A NATO tagjai öt évvel ezelőtt határozták el, hogy a tagállamok különböző csoportokat szervezhetnek. Egyelőre három ilyen alakult, ezek közül most a német vezetésű csoport tart ülést. Magyarország is tagja ennek az együttműködésnek, amely elsősorban a képességfejlesztésre összpontosít. Magyarországon – a horvátokkal együttműködésben – Székesfehérváron terveznek kialakítani egy olyan parancsnokságot, amely a gyorsreagálású erőknek lenne egyfajta központja – a magyar hadügy ezt a parancsnokságot bevonná a németek által irányított csoport munkájába. Mindez illeszkedik a NATO-nak abba a koncepciójába, amelynek lényege, hogy rövid időn belül jelentősebb létszámú szárazföldi, tengeri és légi hadosztályokat tudjanak mozgósítani.

2017 februárjában a szlovák agrárminisztérium megállapította, hogy a multik Szlovákiában forgalmazott termékeinek jelentős része rosszabb minőségű, mint az, amit ezek a cégek ugyanolyan márkanév alatt az osztrák piacon értékesítenek. Vonatkozott ez üdítőkre, fűszerekre, teákra, húsokra, sajtokra egyaránt, a vizsgálat eredménye egyértelműen arra mutatott rá, hogy a szlovák fogyasztókat hátrányosan különböztetik meg.

Nem sokkal később a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ráerősített, mondván, a Magyarországon forgalmazott termékek esetén is kettős mércét állapítottak meg, bár elmondásuk szerint a helyzet nem volt annyira rossz, mint amiről a szlovákok beszámoltak. Innentől kezdve azonban szintet lépett az ügy, és beszállt a politika is. Lázár János kancelláriaminiszter egy kormányinfón arról számolt be, hogy a V4-ek egységesen lépnek fel és uniós szintű szabályozást követelnek. Lázár ennek kapcsán kiosztott egy sallert a multiknak („a nagy cégek jelenleg élelmiszeripari szeméttel árasztják el Közép-Európát”) és Brüsszelnek is ( „ez a téma fontos lesz az EU-val folytatott csatákban”).

Fotó: Oleg Nikishin / Getty Images Hungary

Ezután elrendeltek egy alapos Nébih-vizsgálatot, amelynek eredményeként Lázár János közölte, hogy a vizsgált 96 termék közül 70 esetében a multik silányabb árut sóznak ránk, mint a nyugat-európaiakra. Ezt egyébként nem támasztotta alá a hivatkozott vizsgálat, mert különbségek voltak ugyan, de sokszor a magyarországi termék volt a jobb.

Hiába nyúlt éjszakába az uniós állam- és kormányfők csütörtöki csúcstalálkozója, nem tudták eldönteni, kik vegyék át a következő hónapokban megüresedett vezetői posztokat.

Teljes körűen konzultáltak, de nem volt egyetlen jelölt mögött sem többség, ezért több időre van szükség, mondta a találkozót levezető Donald Tusk. Hangsúlyozta: csomagban kezelik a tisztségeket, azaz együtt döntenek majd mind az öt kérdéses pozícióról, és kitérő választ adott, amikor arról kérdezték, sikerült-e szűkíteni a neveket.

Jean-Claude Juncker az Európai Tanács ülése utáni sajtótájékoztatón 2019. június 21-én hajnalban.

Fotó: © Európai Unió

Jean-Claude Juncker bizottsági elnök szerint a június 28-29-i G20 találkozót is felhasználhatják az egyeztetésekre. „Örömmel, élvezettel, elégedettséggel, és igen, egy kicsi boldogsággal vettem tudomásul, hogy nem könnyű lecserélni engem” – viccelt az éjjel 2-kor tartott sajtótájékoztatóra láthatóan elfáradt politikus. 

