Várhelyi Olivér, Magyarország Európai Unió melletti nagykövete csütörtökön a visegrádi négyekről szóló brüsszeli konferencián fejtette ki véleményét a regionális szövetségről. A diplomata szerint, aki jelenleg a magyar kormány uniós biztosjelöltje, a visegrádi négyek pozitív brandnek számít -  Brüsszelen kívül . „Brüsszelen kívül ismerik a mi mindennapi életünket” – tette hozzá. A közép-európai embereknek ami a szívükön az a szájukon, mondta: „Nem vagyunk diplomaták, nyersek vagyunk, de ezért a legjobb partnerek a párbeszédre.”

Várhelyi az EU ideológiai irányultságára is kitért: aggasztónak tartja, hogy Brüsszelben a marxizmusra kevésbé tekintenek negatív tapasztalatként, amikor "az Európai Bizottság elnöke Marx szobrot leplezett le" Trierben, „az ellen senki sem tiltakozott, és ezután még mi vagyunk az udvariatlanok, akik nem tisztelik mások érzékenységeit.” Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Juncker nem a szobrot leplezte le, hanem egy Marxról szóló kiállítás megnyitóján mondott beszédet, ahol elmondta, a filozófust olyan bűnökért okolják ma, amelyekről nem tehet, mert elveiből sok mindent épp ellenkezően valósítottak meg. 

A vitán elhangzott, hogy a visegrádi négyek gyakran nagyon kritikusak az unió mechanizmusaival szemben. Ez pozitív tulajdonság lenne, ha a kritika mellett megoldásokat is tudnának kínálni. A megoldások azért hiányozhatnak, mert nincs a V4-nek olyan közös intézménye, ahol a döntéseket koordinálni lehetne. Összességében, még ha a V4-ek jelentősége növekszik is, ezek az országok nem használják ki potenciáljukat. Egyre növekvő súlyukat mutatja, hogy ha a visegrádi blokk egy ország lenne, az lenne Németország legnagyobb gazdasági partnere, megelőzve az Egyesült Államokat és Kínát is.

Várhelyi szerint a visegrádiak elsősorban a problémákra hívják fel a figyelmet, például a határok védelmére és a migrációra: „A migránsok szétosztása egy fügefalevél, ami semmit sem oldana meg”. A jogállamisággal kapcsolatos vádakat Magyarországgal szemben rágalmazásnak nevezte, szerinte az Európai Parlament jelentésében sok olyan problémát is említettek, amelyeknek semmi köze a jogállamisághoz, például az, hogy túl alacsonyak a bérek Magyarországon. Erre azt üzente, hogy „mi nem költjük el azt a pénzt, amit nem keresünk meg. Az Európai Parlamentnél viszont alapelv, hogy olyan pénzt költs el, amit nem keresel meg.” Ami az igazságszolgáltatás függetlenségét illeti: szerinte inkább más államok igazságszolgátatása felett kellene ítélkezni, mert Magyarországé az egyik leghatékonyabb Európában.

Túl bőkezűnek tartja a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsa az Európai Parlament 2020-as költségvetési javaslatát. Az EP plenáris ülése szerdán megszavazta a 2020-as költségvetésről szóló tervezetet Strasbourgban, majd alig egy órával később a Tanács kijelentette: nem fogadhatja el az EP javaslatát. A gondot az okozza, hogy az EP 6 milliárd euróval több pénzt szeretne ténylegesen kifizetni, illetve 4,2 milliárd euróval magasabb összeget irányozna elő 2020-ban, mint a tagállami kormányokat képviselő Tanács. 

Az Európai Parlament közleményében a környezetvédelmi célokkal indokolta a magasabb számokat. Monika Hohlmeier német néppárti képviselő, a szerdán elfogadott EP-javaslat felelőse szerint „az ambiciózus éghajlati célok és környezetvédelem kéz a kézben járhat új munkahelyeket teremtő, kutatást támogató programokkal, fejlesztéssel és a versenyképesség növelésével."

Monika Hohlmeier

Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

Kimmo Tiilikainen, a Tanács soros elnökségét ellátó finn kormány pénzügyminisztere egyetértett ezekkel a célokkal, de az EP javaslatát elfogadhatatlannak nevezte, és arra is rámutatott, hogy a jövő évi költségvetés az ideihez képest eleve 0,6 százalékos és 3,3 százalékos növekedést jelent.

