját, amely az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottság előtt hangzott el. Frans Timmermans jelenleg első alelnöke a Bizottságnak, Magyarországon is jól ismerhetjük a holland politikust, aki az elmúlt öt évben a jogállamiságért volt felelős. A következő ciklusban harmadmagával lesz úgynevezett ügyvezető alelnök, a meghallgatások sora vele zárult volna, ha lenne magyar és román jelölt.

Frans Timmermans szerint 2050-re Európának klímasemlegessé kell válnia, 2030-ra pedig a károsanyag-kibocsátást – szemben a korábban kitűzött 40 százalékkal – 50-55 százalékkal kell csökkenteni.

Ebből a szempontból döntő lesz a következő öt év

- mondta Timmermans, aki összehangban Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök korábbi vállalásával, bejelentette, hogy az új Bizottság 100 napon belül (ez 2020 február elejét jelent) egy “zöld megállapodást” tesz le az asztalra, ami egy komplex törvénycsomagot tartalmaz majd.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság környezetvédelemért felelős kijelölt tagja meghallgatáson vesz részt az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságainak ülésén az uniós testület brüsszeli központjában kedden

Fotó: Stephanie Lecocq / MTI / EPA

A biztosjelölt szerint ezekben a javaslatokban azt kell bebizonyítani, hogy már rövid távon lehet és kell eredményeket elérni, ami például fenntarthatóbb élelmiszerrendszert és kisebb költségszámlákat is jelent. De az átalakulás fájdalmas is lesz, ennek hatásait pedig ésszerű befektetéssekkel, de ezzel együtt nagyon sok pénzzel kell ellensúlyozni. A jelenleg vállalt klímacélok teljesítése évi 200 milliárd euróba kerülne. Ez a pénz azonban nem lesz elég, ezért Timmermans szerint egyrészt az állami- és magánfinansszírozást ebbe az irányba kell bevonni, de még így is több anyagi áldozatra lesz szükség a tagállamoktól. Sőt, többször is beszélt arról a biztosjelölt, hogy a jelenleg körvonalazódó hét éves keretköltségvetéshez is hozzá kell nyúlni, a forrásokat az átalakítás érdekében kell felhasználni.

A szénnek nincs jövője

- ezt is leszögezte Timmermans, ami azt jelenti, hogy fel kell számolni a szénbányászatot. Arra vállalkozott, hogy ezt megérteti majd a tagállamokkal, amelyek közül sokat ez nagyon érzékenyen érintene. (A legnagyobb lengyel szénerőmű például az ország áramtermelésének 20 százalékát adja.) Ezért a forrásokat azokba a régiókban kell összpontosítani, ahol ezek a lépések társadalmi konfliktusokat, munkanélküliséget, szociális feszültségeket okoznak.

„Beszélhetnénk esetleg valami másról, mondjuk a Brexitről?” – próbálta az Európai Bizottság szóvivője elterelni a szót a magyar és a román biztosjelöltekről a keddi sajtótájékoztatón. Mina Andreeva ugyanis a faggatózó újságíróknak – beleértve az EUrologust is – ezúttal sem mondhatott többet annál, minthogy folynak a tárgyalások arról, ki pótolhatja majd a múlt héten a biztosi pozícióra alkalmatlannak talált Trócsányi Lászlót és Rovana Plumbot.

„Rengeteg szempontot kell figyelembe venni, hogy minden egyensúlyba kerüljön az új Bizottságban” – mondta a szóvivő, aki már a Nagy-Britannia kilépése körüli káoszról is szívesebben ad tájékoztatást, mint a gyanús csend okáról, ami miatt Ursula von der Leyen továbbra sem jelentette be, kikkel szeretne a következő öt évben dolgozni. Csak az derült ki, hogy „Von der Leyen gyorsan szokott dönteni”, de az alábbi furmányos kérdések egyikére sem érkezett válasz:

• A román kormány összeomlására várnak-e?
• Magyarországtól is egy férfi-női jelöltpárost akarnak-e?
• Portfóliócserén alkudoznak?
• Felmerült-e valamilyen probléma a befutónak tartott magyar EU-nagykövet Várhelyi Olivérrel és a román EP-képviselő Dan Nicával kapcsolatban?

Három és fél órás tárgyalás után sem tudtak megegyezni a Földközi-tenger felől érkező menedékkérők fogadásáról az európai belügyminiszterek Luxemburgban. A német, francia, olasz és máltai kormányok két hete állapodtak meg egy ideiglenes és önkéntes rendszerről, amely rendezte volna, hogy melyik tagállamok veszik át a tengerből kimentett menedékkérőket a különösen leterhelt mediterrán országoktól.

Máltán arra kérték fel a többi tagállamot, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. A határidő kedden járt le, de úgy tűnik, a már korábban is szolidárisnak mutatkozó Portugálián és Luxemburgon kívül más ország nem hajlandó részt venni a tengerből kimentett menedékkérők elosztásában.

Az uniós belügyminiszterek hosszúra nyúlt munkaebédjén a migráció egyéb kérdéseit is megvitatták. Dimitrisz Avramopulosz migrációs és belügyekért felelős biztos és az Európai Unió soros elnökségét ellátó finn belügyminiszter, Maria Ohisalo is megerősítette az ülés utáni sajtótéjékoztatón, hogy az Európai Unió további segítséget akar Törökországnak nyújtani, hiszen 4 millió szír menekültet fogadtak be. Konkrét összeget egyelőre nem említettek.

