A lengyel CD Projekt Redtől a The Witcher-trilógia miatt sokat vártak a gamerek, pontosan emiatt koppant mindenki hatalmasat, amikor négyévnyi fejlesztést követően 2020 decemberében végre megjelent a Cyberpunk 2077 című sci-fi RPG, de valami irtózatosan pocsék állapotban. Xbox One-on és főképp PC-n kevésbé voltak zavarók a glitchek és bugok, ugyanakkor PlayStation 4-en annyira rosszul futott egy időben a videójáték, hogy a Sony kénytelen volt levenni a PlayStation Store-ból addig, míg a fejlesztők elviselhetőbb állapotba nem pofozták a terméküket.
A Cyberpunk 2077-et mostanra odáig polírozták, hogy a PlayStation 5-re és Xbox Series X/S-re kiadott, új generációs változatai már szépen futnak. A történettel, valamint Night City városával és a robotkezű Keanu Reevest maga elé képzelgő V karakterével meg soha nem volt gond. Igaz, hogy nem lett olyan forradalmi a CD Projekt Red újdonsága, mint ahogy azt beharangozták, egy teljesen korrekt, a Szárnyas fejvadászra emlékeztető futurisztikus GTA-klónnak örülhetett végül a közönség. Már, aki a későbbiekben kitartott, és megvárta a frissítéseket.
Izgalmas bejelentésekből kicsit sem volt híján a Disney saját expója, a D23, amelyet szeptember 9-től tartottak 11-éig. Végre valahára összeállt a Thunderbolts című mozifilm csapata, amely a Marvel Öngyilkos Osztaga lesz, azaz egy olyan alakulat, akik alapvetően gonoszok vagy antihősök voltak korábban, most mégis a világ megmentésére sietnek. Bejelentésre került az élő szereplős Az oroszlánkirály előzménye, a Mufasa, mutattak egy csomó Pixar-újdonságot, és az új Indiana Jonest is hype-olták egy kicsit.
A videójátékokat illetően félórás szekcióban foglalkoztak azzal, mire készül a jövőben a Marvel és a Disney. Itt egyértelműen kiemelkedett a még cím nélküli, teaser trailerrel bemutatott új Amerika Kapitány-játék. Ezt az Uncharted készítője, Amy Henning jegyzi. Pontosabban a szakember által 2019-ben verbuvált Skydance New Media csapata, akik legalább egy éve dolgoznak már a projekten.
Annyit már most tudunk, hogy a vélhetően 2024 végén érkező Marvel-játékban Steve Rogers mellett Fekete Párduc is játszható karakter lesz. A wakandai hős gúnyájába azonban nem az MCU-filmekből ismert T'Challa bújik, hanem az ő nagyapja, Azzuri. Rajtuk kívül Gabriel Jonest, amerikai katonát és a Howling Commandos tagját, illetve Nanalit, a wakandai kémhálózat vezetőjét is irányíthatjuk majd.
A Nintendo Switch egyik, ha nem a legkiemelkedőbb játéka volt mostanában a The Legend of Zelda: Breath of the Wild, amelyet 2017 márciusában adtak ki Switchre. A történet középpontjában a franchise előző részeihez hasonlóan Link karaktere áll, aki ezúttal amnéziás, és százéves szendergését követően tér magához. A helyszín Hyrule megtépázott birodalma, amely fölött a rémesen gonosz Calamity Ganon uralkodik.
A Breath of the Wildot minden idők egyik legjobb nyílt világú fantasyjának tartják, amely simán felveszi a versenyt többek között a The Witcher 3: Wild Hunttal, a Skyrimmal vagy az Elden Ringgel. A hangvétel nem annyira borús, mint a nagy riválisoknál: helyette inkább a meseszerű grafika, az elbűvölő NPC-k dominálnak, na és persze kihívásokból is bőven akad. Nem annyira könnyű feladat azért egy ekkora térképet teljesen szabadon bejárni, és a főellenségek ugyancsak izzasztók helyenként.
Néhány technikai hibája ellenére az újságírók is elájultak annak idején a The Legend of Zelda: Breath of the Wildtól, amely a Nintendo Switch egyik nyitócíme volt, 2022-ig közel harmincmillió példány kelt el belőle.
A túlóráztatás a videójáték-iparban egy különösen komoly probléma, sűrűn előfordul, hogy a fejlesztő szakembereket a nagy cégek ráveszik, hogy heti 60-80-100 órákat görnyedjenek a monitorok előtt, extra juttatások nélkül. A stúdiók azt használják ki titkon, hogy olyan munkaerő áll a rendelkezésükre, akik ezt az egészet fanatikusan csinálják, ám az úgynevezett „crunch-kultúra” végeredményben többet árt, mint használ: a fáradtság miatt a munkaminőség csökken, a kollégák közti feszültség nő, és az emberek egészsége is gyorsan megsínyli az egészet.
Az elmúlt években jó pár tripla A-s videójáték esetében derült fény arra, hogy a fejlesztőit kényszertúlóráztatták. Az Overkill-féle The Walking Dead például főképp emiatt jelent meg játszhatatlan állapotban, a Red Dead Redemption 2 című, 2018-as westernjáték esetében a vezető író, Dan Houser állt elő olyan nyilatkozattal, hogy csapata heti 100 munkaórákat is lenyomott. A sornak ráadásul ezzel koránt sincs vége.
Az Ubisoft Forwardot úgy vártuk, mint más a karácsonyt, hiszen az éppen 15. évfordulóját ünneplő Assassin’s Creed-játéksorozattal kapcsolatban több érdekes bejelentésre is lehetett számítani. A pletykák arról szóltak, hogy a Mirage című új résszel kapcsolatos konkrétumok mellett legalább még két új Assassin’s Creedet bejelent az Ubisoft. Ehhez képest a kiadó mindenkit meglepett, amikor közel fél tucat folytatásról és egy vadonatúj, Inifinity nevű Assassin’s Creed-platformról is lerántotta a leplet.
Az Assassin’s Creed Mirage-t nagyon szerettük volna játékmenet-előzetesen megcsodálni, de kénytelenek voltunk beérni egy CGI-orgiához hasonlítható, átvezető videóval. Ebből kiderül, hogy az új játék főhőse Basim Ibn Ishaq lesz, akivel a két évvel ezelőtt kiadott Assassin’s Creed Valhallában már találkozhattunk. A Mirage története a IX. századi Bagdadba kalauzol, amikor Basim még fiatal tolvaj, akit a cselekmény során a titokzatos Hidden Ones nevű szekta fogad köreibe, hogy mesteraszaszint faragjanak belőle. A főhős tanítóját, Roshant az Emmy-díjas színésznő, Shorhreh Aghdashloo szólaltatja meg, akinek az orgánuma már a trailerben könnyen felismerhető és rettenetesen emlékezetes.
A Disney és a Marvel hazai idő szerint péntek este tíz órára beharangozott előadása hamar a gamervilág egyik legjobban várt eseményévé vált, a kétévente megrendezett D23 expó leírásában ugyanis az állt, hogy egy körülbelül másfél órás játékdömpingre számíthatunk.
A rajongóknak persze nem is kellett több, egyből beindultak a találgatások, a gamerek egy emberként várták a tavaly ősszel megmutatott Marvel’s Spider-Man 2 és a Marvel’s Wolverine gameplay videóit, és mivel a Disney már-már végtelen számú licencet birtokol, mindenki biztos volt benne, hogy brutális meglepetésekre számíthatunk.
Ha egy sokat látott gamert megkérünk, hogy legyen szíves, és mondjon három olyan szerepjátékot, amit érdemes kipróbálni egyszer legalább az életben, akkor nagy az esély arra, hogy ezek között lesz a The Witcher 3: The Wild Hunt.
A 2015-ben kiadott The Witcher 3-at az előző két részhez hasonlóan a lengyel CD Projekt Red készítette, akik annak idején aprópénzért vették meg Andrzej Sapkowski írótól a Vaják-regénysorozat adaptálási jogait, hogy aztán videójátékos folytatást készítsenek Ríviai Geralt, a mutáns szörnyvadász sztorijának. A 2007-ben megkezdett, négy évvel később a The Witcher 2: Assassins of Kingsszel folytatott, majd a Wild Hunttal lezárt trilógia hatalmas sikert aratott, nemcsak a kritikusok imádták, hanem a játékosok is. Csak a The Witcher 3 több mint 40 milliós példányszámban kelt el, ezzel a játékipar egyik valaha volt legkeresettebb terméké vált.
Bár az első két rész harcrendszere, legfőképp az első The Witcher játéké csúnyán elavult, addig a The Witcher 3: The Wild Hunt lassú, narratív, sztorizós stílusa ellenére is meg tudta fogni még a fiatalabbakat is. Legfőképp azért, mert a CD Projekt Red alkotása a Ciri utáni hajtóvadászattal, a veszélyes szörnyekkel, és a Yenneferrel való se veled, se nélküled románccal, valamint az élvezetes mellékküldetésekkel kerek, lezárt és az újonnan érkezőknek is élvezhető kalandot kínált.
Videójátékok tekintetében a Harry Potter előzménye lett volna az ősz egyik legnagyobb durranása, ám a Hogwarts Legacy megjelenését jövő február 10-ére csúsztatták. A nyílt világú szerepjátékban a Roxfort minden szegletét bejárhatjuk az ígéretek szerint, egy ötödéves diák talárjába bújva. Lesz itt mindenféle nyalánkság: a varázsvilág jövőjét veszélyeztető goblinlázadás, na és az eddigiektől eltérően főbenjáró átkokat is szórhatunk hősünkkel.
Mindez izgalmasan hangzik, de egy új értesülés, amit a sajtóban három hete suttognak már, mégis lelombozott minket. Kiderült ugyanis, hogy a Hogwarts Legacyben nem lehet kviddicsezni.
Hogy micsoda? Harry Potter-játék kviddics nélkül?
Nem az első alkalomról van szó, amikor egy, a Harry Potter világát alapul vevő videójátékban nem lehet cikeszt hajhászni. Ilyen volt az egyébként nem túl jól sikerült, de ettől függetlenül is ezer sebből vérző, 2005-ös Harry Potter and the Goblet of Fire például. A Harry Potter-játéksorozatban azonban fontos szerephez jutott a kviddics. Sőt, különálló sportjáték is készült, közel húsz évvel ezelőtt, Harry Potter: Quidditch World Cup címmel.
