A forint szárnyal, a Malév nem

Úgy fest, hogy Portugália csendben felzárkózik Görögország mellé. Hétfőn rekordot döntött a portugál kötvényhozam, amikor a tízéves papírt csak 16 százalékos kamattal jegyezték le a befektetők. Londoni elemzők már arról beszélnek, hogy tarthatatlanná válhat Portugália adóssághelyzete.

Görögországé már most is az, ha az ország csődbe megy, a befektetőknek 70 százalékos vesztesége lehet. A romló körülmények miatt újabb 15 milliárd euróra lehet szüksége az országnak, az Európai Bizottság már fel is kérte az eurózóna többi 16 országát, hogy adják össze a pénzt. Egy német kutatóintézet gyors iparosítást javasol Athénnak, különben Görögország lesz az új Kelet-Európa.

Más dél-európai országokban is vannak bajok, igaz nem ennyire súlyosak: Olaszországban újabb csúcsra ment a munkanélküliség, és Spanyolországban is tovább nőtt. Az általános európai kilátásokat viszont javítja, hogy a Standard & Poor's szerint csak őszig tart a recesszió, jövőre már növekedhet az eurózóna.

Közben idehaza

Tovább csillapodtak a kedélyek, a héten is jól vitték a magyar állampapírt, és 290 forintnál is járt az euró sőt, egy rövid időre még ez alá is benézett az árfolyam. A reálgazdaságból is érkeztek jó hírek, összesen 20 millió dollárért 150 buszra kapott megrendelést Los Angelesből a NABI, így újraindul a buszgyártás Kaposváron. Feltámasztják a Cerbonát is, a hírek szerint reklámkampánnyal adnak lökést a korábban felszámolt cég müzliszeleteinek. Kilencszázmilliós beruházásba kezd a Pápai Hús, új üzemeket alakítanak ki, és a dolgozók számát is tovább növelhetik az 1100 fős cégnél. A legfrissebb adatok szerint még az export is tartja magát, bővült is a külkereskedelem, bár a többletünk csökkent tavaly novemberben.

A gazdaságpolitika azért még akadozik: lassan halad a Széll Kálmán-terv, aminek az egyik eredeti célja az IMF-től való függetlenedés volt. De nemcsak itt vannak bajok. Messzebb kerültünk az egymillió munkahelytől, a számláló háromszor akkora mínuszban van, mint egy évvel ezelőtt, és csúsznak a közlekedéssel kapcsolatos vállalásaink is. Szerencsére ezek az IMF-megállapodást nem gáncsolhatják el, a Morgan Stanley szerint áprilisra lehet meg az egyezség, az egykulcsos adó pedig (ami egyébként jelenleg nem egykulcsos) nem lesz előfeltétel. A héten olyan hír is jött, hogy nem lesznek konkrét elvárások a tárgyalásokon, a Valutaalap csak a magyar kormány ötleteit véleményezi majd, az IMF nem írogat listákat.

	5. heti záró	4. heti záró
BUX	19 665	19 286,15
OTP	4110	4125
Mol	19 980	19 565
Richter	38 850	36 600
Magyar Telekom	547	541

Pedig lenne mit kifogásolni az adórendszerünkön: az alacsonyabb keresetűek adóterhelése nagyot nőtt, miközben a magasabb jövedelműeké észrevehetően csökkent.

Emiatt sokaknak nagyon nehéz lesz fizetni a szibériai fagy miatt megugró gázszámlát, ami akár 5-20 ezerrel is nagyobb lesz a várhatóan tartós hideg miatt. Egyes szolgáltatók a rekord hideg miatt igyekeznek segíteni az ügyfeleken. A legtöbb gáz- és más kommunális szolgáltató felfüggesztette a kikapcsolásokat, igaz, a Tigáz közben azzal is a hírekbe került, hogy egyes ügyfeleket sajátos módon szerzett meg. Oroszország sincs a fagyoskodók pártján: kiderült, hogy kevesebb orosz földgázt kap több európai ország, szerencsére Magyarország gázellátása biztosított.

