A 72 vizsgált élvonalat illetően a kolumbiai bajnokság volt az, amelyben a legkevesebb, legalább háromgólos differenciát hozó mérkőzés született, 126 összecsapásból csak ötször nyert minimum három találattal az egyik csapat, ez a 4 százalékos mutató a legalacsonyabb.
A másik végletet a Salamon-szigetek jelentik, ahol 110 bajnokiból 41-en volt legalább három gól a felek között, ez pedig 37,3 százalékos mutatót jelent.
A vizsgált UEFA-tagállamok közül Albániától (8,8%) Moldováig (31,2%) terjed a skála, a topligák közül a Bundesligában minden ötödik meccs (20,9%) simának számít.
A 72 vizsgált ország átlaga 14,5 százalékot ad ki, ennél csupán a La Ligában (11,4%) van kevesebb sima meccs, a Ligue 1-ben (15%), a Premier League-ben (17,2%) és a Serie A-ban (17,7%) egyaránt több a nagy különbségű összecsapás.
Érdekesség, hogy a labdarúgó NB I-ben még a Premier League-arányoknál is magasabb a sima mérkőzések mennyisége, 155 összecsapásból 27 ilyen volt, ami 17,4 százaléknak felel meg.
A teljes listát itt böngészheti!
(Borítókép: A Manchester United februárban 9–0-ra legyőzte a Southamptont – Laurence Griffiths / AFP)
A CIES által kifejlesztett algoritmus szerint az öt európai topligában szereplő 98 csapatban felmutatott teljesítmény idén nem másé, mint Lionel Messié!
A rangsorba csak azok a futballisták kerültek fel, akik a vizsgált időszakban az együttesük játékperceinek legalább kétharmadában a pályán voltak.
A vizsgálat eredményeként a 100-as skálán 92,5-ös mutatót elérő Lionel Messi lett nemcsak a spanyol La Liga, hanem az öt topliga legkiválóbb futballistája is, már ami a 2021-es teljesítményt illeti.
Messi 2021-ben 12 bajnoki mérkőzésen 16 gólt termelt, emellett pedig még volt hét gólpassza is.
A La Ligában 23 gólos argentin együttese, a Barcelona számára viszont nagy hajrá szükséges az aranyéremhez, hiszen a legutóbbi öt ütközet megnyerése ellenére négypontos hátrányban van az Atlético Madriddal szemben – itt a gránátvörös-kékek korábbi csatára, a 19-szer eredményes Luis Suárez a legjobb (84,3).
Ami a többi topligát illeti, az olasz Serie A-ban idén 11-szer betaláló Cristiano Ronaldo (89,3) az úr, a német Bundesligában pedig 13 meccsen 18 (!) gólt termelő Robert Lewandowski (89,5).
Angliában más típusú játékos kapta a legjobb értékelést, a Chelsea szűrője, a védőmunkája mellett háromszor is eredményes Jorginho (89,5) óriási csatában előzte meg a Manchester City hátvédsorát stabilizáló Rúben Diast (89,4), aki az öt európai topligában így is a negyedik legjobb összességében.
A francia élvonalban viszont már a csúcsra is ért egy középhátvéd, a monacói Guillermo Maripán (86,3) volt a legkiemelkedőbb az év során.
A teljes listákat itt nézheti meg.
Ami a magyar légiósokat illeti, a lipcsei kontingensből Gulácsi Péter 75-ös értékeléssel bír, Willi Orbán 81-essel, a mainzi Szalai Ádám 59-essel, a freiburgi Sallai Roland 75-össel. A berlinieknél játszó német utánpótlás-válogatott Dárdai Márton 71-gyel áll.
A futballistákra itt kereshet rá.
Borítókép: Ander Gillenea / AFP
A CIES saját algoritmusa alapján becsüli a játékosok értékét, ebben többek között a játék színvonala mellett a futballista kora és szerződésének hossza is szerepet játszik, nyilván minél fiatalabb és hosszabb szerződéssel bír az illető, annál nagyobb a piaci értéke.
