A Poroszló és Tiszafüred közötti kerékpárút első mederelemével látványos szakaszához ért a mintegy 6,5 km hosszú kerékpárút megvalósítása, írja a Nemzetközi Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. hírlevele. 

Forrás: NIF Zrt.

A hídelemek beúsztatása két 40 méteres bárka segítségével történik, amelyekre egyenként telepített, 200 tonna teherbírású autódaruk emelik párhuzamosan a szerkezet elemeit a már elkészített alépítményekre. A Tisza kerékpáros híd acélszerkezete várhatóan 2019. november végére nyeri el végleges alakját. A kivitelezés várhatóan 2020 májusában fejeződik be.

A világ legnagyobb biciklis szakmai konferenciáján jártak a Kerékpárosklub munkatársai Dublinban, ahol egészen más szemszögből vizsgálták, miért mennek át emberek a piroson, vagy hajtanak át egy zebrán. Míg itthon a rendőrség is trollkommentelői szintű közleményekkel kommunikál a biciklisek állítólagos szabályismeretéről, Amszterdamban inkább leszerelik a jelzőlámpákat, hogy többen juthassanak át biciklivel a kereszteződésekben. Előbb persze megszabadultak a sok helyet foglaló autók nagy részétől.

A világ legnagyobb bringás konferenciáján jártak a Kerékpárosklub munkatársai, ahova miként a budapesti kerékpárutakra, úgy ide is beszivárogtak az elektromos rollerek, segwayek és a követhetetlen ütemben megjelenő új közlekedési eszközök. Míg Magyarországon városlakók, politikusok és újságírók versenyt szidják ezeket az újításokat, addig nyugat-európai városvezetők lehetőséget keresnek bennük az autózás káros hatásainak enyhítésére, betiltás helyett pedig ésszerű szabályokat próbálnak bevezetni.

Átalakítják a közúti közlekedés szabályait Németországban, a kerékpárosok biztonságát is jelentősen erősítő KRESZ tervezett új elemeit csütörtökön mutatták be Berlinben, írja az MTI.

A Magyar Kerékpárosklub elkészítette az öt legbringásabb város hőtérképét, amelyeket a Bringázz a Munkába kampányban résztvevők adataiból állítottak elő. A „legforróbbak” természetesen még mindig a kerékpárutak és -sávok.

Az M76-os út építése miatt augusztus 5-én lezárják a balatoni bringakör kerékpárút egy szakaszát Balatonberénynél, tájékoztatott a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

A közlés szerint azért kell lezárni a kerékpárutat a Balatonszentgyörgy, Gulya csárda és a Balatonberény bekötőút közötti szakaszon, mert a kerékpárút forgalmát közlekedésbiztonsági okokból nem lehet a 76-os útra vezetni.

Nemrég számoltunk be a kincsesbányai kerékpáros fejlesztésről, mint tökéletes példáról, hogyan nem szabad kerékpárutat építeni. Olvasónk erre válaszul küldte el a közeli balinkai fejlesztés képeit, amihez képest Kincsesbánya lucernával feltört bringaútja maga az osztrák Duna-menti tüköraszfalt. Nézzük, hogy épül ma kerékpárosbarát település 100 millió forintos támogatásból.

Kincsesbányától nem olyan messze található Balinka település, ahol most többféle felújítás is volt. A közeli kempingből és odafelé festettek föl keréknyomot, a régen és most is gyalázatos állapotban lévő útra. Olyan mint valami akadálypálya, néhány ugratóval. Mondhatnánk azt hogy vicces, de inkább szégyen hogy 2019-ben ilyet meg mernek csinálni.

– írta olvasónk.

Sikerrel pályázott 80 millió forintos uniós támogatásra Kincsesbánya önkormányzata, hogy az összegből körülbelül 4 km hosszú kerékpárutat építsen.

Olvasónk fotója

Az építés azonban már messze nem volt ilyen sikeres. Már rég be kellett volna fejeződnie, a meghosszabbított határidő is most jár le, mondta lapunknak Szatzker Csaba független önkormányzati képviselő, akit felháborítanak a tapasztalt állapotok.