A legelső Mafiát kereken 20 évvel ezelőtt, 2002 augusztusában adták ki, és bár a videójáték erősen építkezett a Grand Theft Auto által lerakott, sziklaszilárd alapokra, mégis sokan inkább úgy jellemezték, mint egy nyílt világú A Keresztapa-szimulátort. A történet egy fiktív amerikai városba, Lost Heavenbe kalauzolt, az 1930-as évekbe, ahol egy taxisofőrből lett bűnöző, bizonyos Tommy Angelo evickélését segíthettük, miközben egyre magasabbra törtünk a kegyetlen Salieri családban.
Kevesen tudják, de a Mafia-sorozat nyitórésze eredetileg a Driverhez hasonló vezetős játék lett volna, multiplayer módokkal. Ám a végső verzió teljesen más lett, mint ahogy eredetileg a Gangster kódnevű alkotást elképzelte az Illusion Softworks csapata. A gamerek papíron egy GTA-klónt vártak, de sokkal többet kaptak annál: egy saját identitással rendelkező videójátékot, fordulatos sztorival, kétszínű karakterekkel, realistán ábrázolva. Persze az ebben a műfajban kötelezőnek számító öldöklés és rengeteg kocsikázás sem maradt ki a Mafiából.
A FIFA 23 a híres játéksorozat utolsó felvonása, amit az Electronic Arts készít, hiszen a kiadó és a futballszövetség közötti együttműködés lejár, és a felek a szerződésüket nem hosszabbították meg. Az Electronic Arts a jövő évtől kezdve új franchise-t indít, EA Sports FC címmel, míg a FIFA elkezdett olyan játékfejlesztőket keresni, akik a FIFA 24-et össze tudnák úgy rakni, hogy ne veszítsék el a vásárlóik jelentős részét.
Hivatalosan csak szeptember 30-án jön ki az új FIFA, ám az EA számításaiba hatalmas hiba csúszott. Az amerikai IGN és az Eurogamer szerint, akik a FIFA 23 Ultimate Editionjét megvásárolták, ahelyett, hogy három nappal előbb fértek volna hozzá a játékhoz, már egy hónappal korábban, augusztus 30-án le tudták tölteni a teljes verziót Xbox-konzolokra.
A játékosok nem fogták vissza magukat: voltak, akik azonnal streamelni kezdték a FIFA 23-at a Twitch-csatornájukon. Persze nem sokáig, mert a tiltás gyorsan utolérte őket. Mások adatokat kezdtek szivárogtatni a focis játékból, olyan érdekességekre derült fény, mint hogy Cristiano Ronaldo az előző részhez képest már nem 91-es, hanem mindössze 81-es tempóval lesz képes futni.
A 2006-ban útjára indított Saints Row-játéksorozatra már a kezdetek kezdetén rásütötték, hogy egy pofátlan GTA-klónról van szó. Épp ezért a harmadik résztől kezdve a Volition fejlesztőcsapata rettenetesen odafigyelt arra, hogy a lehető legőrültebb végeredményt adják ki a kezeik közül, és a Grand Theft Autótól elszakadjanak. A Saints Row: The Third ennek megfelelően irtó vad lett, beteg fegyverekkel csaphattuk agyon, lőhettük halomra ellenségeinket.
A Saints Row nevet pedig sikerült úgy átpozicionálni, hogy a felhőtlen, őrült szórakozás jusson az eszükbe róla az embereknek. Nem vicc, a negyedik részre már konkrétan az Egyesült Államok szuperképességekkel rendelkező elnökével lehettünk, akinek egy űrlényinváziót kellett megakadályoznia.
A nyílt világú játékszéria harmadik és negyedik része is jól teljesített a pénztáraknál, éppen ezért tűnt merész húzásnak, amit a Volition kitervelt: a 2022 augusztus 23-án PC-re, PlayStation 4-re és 5-re, valamint Xbox Series X/S-re kiadott Saints Row az egész franchise-t újraindította. Az új játék viszont grafikailag irtó csúnya és elavult lett, a játékmenet az első pár óra alapján unalmasabb, mint a szobánk sarkában lazuló pókot vizslatni órákon keresztül, a karakterek meg olyanok, mintha egy átlag CW-tinisorozatból ugrottak volna ki. Bár a hülyéskedés nagy ritkán működik a Saints Rowban, az akciójelenetek és legfőképp a lövöldözés rosszabbak, mint a Fortnite-ban, amit elég fájdalmas leírni.
A koronavírus-járvány csúnyán rányomta a bélyegét a nagy videójátékos expókra, E3 legközelebb csak 2023-ban lesz, és a kölni Gamescomot sem tartották meg hagyományos módon már 2019 óta. Az idei Gamescom nyitóestjét mindezek miatt nagy várakozás előzte meg, és bár a Geoff Keighley által levezényelt rendezvény fő eseményén bőven akadtak bejelentések és érdekességek, nálunk mégis egy elborultnak ígérkező sci-fi FPS vitte a prímet.
Jöhetett Harry Potter, Harley Quinn, Dűne… az egyik legüdébb színfoltot mégis a High on Life című, december 13-án PC-re és Xbox-konzolokra, valamint a megjelenés napján Xbox Game Passra is érkező sci-fi játék jelentette. A High on Life ötlete annak a Justin Roilandnak a fejéből pattant ki, aki legfőképp a Rick és Morty című animációs szérián való munkája miatt ismert. A játékban egy színes, mesés, abszurd univerzumban találjuk magunkat, ahol az embereket űrlények rabolták el, és a kartellek azért szipolyozzák őket, hogy alieneknek való drogot csináljanak belőlük. A játékosok egy fejvadász bőrébe bújhatnak, aki embereket igyekszik megmenteni.
A 2019 áprilisában PlayStation 4-re, majd két évvel később PC-re is kiadott Days Gone valahogy elsikkadt a nagy Sony-címek forgatagában, és közel sem vert akkora hullámokat, mint az egy évvel korábban megjelent Marvel's Spider-Man és a God of War. Ennek ellenére a gamerek a mai napig rejtett kincsként emlegetik a Bend Studio által fejlesztett alkotást, melyet a legegyszerűbben úgy tudnánk jellemezni, mintha a World War Z és a Sons of Anarchy keresztezése lenne. Vájt fülűeknek a Daryl Dixon-szimulátor is mondhat valamit.
A Days Gone története két évvel játszódik azt követően, hogy egy világjárvány végigsöpört az emberiségen, és rengeteg szerencsétlenből lett az állkapcsát csattogtató élőhalott. Ebben a nem túl barátságos környezetben bújunk Deacon St. John bőrdzsekijébe, és vagány motoron igyekszünk túlélni egyik napot a másik után. A Sam Witwer által játszott törvényen kívülinek van azért személyes tragédiája is, a nejét keresi, aki vélhetően meghalt, de Deacon St. Johnban azért ott pislákol még a remény.
Az 1992-es Alone in the Dark mai szemmel nyilván nem állja már meg a helyét, vitathatatlan azonban, hogy a túlélőhorrorban meghatározó darabról van szó, hiszen ez volt a műfaj első 3D-s alkotása. Az Infogrames által fejlesztett videójáték az 1920-as években játszódott Louisianában, egy szellemjárta kastélyban, ahol egy női és férfi karakter, Emily Hartwood és Edward Carnby közül kellett választanunk, aztán puzzle-öket megoldva és a túlvilág erőivel megküzdve menekültünk a földi pokolból.
Ha nincsen az Alone in the Dark első része, akkor nagy valószínűséggel a Resident Evil-franchise sem született volna meg. Ez a tény talán még jobban érzékelteti, hogy mennyire zsánerteremtő játékról van szó. Az Alone in the Dark sikere annak is köszönhető volt, hogy H. P. Lovecraft hátborzongató írásaira épült, ennek megfelelően a játékosokra csúnyán képes volt ráhozni a frászt annak idején.
A Square Enix azok közé a nagy videójátékos kiadók közé tartozik, amelyeknek az újdonságaira illik odafigyelni. Főleg, ha olyan portékával készülnek nekünk, mint a Forspoken című fantasy, amellyel kapcsolatban Takeshi Aramaki rendező azt ígérte, hogy annyira fluid játékmenetet és mozgáskultúrát láthatunk majd benne, mint még soha.
A Forspokennek már az alapfelállása is ötletes: a történet szerint egy Frey nevű fiatal nő bőrébe bújunk, aki New York Cityből valahogy egy varázslatos világba, Athiába teleportálódik. A feladat pofonegyszerűnek tűnik, visszajutni az otthonunkba. A játékban amellett, hogy meg kell birkóznunk az Athiát rémuralma alatt tartó zsarnokkal, Tantasszal, különféle bestiák, köztük démonok, medveszörnyek és hatalmas sárkányok is elállják majd az utunkat.
A nyílt világú szerepjátékban a hősnő, Frey mágikus erőre is szert tesz egy titokzatos karperecnek köszönhetően, és szédítő tempóban, külső nézetből fedezhetjük fel az ismeretlent vele. A fejlesztőcég, a Luminous Productions viszonylag zöldfülű, eddig egyetlen játékon, a Final Fantasy XV-ön dolgoztak csak együtt. Ennek ellenére bizakodók lehetünk, hiszen a többszöri csúszás ellenére 2023. január 24-én megjelenik PC-re és PlayStation 5-re a Forspoken.
A Harry Potter-filmek rajongói jókorát csalódtak, amikor a Legendás állatok és megfigyelésük című előzménytrilógia nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Persze nincs kőbe vésve, hogy egy hasonló, kiegészítő projektnek mindenképp a földbe kell állnia, épp ezért reménykedünk benne, hogy a Hogwarts Legacy című új szerepjátékból valami értelmes sül ki.
Minden adott ehhez, a korábbi Harry Potter-videójátékokhoz képest is nyíltabb világot kínál majd az Avalanche Software alkotása. Ráadásul egy eddig nem annyira feltérképezett korba, az 1800-as évek végére, a Roxfort iskolába, egy ötödéves hallgató talárjába bújva tehetünk látogatást. Lesz itt minden, ami szem-szájnak ingere, a karakterünket úgy szabjuk testre, ahogy csak kívánjuk, hogy aztán egy olyan rejtély nyomába eredjük, ami ízekre szedheti az egész varázsvilágot.
A Hogwarts Legacyban természetesen órákra is járhatunk, varázsigéket tanulhatunk, és akár sárkányokkal, valamint trollokkal is találkozhatunk. Amellett, hogy választunk, hogy a jó vagy rossz oldalra állunk és, hogy kikkel barátkozunk össze a szereplők közül. Szóval lesz elfoglaltságunk, bőven.