Ezért sem meglepő, hogy a lista elején kivétel nélkül fiatal futballisták szerepelnek, a két legkiemelkedőbb értéket a Manchester Unitedet erősítő Marcus Rashford és a dortmundi Erling Haaland kapta, mindkettő értékét a 150 és 200 millió euró közötti polcra helyezik. Előbbi az MU teljes keretének 14,8 százalékát teszi ezzel ki, utóbbinál ez a szám 21,5 százalék a fekete-sárgáknál.
A következő szint a 120 és 150 millió közötti rangsorolás, a Manchester City elképesztően mély keretét jól jellemzi, hogy az itt helyet kapó Phil Foden alig egytizedét (10,3) teszi ki az összértéknek.
A Real Madridnál Vinícius Júnior (70-90 millió) már 10 százalékig sem jut legjobbként (9,8), de még ez is jobb, mint a római Gianluca Mancini (30-40 millió) 8,7 százalékos mutatója, a „farkasoknál” a legtömörebb a mezőny.
Az ellentétes végleg az Eibart erősítő Edu Expósito, aki egymaga közel 40 százalékát (39,6) teszi ki együttese összértékének, de a Burnleynél szereplő Dwight McNeil (35,3) is a keret összértékének egyharmada feletti összeggel bír.
Ami a magyar légiósokat illeti, a lipcsei kontingensből Gulácsi Péter (30,8 éves; szerződése 2024 nyaráig érvényes) 20 és 30 millió euró közötti értékkel bír, Willi Orbán (28,3; 2022 nyara) 10-15, Szoboszlai Dominik (20,4; 2025 nyara) 40 és 50 millió közöttivel. A mainzi Szalai Ádám szerződése a nyáron lejár, így nem adtak neki értéket, a freiburgi Sallai Roland (23,8, 2023 nyara) 10 és 15 millió euró közötti értéket kapott. A berlinieknél játszó német utánpótlás-válogatott Dárdai Márton (19,1; 2022 nyara) nem rangsorolt, ahogyan az olasz Parmában szereplő Balogh Botond (18,7; 2024 nyara) sem.
A teljes listát ide kattintva tekintheti meg!
A topligás játékosok becsült piaci értékére itt kereshet rá az oldalon!
(Borítókép: Erling Haaland és Szoboszlai Dominik még a Red Bull Salzburg játékosaként – David Geieregger / Getty Images Hungary)
A Premier League-et fölényesen vezető, a BL-ben fél lábbal már negyeddöntős, az FA-kupában negyeddöntőre, a Ligakupában döntőre váró City játékosai tökéletesen megvalósítják a katalán tréner labdabirtokláson alapuló életfelfogását, inkább indítják többször is újra hátulról a támadást, minthogy elherdálják a labdát. A manchesteri játékosok passzainak 41,6 százaléka megy hátrafelé, ezzel a vizsgált 31 bajnokság legkiemelkedőbbje.
A képzeletbeli dobogóra még két kelet-európai együttes, a brazilosan ukrán Sahtar Doneck (40,6) és a volt fehérvári tréner, Marko Nikolics által edzett orosz Lokomotiv Moszkva (40,1) állhatna fel.
A hármast két londoni, a Chelsea (39,4) és az Arsenal (39,3) követi, ezután viszont már a Ferencváros jön (39,2), amely megelőzi a Barcelonát (38,5), a PSG-t (38,4) és a Real Madridot (38,3) is!
A ligák összevetésében a PL emelkedik ki a 36,5 százalékos mutatójával, az osztrák élvonal (29,6) a sereghajtó, de a csapatok tekintetében így is az angol másodosztályú Wycombe Wanderers (24) áll leghátrébb.
Angliában a West Ham United (32,6) hátulról a harmadik ezen a listán, de így is remekel az idényben (jelenleg a 4. helyen áll), itthon pedig a Paksi FC (26,1) játékosai passzolnak a legkevesebbet hátrafelé.
A teljes listákat ide kattintva nézhetik át!
Borítókép: Lluis Gene / AFP
A Manchester City ugyanis 1006 millió eurót költött 2016 nyara óta új játékosra, ezzel szemben csupán 375 millió bevétele származott eladásokból, az így keletkező 631 millió eurós differencia pedig a legmagasabb, megelőzve a város rivális Unitedet, amelynek 832 milliós kiadására csak 246 millió jött vissza (–586 millió).
A legtöbbet így sem ez a két csapat költötte, hanem a Barcelona, amely összesen 1171 millió euróért igazolt játékosokat, igaz, itt egy 700 millió eurós bevétel is volt mellé.
Ebben a kategóriában amúgy a Monaco 758 milliós eladási összege a legjobb (egyben 132 millió eurós profitot is hozott), a második pedig a Juventus 750 millióval (de itt 999 millió volt a kiadás mellette).
Nem meglepő módon amúgy is a francia élvonalban játszó klubok állnak a legjobban a differenciát tekintve, a Lille 191 millióval adott el drágábban, mint amennyiért vásárolt, a Lyon 151 millióval a második.
Az olaszok közül az Atalanta emelkedik ki 133 milliós profitjával, a németeknél a Hoffenheim (87), a spanyoloknál a Valencia (67) az első.
A Premier League viszont döbbenetes adatot tud felmutatni: egy csapat sincs, amely több pénzért értékesített volna játékosokat, mint amennyiért vásárolt, a Southampton mínusz 50 milliója a legkisebb differencia.
A TELJES LISTÁKAT ITT BÖNGÉSZHETI!
Borítókép: Peter Powell / AFP
Mint ismert, a Ferencváros óriási meglepetésre 1–0-ra kikapott otthon a DVTK-tól, így megszakadt az NB I listavezetőjének elképesztő sorozata: 61 hazai bajnoki után szenvedett ismét vereséget. Most annak néztünk utána, a rekordok sorában hol helyezkedik el ez a széria.
A CIES vizsgálata szerint a vizsgált 72 bajnokságból a Premier League-ben a legnagyobb az állandóság, innen is az Aston Villa emelkedik ki, amelynek az alapcsapata az idénybeli játékpercek 86,9 százalékában a pályán volt – ebben a kategóriában a Southampton is 85 százalék felett teljesít (85,3%).
A másik végletet a Paris Saint-Germain képviseli, az idény elején még a koronavírus-járvány miatt többször is felforgatott csapattal felálló francia gárda legtöbbet játszó tizenegye a teljes játékidő csupán 58 százalékában volt a pályán, ez az öt topliga legalacsonyabb mutatója.
Ami a kiemelt bajnokságokat illeti, a PL-ben az Aston Villa „ellentettje” a Newcastle United (68%), a La Ligában az Elche (81%) és a Valladolid (62%) a két véglet, a Serie A-ban a Cagliari (79%) és a Genoa (59%), a Bundesligában a Freiburg (82%) és a Schalke (61%) a két véglet, a Ligue 1-ben pedig a Marseille (78%) rotál a legkevesebbet.
A Bajnokok Ligájában még érdekelt gárdák közül a Liverpool (78%) pihentette legkevesebbet a sztárjait, nem sokkal megelőzve a Real Madridot (75%) és a Manchester City–Bayern München kettőst (73–73%). A Barcelonánál 71 százalék ez a mutató, a Juventusnál pedig 68.
A magyar élvonalban a Kisvárda az első (78,3%), a koronavírus által szintén sújtott Újpest pedig az utolsó (68%) ebben a kategóriában, a Ferencváros esetében 70,4 százalékban volt pályán az alaptizenegy.
Az NB II-ben a Vasas (67,9%), a DVSC (65,3%) és a Békéscsaba (60,3%) is az utolsók között foglal helyet.
A TELJES LISTÁT IDE KATTINTVA BÖNGÉSZHETI!
Borítókép: Franck Fife / AFP
A párizsi csapat játékosai a topligákban egyedülálló módon 4 perces átlag alattit tudnak felmutatni – átlagosan 3 perc és 58 másodperc játékra jön ki náluk egy csel, a hatékonyság sem rossz, 59.2 százalékban sikeresek ezek a próbálkozások.
A dobogóra még a szintén francia Olympique Lyon (4 perc 7 másodperc) és kisebb meglepetésre a Fulham (4 perc 7 másodperc) fér fel, utóbbi 66.2 százalékos hatékonysága pedig az ötödik legjobb mutató!
A dobogóról éppen lecsúszott a Barcelona (4:08), a Manchester City a 6. helyen áll (4:19), a Juventus a 17. (4:54), Manchester United a 19. (4:55), a Liverpool a 20. (4:56).