Az EU és Törökország 2016 márciusában egyezett meg arról, hogy három év alatt az EU 6 milliárd euróval járul hozzá Törökországban a szíriai menekültek ellátáshoz azért cserébe, hogy a török hatóságok lezárják a migrációs útvonalat a Földközi-tenger keleti medencéjében. Mára az összeg 92 százalékát kifizették, így a török kormány egyre nagyobb nyomást gyakorol az EU-ra annak érdekében, hogy újabb megállapodást kössenek. Recep Tayyip Erdoğan nemcsak szavakkal fenyeget: szeptemberben 11 500 menedékkérő érkezett Törökországból Görögországba, ami a legmagasabb szám a megállapodás óta.

Ha az EU-nak sikerül is újabb alkut kötnie Törökországgal, a Földközi-tenger déli térségének a problémája nem oldódik meg. Ezért a hajókról kimentett menedékkérők elosztásáról továbbra is tárgyalni fognak a tagállamok a most leköszönő Avramopulosz biztos szerint, aki arra is figyelmeztettet: valódi megoldást az uniós menekültügy átfogó reformja jelenthet, ami a nemsokára hivatalba lépő Ursula von der Leyen-féle Bizottság egyik legnagyobb feladata lesz.

A leendő lengyel EU-biztos kiválasztása nem volt zökkenőmentes: először egy, a kormány belső köreihez tartozó jelöltet szánt a posztra a lengyel vezetés. A Lengyelország elleni jogállamisági eljárás miatt azonban vitákhoz vezetett volna a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárthoz ennyire közel álló biztos kinevezése, ezért az lemondott jelöléséről. Hivatalosan azzal indokolta meg a döntést, hogy Lengyelország a mezőgazdasági tárcát kapta meg, amelyben nála jobb szakértőre lenne szükség.

A mezőgazdaság mindmáig a lengyel gazdaság egy húzóágazata, ezért a lengyelek elégedettek voltak az agrárügyi tárcával, mely a hagyományosan magas, mezőgazdaságra szánt uniós támogatásokról dönt majd.

Az új jelöltnek, Janusz Wojciechowskinak tizenöt éves európai tapasztalata van európai parlamenti képviselőként és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság tagjaként. A tizenöt év azonban nem telt el botrányok nélkül: 2006-ban kizárták a kereszténydemokrata jobbközép Lengyel Néppártból, miután átült a konzervatívabb és euroszkeptikusabb Unió a Nemzetek Európájáért frakcióba. Továbbá az EU csalás elleni hivatala (OLAF) kimutatta, hogy parlamenti képviselői munkája során jogtalanul vett fel egy 11 ezer eurós költségtérítést, melyet azóta visszafizetett.

„A demokrácia hátránya, hogy akik komolyan veszik, azoknak megköti a kezét, akik pedig nem veszik komolyan, azoknak mindent megenged” – idézte Václáv Havelt, a csehszlovák rendszerváltás legendás alakját és első cseh köztársasági elnököt  Věra Jourová az "értékek és átláthatóság" biztosi portfólió várományosa az Európai Parlamentben tartott szakmai meghallgatásán. Noha Jourová tárcájában a jogállamiság védelme számos másik feladattal együtt szerepel, a EP alkotmányügyi (AFCO), jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) és jogi (JURI) szakbizottságának tagjai a legtöbbet arról kérdezték, hogyan fogja az előző ciklusban a minőségi jogalkotásért és jogállamiságért felelős Frans Timmermans munkáját tovább vinni.

Jourová méltatta Timmermanst, aki „remekül megoldotta a nehéz feladatot, amivel megbízták”, és megígérte, hogy „ő maga határozott álláspontot képvisel majd a jogállamiság kérdésében”. Ugyanakkor nem szeretné, ha állandóan a holland politikushoz hasonlítgatnák, mert a feladat és a körülmények is eltérőek. Nem is beszélve arról, hogy hogy az előző ciklusban a jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és nemek közti esélyegyenlőségi ügyekért felelő cseh biztos már felvetette, hogy a jogállamiság és pénzügyi átláthatóság elveit össze kellene kötni az uniós támogatások kifizetésével, de Timmermans mindig nagyobb figyelmet kapott nála.

Magyarország szempontjából három fontos üzenet fogalmazott meg az Európai Bizottság leendő alelnöke a hétfői meghallgatásán

• A következő költségvetésben az uniós támogatásokat össze kell kapcsolni a jogállamiság tiszteletével
• Az Európai Parlamentnek is részt kell vennie a 7. cikk szerinti eljárás következő meghallgatáson az Európai Unió Tanácsában
• A korrupció elleni harcot is be kell építeni az éves jogállamiságvédő felülvizsgálati mechanizmusba, amelyről az Európai Bizottság és a finn soros elnökség javaslatára jelenleg is tárgyalnak az uniós tagállamok

Hatékonyabb korrupcióellenes fellépésre szoríthatja rá az Európai Unió a magyar kormányt, miután az uniós igazságügyi miniszterek többsége támogatja, hogy az EU teljes jogú tagként csatlakozzon az Európa Tanácshoz tartozó Korrupció Elleni Államok Csoportjához, vagyis a GRECO-csoporthoz. Ahhoz a nemzetközi szervezethez, amelynek a jelentéseit Magyarország először megpróbálta eltitkolni és ajánlásainak zömét nem teljesíti.

