A magyarországi EP-választás összes híre egy helyen

Sváby András a Heti Naplóban arról kérdezte a nézőket, hogy elmentek-e szavazni ma. A több mint 8000, SMS-ben vagy Facebookon szavazó néző 98 százaléka állította, hogy volt szavazni. Az ATV választási műsora egyébként fél 9-kor folytatódik, Rónai Egon, Krekó Péter és Ceglédi Zoltán politikai elemzőkkel próbálja lenyomni a Palik Lászlóval és G. Fodor Gáborral támadó TV2-t.

Az eddigi becslések alapján az euroszkeptikus AfD a vártnál valamivel gyengébben szerepelt, a második helyre a Zöldek törtek fel. Részletek a cikkünkben >>>

Az Index Lisszabonban tartózkodó munkatársa is leadta a szavazatát a helyi nagykövetségen. A portugál fővárosban meg kell dolgozni a voksolásért: a gyönyörű kastélyszerű épületben lévő követség egy hegy tetején van, ahová nem visz fel a tömegközlekedés. A szavazóbiztosok az Index kérdésére elmondták: a névjegyzékben 218 név szerepel, és helyi idő szerint háromnegyed hatkor közel 200-an szavaztak is már, a leégésekből ítélve inkább turisták, mint helyi lakosok, akikből a tavalyi statisztika szerint hivatalosan nagyjából 600 élt a városban, de a helyiek becslése szerint a szám 1000 fő körül van, így 20 százalékosra becsülik a részvételt. