Szerdától érvénybe lép a megállapodás, miszerint az Európai Unió tagállamai között indított hívások percenként legfeljebb körülbelül 62 forintba, az SMS-ek pedig maximum 19 forintba kerülhetnek.

Az új Eurobarometer-felmérés szerint az elmúlt hónapban az európaiak 42 százaléka lépett kapcsolatba valakivel egy másik uniós országban. Ennek ellenére a résztvevők 26 százaléka indított csak telefonhívást vagy küldött SMS-t unión belül.

„Európánkért” díjjal tüntették ki az EUrologus újságíróit, Kugyela Tamást és Márton Balázst pénteken.

A díjat a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) hozta létre, azoknak az újságíróknak az elismerésére, akik nagyon sokat tesznek az Európai Unió, az európai eszmék, értékek, folyamatok megismertetéséért és ez által hozzájárulnak a népek közeledéséhez, együttműködéséhez.

Nem teljesen normális, hogy egy európai pártszövetségi rendszerben azt kell mérlegelni, hogy ki mivel tudja zsarolni a másikat. Márpedig a Fidesz és az Európai Néppárt “se veled, se nélküled” típusú románcában éppen ilyesmi a helyzet.

A magyar kormánypárt sosem titkolta, hogy a Néppárt többségéhez a következő Európai Parlamentben szükség lesz az általuk biztosított 13-15 mandátumra. Hosszú hónapok adok-kapokja után a Néppárt, illetve annak csúcsjelöltje, Manfred Weber mostanra jutott el odáig, hogy “bármi áron” erre nincs szükség. Ugyanakkor a Fidesznek van még egy ütőkártyája: az a 13-15 mandátum ennél lényegesen több is lehet, hiszen vannak szövetségesei, amelyek velük együtt hagyják majd ott a Néppártot.

Ezek főként a határon túli magyar pártok, illetve a Fidesz által is erősen támogatott szlovén ellenzék. Így összességében akár több mint 20 képviselő is állhat Orbán mögött - szólt a vélekedés. Megnéztük, hogy állnak most ezek pártok.

• Orbán és a Fidesz nevében 2018. október 18-án Rogán Antal közölte, hogy a Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök Manfred Weber jelölését támogatja az Európai Néppárt csúcsjelölti tisztségére.
• Orbán Viktor 2019. március elején azt mondta egy német lapnak, hogy ő világossá tette: végig támogatni fogják Manfred Webert. 
• Orbán Viktor 2019. május 6-án hétfőn kijelentette, alkalmatlannak tartja Manfred Webert, éppen ezért ő és pártja nem támogatja a Néppárt csúcsjelöltjét.

De mi történt ez alatt a fél év alatt?

A Fidesz és az Európai Néppárt távolodása egymástól többéves folyamat. 2015 decemberében az Európai Parlament elfogadott egy állásfoglalást, amelyben felszólítják az Európai Bizottságot, hogy kezdjék meg a magyarországi jogállamiság mélyreható vizsgálatát, de ekkor a parlamenti matematika alapján az Európai Néppárt többsége még kiállt a Fidesz mellett. Két év múlva azonban elkezdtek fogyatkozni a néppárti támogatók, mindez a Sargentini-jelentéssel összefüggésben követhető végig.

A Néppárt jóváhagyása nélkül maga a vizsgálat sem indult volna meg: a szükséges többség úgy jött össze, hogy a néppárti képviselők jó része tartózkodott vagy támogatta az eljárás megindítását. Ekkor fordult elő először, hogy a Néppárt többsége nem úgy szavazott, hogy az a Fidesz érdekeit szolgálja. 2018. szeptember 12-én, a Sargentini-jelentés 2/3-os megszavazásánál pedig már egyértelmű volt, hogy a Néppárt valamit másképpen akar Magyarországon, az események pedig néhány hónap alatt úgy felgyorsultak, hogy a Fidesz–Néppárt-szövetség gyakorlatilag felbomlott, jelenleg úgy beszélnek egymásról, mint ellenfélről.

Az egység és a remény üzenetét kell sugároznunk, meggyőzni az embereket, hogy a mi közös európai projektünkről szavaznak május 26-án, mondta az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker egy keddi sajtótájékoztatóján. Annak apropóján állt a kamerák elé, hogy csütörtökön az Európai Unió jövőjéről fognak tárgyalni az EU-s országok vezetői egy csúcstalálkozón a romániai Nagyszebenben.