A csúcstalálkozó közben gyorsan elterjedt az interneten egy fénykép arról, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel és Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökkel nyolcszemközt tárgyal. A brüsszeli tudósítók nagy jelentőséget tulajdonítottak ennek a lencsevégre kapott privát összejövetelnek, ugyanis már előtte is az a hír járta, hogy pontosan a francia, a német és a spanyol vezetőkön múlik elsősorban, hogy sikerül-e megegyezni az új bizottsági elnök személyéről. Ugyanis: azon túl, hogy mind a hárman népes és erős uniós országokat irányítanak, Angela Merkel egyúttal az Európai Néppárt legmeghatározóbb politikusa, Macron a liberális pártcsalád vezető alakja, Sanchez pedig az európai szocialista párt erős embere. Ez az a három pártszövetség, amelynek az európai parlamenti frakciói meg kell, hogy egyezzenek egymással ahhoz, hogy sikerüljön stabil többséget létrehozni az EU jogalkotásában.

Emmanuel Macron francia államfő, Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök, Donald Tusk, az Európai Tanács vezetője, és Angela Merkel német kancellár tárgyal az Európai Tanács ülésén, 2019. június 20-án.

Fotó: Dario Pignatelli / © Európai Unió

A huszonnégy európai kormányfő és négy államfő megállapodott, hogy jövő vasárnap, június 30-án újból összeülnek. Addig Donald Tusk folytatja a tárgyalásokat a parlamenti frakciókkal és az uniós országok vezetőivel. Ezeknek az egyeztetéseknek a fényében a hónap végén már szavazhatnak konkrét jelöltekről. Az Európai Parlament a július 2-4-i ülésén már szeretné megválasztani az EP elnökét, erre azonban ideális esetben csak akkor kerülhet sor, ha már tudják, hogy a másik négy intézmény: az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az Európai Központi Bank és az Európai Külügyi Szolgálat élére milyen nemzetiségű, milyen nemű és milyen pártállású jelölteket, és elsősorban: kiket szánnak az állami vezetők. Ezekre a döntésekre kerül majd sor várhatóan június 30-án.

Belgiumban hivatalosan is gyanúsított lett Dries van Langenhove - írja a VRT Nieuws. A 26 éves fiatalembert onnan ismerhetjük, hogy tavaly a tusványosi szabadegyetemen az egyik kerekasztal-beszélgetés meghívott résztvevője volt, és kiválóan elbeszélgetett Orbán Viktorral. Rajta keresztül üzente a magyar miniszterelnök a belgáknak, hogy „ha Belgium változást akar, álljon fel, és harcoljon”, ellenkező esetben nagy gondok lesznek, öt-tíz éven belül nagyon más országgá válhat. Van Langenhove pedig szinte szó szerint visszamondta a Fidesz migránsellenes téziseit. A fiatal politikus a flamand fiatalokból álló Schild & Vrienden (Pajzs és Barátok) szervezet vezetője, a májusi belga választásokon a jelentősen megerősödött Vlaams Belang (Flamand Érdek) nevű szélsőjobboldali párt színeiben a belga képviselőházba jutott.

Dries van Langenhove

Fotó: Francois Lenoir / Reuters

Órákkal az EU jövőbeli vezetőiről döntő következő csúcstalálkozó előtt még mindig az összes eddigi név szóba jöhet az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az Európai Parlament, az Európai Központi Bank és az Európai Külügyi Szolgálat élére.

Mind az öt uniós intézmény elnökének lejár a mandátuma pár hónapon belül, és a tagországok államfőinek, kormányfőinek és az európai parlamenti frakcióknak el kell dönteniük, hogy kiket látnának szívesen ezekben a pozíciókban.

– Hajnali négykor kiengedtek, mire reggel nyolcra felértem Pestre, már volt három leütéses rablásom, mert kellett a pénz. 520 forinttal szabadultam, abból mit vesz az ember? Semmit.

– Nem merült fel soha magában az, hogy ezt nem lehetne csinálni?

– Mit?

– Leütni embereket.

– Nem. Eszembe se jutott.