A korrupció elleni hatékonyabb uniós fellépésről vitáztak hétfőn az uniós bel- és igazságügyi miniszterek tanácsán. Az Európai Bizottság még áprilisban nyilvánosságra hozta a jogállamiság megerősítésének lehetőségeiről szóló közleményét, amelyben már javasolták, hogy a korrupció elleni harcot hivatalosan is kössék össze a jogállamiság védelmével, hiszen egy tagállamban csak úgy működhet rendben a demokratikus intézményrendszer és az igazságszolgáltatás, ha a korrupció ellen is felveszik a harcot.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökséget ellátó finn kormány tovább vitte az ügyet, és felvetette, hogy alakítsanak ki egy átfogó uniós korrupcióellenes rendszert, amely a megelőzést szolgálja, és összefogja a már meglévő eszközöket. Céljuk az, hogy az Európai Ügyészség (EPPO) jövő tavasszal beinduló munkáján túl egyéb módszerekkel ösztönözzék az átláthatóságot az uniós tagállamokban.

Ez egyrészt azért szükséges, mert az Európai Ügyészség csak azokban a tagállamokban tud nyomozni és büntetőeljárást indítani az uniós pénzügyi érdekeket sértő csalás, korrupció és pénzmosás ügyében, amelyek kormánya erre felhatalmazást ad. De a lengyel, ír, svéd és az EU-ból távozni készülő brit kormány mellett az Orbán-kabinet sem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez, pedig az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2018-as jelentése szerint Magyarország vezet az uniós csalási statisztikákban. Másrészt, az EPPO csak részleges megoldást kínál, hiszen csakis az uniós pénzekhez köthető és már megtörtént visszaéléseket vizsgálja, az állam működésének egyéb területein előforduló visszaélésekkel nem foglalkozik.

Az EU intézményrendszerétől független Európa Tanácshoz tartozó szervezetben a résztvevő 49 ország egy kölcsönös értékelésen és egyenlő nyomásgyakorláson alapuló rendszert működtet. Ez hasznos kiindulópontja lehetne az átfogó uniós korrupciómegelőzési eljárásnak, mivel a tagállamok többsége hétfőn egyértelművé tette: nem akarnak párhuzamos, egymást ismétlő értékelési rendszereket fenntartani. 

Emellett a többek között Hollandia, Németország, Ausztria, Spanyolország, Csehország és Litvánia által támogatott teljes jogú tagságnak az is előnye lehet, hogy az EU hitelessége nő a nemzetközi partnerek szemében, és az Unión kívüli korrupcióellenes harcban is ösztönző szerepet játszhatnak.

A harmincegy éves Carola Rackete német kapitány története bejárta a világot júniusban, amikor 53 migránssal kikötött az olasz partoknál a Sea Watch 3 nevű hajójával. A hajó az azonos nevű német civil szervezet tulajdona, mely a migránsok kimentését tűzte ki célul a Földközi-tengerből. A lépése után az olasz hatóságok őrizetbe vették,  majd néhány nappal később szabadlábra helyezték, de vizsgálat még folyik ellene illegális migráció elősegítésének vádjával, amiért akár 15 év börtönbüntetést is kaphat.

A nemzetközi hajózási jog szerint minden alkalommal, ha egy hajó veszélyben lévő embereket vesz észre, akkor kötelessége azokat kimenteni. A nemzetközi jog konfliktusban áll a szélsőséges Ligát vezető Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter alatt sebtében meghozott olasz jogszabállyal, ami alapján Racketét el lehet ítélni.

Egyelőre sikertelenül próbálták rávenni az európai parlamenti képviselők a meghallgatásán a görög uniós biztosjelöltet a portfóliója nevének megváltoztatására. Margarítisz Szkínasz ugyanis az „európai életmód védelmének” lesz a biztosa, ez pedig a baloldali-liberális-zöldpárti képviselőket a fasizmus szóhasználatára emlékeztette.

Többször is megkérdezték tőle, hogy kiktől, vagy mitől szeretné megvédeni Európát.

A biztosjelölt elhatárolódott a „mi és ők” kultúrájának megteremtésétől, hozzátette, hogy senkiben sem akar félelmeket támasztani, de ahhoz is ragaszkodik, hogy az értékeink miatt ne kelljen elnézést kérnünk.

„Komolyan gondolkoznak a magyar és a román biztosjelölt tárcáinak a cseréjén” - mondta Ujhelyi István MSZP-s európai parlamenti képviselő csütörtökön. A Karácsony Gergely közös ellenzéki polgármester-jelölt brüsszeli látogatása alkalmából szervezett sajtótájékoztatón a házigazda EP-képviselő elárulta: az Európai Bizottság leendő elnökének, Ursula von der Leyennek a környezetéből származó információk szerint felmerült annak a lehetősége, hogy a bővítés- és szomszédságpolitika helyett a közlekedési portfóliót kapná meg a magyar biztosjelölt. 

"A nagyvárosoknak élen kell járniuk a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ezt az Európai Unió vezetői is tudják: az új keretköltségvetésben a települések közvetlenül pályázhatnak majd a zöld Európát támogató projektekre – nyilatkozta Karácsony Gergely, Budapest közös ellenzéki polgármester-jelöltje magyar újságíróknak Brüsszelben, miután Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság leendő ügyvezető alelnökével tárgyalt.