„Mindenkinek azon kell elgondolkodnia, hogy milyen lenne az Európai Unió a választás utáni napon, hogyha például mindenki a szélsőségesekre szavazna – buzdított szavazásra az elnök. – Mindenkinek azt kell mondogatnia magának: 

Az Európai Uniót ért kritikákról megjegyezte: nem tartja fairnek, hogy teljes egészében az EU-nak róják föl, hogy sok választópolgár csalódott az európai projektben. „A nemzeti politika is kiábrándítja az embereket. Ha az EU-t tesszük meg mindenért bűnbaknak, akkor a nemzeti valóságokat vetítjük az európai valóságra.”

Az európai uniós intézmények nyílt napján a szervezők törekedtek arra, hogy tollak és matricák osztogatása mellett minél szélesebb körben megismertessék a látogatókkal, mivel foglalkoznak. Az Európai Bizottság sajtónak kialakított szárnya szombaton kifejezetten környezetvédelmi PR-termékké és gyerekprogramok helyszínévé vált, így az épületben ez a téma kapta a legnagyobb teret.

Amire senki nem számított, hogy délután körülbelül tizenöt fiatal fogja énekelni az Örömóda, az Európai Unió himnuszának radikális feldolgozását. A földre feküdve a tüntetők több programot el is zártak a látogatók elől, majd alig öt percnyi éneklés után a biztonsági őrök elbarikádozták őket a közönség elől. A belga Extinction Rebellion csoport tüntetői ezután még legalább fél óráig folytatták a demonstrációt. Álló hirdetőtáblákkal takarták el őket, ezután csak hallani lehetett kulcsmondataikat, az eseményeket Instagram-oldalunkon közvetítettük.

Múlt héten a Bruxinfónak, tegnap pedig a Politiconak is megerősítette az Európai Bizottság, hogy egy panasz alapján vizsgálódik a Magyarországon létrehozott kormányközeli médiakonglomerátum ügyében. A Bruxinfó című magyar nyelvű lapnak Margrete Vestager versenypolitikai biztos kijelentette: arra kíváncsiak, van-e állami támogatási vonzata a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványba (KESMA) tömörített több száz lap működtetésének. Ugyanakkor a biztos azt is hozzátette, hogy korai még bármilyen részletről beszámolni.

“Izrael vonatkozásában következetesen kiállunk amellett, hogy Izraellel szemben egy fair, tisztességes és kiegyensúlyozott nemzetközi álláspontra van szükség” – jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben, hozzátéve, hogy az ezzel ellentétes nyilatkozatok nem segítenek megoldani a közel-keleti válságot.

Mindezt azzal kapcsolatban mondta külgazdasági és külügyminiszter, hogy tegnap – az Euobserver nyomán mi is megírtuk – bejárta a hír a sajtót, miszerint Magyarország az utolsó pillanatban megvétózott egy olyan, Izraelt elítélő EU-s dokumentumot, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén szeretett volna az Unió közös álláspontként előadni.

Fotó: Dominique Hommel / MTI

Ehelyett a finn uniós nagykövet 27 EU-tagállam nyilatkozataként olvasta fel a dokumentumot – nem említve az aláírók között Magyarországot. Szijjártó Péter szerint

eddig sem, és ezután sem járul hozzá Magyarország olyan nyilatkozatokhoz, amelyek inkább mélyítik, semmint megoldják a problémát.

Szijjártó Péter szerint olyan nincs, hogy az EU27-eknek van egy álláspontja, mert vagy van a 28 tagállamnak egységes véleménye, vagy pedig nincs. A miniszter elmondta azt is, hogy a magyar fél kért változtatásokat a szövegben, ezek egy részének eleget is tettek a tagállamok, másoknak viszont nem ezért is vétózott a magyar kormány.

Az 1999-es Helsinki EP választás szavazatszámlálói urnát ürítenek.

Fotó: MARJA SEPPAENEN-HELIN / LEHTIKUVA / AFP

A közösségi média hatalmas előnye, hogy elősegíti és egyszerűsíti az információáramlást, és a részvételről szól, akárcsak a politika. A képviselők közvetlenül kaphatnak visszajelzést, a választók pedig közvetlenül információt. Az Európai Parlament is már minden közösségi platformon jelen van, és kampányol a májusi választásokon való részvétel fellendítéséért, például a #thistimeimvoting mozgalommal. Amire sokan nem gondolnak, hogy ha a politika és a politikai részvétel is átköltözik a digitális szférába, az növelheti a szegények és a fogyatékkal élők hátrányát az információszerzésben, megnehezítve részvételüket a választásokon.

