Nemrégiben rajzpályázatot hirdettünk a teremtésről, amire annyira jó művek érkeztek, hogy egyszerűen nem tudunk most már leállni: ez alkalommal lírai ihletésű, mély és kevésbé mély, szabadverses vagy kötött rímes formában várunk verseket a kedves olvasóktól, ráadásul a magyarság zsírban forgó ételéről, a csülökről.
És hogy miért? A hamarosan megjelenő Mi vidékünk gasztrokörképhez kerestünk éppen régi újságcikkeket a csülök nevű, Komárom-Esztergomban is híres ételről, amikor is egy 1893-as Budapesti Hírlapban ezt találtuk:
Aztán nyisd ki könyvét a sok tudománynak
S nézd meg a tudósid mit halomra hánynak:
Hólyaghuzó izgonc (kőrisbogár sorba),
Ha tőle ugyan nem esnél orrporcsorvba.
Hát még a tanoda, uszoda, öntőde,
Iroda, pörkölde pékmühely-sütöde,
Szegény fejed a sok öde oda hányja
Nemzeti geniusz művelt nyavalyája.
Kell-e hordanom még több csodát halomra?
Ezt vegye be nékem Gyulai Pál gyomra,
Kapjon Pegazusra s aztán ki csülökre,
Vesse le a költőt, változzék költnökre.
(...)
De letészem a tollam, untig elég ennyi.
Csak még egyet kérdek, tessék megfelelnyi:
Ha rossz a professzor, mint mondja az ének,
Miért mondja reczeptnek s nem költnöki vénynek?
Az egyébként 20 versszakból álló vers az ő. nevű, méltán ismert költő munkássága, a műben Árpádtól a magyar nyelv és az irodalom kritikáján át minden megtalálható. Természetesen egyelőre nem állítjuk, hogy például a fentebb idézet négy versszakból bármit is értenénk, de örömmel fogadunk
- Bármilyen szövegmagyarázatot.
- Bármilyen olyan szöveget, ami hasonlóan szépen machinál a rímekkel és a sorokkal (pl. ennyi - megfelelnyi rímpár) és az értelmet feláldozza a nagybetűs Mű oltárán.
- Bármit, ami a csülökről szól és megkockáztatjuk, hogy még ennél a versnél is jobb.
Tehát fotelirodalmárok, önjelölt költők, professzionális szövegfaragók, kalandra fel! A molnarr@mail.index.hu címre várunk mindent. Jelige: CSÜLKÖS.