Fotó: Ujhelyi István EP-képviselő irodája

Budapest fejlettsége áldás és átok egyszerre: mivel az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem az európai uniós átlagnál magasabb (a 2017-es adatok szerint az uniós átlag 139 százaléka), ezért nem pályázhat a felzárkózást támogató uniós támogatások zömére. Az egyetlen nagy uniós forrásból finanszírozott projekt a hármas metró felújítása. A 2021-27-es új költségvetési ciklusban azonban változni fog a helyzet, mivel az eddigieknél jóval több forrást, a teljes költségvetés negyedét szánják arra, hogy Európa lépést tudjon tartani a klímaváltozás kihívásaival. Ráadásul nagyobb szerepet kapnak a helyi kezdeményezések, mivel az uniós döntéshozók úgy látják, a globális felmelegedés problémáira a leghatékonyabban helyi szinten lehet fellépni. 

 – ígérte az új Európai Bizottságban a zöld Európa portfóliójával megbízott Frans Timmermans a Karácsonnyal folytatott tárgyalás után.

A mostani ad hoc megoldásokat állandó mechanizmusokkal kell felváltani, ez a következő Európai Bizottság célkitűzése is – jelentette ki Michael Shotter, az Európai Bizottság belügyi főigazgatóságának migrációért felelős igazgatója az Európai Parlament Állampolgári Jogi Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) előtt, ami meghallgatást tartott a Földközi-tengeri mentő és kutatóakciókról.

27 kísérő nélküli kiskorút fogtak el Lampedusa szigetéhez közel 2019. augusztus 17-én

Fotó: Alessandro Serrano / AFP

Kiemelte, hogy a tengeri mentéseket nemzetközi egyezmények szabályozzák, ezek alapján minden hajónak és hajósnak kötelessége a mentés, ezt nem lehet semmilyen nemzeti jogszabállyal felülírni. Ez azt is jelenti, hogy aki életet ment a tengeren, azt később ezért nem lehet felelősségre vonni. Az igazgató szerint előremutató, hogy nemrégiben Máltán több tagállam megegyezett a migránsokkal kapcsolatos teendők elosztásában, azonban arra van szükség, hogy ebből minél több nemzeti hatóság kivegye a részét. Shotter megköszönte a tengeri kutatásban és mentésben résztvevő civil szervezetek segítségét, azonban úgy véli, nagyobb koordinációra van szükség. Mint mondta,

A német Zöldek pártjának két, egyenrangú pártelnöke, Annalena Baerbock és Robert Habeck európai körútra indult, amelyet kedden Brüsszelben kezdtek meg. A zöldekre jellemző laza farmer-pulóver kombinációval a duó rögtön kitűnt az öltönyös brüsszeli hivatalnokok közül. Annalena Baerbock beázott cipője is arról árulkodott, hogy Brüsszel, és az ott ilyenkor tipikus esős idő még szokatlan számukra.

Az egykori hippik és radikális ökotüntetők pártja nagy átalakuláson ment át csaknem negyven éves múltjának elmúlt húsz évében. Ahogy a német Bundestag előző elnöke, Norbert Lammert fogalmazott, nem a Zöldek változtatták meg a rendszert, hanem a rendszer változtatta meg őket. Az amúgy magyarországi gyökerekkel rendelkező zöldpárti Joseph „Joschka” Fischer az egyik legkedveltebb külügyminisztere lett Németországnak, dacára annak, hogy fiatal korában militáns szélsőbaloldali aktivistaként vált ismertté. A Zöldek már 1998-ban elmozdultak középre a politikai palettán, mikor először kormányra kerültek Németországban.

Azóta már a legtöbb német tartományban voltak kormányon, sőt, Baden-Württembergben történetük során először megnyerték a tartományi választásokat, és ők a CDU-val kötött kormánykoalíció erősebbik pártja.  A szeptemberi tartományi választásokon a számukra hagyományosan nehéz keletnémet terepen, Szászországban és Brandenburgban is növelni tudták a képviselőik számát.

– így összegezhető a mondandója az orosz állami televízió riportjának, amely a 16 éves Greta Thunberg svéd klímaaktivistáról szól. Ez az összeállítás csak egyik eleme annak a kampánynak, amelyet a Putyin-barát média terjeszt Oroszországból kiindulva, több nyelven, más országokat is megcélozva. Ugyanezek a gondolatok a magyar propagandamédiában is rendre visszaköszönnek.

A jelenségre az Európai Unió külügyi szolgálatának a dezinformációra szakosodott részlege hívta fel a figyelmet, amely folyamatosan monitorozza a Kremlből kiinduló üzeneteket, az elmúlt négy évben több mint 6500 félrevezető hírt azonosítottak. A Greta Thunberggel szembeni kampány az ENSZ múlt heti klímacsúcsa után rendkívül felerősödött. Ezekben a dezinformációs anyagokban közös elem volt, hogy a fiatal lány fellépése egy nagy nemzetközi összeesküvés része. Visszatérő üzenet, hogy Thunberget eszköznek tekintik, akit kihasználnak az ökofasiszta bürokraták, akik ezzel Oroszország és Kína ellen hangolják a világot.

Új menekültügyi és migrációs paktum kidolgozását tartja a legfontosabb feladatának az EU leendő belügyi biztosa, akit az Európai Parlament illetékes szakbizottsága már meghallgatott. A svéd Ylva Johansson hazája több kormányának is tagja volt, többek között a migránsok integrálásáért is felelős volt abban az időben, amikor rendkívül sok bevándorló és menekült érkezett Svédországba.