Az Európai Bizottság kedden elfogadott egy dokumentumot, amely tulajdonképpen a Juncker-féle testület politikai hagyatékának is tekinthető. Az anyag a jövő heti nagyszebeni állam- és kormányfői találkozóra készült. Május 9-én a tagállami vezetők az Egyesült Királyság nélkül, 27-es körben találkoznak, a soros román elnökség szervezésében. Közel két évvel ezelőtt eldöntötték ennek a találkozónak az időpontját és helyét, valamint a tematikáját is: a brexit utáni Európáról szerettek volna beszélgetni – más kérdés, hogy a brexit még nem történt meg.

A miniszterelnökök elé kerülő anyag címe: “Európa 2019 májusában – Felkészülés az egyre bizonytalanabb világban működő Unió egységesebbé, erősebbé és demokratikusabbá tételére”. Sőt, olyat is írnak, hogy “Egységben az erő!”, és ennek jegyében a leköszönő Bizottság ajánlásokat fogalmaz meg a következő brüsszeli testületnek. Jean-Claude Juncker ez mondta összefoglalójukról: “Nekünk, európaiaknak napról napra egyre több kihívással kell szembenéznünk. Ahhoz, hogy Európa virágozhassék, a tagállamok együttműködésére van szükség. Szilárd meggyőződésem, hogy csakis az egységben találhatjuk meg azt az erőt, amely európai életmódunk megőrzéséhez, bolygónk megvédéséhez és globális befolyásunk megtartásához szükséges.”

A visegrádi országok egy-egy lapjának adott interjút a napokban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Magyarországról a HVG volt ott a beszélgetésen, mi most a lengyel Rzeczpospolitának adott interjúból idézzük a legérdekesebb és Magyarországgal is kapcsolatos részeket.

Két éve a rigai digitális csúcstalálkozón úgy várta Jean-Claude Juncker a magyar miniszterelnököt, hogy "A diktátor érkezik”, majd lekevert neki egy nyaklevest.

Juncker szerint szerencsétlen eset volt, hogy ez behallatszott a mikrofonokba, mert ezt követően mindenféle találgatások láttak napvilágot. Juncker elmondta, hogy csak egymás között és viccből diktátorozza Orbánt, és egyáltalán nem gondolja, hogy akár a magyar, akár bármelyik közép-európai miniszterelnök diktátor lenne. Sőt, Orbánról így beszélt Juncker: “A legnagyobb tisztelet illeti Orbán Viktort. A 90-es évek második felétől ismerem, amikor először miniszterelnök lett. Korábban is csodáltam őt a bátorságról, amit megmutatott akkor, amikor a szovjet hadsereg még mindig Magyarországon állomásozott. Számomra ő mindig is hős volt. Nekem személyesen jó a kapcsolatom vele, és biztos vagyok benne, hogy ő ugyanezt mondaná rólam.”

Az Európai Bizottság Külügyi Szolgálatán belül működik egy “Stratcom” nevű munkacsoport, amelynek tevékenysége jelentős részben arra terjed ki, hogy az orosz álhíreket beazonosítsa, értékelje azokat és megpróbálja kideríteni, milyen úton terjedtek el a sajtóban, illetve főként a közösségi médiában.

A függetlenséget természetesen nem lehet számszerűsíteni, ezért az érintettek megkérdezése alapján, közvélemény-kutatás formájában összesítették a polgárok és az üzleti szféra benyomásait az új igazságügyi eredménytáblában. Ezek alapján világosan látszik, hogy Észak- és Nyugat-Európában sokkal függetlenebbnek ítélik a bíróságokat, mint a később csatlakozott tagállamokban.

A válaszadók leginkább a politika, a gazdasági érdekcsoportok és a kormányzat nyomásgyakorlására panaszkodnak. Míg a magyar emberek 48 százaléka nevezte jónak, vagy nagyon jónak a helyzetet, addig a cégvezetőknek csak a 18 százaléka volt ezen a véleményen. A 28 tagállam közül a lakossági megítélés a 18., a vállalati szféra véleménye pedig a 27. helyre rangsorolta az országot.

Egy hónappal az EP-választások előtt az Európai Parlament bemutatta azt a kisfilmjét, amellyel választási részvételre buzdítja a polgárokat. A valamivel több mint 3 perces rövidfilm címe „Dönts a jövődről!".