Az út csak félig készült el, de már a lucerna nő rajta, a széle görbe, mint az ökörhugyozás, lyukas, a padkáról befolyó zúzott kő miatt életveszélyes, az aszfalt vastagsága helyenként meg sem közelíti az előírtakat, ami amúgy hullámos.

– sorolta a hiányosságokat a képviselő. 

Uniós támogatással csaknem egymilliárd forintból kerékpárút épül Sándorfalva és Ópusztaszer között, idézi az MTI a Csongrád Megyei Önkormányzat közleményét.

Az Őrségben járva könnyen biciklishordákba ütközhetünk, a dél-vasi régió eléggé ráhajtott a kerékpáros turizmusra. A szép táj, a kevés autó és az egész jól kiépített infrastruktúra éppen elég indok lehet, hogy bárki nyeregbe pattanjon itt. A Mi Vidékünk Vas megyét járó részéből sem maradhatott ki egy őrségi bringatúra.

Szombat délután rajtol el a 2019-es Giro d'Italia mezőnye. Az első szakasz egy 8 kilométeres időfutam, csak kicsit megbolondítva: az utolsó 2 kilométer átlagosan 10 százalékos emelkedővel vezet fel egy hegytetőn fekvő templomig. Sajnos azt, hogy van olyan része is, ami 16 százalékos, már csak azután olvastam, miután kibéreltem egy bringát, hogy feltekerjek a mezőny előtt San Lucára.

A városi biciklisek nem nagyon szeretik letenni a lábukat a földre. Az egyik legnagyobb nyűg a folytonos elindulás, nyeregbe föl-le ugrálás, lendületszerzés, pár napja viszont a budapesti Szabadság hídnál egy támasz segíti a komfortos a startot.

A meglevő 10 milliárd forintos kerékpáros fejlesztési keret újabb 1,6 milliárd forinttal bővült, a kormány és a főváros 800-800 millió forintot szán az Eurovelo nemzetközi kerékpárutak fővárosi szakaszainak fejlesztésére, jelentette be Tarlós István főpolgármester és Révész Máriusz outdoor-kormánybiztos.

Révész Máriusz az aktív Magyarországért felelõs kormánybiztos (j) és Tarlós István fõpolgármester sajtótájékoztatót tart a Városházán 2019. május 6-án.

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Pontos részleteket még nem lehet tudni, folyik a tervezés, a megvalósíthatósági tanulmányok több nyomvonallal is számolnak, amik közül még nem választottak, de az elhangzott, hogy idén elkezdődhet az építkezés. 

Akinek ezek a szavak valamiért ismerősnek hangzanak, segítünk: van pénz, hamarosan készítik a terveket, már csak építeni kell a kerékpárutakat, írtuk Révész Máriusszal folytatott beszélgetés alapján. 2018-ban és 2019-ben tízmilliárd forintot költenek több száz kilométernyi bicikliút megépítésére, ígérte.

Aztán rá egy évre, tavaly megkérdeztük, mi valósult meg ebből, és arról kellett beszámolnunk, hogy elhúzódó engedélyeztetés, akadékoskodó önkormányzatok, kerékpárzajtól rettegő lakosság akadályozza a nagy kerékpárút-fejlesztéseket az országban.

Három nagy fejlesztési elképzelés került szóba:

• az EuroVelo 6 kerékpárút hiányzó szakaszainak kiépítése
• a Budapest-Balaton kerékpárút kiépítése
• a balatoni bringakör kiépítése

Május elsején ideális volt az idő, hogy még azok is elővegyék a kerékpárjukat, akik nem elvetemült bringások. A Városligetben a Jövőt Építők Generációja Egyesület 50 embert kérdezett a kerékpározási szokásaikról. 

A válaszokból kiderül, a kerékpározás őrült felkapott Budapesten, és bár a többség még mindig nem tartja elég biztonságosnak, de már kitörölhetetlen a mai közlekedésből.

