Hétfőn a francia, német, olasz, máltai és az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó finn belügyminiszterek tartottak informális találkozót Máltán, hogy megegyezzenek a tengerből kimentett menedékkérők elosztási mechanizmusáról. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter úgy fogalmazott, hogy

Valószínűleg ez volt a legjobb összefoglalója a történteknek, ugyanis hiába beszéltek kollégáival egytől egyig arról, hogy sikerült megállapodniuk, az egyezségről azóta sem derültek ki részletek.

Mint arról a múlt héten beszámoltunk, a kiszivárgott információk szerint Franciaország és Németország vállalni fogja, hogy a mentőhajókról átveszi a menedékkérők 25-25 százalékát annak érdekében, hogy ne az olasz hatóságoknak kelljen egyedül megbirkózniuk a menedékjogi eljárás terheivel. Ezt azonban sem Horst Seehofer, sem pedig Christophe Castaner belügyminiszterek nem erősítették meg, csak arról beszéltek, hogy várják az önkéntes felajánlásokat a többi tagállamtól az uniós bel- és igazságügyi miniszterek október 7-8-i tanácsüléséig.

A dpa német hírügynökség értesülései szerint Horvátország, Finnország, Írország, Litvánia, Luxemburg és Portugália is jelezte részvételi szándékát ebben a mechanizmusban. Seehofer szerint a máltai megállapodás értelmében a tengeren felvett migránsokat, kivéve a biztonsági kockázatot jelentő személyeket a partra szállásuktól számított négy héten belül szétosztanák. A befogadó állam lenne ezt követően felelős a migránsokért, illetve a menedékkérelemre nem jogosult migránsok hazaszállításáért.

Az APA osztrák hírügynökség szerint a megállapodás győzelem Olaszország és Málta számára. A két ország ugyanis a tengeren felvett összes migráns, s nemcsak a menekültstátusra jogosultnak tűnők szétosztását szorgalmazta. Ez utóbbi kitétel ugyanis kizárta volna a gazdasági bevándorlókat, akik az észak-afrikai partokról érkező menedékkérők jelentős részét teszik ki.

Az Európai Parlament növekvő önállósága, a finn soros elnökség adminisztratív húzása és az új Európai Bizottság körüli alkudozások könnyítették meg a román Laura Codruța Kövesi útját az európai főügyészi posztig. Bár az uniós intézményeknek hivatalosan még jóvá kell hagyni  Codruța Kövesi kinevezését a közeljövőben megalakuló Európai Ügyészség (EPPO) élére, a kérdés  csütörtökön  lényegében eldőlt azzal, hogy az EU-hoz akkreditált nagykövetek többsége igent mondott a román Országos Korrupcióellenes Ügynökség (DNA) volt vezetőjének a kinevezésére. CodruțaKövesi 2013 és 2018 között volt a DNA vezető ügyésze, ahol hatalmas hírnevet szerzett azzal, hogy a legmagasabb politikai köröket is könyörtelenül elszámoltatta a korrupció miatt. Hivatali ideje alatt több mint 2000 olyan ügyet vizsgáltak meg, ahol felmerült az uniós alapokkal való visszaélés gyanúja. 1000 embert bíróság elé állítottak, amiből 900-at el is ítéltek. Közülük 60-an magas beosztásban dolgoztak, voltak köztük polgármesterek, szenátorok és kormánytagok is.

Codruța Kövesi tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Románia nemzetközi megítélése és korrupcióellenes teljesítménye javulni kezdett, ugyanakkor rengeteg ellenséget is szerzett magának. A hazai és európai tiltakozás dacára Tudorel Toader román igazságügyi miniszter tavaly nyáron elmozdította Codruța Kövesit a DNA éléről. A menesztésben oroszlánrésze volt a román Szociáldemokrata Párt akkori elnökének, Liviu Dragneának, akit azóta korrupció miatt elítéltek, és idén májusban meg is kezdte hároméves börtönbüntetését.

Éles bírálatokat fogalmazott meg az Európai Parlament Törökországgal szemben. A csütörtökön elfogadott állásfoglalás elsősorban azért készült, hogy az uniós törvényalkotók tiltakozzanak az ellen, hogy megkérdőjelezhető bizonyítékok alapján demokratikusan megválasztott polgármestereket távolítsanak el hivatalukból.

Három, márciusban megválasztott török polgármestert ugyanis terrorizmussal összefüggő vádak miatt elmozdítottak, helyükre önkényesen kijelölt személyeket ültettek. Szintén tiltakozik az EP amiatt, mert a központi hatalom fenyegeti az új isztambuli polgármestert, Ekrem İmamoğlut. Sőt, az isztambuli ellenzék választási sikerében nagy szerepet játszó közéleti szereplő, Canan Kaftancıoğlu ellen már politikai indíttatású ítéletet is hoztak – ennek visszavonását is követeli az Európai Parlament.