Egy újszülött világra jövetelét kíséri végig a kamera, bemutatva az érzelmek széles skáláját az félelemtől a bizakodáson át a boldogságig. A kisfilm narrátora egy 11 éves dán kislány, aki többek között ezt mondja: „Mindannyian hatással vagyunk a világra, de együtt valódi változást érhetünk el. Döntsd el, milyen Európában nőjek fel!"

A jelenkor kihívásaival kapcsolatban a nézők felelősségérzetére kíván hatni a film és fel is sorolják, hogy melyek azok a területek, amelyeken együttes fellépésre van szükség:

az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a határok biztonságossá tétele, a terrorizmus elleni küzdelem, valamint a béke, az egyenlőség, a jogok és a demokrácia előmozdítása.

Két nagy pártcsalád küzd egymással a májusi választáson az európai parlamenti helyek többségéért. Amelyik több helyet szerez, jó pozícióba kerül ahhoz, hogy követelje: az ő jelöltjét válasszák meg az Európai Bizottság elnökének. Az Európai Néppárt (EPP) jelöltje a német Manfred Weber, aki a néppárt mostani frakcióvezetője. Az Európai Szocialistáké (PES) pedig Frans Timmermans, volt holland külügyminiszer és az Európai Bizottság első alelnöke. Őket hívják a két pártcsalád „csúcsjelöltjeinek”.

Frans Timmermans

Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary

A felmérések szerint az Európai Néppárt áll nyerésre: a Néppárthoz tartozó európai pártok, köztük a Fidesz az EU összes tagállamából 180 képviselői mandátumot nyerhetnek. A másik nagy pártot, az Európai Szocialistákat 135 mandátumra mérik, de ha Nagy-Britannia még sokáig EU-tag marad, és választásokat kell tartania, a brit Munkáspárt képviselőivel akár 170 helye is lehet a szociáldemokrata frakciónak az EP-ben. A szociáldemokrata frakcióba tart Magyarországról az MSZP és a DK.

Az EP-választáson nem az európai pártcsaládok csúcsjelöltjeire szavazunk, hanem a magyar pártokra. A mostani állás szerint nálunk a Fideszre leadott szavazatok fogják erősíteni az Európai Néppárt frakcióját, az MSZP–P-re és a DK-ra adott voksok pedig a szociáldemokrata frakciót, illetve a Zöldek frakcióját, ha az MSZP–P listájáról Jávor Benedek is bejut az Európai Parlamentbe. A csúcsjelöltek ennek ellenére a lehetőségeikhez mérten igyekeznek kivenni a részüket a nemzeti pártok kampányából. Járják az Európai Uniót, beszédeket mondanak, nyilatkoznak, interjúkat adnak, és a közösségi médián is posztolnak. Megnéztük, hogy a közösségi médiát Weber vagy Timmermans kezeli-e jobban, az alapján, ahogy március elejétől mostanáig hogyan jelentek meg a Facebookon, az Instagramon és a Twitteren.

Timmermans régebb óta gyűjti a követőit

Alapvető eltérés kettejük között, hogy a holland szociáldemokrata Frans Timmermans üzenetének része a zöldpolitika, a társadalmi egyenlőség, a migrációs helyzet megoldása és az emberi jogok szem előtt tartása, míg a konzervatív EPP csúcsjelöltjét jobban foglalkoztatja az európai identitás megőrzése, a fiatalok inspirálása, a biztonság megerősítése vagy a digitális innováció fellendítése.

Frans Timmermanst körülbelül háromszor annyian követik összesen a Facebookon, az Instagramon és  a Twitteren, mint Manfred Webert. A holland politikus egyedül az Instagramon teljesít gyengébben, ahol 4 ezer követővel van lemaradva Weberhez képest. Mit sem számít ez a közel 150 ezres facebookos előnyéhez mérten. Kedvelésekben is elöl jár Timmermans, de nem ilyen egetverő különbséggel: általában 100-150-nel produkálnak többet Timmermans Facebook posztjai, mint Weberéi.

Mindegyik közösségi oldalon észrevehető, hogy Weber legalább kétszer annyit posztol, mint Timmermans. Twitteren volt olyan nap, amikor tizenhét üzenetet tett ki, és jelentősen megugrott az utóbbi időben a követőtábora is. A kampányidőszak végéig biztosan nem fogja tudni beérni ellenfelét, hacsak nem vásárol magának követőket. Az adatokkal ellentétben, mégis az EPP-s Webert tartják esélyesebbnek az elnöki pozícióra, amit igazából nem a követők száma fog meghatározni.