Johansson kijelentette, hogy “a migrációt nem szabad a biztonságra leselkedő veszélynek tekinteni”, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a biztonsági intézkedéseknek nem szabad a mindenkit megillető szabadságjogokat sértenie. Ezzel együtt határozott fellépést ígért mindenféle vallási radikalizálódással szemben, illetve a terroristák mozgásterének beszűkítése érdekében. Ebben számít az Europol munkájára, szerinte az uniós rendvédelmi szervnek nagyobb szerepet kell biztosítani a rendőri együttműködés fokozása érdekében.

„Várhelyi Olivérbe az Európai Parlament nem igazán tud belekötni: felkészült szakember kiemelkedő intellektussal, akinek pénzügyi érdekei nem lehettek. Az más kérdés, hogy milyen ember” – mondta az EUrologusnak egy, a brüsszeli magyar diplomácia és uniós intézmények munkájára rálátó forrás.

Orbán Viktor hétfő este hivatalosan is bejelentette, hogy Várhelyi Olivért, az EU-hoz akkreditált magyar képviselet vezetőjét jelöli uniós biztosnak, miután az EP jogi szakbizottsága az etikai vizsgálat után úgy döntött, Trócsányi László alkalmatlan az uniós biztosi pozícióra.

„Az EP nem válogathat a magyar politikusok között, így egy technokratát jelöltem” – jelentette ki a miniszterelnök a finn kormányfővel tartott budapesti sajtótájékoztatóján. Tény, hogy a tagállamok rendszerint politikusokat, volt kormányfőket, minisztereket, esetleg európai parlamenti képviselőket küldenek uniós biztosnak.

Az uniós diplomáciai tapasztalat azonban nem egyedülálló, a luxemburgi biztosjelölt Nicolas Schmit 1998-tól hat éven át dolgozott brüsszeli állandó képviselőként, de 2004 óta folyamatosan kormánytag volt. Az új bizottság jelöltjei közül egyelőre nincs más, aki kizárólag karrierdiplomata lett volna.

Várhelyi és Von der Leyen már találkozott

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke kedden már találkozott Várhelyi Olivérrel. Ez az első, úgynevezett formális interjú, amely minden biztosjelölttel megtörtént, itt egyeztetnek először arról, hogy milyen portfóliót szán az elnök a biztosi kollégium leendő tagjának. Von der Leyen stábja azonban ezekről a találkozókról nem ad ki bővebb információt. Ugyanakkor Ursula von der Leyen szóvivője emlékeztetett bennünket arra, hogy „nem minden meginterjúvolt jelöltből válik automatikusan biztosjelölt”, ennek a kijelentésnek a tartalmát azonban nem részletezte. Mindenesetre az tény, hogy Ursula von der Leyennek el kell fogadnia a jelöltet ahhoz, hogy uniós biztos lehessen belőle – másképpen fogalmazva, Von der Leyen is mondhat nemet.

Ha Von der Leyen elfogadja Várhelyit és az új román jelöltet, akit egyelőre még nem nevezett meg Viorica Dăncilă román miniszterelnök, újraindul a kör: a jelölteknek előbb át kell esniük a jogi szakbizottság etikai vizsgálatán, majd a szakmai meghallgatás következik, leghamarabb két hét múlva, végül pedig az EP plenáris ülése szavaz az egész testületről.

Az Európai Parlament jogi szakbizottsága hétfőn még egyértelműbben utasította el Trócsányi László és a román Rovana Plumb EU-biztosi jelöltségét, így az Európai Parlament (EP) elnöke, David Sassoli továbbította a levelet Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság leendő elnökéhez.

Trócsányi László helyett Várhelyi Olivért, az EU-hoz akkreditált állandó képviselet vezetőjét jelölheti biztosnak Orbán Viktor – írta egy magas rangú uniós tisztviselőre hivatkozta a Reuters hírügynökség. Az EUrologus pénteken már beszámolt arról, hogy Orbán B terve a brüsszeli nagykövet lehet akkor, ha volt igazságügyi miniszter összeférhetetlensége miatt új jelöltet kérnek. 

Orbán Viktor aztán hétfőn este a finn miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón megerősítette Várhelyi jelölését.

Várhelyi Olivér

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs / MTI

Trócsányi László magyar és Rovana Plumb román jelöltek összeférhetetlenség miatt alkalmatlanok uniós biztosnak és új jelöltre van szükség helyettük, állapította meg ismét az Európai Parlament jogi szakbizottsága (JURI).

A testület csütörtökön már döntött arról, hogy nem javasolja Trócsányi és Plumb kinevezését, de egy jog- és szövegértelmezési vita miatt az Európai Parlament elnöke, David Sassoli megkérte a szakbizottságot, hogy fogalmazzák meg pontosan, milyen megoldást tanácsolnak Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság leendő elnökének.

– nyilatkozta Manon Aubry francia EP-képviselő, a szélsőbaloldali GUE/NGL az EUrologus kérdésére a hétfői szavazás után. „ A következő lépés az lesz, hogy a nemzeti kormányoknak új jelöltet kell állítaniuk" – hangsúlyozta a politikus.

A teljes eljárásrend ennél kicsit bonyolultabb: előbb az EP-elnökének kell a levelet megvizsgálnia, és ha Sassoli ezúttal már elég konkrétnak találja a javaslatot, akkor továbbítja a dokumentumot Von der Leyennek. A Bizottság leendő elnökének elvileg még ekkor is lehetősége van arra, hogy egy újabb esélyt adjon a biztosjelölteknek arra, hogy tisztázzák magukat. De az EP szakbizottságának markáns véleménye után ezzel azt kockáztatná, hogy végül az egész bizottsági testületet utasítja vissza az EP plenáris ülése. Így nagy valószínűséggel Von der Leyen hamarosan új jelöltet kér Orbán Viktortól és  Viorica Dăncilă román kormányfőtől.

