Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter a minap Hongkongban járt, ahonnan azt nyilatkozta a nemzeti hírügynökségnek, hogy Hongkong remek üzleti és kereskedelmi lehetőségeket kínál a prémium termékeket és szolgáltatásokat nyújtó magyar vállalatoknak. Külön kiemelte, hogy a 7 millió lakosú városban 63 Michelin-csillagos étterem működik, ezért jelentős a kereslet a magyar prémium minőségű élelmiszerekre - mutatott rá Szijjártó Péter, - számos helyi étteremben kóstolhatóak már magyar mangalica húsból készült fogások, illetve magyar borok.
Mindez azért érdekes, mert mint számos alkalommal írtunk róla, május óta tíz-százezreket megmozgató, a helyi és a kínai kormány ellen irányuló tüntetések folynak a kínai különleges igazgatási övezetben, amelyek mára olyannyira elfajultak, hogy minden hétre jut néhány utcai harc.
Emiatt Hongkong gazdasága egy évtizede először került recesszióba 2019-ben, július és szeptember között negyedéves összevetésben 3,2 százalékkal csökkent a GDP, miután a tavasz óta tartó tüntetéshullám súlyosan visszavetette a turizmust és a kiskereskedelmet.
A recesszió pedig leginkább az éttermeket érintette. South China Morning Post hongkongi lap arról számolt be, hogy az éttermek forgalma a 2003-as SARS-járvány óta most zuhant a legnagyobbat, sok helynek be kellett zárnia. (Másrészt, ahogy az Index bemutatta, még a budapesti Michelin-csillagos éttermek sem mindig tudják ellátni magukat a magyar prémium minőségű élelmiszerekkel, gyakran inkább Párizsban szoktak vásárolni; bár állítólag e téren vannak előrelépések.)
A politikai helyzettel kapcsolatban Szijjártó szerényen annyit mondott, Hongkongban különösen nagyra értékelik azt a józan észre alapuló magyar külpolitikát, amelynek alapján Magyarország nem kíván beleszólni más országok belügyeibe.
Ez egyébként egy pragmatikus álláspont (Peking haragjától tartva más országok sem nagyob állnak ki a hongkongi tüntetések mellett, bár a helyi kormány nyílt támogatása helyett a demokráciák inkább hallgatnak), ám azt a jelek szerint Hongkongban csak egy kisebbség értékeli nagyra, legalábbis az utóbbi hónapok jelei alapján az rajzolódik ki, hogy a hongkongi nép jelentős többsége különösen rosszul értékeli azt a kínai politikát, amelynek alapján a Kínai Népköztársaség bele akar szólni a város belügyeibe, a nyugati világ meg nem.
Ettől függetlenül a magyar kormány nem meglepő módon ezzel ismét bizonyította a Kínai Népköztársaságnak, hogy megbízható partner. Ettől a kormány hosszú ideje anyagi hasznot remél, ennek kapcsán Szijjártó azt is elmondta, hogy Magyarország és Hongkong közötti kereskedelmi forgalom a tavalyi év végére meghaladta az 1,2 milliárd dollárt (361 milliárd forint), ezáltal Hongkong - Kínát, Koreát és Japánt követve -, Magyarország negyedik legnagyobb ázsiai partnerévé lépett elő.
Az a nyilatkozatból kimaradt a magyar üzleti lehetőségeket illetően, hogy ennek a forgalomnak a negyede az export és a háromnegyede az import, magyarul ahogy a tágabb régióval szemben, úgy Hongkonggal is brutális kereskedelmi deficitje van Magyarországnak. (Bár vélhetően azzal a külgazdasági és külügyminiszter is tisztában van, hogy Hongkong nem saját árukkal kereskedik, ennél sokkal magasabb hozzáadott-értékű szolgáltatásokra specializálódott; ezzel szemben a kelet-ázsiai kereskedelem egyik elosztója, azaz a kétoldalú kereskedelmi adatok nem sokat mondanak Magyarország és a kínai terület gazdasági kapcsolatairól, és ezáltal az ottani lehetőségekről sem).