A gamerek hozzá vannak szokva, hogy a legtöbb játékban kőkemény katonák bőrébe bújva osztják az ólmot, vagy éppen szuperhősök gúnyájában mentik meg a világot. Épp ezért nyújtanak felüdülést néha az olyan alkotások, mint a július 19-én megjelent Stray. Ebben sima kóbormacskaként kell szaladgálnunk, egy posztapokaliptikus várost felfedezve, melyből eltűntek az emberek, és csak többé-kevésbé lelketlen robotok bukkannak fel a sötét utcákon. Nagybetűs hangulat a köbön, ha minket kérdez valaki.
Ha van olyan játék, amit olyanoknak is ajánlanánk, akik életükben nem vettek kontrollert a kezükbe, akkor az a Stray. A macskákat nagyon sokan szeretik, és a BlueTwelve Studio olyan alapossággal animálta meg a főszereplőt, hogy helyenként tényleg olyan, mintha egy létező kisállattal ugrálnánk össze-vissza. Vannak azért hibák, és glitchek, szó se róla, amik kizökkenthetik az embert, de összességében elég korrekt munkát végeztek a készítők.
A Stray lényege, hogy külső nézetből irányítva a cicát, be kell járnunk ezt a sokszor klausztrofób és depresszív világot, tárgyakat összeszedni, puzzle-öket megoldani, néha gonosz apró genyók elől futkorászni, na és persze összedolgozni a már említett robotokkal. Ha sikerrel járunk, akkor 5-6 órás kalandunk végén kijuthatunk a városból.
A 2008-as Vasember nagyon erős alapokra fektette a Marvel filmes univerzumát, legfőképp annak a Robert Downey Jr.-nak köszönhetően, akit a szakma addigra különböző függőségei miatt jó mélyre elásott. A színész valami zseniálisan hozta a pökhendi playboyt, aki high-tech páncélt épített magának, de más szuperhősöktől eltérően nem rejtőzött álarc mögé. Hanem rögtön az első film végén felvállalta, hogy bizony ő Vasember.
A karakter az Infinity Saga mozgatórugója volt, egészen a Bosszúállók: Végjátékig, amikor a Thanosszal vívott végső csatában Tony Stark feláldozta magát. A rajongók elsiratták a kedvenc hősüket, mégse kellett sokat várni Vasember visszatérésére, aki a 2020 augusztusában kiadott Marvel’s Avengers egyik játszható karaktere volt. Igaz, hogy a 2018-as és sokáig PS-exkluzív Marvel’s Spider-Manhez nem ért fel a Crystal Dynamics alkotása, a történetét tekintve mégis korrekt volt. A játékmenet, mondjuk, igazi trash, és live service-t kiáltva sem sikerült eladni az embereknek, hogy a haverjaikkal összeálljanak, és a végtelenségig egyforma robotokat püföljenek benne.
Szuperhősös játékot amúgy nem olyan könnyű csinálni. Egyedül az Arkham-szériát tudnánk kiemelni még DC-s berkekből, meg az előző bekezdésben emlegetett Pókembert és Miles Morales-es spin-offját. Ezeken kívül a zsáner tele van elhibázott próbálkozásokkal, amikre az ember jóformán emlékezni sem akar.
Az elsősorban mobilokra fejlesztett Diablo: Immortal már a bejelentésekor hatalmas port kavart a 2018-as BlizzConon a rajongók körében. A zsémbeskedő gamerek félelmei pedig részben beigazolódtak, amikor annak ellenére hogy egészen élvezhető lett a végeredmény, az Activision Blizzard mégis képtelen volt megállni, hogy ne tegye pay-to-winné a játékot. Azaz a Diablo: Immortalban egyáltalán nem fair előnyt kapnak a mai napig is azok, akik valódi pénzzel hajlandók fizetni. Így a gazdagabbak a PVP-ben és az endgame-ben is szinte legyőzhetetlen karakterekkel indulhatnak azok ellen, akik pusztán az idejüket rakták bele az RPG-be.
Pár napja zajlik a Diablo IV korai verziójának tesztelése. A játékot a bevett szokásoknak megfelelően egyelőre csak barátoknak és a családnak tették közzé, ám úgy tűnik, már senkiben nem bízhat meg az ember, ugyanis a hétvégén valaki a kiválasztottak közül elkezdett egy csomó képet és videót kiszivárogtatni az internetre.
Ezek közül talán a legizgalmasabbak azok, amelyek a karakterkészítőt mutatják, és kiderül belőlük, hogy elég komplex módokon rakhatjuk majd össze hősünket. Sokkal sokszínűbb lesz a mutatvány, mint mondjuk a Diablo III-ban, de azért nem kell Cyberpunk 2077-féle testreszabhatóságra számítani. A CD Projekt Red játéka kevés dologban emelkedett ki, de ebben az egyben igen.
Már az elmúlt években is sűrűn előfordult, de a koronavírus-járvány által megnehezített 2021-es évben az amerikai IGN gyűjtése alapján 50-nél is több videójáték megjelenését csúsztatták el a stúdiók. A home office nem mindenkinek jött jól, a szórakoztatóiparra rányomta a bélyegét a Covid, mégpedig elég csúnyán, hiszen a mozik bezártak, és a filmfanatikusok kénytelenek voltak többet várni... vagy éppen beérni a streaminggel és a kis képernyővel.