Az olasz éllovas Milan játékosai átlagosan 5:05 percenként próbálkoznak cselezni, a Real Madridnál 5:17 ez a mutató, a Bayern Münchennél 5:47, de az Arsenalnál például csupán 7:01, amivel a vert mezőnyben vannak az „ágyúsok”.
Meglepő lehet a jó idényt futó Inter teljesítménye, hiszen mind a 6:49-es átlag, mind az 55.1 százalékos hatékonyság a Serie A legrosszabb csapatai közé rangsorolja a gárdát.
A teljes listát ide kattintva nézheti meg!
(Borítókép: Xavier Laine / Getty Images Hungary)
Lionel Messi megszakítás nélkül a tizenkettedik olyan szezonjánál tart, amelyben legalább húsz gólt szerzett a spanyol bajnokságban, ezzel természetesen rekordot döntött.
Az elmúlt tíz év legjobb futballtámadóit nem kell sokáig keresnünk, Lionel Messi és Cristiano Ronaldo neve alap a futballban immár bő 15 éve. Ők ketten mindenkinél több gólt lőttek ebben az időszakban.
Külön szám, amit ők művelnek, nem véletlenül kaptak meg a legutóbbi 12 Aranylabdából 11-et, kismilliószor írtunk már a nagyságukról, és még fogunk is. Foglalkozzunk most azokkal, akik a legközelebb kerültek hozzájuk a most záruló évtizedben, illetve annál kicsit többen, és meghatározó csatárai lettek az elmúlt időszaknak.
Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) tanulmánya szerint a Bajnokok Ligáját tavasszal megnyerő Liverpool sikerében kulcsfontosságú volt a csapat játékának sebessége, írja az MTI.
Újabb érdekes statisztikával jött ki a futballstatisztikákkal foglalkozó intézet, a CIES. A Football Observatory hetente megjelenő elemzésében ezúttal azt vizsgálta, hogy Európa egyes bajnokságaiban hány százalékban szerzik a gólokat idegenlégiósok.
Március 2-án játszották a Real Madrid–Barcelona meccset, az El Clásicót, amelyet a katalánok 1-0-ra nyertek meg. Történelmi győzelem volt, hiszen ezzel a sikerrel a Barcelona nemcsak az újabb bajnoki címe felé tett hatalmas lépést, de 1932 óta először fordul elő az, hogy az egymás elleni meccsek statisztikájában vezessen. Most
96-95 a Barca javára, és 51-szer volt döntetlen.
A futball statisztikáival foglalkozó svájci intézet, a CIES ezúttal azt vizsgálta, hogy az öt legnagyobb európai bajnokságban ki az a 25 kapus, illetve mezőnyjátékos, aki a legtöbb percet töltötte a pályán. A topligák sztahanovistái az elmúlt öt idényből.
A labdarúgás statisztikáival foglalkozó svájci tudományos intézet, a CIES legújabb kutatásában az európai bajnokságokban szereplő csapatok góllövési hatékonyságát vizsgálta. Ezek alapján a francia bajnokságban szereplő Paris SG szerzi a legkevesebb lövésből a legtöbb gólt. A párizsiaknak átlagban 4,7 lövés kell egy gólhoz. Itthon a Paks vezet.
A svájci futballtudományokkal foglalkozó intézet, a CIES folyamatosan monitorozza a világ legjobb bajnokságaiban szereplő futballisták aktuális értékét. A legfrissebb adatok alapján Kylian Mbappé megelőzte az egy éve ilyenkor még vezető Lionel Messit. Jadon Sancho értéke emelkedik legmeredekebben, szeptember óta tizenegyszeresére nőtt: 100 millió euró fölött jár, még sincs a legértékesebb 20 között a BVB-futballista.
A jugoszláv, majd a szerb futball is ontotta magából a tehetséges futballistákat, nincs rá egzakt adat, de szinte biztos, hogy a szerb légiósokból van a legtöbb Európában. A szerb futball az utóbbi időben komoly eredményeket mégsem mutatott fel. Klubszinten sem értek el maradandót, a válogatott kvázi leégett az oroszországi vb-n, a csoportjában ragadt.