Az új jelölteknek is át kell menniük a JURI etikai vizsgálatán és a szakmai meghallgatáson. Az eljárásra elvileg a következő két hetet szánták, ugyanis az EP-nek az október 21-i héten tartandó plenáris ülésen szavaznia kellene az egész testületről. Ha a magyar és a román biztosjelöltek kiválasztása miatt nem tudják a szavazást megtartani, az új Európai Bizottság nem alakulhat meg a november 1-jei határidővel.

Hétfő délig adott határidőt a jogi szakbizottságnak az Európai Parlament elnöke, hogy konkrét ajánlásokat fogalmazzanak meg a magyar és a román biztosjelöltekkel kapcsolatban – nyilatkozta Roberto Cuillo, David Sassoli EP-elnök szóvivője az EUrologusnak. 

Az EP jogi szakbizottsága egy csütörtöki etikai vizsgálat után úgy döntött, hogy Trócsányi László magyar és Rovana Plumb román biztosjelöltek háttere összeférhetetlenségi problémákat vethet fel. A Sassolinak küldött levélben azonban az EP-elnök szerint a testület nem fogalmazta meg egyértelműen, mi legyen a biztosjelöltek sorsa, ezért kiegészítést kért.

A jogi szakbizottság (JURI) tagja, Manon Aubry francia EP-képviselő viszont azon a véleményen van, hogy „a jelöltek alkalmatlanságát a testület egyértelműen megállapította: nem láthatják el a biztosi funkciójukat.” Innentől már nem az EP-nek, hanem az Európai Bizottság leendő elnökének, Ursula von der Leyennek kell cselekednie. Közben a kormány ügyeire rálátó diplomáciai forrásból az EUrologus úgy értesült, hogy

Az Európai Unió történetében ez az első alkalom, hogy az uniós biztosjelölteket a szakmai meghallgatás előtt etikai vizsgálatnak veti alá az EP jogi szakbizottsága, annak érdekében, hogy feltárják: összeegyeztethető-e a politikusok anyagi érdeke és egyéb háttere a betöltendő pozícióval. A biztosjelölteknek vagyonnyilatkozatot is be kellett nyújtaniuk a bizottságnak. 27-ből 10 esetben találtak valamilyen hiányosságot az EP-képviselők, de végül a magyar és a román jelöltet leszámítva az összes többi leendő biztosnak zöld utat szavazott meg a JURI képviselőinek többsége, miután újabb dokumentumokat, írásos vagy szóbeli magyarázatot kaptak tőlük. Az uniós költségvetési portfólió várományosának számító osztrák Johannes Hahntól pedig azt kérték, adja el a kérdéses részvényeit.

Az Európai Unió Tanácsa által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Várhelyi Olivér nagykövet, a brüsszeli Állandó Képviselet vezetõje (b) az Európai Unió külügyminisztereinek brüsszeli ülésén 2018. július 16-án.

Fotó: Mario Salerno / MTI

Egyelőre annyi biztos, hogy az Európai Bizottság leendő elnöke, Ursula von der Leyen várja az Európai Parlament ajánlásait, és Trócsányi és Plumb október 1-jére és 2-ára tervezett szakmai meghallgatásait felfüggesztették.

Az Európai Parlament jogi szakbizottsága csütörtökön úgy döntött: Trócsányi László biztosjelölt érdekei összeegyezethetetlenek a betöltendő pozíciójával. A szavazás indokairól levélben értesítették az Európai Parlament elnökét, David Sassolit. A Politico brüsszeli hírportálnak sikerült megszereznie a dokumentumot ami az alábbi aggályokat sorolja fel Trócsányival kapcsolatban:

• Egyértelmű és összetett kapcsolat a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodával
• Orosz kapcsolatai, különös tekintettel arra az ügyre, mikor az amerikai kormány kérésének dacára Oroszországnak adtak ki két orosz fegyverkereskedőt, egyiküket később szabadon is engedték
• Igazságügyi miniszterként játszott szerepe abban, hogy 2018-ban a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda Paks II-vel kapcsolatos megrendeléseket kapott
• A Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda társtulajdonosát személyes tanácsadójának nevezte ki a minisztériumban, mikor még 12,6 százalékos tulajdonrésze volt a cégben  

Trócsányi László uniós biztosjelöltnek csütörtök délelőtt az Európai Parlament jogi szakbizottsága előtt kellett a nevét viselő ügyvédi iroda és a magyar kormány kapcsolatáról magyarázatot adnia, különös tekintettel az elmúlt négy évre, mikor Trócsányi igazságügyi miniszterként dolgozott. A biztosjelöltek anyagi és egyéb érdekeinek összeegyeztethetőségét vizsgáló testület 11:9 arányban, két tartózkodás mellett úgy döntött, hogy felfüggeszti Trócsányi október 1-jére tervezett szakmai meghallgatását, mivel összeegyeztethetetlennek találják a biztosjelölt anyagi érdekeit a betöltendő pozícióval.

Trócsányi közleményében azt írta: „politikai döntés született, ami minden ténybeli alapot nélkülöz, és ezért meg fogom tenni a szükséges jogi lépéseket." 