A válaszadók 79,1 százaléka használta már a lakóhelyén a közelben található bicikliutat, 44,2 százalékuk pedig biztonságosnak is tartja a biciklizést a fővárosban. Bár, ha a kérdés úgy szól, hogy a gyerekének egyedül engedné-e a biciklizést, akkor sokaknál megszólal a vészcsengő, és erre már csak 28,6 százalék válaszolt igennel. Bár nem reprezentatív a felmérés, de szignifikáns, hogy a többség miért nem tartja biztonságosnak a biciklizést Budapesten: az autósok hozzáállása miatt.

Tízezren vettek részt a tavaszi biciklis fesztiválon, az I Bike Budapesten. Idén a felvonulás kicsit visszakanyarodott szülőanyjához, a Critical Mass mozgalomhoz: a szervezők 12 pontban foglalták össze, milyen bringabarát fejlesztéseket javasolnak a következő ötéves önkormányzati ciklusban a kerékpározás terjedéséhez.

Révész Máriusz, aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos közösségi oldalán megosztott egy cikket, amely arról szól, hogyan támogatják Nyugat-Európában azokat, akik kerékpárral járnak munkába. Magyarországon Óbuda indított hasonló programot az önkormányzat dolgozóinak, ők pár éve havi 8000 forintot kaptak Erzsébet-utalványban, ha biciklivel járnak munkába.  

"A kormánybiztosságunk, megfelelő előkészítés után, szeretne erről egy javaslatot készíteni a kormány számára" - fűzte hozzá a politikus. 

Princzinger Péter, a Magyar Kerékpáros Szövetség (MKSZ) elnöke az 1,2 milliárd forintos támogatású programról elmondta: a Balaton háttértelepüléseit is érintő kerékpárutakat jelölnek ki, pihenőhelyeket és szolgáltató létesítményeket alakítanak ki 2020 végéig.

A most induló balatoni projekt keretében feltérképezik és kijelölik a Balaton térségében - a meglévő 206 kilométeres bringakörúton kívül - a további, várhatóan mintegy 600 kilométernyi kerékpározható útvonalat. Ezek összekapcsolásával egy nagyjából 350 kilométeres Nagy-Balaton körutat is kialakítanak a háttértelepülések, az ott lévő szállások, szolgáltatások bekapcsolásával. Három kiemelt szolgáltatóközpontot, valamint 100 pihenőhelyet alakítanak ki, továbbá egy készülő adatbázis segítségével hatnyelvű tájékoztatóanyagokat és webes alkalmazást is készítenek a kerékpáros turisták számára. 

A kerékpár sok más jó tulajdonsága mellett praktikus közlekedési eszköz is, de sokan nem mernek rá felülni, mert veszélyesnek tartják. A közvéleménykutatások is általában ezt az ellenérvet hozzák ki legerősebbnek. Lehetetlen mindenhol védett kerékpárúton tekerni, de ha eleinte frászt is kapunk, a nagyvárosi forgalomban is megtanulhatunk biztonságosan tekerni.  

A 19. század végi Magyarországon még eseményszámba ment, ha valaki kerékpáron vagy a még furább megjelenésű velocipéden tűnt fel az utcákon, de elég hamar voltak olyanok, akik nagy távokat tettek meg gépeikkel afféle ultrasportolóként. A körmendi Udvary fivérek is elég vakmerőek voltak, 1889-ben Körmendtől egészen Párizsig hajtottak el, 17 nap alatt tették meg az 1500 kilométeres utat, hazafelé pedig Kossuth Lajoshoz is beugrottak Torinóba.

A közlekedési fennakadások elkerülésére a legmegbízhatóbb, legolcsóbb és legszabadabb megoldás, ha biciklivel közlekedünk, áll a Kerékpárosklub közleményében. Kispest, Kőbánya, Ferencváros és a belváros között is több kerékpárút, kerékpársáv, busz-kerékpársáv, kis forgalmú utca, vagy kétirányú főútvonal segít elkerülni az Üllői utat. 