Mindössze két hét maradt az évből, de több bajnokságban is rendeznek még idén meccseket, például az olaszoknál még három, az angoloknál négy játéknap van az idei naptárban, élesedik az Év gólkirálya-verseny. Hivatalosan nem jár trófea a győztesnek, de világsztárok küzdenek érte: Lionel Messi vezeti a sort, ám neki már csak egy meccse maradt, hogy hozzátegyen az eddig rúgott 50 góljához.
Érdekes statisztikát közölt az Opta nevű, főleg statisztikákkal foglalkozó oldal. Azt vizsgálta, hogy az öt legnagyobb bajnokságban (az angolban, franciában, németben, olaszban és a spanyolban) kik voltak azok a játékosok, akik a legtöbb helyzetet harcolták ki. Meg fog lepődni. Mesut Özil volt az.
A svájci futballkutató intézet, a CIES legfrissebb tanulmányában azt vizsgálta, hogy az öt top (az angol, a francia, a német, az olasz és a spanyol) és a többi 31 európai bajnokság csapatai közül melyik kerete a legállandóbb, azaz a játékosai milyen régóta szerepelnek a klubban. A rangsor élén két spanyol, a Real Madrid és a Barcelona áll.
A hétvégén egy kategóriában Neymar mindenki mást alulmúlt az öt topligát nézve. Ő veszítette el a legtöbb labdát az Opta adatai szerint. Lionel Messi sem sokkal maradt el tőle.
Miután Cristiano Ronaldo eligazolt a Real Madridtól, nem igazán maradt senki a csapatban, akit párba lehetne állítani Lionel Messivel. A két csapat legizgalmasabb párharca így Ivan Rakiticé és Toni Kroosé lehet, ugyanis messze ők ketten a La Liga legjobban passzoló játékosai.
A legtöbb embernek – főleg azoknak, akik csak felületesen követik a futballt – általában az jut először eszébe Ronaldóról, hogy kiválóan cselez. A különböző fórumokon folyamatosan visszatérő kérdés, hogy miért nem trükközött annyit a Real Madridban vagy a válogatottban, mint tette annak idején a Manchester Unitedben. A legegyszerűbb válasz erre az, hogy
rájött, nem tud annyira jól cselezni és különben sincs szinte semmi haszna belőle.
Persze Ronaldo ezt így soha nem ismerte el és nem is fogja. Azonban a futballintelligenciája messze átlagon felüli, és lehet, hogy tényleg semmihez nem ért a futballon kívül – ahogy a bíróságon mondta az adócsalás miatti kihallgatásán –, de azt tudja, mi kell ahhoz, hogy a legjobb legyen.
A tizenegyes nem volt kezdetektől része a futballnak, a bevezetésére 1890-ben tett először javaslatot az ír kapus és üzletember William McCrum. A britek azonban nem látták ennek szükségességét, mígnem egy éven belül két rendhagyó esemény az álláspontjuk megváltoztatására nem késztette őket.
A múlt pénteken kezdődött a Premier League 2018–19-es szezonja és ezzel együtt ért véget a nyári átigazolási szezon.
Az angol klubok idén igen aktívak voltak és megint tengernyi pénzt, 1 361 420 000 fontot, vagyis 491,3 milliárd forintot költöttek futballistákra
Összehasonlításképp, ennyi volt 2017-ben Magyarországon a Spar áruházlánc éves bruttó forgalma. A WhaleBets kiváló infografikában foglalta össze a legfontosabb ügyleteket.
A topligákban szereplő élcsapatok már bárkit meg tudnak vásárolni. Egy szinttel lejjebb is megjelent a pénz, de ott még nevelnek is nagy erőkkel.
A Premier League továbbra is uralkodó az európai futballpiacon, mind a játékosok értéke, mind a televíziós szerződések, mind pedig a nézettség területén is. Bár a Paris SG, a Barcelona és a Real Madrid gigaigazolásai megdobták az adott ország futballpiaci értékét, az angolok toronymagasan elsők, derül ki a különböző statisztikai elemzésekből. Valami viszont hiányzik, pontosabban az elmúlt években hiányzott.
Kilenc évet kellett arra várni, hogy a magyar bajnok a Bajnokok Ligájában két párharcon is túljusson. Ez adta az ötlet, hogy visszanézzük, mi történt a múltban.
A Hertha veszítette el a legtöbb szurkolót a Bundesliga élvonalában.
Rovataink a Facebookon