Hétfőn az európai országok egy kis csoportja hivatalosan is megállapodhat a mentőhajókon veszteglő menedékkérők elosztásáról. Szeptember 23-án a francia, német, máltai és olasz bel- és igazságügyi miniszterek, illetve az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó finn kormány és az Európai Bizottság képviselői ideiglenes megállapodást köthetnek arról, hogy kik indíthatnak mentőakciókat, hol köthetnek ki a mentőhajók, és mely országok lesznek hajlandóak átvenni a menedékkérőket.

Az önkéntes koalícióba senkit nem fognak belekényszeríteni, de a kezdeményező francia-német kormányok úgy látják, tovább már nem lehet Olaszországot és Görögországot terhelni.

Az Európai Unió egyik nagy adóssága, hogy nincs új menekültügyi rendszere. A jelenleg érvényben lévő dublini szabályozás – amelynek lényege, hogy a menedékkérelmet abban a tagállamban kell elbírálni, ahol a menedékkérő az EU területére lépett – 2015-ben Görögországban mondott visszavonhatatlanul csődöt.

Ez a tapasztalat vezetett oda, hogy 2016 májusában az Európai Bizottság azt javasolta: ha egy tagállam területét elérő menedékkérők száma eljut arra a szintre, hogy a hatóságok nem képesek megbirkózni a nyomással, akkor egy meghatározott rend szerint a többi tagállam legyen köteles átvenni az ügyek elbírálását.

Az Európai Parlament nem változtatott álláspontján, a tagállamokhoz hasonlóan a képviselők sem járulnak hozzá az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépési feltételeinek újratárgyalásához. A „rendezett brexitet" támogató állásfoglalást 544 szavazattal, 126 ellenszavazat és 38 tartózkodás mellett fogadták el. A határozat tartalmazza, hogy a képviselők elutasítanak minden kilépési megállapodást az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetését megelőző tartalékmegoldás nélkül.

Rögzítik, hogy a megállapodás nélküli kilépésért kizárólag az Egyesült Királyságot terheli a felelősség. Egyúttal elképzelhetőnek tartják a kilépési határidő újabb meghosszabbítását, ha azt az Egyesült Királyság kéri, és elfogadható indokokat hoz fel, például azt, hogy el akarják kerülni a rendezetlen brexitet, vagy népszavazást, esetleg választást akarnak tartani.

„Korrekt értékelést kérek a magyar biztosjelöltnek" – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának vezetője kedden a strasbourgi plenáris ülés alatt tartott sajtótájékoztatóján. Trócsányi Lászlónak, az uniós szomszédság- és bővítéspolitikai portfólió várományosának „meg kell adnunk a lehetőséget, hogy bizonyítson."

– magyarázta Weber, aki azt is elmondta, hogy Trócsányi „nem Fidesz-tag, igazságügyi minisztersége idején saját elhatározásából ismertette a Velencei Bizottsággal az ügyeket", és az Európai Tanács alkotmányjogászokból álló testületének „maga is tagja volt tíz évig."

„Azért voltunk ma itt, hogy megvédjük Magyarországot. A bevándorláspártiak bosszúhadjáratának újabb állomása volt. Nagy lépést tettünk előre” – értékelte Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Unió Tanácsában tartott meghallgatást a magyar jogállamiság helyzetéről.

Az Európai Parlament majdnem pontosan egy éve indította el Magyarország ellen a 7. cikk szerinti eljárást. A hétfőn tartott meghallgatással az eljárás új szakaszba lépett, ahol a magyar kormány képviselőinek már európai miniszterkollégáik kérdéseire kellett felelniük.

Varga Judit igazságügyi miniszter az EU-tagországok általános európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek brüsszeli találkozóján 2019. szeptember 16-án.

Fotó: Olivier Hoslet / MTI / EPA

Az ülésen először a finn uniós elnökség képviselője ismertette a helyzetet a minisztereknek az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentés és az elmúlt egy év egyeztetései alapján. Utána a magyar kormány mondhatta el az álláspontját. Információink szerint a magyar miniszter mindössze 25 percen át beszélt, pedig egy óra állt volna rendelkezésére. A miniszter saját beszámolója szerint már a bevezetőben 

Az egész hátterében az áll, hogy Magyarország 2015-ben és azóta is számtalanszor nemet mondott a migrációra.” A magyar miniszter többször emlegette, hogy Magyarország évszázadok óta Európa és a keresztény kultúra védelmezője.