Kimmo Tiilikainen

Fotó: Alexis Sciard/IP3 / Getty Images Hungary

A következő három hétben egyeztető eljárásban próbálnak majd megoldást találni, de a vita jövőjét alapvetően meghatározhatja, hogy a tagállamok fizetnek be az uniós kasszába, és nem az európai parlamenti képviselők. A Tanács már az Európai Bizottság eredeti javaslatából is lefaragott: 166,8 milliárd eurót javasolt a kötelezettségvállalások és 153,1 milliárd eurót a kifizetések összértékre. 

Folyton a kudarc szót emlegették az európai parlamenti képviselők szerdai vitájukon, amelyen Törökország északkelet-szíriai katonai beavatkozását és annak következményeit tárgyalták. A strasbourgi plenáris ülés csütörtökön szavaz majd a közös állásfoglalásról, miközben Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdoğan török elnök kedd este megállapodott a biztonsági zónáról, és a török védelmi minisztérium is ígéretet tett arra, hogy a kurdok kivonulása után nem folytatja a katonai offenzívát.

A szerdai vitát egy kisebb közjáték is fűszerezte, mikor

A felvétel olasz eredetiben az igazi:

Az EP-képviselők az európai külpolitika egészével elégedetlenek voltak, és gyengének ítélték meg az EU fellépését a törökök katonai akciójával szemben.

– mondta Kati Piri holland EP-képviselő, a szociáldemokrata frakció tagja, aki évtizedek óta foglalkozik a török politikával.

Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő aktívabb uniós külpolitikai szerepvállalást sürgetett: „az Európai Unió tétlenül nézte az elmúlt években, ahogy destabilizálódnak a szomszédos régiók. Európát vissza kell helyeznünk a térképre.” A politikus arra is felhívta az EP figyelmét, hogy a magyar kormány volt az, amelyik határozottan kiállt Erdoğan mellett, nem pedig a magyar emberek. Ara-Kovács Attila DK-s EP-képviselő a magyar diplomaták közös uniós állásponttal rendszeresen szembehelyezkedő álláspontjára utalva azt kérte, hogy „ne hagyjuk hogy elvtelen, gátlástalan politikusok meggátolják a döntéshozatalt, és térjünk át minősített többségre épülő szavazásra a közös külpolitikában.”

Az Európai Bizottság kedden azt javasolta, hogy Horvátországot vegyék föl a schengeni övezetbe.  A Bizottság szerint a balkáni ország sikerrel kiküszöbölte a z eddigi hiányosságokat, melyeket a külső határok védelmében kellett pótolnia. A végleges döntés az Európai Tanács, tehát az uniós tagországok vezetőinek kezében van.

Vétózni fog Szlovénia?     

Az Európai Tanácsnak egyhangúlag kell jóváhagynia Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez, és nem egyértelmű, hogy ez meg fog történni. Az Európai Tanácsban ülő állam- és kormányfők gyakran nem követik a Bizottság javaslatát, különösen ha a nyugat-balkáni bővítési folyamatról van szó: a legutóbbi EU-s csúcson az uniós vezetők, elsősorban Emmanuel Macron francia elnök ellenállása miatt például úgy döntöttek, nem kezdik el a EU-s csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával.

Valószínű, hogy Horvátország vétót kap majd Szlovéniától. Szlovén európai parlamenti képviselők már korábban küldtek egy levelet az Európai Bizottságnak, melyben leírták kétségeiket afelől, hogy Horvátország képes-e lesz a schengeni övezet külső határait megvédeni, és kérték a Bizottságot, hogy halassza el a döntést, hogy azzal a decemberben munkába álló új Bizottság foglalkozhasson Ursula von der Leyen vezetésével. A levelet a nyolcból hat szlovén képviselő írta alá, akik a három legnagyobb parlamenti pártcsalád (a Néppárt, a szociáldemokraták és a liberális Megújuló Európa frakció) tagjai.

A levél mögött a Horvátország és Szlovénia közötti határvita állhat: Jugoszlávia felbomlása óta a két országnak néhány kisebb tengeri és szárazföldi területről van határvitája, melyről végül egy nemzetközi választott bíróság hozott döntést 2009-en. Horvátország ennek köszönheti, hogy Szlovénia nem vétózta meg az EU-tagságát. Ezután azonban Horvátország szabálytalanságokat vélt felfedezni a bíróság döntésében, ezért felmondta a megállapodást.

Az Európai Bizottság szóvivője hangsúlyozta, hogy szerintük Szlovénia és Horvátország határvitája csak a két tagállamra tartozik, és ebbe nem kívánnak beleszólni, ezért azt nem is vették figyelembe, amikor elbírálták a horvát schengeni tagságot.