A magyar kormány és a Fidesz, illetve az ellenzéki párti képviselők rendkívül eltérő magyarázatot adtak a történtekre. A kormány közleményében ez állt:

„Az Európai Parlament bevándorláspárti képviselői nem tűrik el, hogy az új bizottságnak olyan tagja legyen, aki igazságügyi miniszterként szolgált, mikor Magyarország lezárta a határt a bevándorlók előtt. A bevándorláspártiak azt szeretnék, ha a határokat megnyitnák a bevándorlók előtt, ahogyan az új baloldali olasz kormány megnyitja a kikötőket előttük."

Az Európai Parlament jogi szakbizottsága összeférhetetlennek találta Trócsányi László magyar biztosjelölt anyagi érdekeit a betöltendő pozíciójával. A 11:9 arányban, két tartózodás mellett megszavazott dokumentumban arra kérik Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság leendő elnökét, hogy tegye meg a szükséges lépéseket. 

– nyilatkozta Sergey Lagodinsky német zöldpárti EP-képviselő, a jogi szakbizottság (JURI) egyik alelnöke az ülés után. Ez még nem jelenti szükségszerűen azt, hogy Trócsányi László és Rovana Plumb biztosjelöltségének vége, Lagodinsky arra számít, hogy a JURI-ban „még találkozni fognak vele". A döntés Von der Leyen kezében van.

Az EUrologus úgy értesült, hogy a jogi szakbizottság pénteken két külön levelet küld a magyar és a román biztosjelölttel kapcsolatban az Európai Parlament elnökének, David Sassolinak, ahol elmondják, hogy aggályok merültek fel. Ezután Sassoli továbbíthatja a dokumentumot Von der Leyennek, aki valamilyen formában lehetőséget biztosíthat a biztosjelölteknek arra, hogy tisztázzák a helyzetet. De az EP elnöke vissza is küldheti a levelet a JURI-nak, ha úgy ítéli meg, hogy nem tartalmaz elég konkrétumot.

A Politico brüsszeli hírportálnak sikerült megszereznie a levelet, ami az alábbi aggályokat sorolja fel Trócsányival kapcsolatban:

• Egyértelmű és összetett kapcsolat a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodával
• Orosz kapcsolatai, különös tekintettel arra az ügyre, mikor az amerikai kormány kérésének dacára Oroszországnak adtak ki két orosz fegyverkereskedőt, egyiküket később szabadon is engedték
• Igazságügyi miniszterként játszott szerepe abban, hogy 2018-ban a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda Paks II-vel kapcsolatos megrendeléseket kapott
• A Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda társtulajdonosát személyes tanácsadójának nevezte ki a minisztériumban, mikor még 12,6 százalékos tulajdonrésze volt a cégben 

Szerdán a jogi szakbizottság szóvivője azt mondta az EUrologusnak, a mostani döntés a gyakorlatban azt jelenti, hogy magyar kormánynak új biztost kell keresnie.

Trócsányi László csütörtökön közleményben reagált a döntésre: „politikai döntés született, ami minden ténybeli alapot nélkülöz, és ezért meg fogom tenni a szükséges jogi lépéseket."

Megállapította az Európai Parlament jogi szakbizottsága, hogy Rovana Plumb román biztosjelölt anyagi érdekei összeférhetetlenek az uniós biztosi pozícióval, ezért azt javasolják az Európai Bizottság leendő elnökének, Ursula von der Leyennek, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket - értesült az EUrologus. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a jövő szerdára tervezett meghallgatást elhalasztják. A döntés Von der Leyen leendő bizottsági elnök kezében van, de valószínűleg nemsokára új biztost jelöl helyette a román kormány.

Rovana Plumb

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Nem tettem semmi rosszat, mindig is tiszteletben tartottam a törvényeket, és nincs mit rejtegetnem. Nagy családom van, ennyi. Nem vagyok gazdag ember

- nyilatkozta a könnyeivel küszködve Rovana Plumb román biztosjelölt az EUrologusnak, miután kijött az Európai Parlament jogi szakbizottságának meghallgatásáról.

Az EP jogi szakbizottsága felelős azért, hogy megvizsgálja: a leendő biztosok pozíciója és a háttere között nincs-e valamilyen összeférhetetlenség. Ehhez a biztosjelölteknek vagyonbevallást kellett kitölteniük. A magyar és a román biztosjelöltek nyilatkozatával kapcsolatban kérdések vetődtek fel, ezért hívta be a jogi szakbizottság. Csütörtökön délelőtt elsőként a közlekedési biztosi tárca várományosának számító Plumbot kérdezték az EP-képviselők.

A zárt ülés után adott rövid interjújában a román biztosjelölt elmondta: csak a két kérdéses hiteléről faggatták, de újabb dokumentumokat már nem adott be, mert már mindent nyilvánosságra hozott.

A Politico brüsszeli hírportál tegnap számolt be arról, hogy Plumb nem tüntette fel az EP-nek benyújtott vagyonnyilatkozatában, hogy 800 ezer euró értékben vett fel lakáshitelt, és további 800 000 lej (mai árfolyamon 170 ezer euró) hitelt vett fel, amellyel Szociáldemokrata Pártot támogatta.

A nemzetközi védelemre nem jogosult migránsokat már az olasz vagy máltai kikötőkből visszatoloncolnák a hatóságok – derült ki az EUrologus birtokába jutott vallettai megállapodás-tervezeből. A dokumentum értelmében a kikötőkben azonnal biztonsági és egészségügyi vizsgálatnak vetnék alá a mentőhajók utasait, illetve rögtön megnéznék, hogy nem szerepelnek-e a menedékkérők ujjlenyomatait összehasonlító összeurópai adatbázisban, az Eurodac-ban.