A 2021-27 közötti időszak keretköltségvetéséről és a jogállamiság-védő eljárások reformjáról is tanácskoztak hétfőn az európai miniszterek Brüsszelben. A magyar jogállamiságról szóló meghallgatás délután zárt ajtók mögött zajlik, és csak az esti sajtótájékoztatón derülnek ki részletek. A másik két napirendi pontról azonban már elmondták a véleményüket a tagállamok képviselői egy nyílt vitán.

Varga Judit igazságügyi miniszter elmondta, hogy Magyarország elkötelezett a jogállamiság iránt, de a fogalmat az országok különbözőképpen értelmezhetik az alkotmányos hagyományaik és jogi intézményrendszerük tükrében. Ettől függetlenül Magyarország hajlandó lenne elfogadni azt a párbeszéden alapuló értékelési mechanizmust, amit Michael Roth német és Didier Reynders belga külügyminiszterek javasoltak márciusban. Egy feltétel van: a tagállamok által küldött szakértők készítsék el az értékelést, és az eljárást az uniós intézményrendszeren kívül végezzék el.

Varga Judit igazságügyi miniszter az EU-tagországok általános európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek brüsszeli találkozóján 2019. szeptember 16-án.

Fotó: Olivier Hoslet / MTI / EPA

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó finn kormány egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy megreformálják a jogállamiság-védő eljárásokat. A jelenleg Magyarországgal és Lengyelországgal szemben folyó 7. cikk szerinti eljárás – amelynek első tanácsi meghallgatását tartják most – mellett olyan mechanizmusokkal akarják kiegészíteni az EU eszköztárát, amelyek már egy korai szakaszban jelzik, ha fennáll a veszélye annak, hogy a jogállamiság elve rendszerszinten sérül egy tagállamban. Az egyik a már említett belga-német javaslat, a másik pedig az Európai Bizottság által júliusban javasolt éves felülvizsgálat.

Emellett az európai politikában évek óta gondolkoznak azon, hogy a jogállamiság kritériumait az uniós költségvetéshez kapcsolják. A következő hétéves ciklus során lehetőség is nyílna erre, ha a tagországok meg tudnának egyezni abban, pontosan milyen feltételekhez is kötnék az uniós támogatásokat.

Az uniós döntéshozatalra jellemző módon hosszú idő alatt, sok tárgyalással lehet reformokat elfogadni, és a procedúrát tovább lassítja, hogy a jogállamiság politikailag érzékeny és ellentmondásos téma. Ennek megfelelően a hétfői tanácsülés után sem lehet megjósolni, hogy pontosan mi is fog történni. A vita főbb irányai azonban már kirajzolódtak.

Szeptember 10-én jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke, hogy a következő kabinetben kinek milyen portfóliót szán. Trócsányi Lászlót fejlesztési és bővítési biztosnak kérte fel az új elnök. A legnagyobb megütközést az keltette, hogy egy új elnevezést használva, az európai életmód védelmére alelnöki minőségben a görög jelöltet, Margarítisz Szkínászt javasolta.

Ursula von der Leyen

Fotó: Dimitar Kyosemarliev / Reuters

Az Európai Parlament liberális, zöld, szociáldemokrata és szélsőbalos frakciói rendkívül aggályosnak tartották a portfólió elnevezését és meghatározását is. Úgy vélték, hogy – kiindulva abból, amit Von der Leyen rögzített a Szkínásznak átadott megbízólevélben – súlyos szakmai hiba, ha a menekültügy, a társadalmi integráció és a védelempolitika területei összemosódnak, mert ez egyes társadalmi csoportok megbélyegzéséhez, kirekesztéséhez és hosszabb távon erőszakhoz vezethet.

Az Európai Unió Tanácsában hallgatják meg hétfőn a magyar kormány képviselőjét a magyar jogállamiság helyzetéről, majdnem napra pontosan egy évvel azután, hogy az Európai Parlament elindította a 7. cikk szerinti eljárást. A hétfő kora délutánra tervezett ülésen először a finn uniós elnökség képviselője ismerteti a helyzetet a minisztereknek az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentés és az elmúlt egy év egyeztetései alapján. Utána a magyar kormány mondhatja el az álláspontját, majd az Európai Bizottság képviselője egészíti ki a képet. Ezután az uniós miniszterek kérdezhetnek Varga Judit igazságügyi minisztertől.

Varga Judit igazságügyi miniszter

Fotó: Mónus Márton / MTI

Az Európai Unió Tanácsában a tagállami kormányok képviselői ülnek, akik uniós jogszabályokat fogadnak el és összehangolják az uniós szakpolitikákat. Heti rendszerességgel gyűlnek össze itt a különböző tárcákért felelős miniszterek, hogy megvitassák a szakmai kérdéseket. A most hétfőn összeülő Általános Ügyek Tanácsában az EU egészét érintő kérdések kerülnek terítékre, és rendszerint a külügyminiszterek tárgyalnak.