Az állam- és kormányfők októberi találkozója kapcsán Donald Tusk komoly eredménynek nevezte, hogy a tagállamok egyöntetűen elítélték a kurdokkal szembeni török katonai akciót Észak-Szíriában. Tusk kijelentette, hogy nem hisz az időleges tűzszünetekben, csak a katonai cselekmények végleges leállítása, a csapatok visszavonása és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása lehet az elfogadható magatartás, mert „minden más az iszlám terrorizmus győzelmét és az európai biztonság fenyegetését jelenti”. (Orbán kiállt az offenzíva mellett, az EU-ban pedig vétózni tervezett egy azt elítélő nyilatkozatot.)

Az Európai Tanács elnöke a brexitmegállapodással kapcsolatban kifejtette, hogy most minden forgatókönyvre készen kell állni, de „a megállapodás nélküli kilépés sosem a mi döntésünk lesz”. Az Unió bővítéséről szóló „nehéz vitát” említve Tusk kijelentette: az Észak-Macedóniával és Albániával folytatott csatlakozási tárgyalások el nem kezdése „hiba” volt. Végezetül megköszönte Jean-Claude Juncker munkáját, majd a bizottsági elnökhöz fordulva ezt mondta: „Megtiszteltetés, hogy barátomnak hívhatlak.”

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) hétfő este elfogadott egy állásfoglalás-tervezetet a Földközi-tengeri mentésekkel összefüggésben. Az előterjesztésre 34-en szavaztak igennel, 26-an elvetették és hárman tartózkodtak.

A határozat szerint az EU-nak sürgetnie kell a tagállamokat, hogy a kutatási és mentési műveleteket fokozzák annak érdekében, hogy minél kevesebb áldozatot szedjen a tengeri átkelés. A líbiai és olasz partok közötti szakasz a világ leghalálosabb útvonala, idén eddig közel 700-an tűntek el itt. A bizottság „új, fenntarthatóbb, megbízhatóbb és állandóbb megközelítést követel meg a kutatás és mentés területén, helyettesítve az eseti megoldásokat”.

Menekülteket szállítanak a máltai hadsereg hajójával a máltai kikötőbe 2019. augusztus 23-án.

Fotó: Hannah Wallace Bowman / Doctors Without Borders / HANDOUT / MTI / EPA

Arra is felkéri az EU országait, hogy hozzanak létre tisztességes és fenntartható mechanizmust a megmenekültek elosztására. Ez a kvótarendszernek egy formája, amellyel a hamarosan hivatalba lépő, új Európai Bizottság is foglalkozni kíván.

Parázs vitára készültek az uniós országok vezetői csütörtökön és pénteken Brüsszelben a brexitről, az EU bővítéséről, a szíriai török offenzíváról és a 2020 utáni többéves költségvetésről. Régen volt már ilyen sok megosztó téma egyszerre az Európai Unió stratégiai döntéseit meghozó Európai Tanács előtt.

Néhány órával a csúcstalálkozó előtt sikerült a brit kormánynak és az Európai Uniónak megállapodnia a brexitről, miután az Észak-Írországban alkalmazott vámrendszerről késő éjszakáig tárgyaltak. Az alku értelmében Észak-Írország Nagy-Britannia vámrendszeréhez tartozik majd, de az egységes európai piac belépőpontja marad. Az uniós állam- és kormányfők így megvitathatják az új 64 oldalas brexitmegállapodást, bár több diplomata is jelezte, hogy túl szűknek érzik a határidőt, és szerették volna a szakértőikel is megnézetni a dokumentumot, mielőtt  a vezetők elé terjesztik.

Ha a tagországok vezetői egyhangúlag megszavazzák a Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság és a Donald Tusk, az Európai Tanács által is javasolt megállapodást, akkor – ahogy korábban Theresa May megállapodása esetén – megint a brit parlamenten lesz a sor, hogy ratifikálja-e a megállapodást. Ott a torykat támogató északírek nem támogatják a tervet, ahogy az ellenzéki pártok vezetői sem, Johnsonnak pedig nincs többsége az alsóházban.

Az uniós miniszterek Luxemburgban tárgyaltak arról, hogy megkezdődhetnek-e az uniós csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával. Franciaország már a tárgyalások előtt kijelentette, hogy meg fogja vétózni a tárgyalások megindítását, mert Párizs nem tartja elégségesnek a két ország reformjait. Szerintük az Európai Uniónak épp elég problémája van a két balkáni ország nélkül is, ahol a korrupció és bűnözés aránya magasnak számít a többi EU-s országhoz képest. Emellett a francia Európa-ügyi miniszter Amélie de Montchalin szerint

Ezzel a franciák egyre inkább elszigetelik magukat az EU-n belül, ugyanis a többi tagállam késznek mutatkozott arra, hogy elindítsák a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat, csak Hollandia, Dánia és Spanyolország emelt kifogásokat Albániával szemben. Németország és Finnország kompromisszumot is javasolt: kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat, de csak egy bizonyos idő elteltével, sőt, az is elhangzott, hogy a két országról külön is szavazhatnának.