A játékipar elég nagy meglepetésünkre a mai napig nem érte utol magát, 2022 is a csúszások éve.
Ősszel és télen lesz néhány fontos megjelenés, mint a Harry Potter univerzumában játszódó Hogwarts Legacy, a Gotham Knights, vagy éppen A Plague Tale második része. Ugyanakkor nem hiába remegtek sokáig a God of War: Ragnarököt váró gamerek, simán benne volt a pakliban, hogy a Santa Monica Studio azt is inkább eltolja a jövő évre. Ők megúszták, Kratosék november 9-én visszatérnek, de az elmúlt hónapokban jó pár példa volt arra, hogy sokak által várt videójátékok kiadási dátuma változott 2023-ra. Ezek közül szedtük össze a legnagyobb címeket, amik csúsznak.
Lopakodós játék Középföldén? A Gyűrűk Ura akció RPG-khez szokott rajongói közel sem háborodtak fel annyira, mint várható volt, amikor a Gollam főszereplésével érkező újdonságot a Daedalic Entertainment bejelentette. Megjelenési dátumnak kitűzték a szeptember 1-jét, szóval elvileg nem kellett volna rá sokat várni, hogy PC-re, PlayStationre, Xboxra és picit később Nintendo Switchre is kiadják a videójátékot. Ám, az első játékmenet-előzetes úgy kiborított mindenkit, hogy a fejlesztők átgondolták a dolgot, pár hónappal odébb rakták a megjelenést, mondván, csiszolnak még a dolgokon. Megértjük, mert ránézésre olyan ez az új A Gyűrűk Ura-játék, mint egy időutazás 2002-be, amihez elő kéne kaparnunk a szekrény mélyén porosodó PlayStation 2-t.
Közel 10 év telt el azóta, hogy a Grand Theft Auto-játéksorozat legutóbbi, ötödik része polcokra került. Ebben Los Santos városában három fickó: a visszavonult bankrabló Michael, a kisstílű gengszter Franklin és az antiszociális drog- és fegyverkereskedő Trevor bőrébe bújhattunk. A játékban a küldetések néha rettenetesen akciófilmesek voltak, nagy előrelépést mutatott a Rockstar Games alkotása a GTA IV-hez képest, így újfent masszív rajongói bázist épített maga köré.
A GTA V élettartamát jól kihúzták, a játék PlayStation 3 és Xbox 360 után megjelent PlayStation 4-re és Xbox One-ra is, majd később felújították, hogy a legújabb konzolgenerációban a játékra rátaláló gamerek se húzzák annyira a szájukat az alkotás elavult grafikája miatt. Mondhatnánk, hogy nem volt akkora az éhínség a GTA-rajongók számára, de a Grand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition című, a GTA III-at, a Vice Cityt és a San Andreast magába foglaló felújított trilógia megjelenése tavaly ősszel botrányba fulladt.
Olyannyira, hogy két másik remake-et, a Red Dead Redemption című cowboyos játékét és a GTA IV-ét is lefújták. Helyette gőzerővel készül a GTA VI.
A Tomb Raider a világ egyik, ha nem a legismertebb kalandjáték-sorozata, amelyben egy Lara Croft nevű régészlány bőrébe bújva kalandozhatunk, legendás ereklyék nyomában járva. A franchise 1996 óta létezik, szóval a sikerek mellett megvoltak a maga hullámvölgyei is a hosszú évtizedek alatt. A legutóbbiból 2013-ban sikerült kirángatnia Larát a Square Enix kiadónak.
Közel tíz évvel ezelőtt ugyanis rebootolták a Tomb Raidert, egy fiatalabb és kezdő hősnőt a középpontjába állítva. Lara Croft legutóbbi három kalandja leginkább a túlélésről szólt. Kedvenc kalandorunkat lecsupaszították, íjat és nyílvesszőket adtak a kezébe, és így küldték szélsőséges helyszínekre, hogy a síremlékek fosztogatása mellett még a veszélyes Trinity nevű szektával is farkasszemet nézzen.
Néhány hónapja biztosan tudjuk, hogy a Crystal Dynamics fejlesztőcsapata már nagy erőkkel készíti a Tomb Raider legújabb részét – hivatalos forrásból nagyjából ennyit tudni. Na és persze azt, hogy az Unreal Engine 5-ös motorja hajtja majd. Nemrégiben azonban a Sacred Symbols podcast több izgalmas részletről is lerántotta a leplet. Nem mondjuk, hogy a Lara Croft-rajongóknak nincs okuk az aggodalomra, mert jócskán a feje tetejére fordítják a játékos franchise-t.
Ha könnyed, gyors tempójú és végtelenül élvezhető verekedős játékról van szó, akkor a legtöbbeknek a 2018-as Switchre megjelent Super Smash Bros. Ultimate juthat az eszükbe, melyben a Nintendo olyan kultikus karakterei csapnak össze egy színtéren, mint az olasz vízvezeték-szerelő, Mario és testvére, Luigi, a Legend of Zelda hőse, Link, de a Pokémon közkedvelt Pikachuja és Donkey Kong ugyancsak az elérhető harcosok között vannak.