A mostani ülésen Varga Judit igazságügyi miniszter is részt vesz. Felkészülés gyanánt Varga Judit a múlt héten találkozót kért Frans Timmermans minőségi jogalkotásért és jogállamiságért felelős uniós biztostól. Ám mint az Európai Bizottság szóvivője az EUrologusnak elmondta: Timmermans több információval nem szolgálhatott a magyar miniszter számára, mint amit már korábban is elmondott, mert az eljárásban a Bizottság az előkészítésért és információgyűjtésért volt felelős. A procedúrának ebben a szakaszában már az uniós minisztereken múlik, hogy miről akarják faggatni a magyar kollégájukat.

A L’Echo és a De Tijd belga napilapok szombati kiadásukban számoltak be arról, hogy áprilisban a nemzetbiztonság egyik volt munkatársa Didier Reyndersre, az igazságügyi portfólióért felelős uniós biztosjelöltre tett terhelő vallomást a szövetségi rendőrségen. Az újságok birtokába jutott jegyzőkönyvből kiderül: az egykori titkosszolga azzal vádolja a jelenlegi belga védelmi és külügyminisztert, hogy 

Az egyik történet a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosában, Kinsashában épülő nagykövetségről szól, ahol a vallomás szerint Renyders egy fegyverkereskedőtől és az egyik elnökjelöltnél is elfogadott csúszópénzt. A feljelentés Reynders módszereit is ismerteti: a belga kormányban különböző funkciókban 1999 óta szolgáló miniszter valójában alacsony értékű műtárgyakat és régiségeket adott el magas áron, illetve fantomcégeken át mosta tisztára a megvesztegetésből származó pénzeket.

Didier Reynders 2019. április 2-án.

Fotó: Ints Kalnins / Reuters

A vallomást egy olyan munkatárs tette, aki 2007 és 2018 között állt nemzetbiztonsági szolgálatban, és elsősorban gazdasági bűncselekményekkel foglalkozott. A L'Echo újságírója öt feljegyzést is olvasott, amit a feljelentő 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben készített. Bár a munkatárs akkoriban jelentette a feletteseinek, amit megtudott, a nemzetbiztonsági szolgálat mégsem továbbította a dokumentumokat az igazságszolgáltatásnak.

Zsidók, muszlimok, migránsok, romák – ezek azok a kisebbségi csoportok, amelyeknek alapvető jogai különösen nagy veszélynek vannak kitéve az Európai Unióban – ezt Michael O'Flaherty, az EU bécsi székhelyű Alapjogi Ügynökségének igazgatója mondta Brüsszelben. Az unió Alapjogi Kartáját tíz éve fogadták el, ebből az alkalomból az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) tekintette át az alapjogok helyzetét Európában. Michael O'Flaherty azt is elmondta, hogy tulajdonképpen minden európai polgár helyzete romlott ebből a szempontból, mert a digitális világ jelentős részben leszűkíti az emberek magánéletét. Igaz, ezen a helyzeten sokat javított a tavaly hatályba lépett GDPR-szabályozás.

Barbara Nolan, az Európai Bizottság alapjogokért felelős osztályvezetője két tagállamot is megemlített, amelyekkel szemben különösen sok aggály fogalamzódik meg ezen a téren: Magyarország és Lengyelország ez a két ország. Mint mondta, a magyar kormánnyal szemben a civilekkel, a felsőoktatással és a menekültek jogaival kapcsolatos törvények miatt indítottak kötelezettségszegési eljárásokat, a lengyel kormányt pedig az igazságszolgáltatási reform miatt idézték meg az Európai Bíróságra. A tisztviselő hozzátette, hogy a Bíróság gyakran hivatkozik az Alapjogi Kartára ítéleteiben, ugyanakkor az európaiaknak csak a negyede hallott már erről a jogszabályról és a hozzá kapcsolódó intézményekről és csak a hatoda tudja, hogy mindez miről szól. Emiatt az Európai Bizottság sürgeti a tagállamokat, hogy népszerűsítsék az alapjogokat. A legtöbbet ezen a téren a civilek és a jogvédők tehetnek, az EU-nak van is forrása ezek támogatására. A közeljövőben pedig még intenzívebben tartanak majd továbbképzéseket az alapjogokról bíráknak, ügyészeknek és ügyvédeknek.

Az Európai Bizottság leendő elnöke, Ursula Von der Leyen keddi sajtótájékoztatóján okozott néhány meglepetést. Nemcsak azért, mert egészen más területeket adott a tagállami biztosjelölteknek, mint arról a jól értesült források pletykái szóltak, hanem azzal is, hogy alaposan átformálta az európai „minisztériumok” neveit és feladatait.