Az Európai Bizottság már a múlt évben jelezte, hogy az ő értékelésük szerint Albánia és Észak-Macedónia teljesíti a csatlakozási feltételeket, de a szavazást a tagállamok szintjén már kétszer el kellett halasztani néhány tagország ellenállása miatt. Minden tagállam szavazata szükséges ahhoz, hogy elkezdjék a belépési tárgyalásokat, tehát egyedül Franciaország is vétózhat.  

Az Európai Bizottság kételkedik abban, hogy a Samsung SDI cégnek juttatott magyar állami támogatás összeegyeztethető-e az uniós szabályokkal – közölte a brüsszeli testület hétfőn.

A dél-koreai vállalat 1,2 milliárd eurót (400 milliárd forintot) fektet be a gödi üzemébe, hogy bővítse az elektromos járművekben használt újratölthető akkumulátorok gyártását. A munkálatok a kapacitás kiépítéséhez 2017 decemberében kezdődtek, és már előrehaladott állapotban vannak. Magyarország 2018-ban értesítette a Bizottságot arról, hogy 108 millió euró összegű, vissza nem térítendő állami támogatást kíván nyújtani a projekthez.

Km Vu Csan, a Samsung SDI Magyarország Zrt. gyártóközpontjának vezetője a Külgazdasági és Külügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón 2019. október 10-én. A dél-koreai cég mintegy 390 milliárd forintból bővíti gödi akkumulátorgyártó üzemét, a beruházás 1200 új munkahelyet hoz létre.

Fotó: Mónus Márton / MTI

Mindenféle állami támogatás torzítja a piaci versenyt az Európai Unió közös piacán, ezért az uniós tagállamok csak akkor támogathatnak magáncégeket, ha arra nyomós okai vannak: például, ha egy hátrányos helyzetű régióban ösztönözni szeretnék a gazdasági fejlődést.

Az Európai Bizottságnak kétségei vannak afelől, hogy a Samsung SDI-nek juttatott támogatás ösztönző hatással jár-e. Arról sincs meggyőződve, hogy az állami támogatás megfelelő és arányos-e, és hozzájárul-e a regionális fejlődéshez. Végül: félő, hogy az állami támogatás eredményeként más uniós tagállamokból munkahelyeket helyeznek át Magyarországra.

A Törökország ellen tervezett szankciókról is tárgyalni fognak hétfőn az uniós külügyminiszterek Luxemburgban. Németország, Hollandia és Franciaország is felfüggesztette az új fegyverek exportját Törökországba. Svédország az egész EU számára érvényes fegyverkiviteli tilalmat fog javasolni az hétfői ülésen. Az európai parlamenti képviselők nyílt levélben követelnek vízumtilalmat. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig azt írta a Twitteren, hogy „nem fogadhatjuk el, hogy a menekülteket fegyverként használják, és zsaroljanak velük.”

A tervezett szankciók azokért a támadásokért büntetnék Törökországot, amelyeket a hét során hajtott végre a kurdok által lakott Észak-Szíriában. A katonai művelet hétfőn légitámadással kezdődött, szerdán a török hadsereg behatolt a szíriai kurdok által létrehozott Észak-szíriai Demokratikus Föderáció területére, hogy azt megtisztítva létrehozzák a Recep Tayyip Erdoğan török elnök által a török-szír határ 450 kilométeres szakaszára megálmodott „biztonsági zónát”. A tervek szerint ebbe a kurdok lakta térségbe telepítenék vissza a zömében arab és turkomán etnikumhoz tartozó menekülteket, akik a polgárháború előtt nem itt laktak. Ezzel a menekültek ugyan visszatérnének Szíriába, de komoly etnikai feszültséget okozhatna, és a török kormány szándékaival összhangban a kurdok távol kerülnének a vágyott autonómiától.

Az ENSZ szerint szerda óta 100 ezer szíriai lakosnak kellett az otthonát elhagynia, de a segélyszervezetek szerint akár 450 ezer ember is útra kelhet a következő napokban. Szombatra virradóra pár száz méteren múlt, hogy a török hadsereg nem bombázott le amerikai csapatokat, és Donald Trump nyilatkozatai ellenére a washingtoni kongresszusban a török kormány tagjait sújtó szankciókról és fegyverembargóról szóló törvényjavaslatot nyújtottak be.