Ami mindenkit megrázott

Pénteken leállt a Malév. A csütörtök óta csődvédelem alatt álló társaság pénteken hajnalban közölte: a kár minimalizálása érdekében döntöttek így. Egy 30 millió eurós biztosítékot kellett volna kifizetni, amire már nem volt pénz. A társaság csődje több tényező szerencsétlen összejátszásán múlt: drágán lízingelt gépek repültek kevés utassal, a bevételnél többet költöttek csak az anyagbeszerzésre, az adósság kamatai negyedévi bérköltséget vittek el.

A csődjogász szerint a csőd volt a lehető legrosszabb döntés, de legalább az uniós büntetést megúszhatjuk. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint egy nap alatt újraindulhatott volna a Malév, volt is arra vonatkozó terv, hogy új befektetőkkel, azonnal új társaság álljon a becsődölt helyére, mégsem történt semmi. Egy fogyasztóvédő egyesület szerint jogi segítséget kaphatnak a Malév-károsultak mert mindenkinek kártalanítás jár, nem csak azoknak, akikre az erről szóló kormányrendelet hatálya kiterjed. Jelen állás szerint azok vannak jobb helyzetben, akik bankkártyával vásároltak jegyet, többen perre kényszerülhetnek.

    Eldőlt az is, hogy a Malév visszaadja gépeit, sőt, az is kiderült, hogy kilenc gép elszállítását napokkal a csőd bejelentése előtt meg kellett szervezni, a cég vezetését tehát nem érhette váratlanul a fizetésképtelenség. A hír nem csak az utasokat, a közvéleményt is sokkolta: egy felmérés szerint a magyarok többsége szerint kell állami tulajdonú légitársaság.

A Malév-csőd feletti kesergést az sem enyhíti, hogy a héten csődbe ment a Spanair is. A barcelonai légitársaság nem tudta fizetni a túl drága kerozint, 15 ezer utas maradt hoppon. Az Egyesült Államok harmadik legnagyobb légitársasága is a csőd szélén áll, az American Airlines 13 ezer munkavállalójától válhat meg .

Lázár vs. Erste

A korábban az Ahicót is megvásárló amerikai MetLife vette meg a magyar, román és cseh Avivákat. Járai Zsigmond is terjeszkedik: a Pannónia Nyugdíjpénztárba olvad április 1-jén a Mobilitás. A kormány az önkéntes kasszák működését is újraszabályozná, bár részleteket még nem lehet tudni, csak annyit, hogy a kedvezmények bővülhetnek. A korábban kötelező nyugdíjkasszáknál viszont már szinte borítékolható a csőd: több pénztárnál már döntöttek a végelszámolásról, ha pedig lesznek is túlélők, azok egy közös kasszába irányíthatják a tagokat.  

A bankok háza táján is zajlik az élet: újabb pénzintézet, az OTP bukott hitelpert, amikor egy elsőfokú eljárás megsemmisítette a devizahiteleknél alkalmazott vételi és eladási árfolyamokat. A Gránit Bankba új befektető érkezett: Nyúl Sándor, a TriGránit igazgatóságának elnöke 300 millió forinttal szállt be Demján Sándor bankjába.

Folytatódott a jó hónapja húzódó Lázár János és Erste Bank közötti háborúskodás. A bank elutasította, hogy részt vállaljon az önkormányzat 2006-ban kibocsátott svájci frank kötvényein keletkezett árfolyamveszteségben, amit a polgármester ultimátumnak érzett. Az Erste szakértőt keres Lázár ellen, egy önkormányzatihitel-menedzsert, akinek a feladata többek között “a változó törvényi háttér naprakész ismerete” lesz. Lázár szerint az Erste akadályozta a kedvezőbb forintkötvények kibocsátást, az ügyben ezért a parlamenthez és a bírósághoz fordulna, de azt is mondta, hogy inkább tovább egyezkedne az Erstével.

Az Erste hasznát nem a válság, hanem a végtörlesztés vitte el: a bank durván 60 milliárdot bukhatott a dolgon, ami azt jelenti, hogy a teljes tartalékot felemésztette a veszteség. A banrekdszer szintjén a veszteség eléri a 210 milliárdot, de a szám tovább hízhat a Bankszövetség elnöke szerint. A végtörlesztésnek mindenesetre vége: hétfőn újabb határidő járt le, aki addig nem utalta a pénzt vagy nem mutatott fedezetigazolást, februárban már nem pótolhatja ezt.