Bár egy nemzeti kormány és az Európai Bizottság jogkörei között hatalmas eltérések vannak, abban hasonlítanak, hogy minden politikaterülethez rendelnek egy vezetőt, aki irányítja majd az adott tárca munkáját. Első pillantásra úgy tűnik, Von der Leyen új „kormányában” kifejezetten sok felelőst találtak a demokráciának és jogállamiságnak: a cseh Věra Jourová, a horvát Dubravka Šuica, a belga Didier Reynders és a görög Margarítisz Szkínász portfóliói is érintik a kérdést. A vázlatos munkaköri leírást adó megbízólevelekből azonban egészen más kép rajzolódik ki.

„Az európai életmód védelméért felelős tárca egy kalap sz...r. Az Európai Parlament mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy soha ne jöhessen létre” – jelentette ki Claude Moraes brit munkáspárti EP-képviselő, az állampolgári jogi és belügyi szakbizottság előző elnöke szerdán egy konferencián az EP-ben. Holland liberális kollégája, Sophie in’t Veld közleményében „hamis portfóliónak” hívta a görög Margaritísz Szkínásznak szánt posztot.

Egy megdöbbentően bonyolult biztosi tárca képe bontakozik ki abból a megbízólevélből, amelyet az Európai Bizottság leendő elnöke, Ursula Von der Leyen írt Szkínásznak. Az európai életmód védelmét szolgáló biztosi portfólióban az alábbi feladatok várnak a görög biztosjelöltre:

• A modern kihívásoknak megfelelően átalakítani a munkaerőpiacot, különös hangsúlyt fektetve az oktatásra és készségfejlesztésre, ifjúságpolitikára és sportra, az esélyegyenlőség és a sokszínűség tiszteletére, valamint a bevándorlók és menekültek integrációjára a társadalomban.
• Közös nevezőt találni a migráció kérdésében új bevándorlási és menedékjogi paktum, illetve a legális bevándorlás jogi kereteinek kidolgozásával.
• Létrehozni az Európai Védelmi Uniót, ami megerősíti a külső és belső biztonság közötti kapcsolatot, valamint hatékonyan megelőzi és reagál a hibrid biztonsági fenyegetésekre.

Magyarország céljai egyértelműek, és azok megegyeznek az új Európai Bizottságéval a Nyugat-Balkán uniós integrációját illetően

– ezekkel a szavakkal magyarázta Ursula von der Leyen, hogy miért Trócsányi Lászlóra bízta a bővítési és szomszédságpolitikai területet. A helyzet azonban ennél lényegesen bonyolultabb, és ezt az új bizottsági elnök és Trócsányi László is nyilván tudja. Ez a portfólió ugyanis nemcsak a balkáni országok EU-ba terelését tartalmazza a bővítés keretében, hanem ezen túl a magyar biztos tárgyal majd a fél világgal. Ukrajnától Törökországig, Grúziától Jordániáig, Algériától Egyiptomig, Izraeltől Marokkóig ide tartoznak azok az országok, amelyekkel az EU-nak közös (szárazföldi vagy tengeri) határa van – ez ugyanis a szomszédságpolitika.

Vérbeli diplomatára van szükség

Az előző öt évben ezért a területért az osztrák biztos, Johannes Hahn felelt.

Ő profi politikus, vérbeli diplomata, nagyon jó tárgyaló, magasra tette a lécet

– foglalta össze véleményét az egyik brüsszeli forrásunk, akinek közvetlen rálátása van a területre. Mindez azonban kevés volt az üdvösséghez, sem a bővítés, sem a keleti szomszédságpolitika terén nem sikerült előre lépnie a leköszönő bizottságnak.

Ennek az az oka, hogy ezekben a kérdésekben nemcsak az EU-n belüli megosztottság jelentős és ez akadályozza a közös döntéseket, hanem ezeket a különböző álláspontokat a harmadik felekkel is összhangba kell hozni. És akkor még nem beszéltünk arról, ha mindez mondjuk nagyhatalmi érdekeket sért, figyelemmel kell lenni arra is, hogy egy apró sikernek milyen nagyobb következményei lehetnek. Vagyis egyszerre szinte kezelhetetlenül sok érdeket kell figyelembe venni és becsatornázni.

Az Európai Unió is támogatja a Miskolctól a szlovák határon fekvő Tornyosnémetiig vezető M30-as autópálya építését, jelentette be az Európai Bizottság szerdán. A Kohéziós Alapból 552,6 millió eurót, azaz több mint 182 milliárd forintot szánnak a fejlesztésre. A tervek szerint 2022 februárjáig kell elkészülnie a 60 km-es autópályaszakasznak, amihez 48 hidat is építeni kell.

A szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős bizottsági portfóliót kaphatja meg Trócsányi László, Magyarország biztosjelöltje – azt a tárcát, amelyet eredetileg is szeretetet volna.