A fenti párbeszéd e sorok írója és egy élete nagy részét börtönben töltő férfi között zajlott le, a teljes beszélgetés (és sok egyéb a börtönökről) ebben a könyvben található meg. Mindezzel csak azt szeretnénk nyomatékosítani, hogy börtönökre mindig szükség volt és szükség lesz, a társadalom egy része – számtalan okból kifolyólag – nem tekinti magára nézve kötelezőnek a törvényeket. De vajon mekkora része ez? És hogy van erre felkészülve a társadalom, milyen körülmények között tartja bezárva azokat az embereket, akiket megfoszt a szabadságától? Uniós kitekintést adunk a témában.

Szijjártó Péter a tanácskozás szünetében magyar újságíróknak beszélt arról, hogy a világban zajló változások átrendezték az erőviszonyokat is, és az Európai Unió “sem gazdasági, sem biztonsági szempontból” nem tartozik eddig a változások győztesei közé. Szijjártó szerint az EU migrációs politikájában egy hajtűkanyarra van szükség, mert addig, amíg az unió menedzselni és nem megállítani akarja a migrációt, sem biztonságos, sem versenyképes nem lesz. A magyar tárcavezető amiatt is aggódik, hogy a tagállamokat szocialista típusú gazdasági javaslatokkal (például adóharmonizáció, adósság-közösségiesítés) ”szórakoztatják”, ahelyett, hogy felgyorsítanák a szabadkereskedelmi megállapodások megkötését. Szijjártó Péter óvta a többi miniszter attól, hogy az EU-ban szocializmust vezessenek be. Amiatt is kifejezte nemtetszését, hogy az unió egységét rombolják a külső és belső kioktatások, mint mondta, ez nem vezet sem partnerséghez, sem együttműködéshez, előbb-utóbb mindenkinek elege lesz abból, hogy Brüsszelből akarják megmondani, ki hogyan éljen.

Szijjártó Péter

Fotó: Dano Veselský / MTI

Az uniós tagállamok úgy döntöttek, hogy javítják az úgynevezett bevándorlási összekötő tisztviselők szabályozását. Ma a tagállamoknak világszerte mintegy 500 bevándorlási összekötő tisztviselője tartózkodik több mint 100 országban, köszönhetően annak, hogy az Unió 2004-ben rendeletet fogadott el, amely létrehozta ezt a hálózatot. Ezeket a tisztviselőket a tagállamok és az EU küldik ki harmadik országokba, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki és tartsanak fenn a fogadó ország hatóságaival olyan kérdésekben, mint az illegális migráció megelőzése és az ellene való küzdelem, a visszatérés elősegítése, valamint a jogszerű migráció kezelése.

Érdekes elemzést tett közzé a Europe Elects nevű oldal, amely az európai választási eredmények monitorozásával, illetve közvélemény-kutatások összesítésével foglalkozik. Az EP-választások után azt vetették össze, hogy az Európai Parlamentben képviselettel rendelkező pártcsaládok szavazói az egyes korosztályokban milyen mértékben képviseltetik magukat. Nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy az idősebbek a konzervatív, a fiatalok pedig a baloldali pártokra szavaznak szívesebben, csak a liberálisok és a szocdemek szavazóbázisa nem mutat korosztályok szerinti eltérést.

Az Európai Parlamentben a következő frakciók megalakulása várható: Európai Néppárt, Szociáldemokraták, Liberálisok, Zöldek, Konzervatívok, GUE-NGL (szélsőbal) és ENF/EAPN (a Marine Le Pen- és Salvini-féle szélsőjobb).

Ujhelyi István elmondta, bízik benne, hogy a Demokratikus Koalíció és a Jobbik képviselői nyitottak lesznek az együttműködésre, mert így hatékonyabban tudják megjeleníteni a magyar érdekeket az EP különböző testületeiben. Cseh Katalin hozzátette, hogy az ellenzéki képviselőknek is magasabb fokozatba kell kapcsolniuk. “Alig másfél hete vagyunk képviselők és ebben a másfél hétben kiderült, hogy az éj leple alatt darálják be az MTA-t, kiderült, hogy az elmúlt évben 100 milliárd forinttal gazdagodtak az Orbán-családhoz közel álló cégek, és bejelentette Szijjártó Péter, hogy az autógyártás fontosabb számára, mint a klímaváltozás” - mondta Cseh Katalin. A momentumos képviselő azt tekinti feladatának, hogy megmutassa az Európai Parlamentben: van másik Magyarország, amely európai, tisztességes, demokratikus és innovatív. Cseh Katalin ezzel a kezdeményezéssel azt is be szeretnék bizonyítani, hogy Magyarországon is van esélye a változásnak, ha az ellenzéki politikusok egyeztetnek és együttműködnek.