A brüsszeli bíróság tíz év börtönre ítélte Azeddine Kbir Bounekoubot, akinek már van egy 15 éves ítélete. Bounekoub volt a hírhedt Sharia4Belgium nevű szervezet vezetője, akik az iszlám törvénykezést akarták bevezetni. A másik két férfi 5-5 év börtönt kapott. Egyikük, Hamsa Nmili 2013-ban csatlakozott az Iszlám Államhoz, két éve fogták el a kurdok, azóta egy szíriai börtönben van. Tavaly a cellájában adott interjút az egyik belga tévétársaságnak.

Május 15-én tartják a „kvótaper” tárgyalását Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal szemben az Európai Unió Bíróságán, adta hírül az Igazságügyi Minisztérium MTI-nek küldött pénteki közleményében.

A bírósági eljárást az Európai Bizottság indította, azért, mert ez a három tagállam nem vett át menedékkérőket Görögországtól és Olaszországtól 2015 és 2017 között egy rendkívüli menekült-áthelyezési művelet keretében. Magyarországnak két ilyen művelet részeként összesen legfeljebb 1294 menedékkérelem elbírálását kellett volna átvállalnia a két dél-európai országtól.

Annak ellenére, hogy 1990 és 2016 közötti csökkent a káros anyagok kibocsátása, 2017-ben a levegő minősége mégis számos zónában túllépte a levegőminőségi előírásokat a nitrogén-dioxid  és a szálló por (PM 10) koncentrációjában.

Magyarország előrelépést tett azzal, hogy gazdasági növekedését nem a környezete terhére folytatta az utóbbi időszakban. Az intenzíven megnövekedett ipari és mezőgazdasági tevékenység és a közúti forgalom új kihívásokat jelentenek, és a környezet természetes egyensúlyának megőrzését tovább nehezíti, hogy lassan hajtják végre a környezetvédelmi jogszabályokat az Európai Bizottság szerint.

Magyarországon valamivel hatékonyabban hasznosítják újra a települési hulladékot, és kevesebb hulladék kerül a lerakókba. Sajnos azonban, az Európai Bizottság 2018-as előrejelzése szerint, Magyarország ennek ellenére sem tudja elérni ezen a két területen a 2020-ra kitűzött 50 százalékos javulást. Az elvárt eredmények teljesülését hátráltatja, hogy sok uniós tagállammal ellentétben nálunk még nem működik a háztartásokból elszállított szelektív hulladékgyűjtés (például papír, műanyag, üveg tekintetében) és az újrahasznosítási célkitűzések várhatóan nem hatnak ösztönzőként a szolgáltatók számára, mivel ez a szolgáltatás drágulásával járna.

Az EU pénteken új jogszabályokat fogadott el a levegő és a víz védelme, a fenntartható fejlődés, az újrahasznosítási arányok növelése és a természet védelme érdekében, amit eddig minden tagállam teljesíteni tudott. Ha Magyarország a jövőben nem tesz előrelépéseket a gyorsabb javulásra, kötelezettségszegési eljárás indulhat ellene.

A brexit körüli hercehurca alaposan felforgatja a brit EP-képviselők életet. Legalábbis erre panaszkodott a CNN-nek Seb Dance munkáspárti politikus, aki kéthetente arra készül, hogy idő előtt megszűnik a mandátuma. Először március 29-ére számított, mint utolsó munkanapra, azonban az Európai Tanács április 12-re módosította a brexit eredeti határidejét.

Seb Dance képviselő (jobbra) beszél egy Brexit ellenes tüntetésen Londonban 2017. március 25-én

Fotó: Chris J Ratcliffe / AFP

Seb Dance ezt komolyan is vette, úgy gondolta, hogy 12-én megszűnik a munkaviszonya, emiatt már a jövő heti, utolsó plenáris ülésen sem kell jelen lennie Strasbourgban. Az állam- és kormányfők szerdai döntése nyomán azonban október 31-ig hosszabbítást kaptak a britek. Így most hirtelen el kell kezdenie csomagolnia, és az utazást megszerveznie a politikusnak. „Ez nem tesz túl jót a vérnyomásnak” – összegezte érzéseit Seb Dance. Mivel a következő megegyezés nélküli kilépés időpontja október utolsó napja, ezért a jelenlegi parlamenti ciklus brit képviselői minden bizonnyal rendben ki fogják tölteni a mandátumukat.