Az elmúlt hetekben rengeteg forrásból lehetett hallani, hogy a Magyarország ellen indított jogállamiság-eljárás és a magyar kormánypárt migrációval kapcsolatos álláspontja miatt nem a volt igazságügyi minisztert fogják ezzel a feladattal megbízni. Helyette a jóval súlytalanabb nemzetközi segélyezést vagy a katasztrófavédelmet kaphatta volna. A végeredmény – a szomszédságpolitika és bővítés tárca – azonban azt mutatja, hogy a magyar kormány hatékonyan tudta az érdekeit érvényesíteni a portfóliók elosztásáról szóló háttértárgyalásokon.

Az új Európai Bizottságot bemutató sajtótájékoztatón a testület leendő elnöke, Ursula von der Leyen kitért azon újságírói kérdések elől, amelyek azt firtatták, hogyan kérheti majd számon a nyugat-balkáni tagjelöltektől Trócsányi a jogállamiságot. Von der Leyen azt hangsúlyozta, hogy a szomszédság és bővítéspolitika portfóliója pontosan azokat a feladatokat öleli fel, mint a korábbiakban.

Trócsányi László, a Fidesz-KDNP képviselője az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Nem okozott nagy meglepetéseket az Európai Bizottság leendő tagjainak listája, amelyet hétfőn hozott nyilvánosságra a testület leendő elnöke, Ursula von der Leyen. Magyarország biztosjelöltje Trócsányi László annak ellenére, hogy a román és a francia kormányok emberi mellett ő volt az egyik legtöbbet kritizált politikus. Az aggályok dacára Von der Leyen elfogadta a nemzeti kormányok javaslatait, kedden pedig az is kiderül, kinek melyik tárcát szánja. Trócsányi a legtöbb forrás szerint a nemzetközi segélyezésért vagy a katasztrófavédelemért felelős biztos lehet.

Jelen állás szerint nem kapnának halasztást a brexitre a britek, üzente a francia külügyminiszter vasárnap. „A briteknek meg kell mondaniuk, mit akarnak” – jelentette ki Jean-Yves Le Drian.

Természetesen akár olcsó blöffként is lehet tekinteni a francia álláspontra, de már a legutóbbi hosszabbítást is folyamatos francia puffogás kísérte. Egy rendezetlen brexit alaposan megtépázhatja a brit pénzügyi szolgáltatókat, akik onnantól sokkal rosszabb körülményekkel férnének hozzá az uniós piachoz. Kivéve, ha valamelyik nagy uniós pénzügyi központba, például Párizsba költöznek. (Csak az HSBC ezer munkahelyet készül átvinni a francia fővárosba.)

„Politikai öngyilkosság lenne Trócsányi László biztosjelölttel nekifutni az európai parlamenti szavazásnak, a Fidesz és Ursula von der Leyen bizottsági elnökjelölt számára is” – mondta az EUrologusnak egy, a szociáldemokrata frakcióhoz közel álló európai parlamenti forrás. Von der Leyen kedden jelenti be, hogy melyik tárcákat szánja a tagállami biztosjelölteknek. Ám hogy utána az Európai Parlament is áldását adja-e a csapatra, az kérdéses.

Júliusban az uniós állam- és kormányfőknek már az sem volt egyszerű feladat, hogy megegyezzenek a bizottsági elnökjelölt személyéről. A Von der Leyen jelöléséről kötött alku pedig csak az első volt a végtelen tárgyalások és kényes kompromisszumok sorozatában, amely novemberre remélhetőleg elvezet majd az Európai Bizottság új vezetéséhez.

Bár a jogkörökben és feladatokban jelentősek az eltérések, a Bizottság felépítését egy nemzeti kormányhoz lehet hasonlítani: ha a választások után megvan a „miniszterelnök”, el kell gondolkozni azon, kire bízzák az egyes „minisztériumokat”. Minden tagállami kormány eldöntheti, kit jelöl biztosnak, majd a színfalak mögött elkezdenek egyezkedni arról, hogy ki melyik tárcát kaphatja. Az osztozkodásból pedig a nemzeti politikához hasonlóan presztízskérdést csinálnak: az országuk EU-n belüli érdekérvényesítő képességét és befolyását mutatja, melyik feladatkört kapja meg a biztosjelöltjük.