Járóka Lívia, a leköszönő Európai Parlament alelnöke, de már újraválasztott fideszes EP-képviselő levélben köszönte meg Ferenc pápának a romákkal kapcsolatos hétvégi nyilatkozatait. A katolikus egyházfő három napos romániai körútjának utolsó napján ellátogatott Balázsfalvára, a görögkatolikus románság fontos városába, ahol felkeresett egy roma közösséget is (videóriportunkat itt láthatja). Ferenc pápa bocsánatot kért a romáktól azért, hogy a történelem során az egyház diszkriminálta a cigányokat. Ezzel kapcsolatban Járóka Lívia – úgy is, mint az első roma származású EP-alelnök – azt írta, hogy

a Szentatya szavai jelentősen hozzájárultak a tudatosság növeléséhez a romák megkülönböztetésének kérdésében.

„Nem volt szó nevekről, kérem, ne is kérdezzenek erről” – kötötte ki a kedd esti sajtótájékoztatóján Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, miután arról tárgyalt az uniós országok vezetőivel, hogy hogyan válasszák ki a megfelelő jelöltet az Európai Bizottság élére.

A Bizottság elnöki posztja ősszel üresedik meg. A 28 kormányfőnek és államfőnek a következő hónapokban kell eldöntenie, kit jelöl a pozícióra. Ezt a jelöltet az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az Európai Bizottság készíti el az EU ötéves jogalkotási programját, ezért a bizottság elnöksége tulajdonképpen a legfontosabb pozíció az Európai Unió intézményrendszerében.

Donald Tusk

Fotó: Emmanuel Dunand / AFP

Minden korábbinál nehezebb lesz kiválasztani a bizottság elnökét, ugyanis a 28 államfőnek és kormányfőnek egészen más elképzelései vannak az odáig vezető folyamatról, mint az Európai Parlamentnek, de a végén mégis valahogyan meg kell egyezniük.

Az államfők és kormányfők ragaszkodnak ahhoz a szerződésben lefektetett jogukhoz, hogy ők jelölik ki az általuk kiválasztott embert, és bárkit választhatnak. Az Európai Parlament viszont ahhoz ragaszkodik, hogy csak azok a jelöltek kerüljenek egyáltalán szóba, akik az európai pártcsaládok kampányarcai, úgynevezett csúcsjelöltjei voltak az EP-választás előtt. A parlament által favorizált rendszernek nincsen jogi alapja, de a parlament ettől függetlenül megteheti, hogy visszautasítja az államfők és kormányfők jelöltjét.

A visszautasításra azért van nagy esély, mert az Európai Parlamentben nem alakult ki egyértelmű többség az EP-választás után. Legalább három frakciónak kell összeállnia egy többséghez, ami azt jelenti, hogy olyan embert kell találni a bizottság vezetésére, akit legalább három pártcsalád elfogad.

Nagyon nehéz tárgyalások következnek ezért, Donald Tusk ennek ellenére üdvözölte az EP-választás eredményét. Azt mondta: valódi, demokratikus eredmény született, amely jobban tükrözi Európa sokszínűségét.

Az európai állam- és kormányfők rendkívüli munkavacsorán találkoznak kedden Brüsszelben, hogy az EP-választásokat értékeljék. Ennek keretében elkezdődik az egyeztetés arról is, hogy kik töltsék be a legfontosabb EU-s posztokat. Négy tisztségről kell dönteni: az Európai Tanács (jelenleg Donald Tusk), az Európai Bizottság (jelenleg Jean-Claude Juncker), az Európai Központi Bank (jelenleg Mario Draghi) elnökének és az unió külügyi főképviselőjének (jelenleg Federica Mogherini) személyéről.