A Kerékpárosklub – északi szakaszon sikeres - metrópótló kampánya a 3-as metró déli részének lezárásával folytatódott. Új bringázóknak is használható biciklis útvonalakat és kezdő tippeket ajánl a Kerékpárosklub, hogy többen kerülhessék el a dugókat és tömeget.

Ahogy egyre több a már melegnek mondható, napsütéses nap úgy merészkedik ki egyre több biciklis is az utakra. Aki egész télen pihentette magát és bringáját, nem valószínű, hogy egyből nekiugrik a Mátra vagy a Pilis hegyeinek, bemelegítésként amúgy is jobb könnyű terepen megszokni a nyerget és emlékeztetni az izmainkat a tekerésre. Ehhez ajánlunk pár egynapos, simán teljesíthető bringatúrát.

Az első melegebb tavaszi napokon sok ember rájön, hogy végül is van egy kerékpárja, amit jó időben már használni is lehetne túrázásra vagy éppen munkába járásra. Ideális esetben egyből fel is ülhet rá, de a hónapokig vagy akár évekig a garázsban, pincében, udvaron pihenő biciklik többsége nem feltétlenül üzembiztos és menetkész. Mielőtt az első utunkra mennék, érdemes egy gyors ellenőrzést végezni.

– De menő, jó egy ilyen?
– Aha.
– És mennyibe kerül?
– 400 ezer.
– MENNYI?????

Naponta ötször zajlott le ez a párbeszéd a múlt héten a szerkesztőségben egy összecsukott bicikli felett. Régóta kíváncsi voltam, milyen érzés Bromptonnal járni, ezért kölcsönkértem egyet. A márkáról a legtöbben annyit tudnak, hogy ez az angol cég összecsukható kerékpárokat kínál igen borsos áron. Azt már kevesebben tudják, hogy a biciklik nem egy távol-keleti futószalagon készülnek, mint a bringák 99 százaléka, hanem Angliában szerelik össze őket. Kézzel forrasztják a vázat , így jóval tartósabbak lesznek. A gépeket teljesen egyedi konfigurálás után kezdik el gyártani: a vevő megadhatja a váz és az villák színét, négyféle kormány közül választhat, variálhatja a nyerget, lámpát, és eldöntheti, hány sebességes gépet (1-2-3-6) és milyen áttételeket szeretne.

Én egy háromsebességeset kértem, azt gyanítva, hogy lefedi a városi bringázás legtöbb aspektusát. Mivel én viszonylag egysíkú bringahasználó vagyok, megkértem a Kelenföldről ingázó Janit és a Gazdagrét fölötti Rupp-hegyről betekerő Danit, próbálják ki ők is: le tud-e váltani egy rendes méretű bringát egy összecsukható Brompton. Ha csak eddig olvasná a cikket: az esetek többségében igen. És most lássuk a részleteket!

Ismét lesz bringás felvonulás a fővárosban: április 28-án vasárnap 15:00 órától rendezik a Critical Massból kinőtt I bike Budapestet. Az útvonal ismét új, idén először Óbudát is érinti, átmegy 4 hídon, 2 rakparton, az Alagúton, a Lánchídon, az Andrássy úton. De lássuk a pontos útvonalat:

Ütemterv szerint épül több mint 370 millió forintból közel két kilométeres kerékpárút a magyar-szlovén határon - közölte a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) az MTI-vel.

A Lendvadedes, Dedeskecskés és az országhatár között készülő új kerékpáros összeköttetés kivitelezése tavaly áprilisban indult és a tervek szerint 2019 tavaszán fejeződhet be.

Jelenleg a földárkok készítése, az árkok és záportározók burkolása folyik, illetve elkezdődött az árkon túli tereprendezés is. Az időjárás függvényében február végén vagy március elején megtörténhet az aszfaltozás.

A kivitelezés az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából, a NIF Zrt. beruházásában, a Vértes-Út Építő és Szolgáltató Kft. kivitelezésében, nettó 371,4 millió forintért valósul meg.