Évtizedes folyamat, hogy az Európai Unióban csökken a szándékos emberölések száma. Az utolsó rendelkezésünkre álló, valamennyi uniós tagállamot felölelő adatsor 2016-os, ekkor összesen 5200 gyilkosságot regisztráltak a rendőrök. Ez az előző év adataival összevetve 3,3 százalékos csökkenést jelent. Ugyanakkor a terrortámadásoknak kimutatható hatása volt 2016-ban. Franciaországban, Németországban és Nagy-Britanniában nőtt azok száma, akik erőszakos halált haltak.

Az államok különböző mérete, eltérő lakosságszáma miatt az abszolút számok nem sokat mutatnak, ezért a 100 ezer lakosra eső gyilkosságok arányát vizsgáltuk meg. Ezzel a módszerrel azt kapjuk, hogy a legtöbb emberölés  a három balti államban, Lettországban, Litvániában és Észtországban történt. Ugyanakkor 13 tagállamban 100 ezer lakosra kevesebb mint egy eset jutott.

Csak összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban 2016-ban 5,5 emberölés volt 100 000 emberre vonatkoztatva, míg Oroszországban ez az arány 10,8 volt. A rendelkezésre álló adatok azt is megmutatják, hogy a gyilkossági kísérletek száma 2008-2016 között meglehetősen stabil maradt.

Claude Moraest, az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának elnökét és a magyar különjelentést összeállító zöldpárti Judith Sargentinit az ülést megelőző informális találkozóra az utolsó pillanatban hívta meg a soros román elnökség, ezért a részvételt le kellett mondaniuk más elfoglaltságuk miatt.

Judith Sargentini

Fotó: Jan Van de Vel / MTI

Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára pedig színjátéknak nevezte, hogy „Sargentiniék nyíltan megsértődnek, és nem hajlandóak” elfogadni az elnökség meghívását egy informális egyeztetésre, hiszen a céljuk továbbra is az, hogy részt vehessenek a tanácsülésen – írja az MTI.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke korábban arra szólított fel, hogy a képviselőtestület bemutathassa álláspontját a szakminiszterek formális tanácsülésén, erre azonban máig nem érkezett válasz a tanács részéről. Illetve Sargentini is korábban számon kérte a román elnökséget, hogy miért nincs hónapok óta fejlemény az ügyben.

Öt magyarországi céghez vonult be meglepetésszerű ellenőrzést tartani az Európai Bizottság március közepén egy Elios Zrt.-hez köthető vizsgálat részeként – tudta meg az Index egymástól független forrásokból. Az információt a céghez közeli forrásaink is megerősítették, nem hivatalosan elismerve a vizsgálat tényét. A bizottság versenypolitikai főigazgatóságának az ellenőrei összehangolt akciót hajtottak végre:

Olyan nyomok után kutattak, amelyek arra utalnak, hogy ezek a társaságok összejátszottak a piac egymás közötti felosztásáról.

Az egyik vállalat piaci forrásokból is megerősített információink szerint Tiborcz István korábbi cége, az Elios Zrt. volt, amelyet uniós források szabálytalan felhasználása miatt már vizsgált az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF. A mostani nyomozásnak más a célja: az Európai Bizottság gyanítja, hogy az EU-s támogatások lehívásától függetlenül is jogot sértettek azok a cégek, amelyek az elmúlt tíz évben az Elios Zrt.-vel közösen nyertek közbeszerzéseket. Ha bebizonyosodik, hogy tiltott módon megegyeztek egymással a piac felosztásáról, vagy mesterségesen árazták a termékeiket, szolgáltatásaikat, és ezzel torzították a piaci versenyt, akkor jelentős büntetésekre számíthatnak.

Négy témája volt az uniós külügyminiszterek hétfői, luxembourgi tanácskozásának: a keleti partnerség (hat volt orosz tagköztársasággal fenntartott kapcsolatok jövője), Venezuela, Afganisztán és Líbia. Lényeges fejlemények tulajdonképpen csak az utóbbi téma kapcsán történtek. Az Index is beszámolt arról, hogy a polgárháborús anarchiában lévő ország egyik hadura, a CIA-s kiképzésben is részesült Halifa Haftar tábornok megindult a főváros, Tripoli elfoglalására. Líbiában egyénként az EU által elismert egységkormány is van, akik azonban képtelenek ellenőrzésük alatt tartani az országot, csak Tripolit három különböző katonai milícia felügyeli. Líbiában tehát a helyzet, ha lehet, még inkább válságos, ennek migrációs összefüggéseiről beszélt Szijjártó Péter.