Ezek közül a legnagyobb vita jelenleg az Európai Bizottság elnökének személyéről van szó, az Európai Parlament három pártja (Európai Néppárt, Szociáldemokraták, Zöldek) ragaszkodnak a csúcsjelölti rendszerhez, a Liberálisok azonban ezt jelenleg nem tartják fontosnak.

Magyarországon, Lengyelországban, Ausztriában és Olaszországban a bevándorlásellenes pártok győztek – válaszolta Szijjártó Péter Brüsszelben arra a kérdésünkre, hogy a számok ismeretében történt-e bevándorlásellenes fordulat Európában. A külügyminiszter hozzátette, hogy megbomlott az európai status quo, vagyis elmúlt az az idő, amikor a néppárt és a szociáldemokraták zárt ajtók mögött meg tudnak egyezni minden kérdésben.

A fő választóvonalak pedig nem a pártcsaládok között, hanem ügyek mentén fognak húzódni, leglátványosabban a migráció területén. Mától hatalmas viták kezdődnek az Európai Unióban a jövőt illetően, először személyi, majd tartalmi kérdésekben.

Az Európai Parlament egyik üléstermében rendezték be a Zöldek eredményváróját, ahonnan rendszeresen, akár egy focimeccsen a gólok után, hangos éljenzés hallatszott. A Zöldek két vezetője, a holland Bas Eickhout és a német Ska Keller már este nyolc óra körül széles mosollyal az arcukon sétálgattak a folyosón és boldogan nyilatkoztak bárkinek.

Az elmúlt húsz év legmagasabb részvételi aránya várható az előzetes adatok alapján az EP-választáson – jelentette be nem sokkal nyolc óra előtt Jaume Duch, az Európai Parlament szóvivője. Nagy-Britannia adatai nélkül a részvételi aránya 51 százalékra várható, amennyiben a brit számokat is hozzáveszik, akkor 49 és 52 százalék között lesz ez az érték. 1979, vagyis az első EP-választások óta a részvételi arány folyamatosan csökkent, utoljára 1994-ben volt 50 százalék feletti. Öt évvel ezelőtt a választásra jogosultak 42,61 százaléka ment el szavazni.

Műsorunk címe: Dezinformátor

5455. Május közepéig összesen ennyi orosz eredetű álhírt azonosított be az elmúlt közel négy és fél évben az Európai Unió külügyi szolgálatán belül kifejezetten erre a célra létrehozott munkacsoport, a Stratcom. Munkájuk eredményét – a konkrét eseteket, valamint elemzéseket – folyamatosan frissített „EU vs Disinfo” nevű oldalukon publikálják.

Az első álhírt, amelyet bizonyíthatóan valamelyik Kreml-barát médium kezdett el terjeszteni, 2015. január 6-án publikálták. A Sputnik nevű orosz hírportál arról írt, hogy a lvovi (Ukrajna) egyetemen az egyik tanár nem engedte vizsgázni azokat az orosz hallgatókat, akik orosz közösségi médiát használtak. Az eredeti cikk már nem érhető el a neten, mindenesetre a hír ellenőrzése során kiderült, hogy az érintett oktató is cáfolta ezt a híresztelést. Ugyanakkor már ez az első példa is jól szemlélteti az orosz törekvést: erős ukránellenesség, akik a hírben ráadásul az oroszokat támadják.

A cikk elején említett szám folyamatosan nő, hiszen hetente több tucat dezinformációról is beszámol az uniós szolgálat. Ez a szám az elmúlt két évben 2470, az elmúlt egy évben 1459, a megelőző hónapban pedig 180 volt.

Az Európai Unió nagyon sok pénzt költ a mezőgazdaság támogatására, ezzel igyekszik megteremteni a megélhetését az egyre fogyatkozó számú őstermelőnek. A fiatalok körében különösen népszerűtlen a gazdálkodás, ezért az EU egy külön programmal szponzorálja kifejezetten a 41 év alatti vállalkozókat, akik úgy döntenek, hogy gazdálkodni kezdenek.