A francia, német, olasz, máltai és az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó finn belügyminiszterek hétfőn tartottak informális találkozót Máltán, hogy megegyezzenek a tengerből kimentett menedékkérők elosztási mechanizmusáról. A tárgyalást követő sajtótájékoztatón a politikusok csak nagy vonalakban beszéltek az eredményekről, konkrét részleteket nem árultak el. Annyi tűnt csak biztosnak, hogy a valódi áttörést és tagállami felajánlásokat az uniós bel- és igazságügyi miniszterek október 7-8-i Tanácsától vártak.

A most kiszivárgott dokumentumból az olvasható ki, hogy a francia és német kormányok a nemzetközi jogvédőknél jóval szigorúbban állnak a bevándorlás kérdéséhez. Ugyanakkor tiszteletben tartják a nemzetközi tengerjog egyik alapvetését, miszerint aki fuldoklik, azt ki kell menteni a tengerből, és az európai szolidaritás szellemében a menedékkérelmi eljárások terhének egy részét is át akarják vállalni a mediterrán országoktól.

Az ügyvédi irodájáról és a magyar kormányhoz fűződő anyagi szálakról kérdezik csütörtökön Trócsányi László biztosjelöltet az Európai Parlament jogi szakbizottságában (JURI). Rovana Plumb sem győzte még meg a jogi szakbizottságot arról, hogy alkalmas uniós biztosnak. A román biztosjelöltnek arról kell számot adnia, miért nem említette meg EP-nek küldött vagyonosodási nyilatkozatában, hogy összesen majdnem 1 millió euró (330 millió forint) kölcsönt kapott. Ha a szakbizottság megállapítja, hogy a politikusok anyagi összeférhetetlenség miatt nem alkalmasak uniós biztosnak, az október 1-jére és 2-ára kiírt meghallgatásokat elnapolhatják.

Rovana Plumb román munkaügyi miniszter

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Az EP jogi szakbizottsága a felelős azért, hogy megvizsgálja: a leendő biztosok pozíciója és a háttere között nincs-e valamilyen lehetséges vagy tényleges összeférhetetlenség. Ehhez a biztosjelölteknek vagyonbevallást kellett kitölteniük. A szakbizottság kilenc másik jelölt nyilatkozatában is talált kisebb-nagyobb formai vagy tartalmi hibát. A mai ülésen az írásos és szóbeli magyarázatok után öt biztosjelölt kapott zöld utat. Emellett az osztrák Johannes Hahnnak a kifogásolt részvényeivel kapcsolatban ajánlásokat tettek, a lengyel Janusz Wojchiechowskitől pedig további tájékoztatást kértek, miután kiderült: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatot indított az egykori EP-képviselő ellen azzal a gyanúval, hogy visszaélt az utazási költségtérítésekkel.

Az uniós tagállamok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben azok aránya az elmúlt négy évben, akik kényelmetlenül érzik magukat, ha két meleg férfi egymás iránt nyilvánosan mutatja ki az érzelmeit, megfogják egymás kezét, vagy megcsókolják egymást. 2015 óta 13 százalékkal nőtt ezek aránya, most a magyar társadalom 69 százaléka érez így. Mindez az Eurostat legfrissebb felméréséből derül ki, amelyet most hoztak nyilvánosságra.

Mit gondol a következő állításról: a meleg, leszbikus és biszexuális személyeknek ugyanazokkal a jogokkal kell rendelkezniük, mint a heteroszexuálisoknak. kék: teljesen egyetért, piros: egyáltalán nem ért egyet, szürke: nem tudja (Forrás: Eurostat)

A felmérés szerint a magyarok homofób hozzáállása éppen azzal egyidejűleg növekszik, amikor az Orban Viktor miniszterelnök vezette kormány ellenzi az azonos neműek házasságát és az alkotmányban egy férfi és egy nő közötti egységként szilárdították meg a házasság intézményét. A nyár folyamán a Fidesz helyettes szóvivője, Boldog István a Coca-Cola termékek bojkottálására szólított fel, miután a cég meleg férfiakat reklámozott. A magyar parlamenti elnök korábban a melegek örökbefogadását „morális értelemben vett pedofíliá”-hoz hasonlította.

Vera Jourova, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős tagja (aki a következő biztosi testületben a jogállamiságért lesz felelős), azt mondta, hogy az LMBTI közösséggel szembeni ellenérzések EU-szerte továbbra is jelentősek, de tagállamonként nagyon eltérőek. Az elfogadottság tekintetében azonban az elmúlt öt évben az EU-átlagot tekintve javulást volt megfigyelhető. Jelenleg az európaiak több mint fele (53%) mondja azt, hogy az országukban elterjedt a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés. A felmérés azt mutatja, hogy az európaiak 76 százaléka egyetért abban, hogy a homoszexuális, leszbikus vagy biszexuális embereknek ugyanolyan jogokkal kell rendelkezniük, mint a heteroszexuálisoké. Az imént említett kérdésben a svédek 98 százaléka foglalt úgy állást, hogy az LMBTI-személyeknek egyenlő jogokat kell biztosítani, a magyarok 48 százaléka vélekedik ugyanígy, a legalacsonyabb arány a szlovákoké, 31 százalékkal.