Az 1999 óta létező, eddig öt részt megért Nintendo-játékszériát a Brawlhalla után legutóbb a Nickelodeon All-Star Brawl igyekezett lemásolni, ez utóbbi mondjuk egy rémesen gyatra próbálkozás lett. Hiába üthettük egymást SpongyaBob Kockanadrág, Csillag Patrik, Aang, illetve a Tini Nindzsa Teknőcök bőrébe bújva. A grafika bántotta a szemet, és mindenki láthatta, hogy csak egy újabb rókabőrt próbálnak lehúzni a Smashről.
Épp ezért remegtünk egy kicsit, amikor meghallottuk, hogy érkezik a MultiVersus, ami a Warner Bros. filmstúdió kínálatát rántja össze egy játékba. Szemezgetve a DC Comics, az HBO és a Cartoon Network kínálatából is. Az oldalnézetes verekedős játék nyílt bétája július 26-án vált elérhetővé PC-n, valamint PlayStation és Xbox konzolokon is. Fogtuk hát magunkat, és bár a rémes Space Jam 2 – mely hasonlóan multiverzumos őrület volt a mozikban – még élesen élt az emlékezetünkben, belevetettük magunkat a MultiVersusba.
Tavaly novemberben jelent meg a felújított Grand Theft Auto-trilógia, amelyben a GTA III-at, a Vice Cityt és a San Andreast kapták meg a játékosok egyben. A végeredményben mondjuk nem volt túl sok köszönet, a grafika rettenetes volt, teli volt mindhárom rész bugokkal – a nem túl komolyan vett, összetákolt fércmunka sokkolta a rajongókat. Nem is csoda, hogy nagy felháborodás lett a vége, a közösségi média pedig teli volt a játékokból kivágott részletekkel, amik szépen átadták, micsoda pénzlehúzás lett a remastercsomag.
Állítólag pont a Grand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition volt az, vagy pontosabban annak rossz fogadtatása eredményezte, hogy a Rockstar Games fogta magát, és kukázta két, éppen készülő projektjét. A GTA IV és a Red Dead Redemption remake-jeiről van szó egészen pontosan, amik a felújított GTA-trilógia bukásának áldozatául estek.
Ezen a híren valószínűleg tömegek fognak bosszankodni, hiszen a Read Dead Redemption szebb és modernizált verziójáért sokan epekedtek. Ám jó oldala is van a dolognak, mégpedig az, hogy – amint a Kotaku is beszámolt róla – a Rockstar végre aktívan elkezdett dolgozni a Grand Theft Auto legújabb, hatodik felvonásán.
A Mass Effect-trilógia nagyjából az volt a videójátékok rajongóinak, mint ami a Star Wars a filmőrülteknek. Egy grandiózus űropera, összetett sztorival, izgalmas karakterekkel és sok-sok idegtépő intrikával. A nagy különbség persze, hogy míg Luke Skywalker helyett nem szelhettük ketté a fénykardunkkal Darth Vadert, addig Shepard parancsnok bőrébe bújva igenis meghatározhattuk civilizációk sorsát, lövöldözhettünk, tárgyalhattunk, legénységet gyűjthettünk... mire eldöntöttük az univerzum sorsát.
A játékszéria hiába jött ki 2007-ben, 2010-ben és 2012-ben a trilógiát lezáró részével, a korához képest haladó volt. A Mass Effect színes volt ráadásul, hiszen a szexuális és faji kisebbségek is szóhoz jutottak benne.
Az egy dolog, hogy a gamerek a saját Shepardjüket néha a saját nemével is ágyba bújtatták. A Mass Effect készítői nem is ezen lepődtek meg, hanem inkább azon, hogy a játékosbázisban mekkora hajlandóság mutatkozott arra, hogy bizarrul kinéző űrlényekkel szexeltessék a főszereplőt.
Senki nem kérdőjelezi meg, hogy a Peter Jackson által rendezett, J. R. R. Tolkien regényeit feldolgozó A Gyűrűk Ura-trilógia örökérvényű filmsorozat. A franchise 17 Oscar-díjat gyűjtött be összesen a 30 jelöléséből, és egyike a pénztáraknál legjobban taroló mozis produkcióknak. A Gyűrűk Ura teli volt remek karakterekkel, Frodótól kezdve Gandalfig, és még a mellékszereplők között is akadtak épkézláb figurák. Köztük volt Gollam is.
Mondjuk utóbbiról, a „drágaszágát” kereső szörnyecskéről senkinek nem jutott volna eszébe, hogy főhős alkat. Egészen a közelmúltig, hiszen a Daedalic Entertainment még 2019 tavaszán bejelentette, Gollam főszereplésével készítenek lopakodós játékot.
Nem csoda, hogy a rajongók rögtön húzták a szájukat, hiszen korábban olyan címeknek örülhettek a fantasy-kedvelők, mint a 2014-es Middle-Earth: Shadow of Mordor és három évvel később kiadott folytatása, a Middle-Earth: Shadow of War. Ezek pedig elég hardcore akció-szerepjátékok voltak, nyílt világgal, érdekes főszereplővel, és egy csomó kihívással.