A támogatások viszont hátrányokkal is járnak: a mezőgazdaságba pumpált pénz legnagyobb része a nagy cégekhez kerül, akik óriási területeken gazdálkodnak. Ez még jobban megnehezíti a kistermelők dolgát, akik egyébként is versenyhátrányban vannak a piacon.

Két gazdával beszélgettünk róla, hogy hogyan boldogulnak ebben a helyzetben: Dezsény Zoltánnak az uniós támogatás segített beindítani a vidéki életét, amikor megalakította a kevesebb, mint két hektáron működő Magosvölgy Ökológiai Gazdaságot.

Őry Barnabás, a Cserhát Biokert alapítója a másik utat választotta: nem pályázott a fiatal gazda programra, és a területalapú támogatást sem veszi föl. Inkább olyan réspiacokra állít elő prémium termékeket, amelyeket a támogatások nem befolyásolnak. Arról beszélt az EUrologusnak, hogy ideje lenne átalakítani az uniós rendszert, hogy ne a nagytermelők járjanak vele a legjobban, és ne torzítsa annyira a versenyt a piacon.

Erről is szól a választás

A vasárnapi európai parlamenti választásnak az is tétje, hogy bejut-e elég képviselő az uniós döntéshozásba, akik felvállalják, hogy megreformálják a politikai okok miatt évtizedek óta nagyjából változatlan támogatási rendszert, amelyik a mostani formájában nem ösztönzi eléggé az innovációt, és nem is biztosítja megnyugtatóan, hogy a következő évtizedekben is elegen foglalkozzanak mezőgazdasággal az Európai Unióban.

A videó a Citizens for Europe és az EUrologus együttműködésének keretében készült.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Olyan gyorsan fejlődnek mostanában a járművek, hogy jó előre kell gondolkodni rajta, milyen bonyodalmakat okozhatnak a jövőbeli fejlesztések. A közlekedés látványosan át fog alakulni a következő 5-10 évben, és az Európai Bizottság saját laboratóriumában magyar kutatók is foglalkoznak azzal, hogy erre felkészítsék az Európai Uniót.

Pekár Ferenc és Kriston Ákos megmutatták, hogyan tesztelik az elektromos autók sugárzását, hogy a kocsi ne zavarjon más eszközöket, és együtt tudjon működni az elektromos hálózattal. A hagyományos meghajtású autókon pedig azt vizsgálják, hogy hogyan lehet az egészséges határérték alatt tartani a káros kipufogógázaikat.

Ezeknek a kutatásoknak az eredményeit használja föl az Európai Bizottság, amikor javaslatot tesz rá, hogy milyen szabványok szerint kell gyártani az autókat, és mennyi környezetszennyező anyagot bocsáthatnak ki az utakon.

Ez a videó a Citizens for Europe és az EUrologus együttműködésének keretében készült.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán  !

A Politico legújabb mandátumbecslése alapján – amely már azzal kalkulál, hogy a britek is választani fognak – változatlanul az Európai Néppárt számíthat a legtöbb mandátumra, előnyük azonban csökken. Április elején még 45 mandátummal vezettek a Szociáldemokraták előtt, mostanra ez 17-re apadt, 168 képviselői szék juthat a Néppártnak és 151 baloldali riválisuknak. Ugyanakkor, ez a becslés úgy számol, hogy a Fidesz 14 képviselője a Néppárt frakciójának lesz a tagja, ha ezt mégsem így számoljuk, akkor már csak hárommal vezet a jobbközép párt.

Viszont semmiféle olyan kombináció nem létezik, amelyben a populista, euroszkeptikus pártoknak esélyük lehetne a döntések befolyásolására. Az is nagyon valószínűnek látszik, hogy a Néppártnak és a Szociáldemokratáknak szükségük van egymás támogatására. A legkényelmesebb számukra az lenne, ha a Liberálisokkal és a Zöldekkel összeállva a 751 képviselői helyből 420-at megszerezve tudnák irányítani az Európai Parlamentet a legfontosabb kérdésekben.