Emellett rengeteg más tényezőre is ügyelnek, például a Von der Leyen által kiemelten kezelt nemek közti egyensúlyra, a politikai üzenetekre, vagy hogy

A lengyelek remekül megoldották a feladatot. A kormány eredetileg Krzysztof Szczerskit, az elnök kabinetfőnökét és külpolitikai államtitkárát szánta biztosnak. De a tárgyalások során már sejteni lehetett, hogy a Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárás miatt a kormány belső köreibe tartozó Szczerski ellentmondásos jelölt lesz. Közben a hatalmas mezőgazdasági szektorral rendelkező országnak felajánlották az agrárportfóliót, így arra való hivatkozással, hogy ehhez nem ért, Szczerski elegánsan lemondhatott. A helyette javasolt Janusz Wojciechowski is a kormánypárt, a Jog- és Igazságosság (PiS) tagja, de 2004 és 2016 között EP-képviselőként dolgozott, és kifejezetten ért a mezőgazdasághoz. Azt pedig, hogy egy 64 éves politikust küldenek, a bírák korai nyugdíjazását számon kérő jogállamisági eljárás felé tett gesztusként is lehet értelmezni.

Az Európai Bizottság júliusban mutatta be a jogállamiság megerősítésére vonatkozó elképzeléseit, amelyről most a kezdeményezés előterjesztőjét, a testület jogállamisági kérdésekért felelős első alelnökét, Frans Timmermanst hallgatta meg az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE).

Timmermans elmondta, hogy a tájékoztatás, a megelőzés és a nyomonkövetés szerepel a javaslat céljai között. Úgy fogalmazott, hogy erősíteni kell a jogállamiság kultúráját az európai közvéleményben, az erre vonatkozó standardokat meg kell ismertetni az emberekkel. Ebben nagy szerepet szán a civileknek és a nemzeti parlamenteknek is. Ennek érdekében

Ennek része lesz egy eredménytábla, amely összefoglalja, hogy milyen területeken fenyegeti veszély a jogállamiságot, ennek ismeretében az európai intézmények is hatékonyabb megelőző lépéseket tudnak tenni. Timmermans felhívta a figyelmet, hogy ennek össze kell kapcsolódnia a korrupcióellenes küzdelemmel, a médiahelyzet elemzésével és a választások tisztaságával.

Ami a konkrét eseteket illeti, az első alelnök kitért Magyarországra is, és hangsúlyozta, hogy a civil szervezetek, az oktatás és a tudományos élet szabadsága, valamint a menedékkérők jogainak korlátozása miatt indított kötelezettségszegési eljárások már az Európai Bíróság előtt vannak, ez a testület fog dönteni arról, hogy a magyar szabályozások összeférnek-e az európai joggal – az Európai Bizottság szerint nem.

Négy európai uniós biztossal és magyar európai parlamenti képviselőkkel is találkoztak ellenzéki polgármesterjelöltek szerdán Brüsszelben, hogy az önkormányzatok számára közvetlenül elérhető pályázati lehetőségekről tárgyaljanak. Céljuk az, hogy csökkentsék a magyar kormánytól való kiszolgáltatottságot, és „arra költhessék az uniós forrásokat, amire valóban szükség van."

A közös ellenzéki polgármesterjelöltekből álló csapat az energiaügyekért, környezetvédelemért és egészségügyért felelős uniós biztosok mellett Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság minőségi jogalkotásért és jogállamiságért felelős alelnökével is tárgyalt. Timmermans, aki a következő ciklusban várhatóan egy zöldebb és energiahatékony Európáért fog dolgozni, azt mondta: 

A holland politikus arról biztosította a magyar politikusokat, hogy egészségügyi és lakhatási programokban is számíthatnak rá.

Hivatalosan is megerősítette az Európai Parlament sajtószolgálata, hogy Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő bizottsági alelnökségének ügyében az eredetileg tervezett időpontban, vagyis szerdán délután nem fog döntés születni. Hidvéghit a Fidesz még júliusban jelölte az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság egyik alelnökének, azonban már akkor a parlamenten belül és azon kívül is élénk tiltakozást váltott ki az ügy, ezért a szavazást szeptember 4-re halasztották – most azonban ismét lekerült az ügy a napirendről.

Magyarországon végezte el a legtöbb vizsgálatot az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2018-ban – derült ki a szervezet kedden nyilvánosságra hozott jelentéséből. Az uniós költségvetési csalások felderítésével foglalkozó testület tavaly

• 9 nyomozást zárt le Magyarországon,
• míg Görögországban és Lengyelországban 8-8-at,
• Romániában, Bulgáriában, Csehországban és Olaszországban pedig országonként 4-et.

Az unió pénzügyi érdekeit védő szervezet a magyarországi vizsgálatok négyötödében állapított meg szabálytalanságot, és tett ajánlást a nemzeti hatóságok felé. Ehhez képest Görögországban a nyomozások háromnegyede, Lengyelországban kicsivel több, mint egyharmada, a többi említett országban pedig a fele tárt fel visszaélést az EU-s forrásokkal.