Robbanás a szíriai Ras al-Ain városánál a török határon szombaton

Fotó: Stoyan Nenov / Reuters

Arról, hogy az EU is tesz-e hasonló lépéseket, az európai állam- és kormányfők döntenek az Európai Tanács csütörtöki csúcstalálkozóján. Kockázatos lehet azonban a politikai nyilatkozatokon túlmutató eszközökkel nyomást gyakorolni Recep Tayyip Erdoğanra az észak-szíriai katonai beavatkozás miatt: a török elnök már megfenyegette az Európai Uniót, hogy több millió menekültet indít útnak Európába, ha megszállásnak nevezik a katonai akciót.

Az Európai Unió külpolitikai csapdahelyzetbe került, amelyben az uniós intézményeknek és a tagállami kormányoknak is hatalmas felelőssége van. Azonban az Euronews hírcsatorna szerint egyedül Szijjártó Péter külügyminiszter szeretné, ha az EU a török kormányt is meghallgatná az ügyben, miközben a Bloomberg hírügynökség EU-s diplomata forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy

Ha a magyar kormány tartaná magát az eddigi, Törökországgal barátibb álláspontjához, és Orbán Viktor csütörtökön kiállna a Törökországgal szembeni szankciók ellen, azzal alapjában véve szívességet tenne a többi miniszterelnöknek. Ezzel ugyanis magára vállalná azt a reálpolitikai véleményt, ami a nyugat-európai választók körében népszerűtlen, de az üggyel foglalkozó több diplomata szerint szükséges.

Bárhogy is döntenek a csúcstalálkozón, a szíriai beavatkozás egy sor olyan problémát hoz előtérbe, amelyre az uniós intézmények és nemzeti kormányok az elmúlt években nem találtak megoldást. Nem halogathatják tovább az uniós menekültügyi rendszer reformját, és azt is ki kell találniuk, hogyan fogják büntetőeljárás alá vonni az Iszlám Állam európai állampolgárságú harcosait, illetve rendezni a kalifátusban született gyerekek sorsát.

Csütörtökön a magyar és a román uniós biztosjelölthöz hasonlóan a francia pályázó sem felelt meg az európai parlamenti (EP) szakbizottságok vizsgáján. Emmanuel Macron francia elnök jelöltjét nagy többséggel elutasították az EP-képviselők: Sylvie Goulard a 82-ből mindössze 29 szavazatot tudott megszerezni.

Macron a Welt szerint az Európai Bizottság leendő elnökét, Ursula von der Leyent is felelőssé tette jelöltje bukása miatt. Elmondása szerint

A Macron közeli szövetségesének számító Goulard európai parlamenti asszisztenseit Franciaországban foglalkoztatta, emellett havi 10-13 ezer eurós (3,3-4,3 millió forintos) fizetést vett fel egy amerikai elemzőintézettől.

Ursula von der Leyen 2019. szeptember 10-én.

Fotó: Thierry Monasse / Getty Images Hungary

Ursula von der Leyen ennek ellenére ragaszkodott Goulard jelöléséhez, akivel Macron szerint még védelmi miniszterként hatékonyan tudott együtt dolgozni, ismerte is korábbról, és EP-képviselőként is bizonyított. A francia elnök szerint Von der Leyen biztosította őt, hogy a három legfontosabb parlamenti frakció: a kereszténydemokrata Európai Néppárt (EPP), a szociáldemokraták (S&D) és a liberális-centristák (Renew Europe) is támogatni fogják jelöltjét.

A Néppárt és szociáldemokraták azt állították, hogy ez nem igaz. Von der Leyen egyik szóvivője a Politico szerint azt mondta, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja a Macron által elmondottakat.

Az Orbán Viktorral folytatott munkaebéd előtt Emmanuel Macron kifejezte reményét, hogy őszinte és hasznos megbeszélésük lesz majd a magyar miniszterelnökkel, mert fontos és érzékeny időszakot él meg Európa. Macron azt mondta, hogy az unió egységéről, a menekültválságról, a brexitről és Kínáról is szót váltanak majd, de azt is hozzátette, tudja, hogy sok kérdésben nincsenek azonos állásponton Orbánnal.

Ehhez kapcsolódóan utalt arra is, hogy mindig szükséges a párbeszéd fenntartása és nem szabad elhallgatni a nézeteltéréseket. Marcon szerint ez azért is fontos, mert az EU egysége nagy kincs, és kijelentette: tévednek azok, akik azt gondolják, hogy a kis megosztottságokkal Európa erősebb lesz. „A mai Európa nagyobb szuverenitásra és nagyobb egységre szorul” – jelentette ki a francia elnök.