Közen a Liberties nevű civil szervezet aszerint készített egy magyar nyelven is elérhető kalkulációt, hogy milyen arányban lehetnek az új EP-ben olyan képviselők, akik az uniós értékekkel szembemenő politikát vallanak. Ez annyiban másabb a hagyományos felosztásnál, hogy itt az EU-ellenes pártok közé tartozik például a román, vagy a szlovák kormánypárt és mások is, akikkel szemben határozott kritikákat fogalmazott már meg az EU, a politikusaik azonban valamelyik pro-európai platformhoz tartoznak.

Ez a becslés is beleszámította azt, hogy a britek is szavazni fognak, és az eredmények azt mutatják, hogy Nagy-Britannia jelenléte az uniós értékekkel szembemenők táborát növeli. Egy ilyen számítás alapján utóbbiaknak potenciálisan 311 képviselőjük lehetne az EP-ben, ami 65-tel kevesebb, mint amennyi a többséghez kell. Ez a számítás azonban nem veszi figyelembe azt, hogy olyan politikai erőknek kellene közös nevezőre jutniuk, amelyek közül többen ezt eddig kizárták. Hiszen az EU-kritikus pártok rendkívül megosztottak, nemcsak a hagyományos irányzattal, hanem egymással is bőven van gondjuk.

Alig 28 perc alatt 29 alkalommal mondta ki Magyarország EU-ügyi államtitkára a bűvös kifejezések egyikét: bevándorlás vagy migráns. Takács Szabolcs az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsán vett részt Brüsszelben, azt követően tartott sajtótájékoztatót, ami az imént említett mérleget hozta. Különösen szép teljesítmény ez, ha tudjuk, hogy a tanácsülés napirendjén nem szerepelt a migráció, de a meghozott döntések között sem volt olyan, ami ezzel függene össze.

Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára

Fotó: Stephanie Lecocq / MTI / EPA

Takács Szabolcs a tárgyalást néhány jól ismert panellel foglalta össze: az Európai Bizottságot az a Frans Timmermans képviselte, aki a bevándorláspárti erők csúcsjelöltje, a Bizottság különben is kudarcot vallott, mert a briteket nem tudták bent, a migránsokat pedig nem akarták kint tartani.

Magyar kormányzati delegáció érkezett Brüsszelbe, hogy tárgyaljon az Európai Bizottsággal a Magyarországot érintő támogatásmegvonások mértékéről – értesült a 24.hu. A cikk szerint azért volt erre szükség, mert a magyar közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos visszatérő kifogások miatt a brüsszeli testület “halmazati büntetésként” jelentős mértékű forrásmegvonásra készül. Az Európai Bizottság régóta kifogásolja az uniós pénzek felhasználásának intézményesített kereteit, ezzel kapcsolatban folyamatos vitában (más szóval: tárgyalásban) állnak a magyar kormánnyal.

Az Európai Unió 2004-es bővítésének 15. évfordulójára az Európai Bizottság közzétette, hogy az egyes tagállamokban milyen gazdasági eredményeket hoztak az uniós források. 15 évvel ezelőtt a visegrádi és a balti országok mellett Szlovénia, Málta és Ciprus vált az EU tagjává.

A brüsszeli gyorsjelentés szerint Magyarországon az egy főre jutó GDP 2003 és 2017 között 57 százalékkal nőtt, ez 7 százalékkal van az uniós növekedés átlaga felett.

Meg kell jegyezni, hogy a balti és a visegrádi országok közül ezzel Magyarország az utolsó helyen áll, Lengyelországban például 100 százalékos, Litvániában pedig a magyar adatnál 70 százalékponttal magasabb, 127 százalékos volt a növekedés.