Július 7-e óta a magyar mozikban is megtekinthető a Thor: Szerelem és mennydörgés, melyet a Thor: Ragnarök után ismét a feltűnően morbid és infantilizmusba hajló stílusáról ismert Taika Waititi rendezett. A produkcióban az asgardi istenség (Chris Hemsworth) visszavonul a szuperhősködéstől és helyette a lelki békéjét kezdi el kutatni. Ám, a színen feltűnő új, minden eddiginél veszélyesebb főgonosz, Gorr (Christian Bale) miatt a főhős kénytelen ismét harcba szállni… sőt, Valkűr király (Tessa Thompson) mellett Korgot (Taika Waititi) és exbarátnőjét, Jane Fostert (Natalie Portman) is segítségül hívni.
A film egyik nagy húzása, amelyet már az előzetesek is lelőttek, hogy Jane Foster egy picit másképp tér vissza, mint ahogy a Thor 2-ben utoljára láttuk. Natalie Portman karaktere ugyanis a mennydörgés istene széttört – és immár megjavított pörölyét forgatja. A Marvel-képregények olvasói ezen valószínűleg nem döbbennek meg, hiszen a női Thort, vagy más néven a Hatalmas Thort a füzetek lapjaiból kölcsönözték.
A Marvel's Avengers című videójáték soha nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de a Crystal Dynamics csapata így is folyamatosan új tartalmakkal frissítgeti a PC-re, PlayStation 4-re és PlayStation 5-re, valamint Xbox One-ra és Xbox Series X/S-re kiadott alkotást. Az eddigi DLC-kben olyan szuperhősökkel bővítették a Bosszúállók csapatát, mint az íjász Kate Bishop, Fekete Párduc, Pókember, és most a női Thor.
A Santa Monica Studio nagyot szakított még 2018 tavaszán a God of Warral. Az ismert játéksorozat nyolcadik felvonása, amely a God of War III folytatásaként szolgált, de inkább reboot volt, a háború istenét teljesen új szövegkörnyezetbe ültette. Az immár időseb Kratos a görög helyett az északi mitológiába tett kirándulást, hogy itt is összerúgja a port egy csomó mitikus alakkal. A balhéban volt némi segítsége, a fia, Atreus személyében. Ők ketten vették fel a harcot olyan kellemetlen arcokkal, mint Freya, Baldur és Thor fiai.
Az akciójáték amellett, hogy visszahívható fejszével és összecsukható pajzzsal, valamint a már említett Atreusnak köszönhetően némi csapatjátékkal dobta fel a játékmenetet, a történetét tekintve is meglepően érett lett. Egy családi drámát ismerhettünk meg, Kratos gyászával a középpontban, aki igyekezett elhunyt neje emlékéhez méltóan nevelni a miniistenséget.
A God of War számos Az év játéka elismerést húzott be, emellett jókora cliffhangerrel zárult, hiszen a végén betoppant a mennydörgés istene is, hogy felelősségre vonja a főszereplő duót. A fantasy közel 20 milliós példányszámban kelt el 2021 augusztusáig, ezzel a PlayStation 4 legnépszerűbb játéka lett, idén januárban pedig PC-re is megjelent.
Az Electronic Artsnak nincs jó kapcsolata a gamervilággal, és amikor ezt írjuk, nagyon finoman fogalmazunk. Az ismert játékkiadó a Star Wars Battlefront II-t is a földbe állította azzal, hogy olyan loot box rendszert pakolt bele, amely előnyökhöz juttatta azokat, akik hajlandók valódi pénzt áldozni a játékra. A modern játékipar egyik legnagyobb rákfenéjéről van szó egyébként, afféle online szerencsejátékról, amely nemcsak ezt a Star Wars-játékot, hanem többek között az Anthemet és az Apex Legendset is megmérgezte.
Amikor valaki 10/10-es, de mégis single player játékokkal játszik…
– így szólt az EA Twitter-fiókjának kiírása, amely azokat az embereket hülyézi le, akik ránézésre tökéletesnek tűnnek, ám kiderül róluk, hogy nem haladnak a korral, és a történetalapú, egyszemélyes játékokat részesítik előnyben – ez pedig a vonzerejüket is lenullázza.
Több ezer reakció érkezett a közösségi médiás posztra, a YouTube-on rövid, frappáns játékkritikákat gyártó dunkey például azt kérdezte, hogy miképp lehetséges, hogy az EA tweetjei rosszabbak, mint a játékai. Hasonló beszólásokból nem volt hiány, az ugyancsak ismert youtuber, Jacksepticeye is nemtetszésének adott hangot, a Respawn főnöke, az EA által hamarosan kiadandó és egyébként single player Star Wars Jedi: Survivor készülését felügyelő Vince Zampella pedig egy fejfogós emojit rakott a botrányos megnyilvánulás alá.
Az EmilyBlaster videójátékot az amerikaiak Petőfijének, legnépszerűbb költőjüknek, Emily Dickinsonnak a költészete ihlette.
Élete során Emily Dickinson csaknem 1800 verséből 10-et publikált, noha a vágy megvolt benne művei közlésére. 1862-ben még egy rejtélyes levelet is küldött az Atlantic Monthly magazin írójának, Thomas Wenthworth Higginsonnak, aki fiatal tehetségek felkarolásával foglalkozott.
Mr. Higginson, túl elfoglalt ahhoz, hogy megmondja, élnek-e verseim?
A férfi nem értette a titokzatos levelet.
Rovataink a Facebookon