A jelentésről tartott sajtótájékoztató 2019. szeptember 3-án

Fotó: OLAF Press Office

Az uniós államokban, tagjelölt országokban és egyéb partnerországokban tavaly összesen 86 vizsgálatot fejeztek be az OLAF emberei, és 414 egyéb ügyben még mindig folyik a nyomozás. Érthető okokból nem árulták el, hol dolgoznak, de azt például tudni lehet, hogy a legtöbb munkát az európai strukturális és beruházási alapok körüli visszaélések adják az ügynökségnek – vagyis éppen azok az uniós fejlesztési támogatások, amelyekből Magyarországon is finanszírozzák a nagy projekteket.

Hétfőn délelőtt még arról tájékoztatta az Európai Parlament sajtószolgálata az újságírókat, hogy az EP Alkotmányügyi Bizottságának napirendje szerint kedden délelőtt választják meg a bizottság második alelnökét, erre a posztra az Európai Néppárt Trócsányi Lászlót jelölte. Délután azonban már a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja közleményben jelezte, hogy

Miközben Európa nagy részén a politikai életet a szokásos nyári szünet uralta, Brüsszelben lázasan készülődnek az őrségváltásra az uniós kvázikormány élén. Az Európai Bizottság leendő elnöke, Ursula von der Leyen sorban találkozott leendő kollégáival, vagy legalábbis azokkal, akiket a nemzeti kormányok erre a feladatra neveztek meg, köztük Trócsányi Lászlóval. A testületet a jelöltek meghallgatása után az Európai Parlamentnek (EP) is jóvá kell hagynia. Ezért is fontos, hogy mielőbb előálljanak egy-egy névvel a nemzeti kormányok, hogy október 31-re, az előző bizottság megbízatásának végére már az EP is áldását adhassa az új testületre. Ursula von der Leyen augusztus 26-ig, hétfőig szabott határidőt a jelöltállításra.

Nagy-Britannia nem nevez ki brit biztost az ősszel hivatalba lépő új Európai Bizottságba. Tim Barrow, az Egyesült Királyság EU melletti állandó képviselője pénteken értesítette hivatalos levélben az uniós intézményeket a döntésről. A diplomata megerősítette Boris Johnson brit miniszterelnök július 25-i bejelentését, amelyben a kormányfő egyértelművé tette, hogy senkit sem fognak jelölni a pozícióra, de nem áll szándékukban akadályozni a biztosok kollégiumának megalakulását, ez a brit döntéstől függetlenül mehet a maga útján.

A szabályok szerint augusztus 26-ig kell megneveznie mindegyik uniós tagállamnak a jelöltjét a biztosi pozícióra. Ők alkotják majd az Európai Bizottságot vezető politikai testületet, a biztosok kollégiumát. A jelöltek között az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen osztja szét a feladatokat, aztán az Európai Parlament szakbizottságai is meghallgatják őket, mielőtt hivatalosan is megkezdhetik a munkájukat november elsején. Addig azonban nem alakulhat meg az új testület, amíg nincsen mindegyik tagállamnak uniós biztosa.

A tervek szerint az Egyesült Királyság október 31-én kilép az Európai Unióból, ezért a gyakorlatban nincs szükség rá, hogy kinevezzenek valakit. A britek nélkül zajló válogatási, meghallgatási és kinevezési folyamatot azonban elvileg meg lehetne támadni az unió bíróságán. Ezt a helyzetet tisztázza a pénteken elküldött hivatalos levél, amelyben a brit kormány zöld utat ad a Bizottságnak, hogy folytassa a munkát brit részvétel nélkül.

Távozó országként nem fogunk részt venni az új Európai Bizottság munkájában, ezért csak zavaró tényező lenne, ha megneveznénk egy új biztost

– nyilatkozta Steve Barclay brexit-ügyi miniszter. – Ez a döntés az Egyesült Királyság kilépésre való előkészületeinek a része, és azt célozza, hogy az EU-val kialakítandó jövőbeli kapcsolatokra koncentrálhassunk, miközben új, kedvező együttműködések kialakításán dolgozunk a világ többi részével is.”

Kedden Brüsszelben találkozott Ursula von der Leyen és Trócsányi László – adta hírül a Politico. Az Európai Bizottság új elnöke nemcsak a magyar politikussal, hanem a többi visegrádi ország jelöltjével is találkozott, sőt, rajtuk kívül fogadta a szlovén és a két portugál jelöltet is. Utóbbira az a magyarázat, hogy Von der Leyen azt kérte a tagállamoktól, delegáljanak egy férfi és egy női politikust, eddig azonban ennek a kérésnek csak a portugálok tettek eleget.

Ursula von der Leyen

Fotó: Vincenzo Pinto / AFP

Eddig egyébként tíz női jelölt van, bár néhány ország még nem nevezte meg hivatalosan, hogy kit szán a következő biztosi kollégiumba. Bizottsági forrásokból úgy értesültünk, hogy a magyar biztosjelölt és Ursula von der Leyen informális, bemutatkozó beszélgetést folytatott.