Az Európai Bizottság nem akarta kommentálni Kövér László a melegek egyenlőségére és az örökbefogadásra vonatkozó kijelentéseit, ugyanakkor az illetékes szóvivő figyelmünkbe ajánlotta a témával kapcsolatos hivatalos álláspontot. Eszerint az Európai Bizottság határozottan elítéli a szexuális irányultságon alapuló, mindennemű hátrányos megkülönböztetést, erőszakot, zaklatást gyűlöletbeszédet, ugyanis a társadalom minden tagja egyenlő. Vera Jourova, jogérvényesülésért felelős biztos azt mondta, hogy gyakorta érzékelhető az LMBTI-személyek diszkriminációja a munkavállalás, a szociális biztonság, az egészségügy vagy az oktatás terén. Jourova azt is elmondta, hogy a nemi identitás nyilvános kifejezése, például a kézen fogva sétálás az utcán, rendszeresen vált ki elfogult és gyűlölködő megjegyzéseket, de ezekkel a közösségi médiában is lépten-nyomon találkozhatunk. Bár az EU is hozott ezzel kapcsolatos intézkedéseket, de azt kérte a tagállamoktól, hogy valamennyien legyenek aktívak és saját kezdeményezésekkel is küzdjenek a homofóbiával szemben.

Az EU polgárainak több mint fele tartja reális lehetőségnek, hogy az Unió a következő 10-20 évben felbomlik, de 30 százalékuk azt is el tudja képzelni, hogy háború tör ki a tagállamok között – ez derült ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) felméréséből, amelyet a Guardian ismertetett.

Az adatok 14 országból származnak, Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Olaszországban, Hollandiában, Ausztriában, Szlovákiában, Romániában, Görögországban, Csehországban és Lengyelországban az emberek nagyobb része szerint fog megszűnni az EU a következő évtizedekben. Csak a svédek, a dánok és a spanyolok esetében került kisebbségbe ez a vélemény. A legtöbben, 66 százalék arányban Szlovákiában tartják nagyon, vagy meglehetősen valószínűnek az EU széthullását. Ugyancsak magas ez a szám Franciaországban, itt az emberek 58 százaléka vélekedik hasonlóan.

Megtagadhatja-e egy uniós ország menedékkérők átvételét Olaszországtól és Görögországtól a közrend és a belső biztonság fenntartására hivatkozva? Főleg ezt a kérdést járták körül a „kvótaper” tárgyalásán az Európai Unió bírái a magyar, a lengyel, a cseh kormány és az Európai Bizottság ügyvédeivel szerda délelőtt. 

Egy 2015-ös uniós határozat kötelezte Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot arra, hogy vállalják át menedékkérelmek elbírálását a két dél-európai államtól. Abban az időszakban történt ez, amikor a legnagyobb volt a Földközi-tenger felől érkező bevándorlási nyomás, és szerette volna a görögökre és olaszokra nehezedő terheket csökkenteni az Európai Unió.

Az AB InBev.-vel szemben közel három éve folytat vizsgálatot az Európai Bizottság, mégpedig azért, mert a belgák kedvenc sörét, a Jupilert különböző trükkökkel drágábban adták el a belga piacon. A Jupiler a belga sörfogyasztás 40 százalékát fedi le, a gyártó cég nemcsak Belgiumban, hanem Hollandiában és Franciaországban is értékesíti.

Azonban ez a sör kevesebb pénzbe kerül Hollandiában, amiből logikusan következne, hogy a belga kis- és nagykereskedők onnan szerették volna beszerezni a Jupilert. Az uniós testület ugyanakkor megállapította, hogy az AB InBev. különböző módszerekkel elérte, hogy ez lehetetlenné váljon.

Például megváltoztatták a sör csomagolását, lehagyták például a kötelező információk francia nyelvű változatát, így nehezebbé vált a belgiumi értékesítés. Aztán korlátozták a holland nagykereskedők által rendelhető mennyiséget, így nem maradt már értékesíthető termék a belga piacra. A kiskereskedőknek pedig azt mondták, hogy más termékeikből csak akkor vásárolhatnak, ha az olcsóbb holland Jupilerből kevesebbet szállítanak Belgiumba. Végül azt is kikötötték a hollandiai ügyfeleiknek, hogy a meghirdetett promóciókat nem ajánlhatják a belga vásárlóknak.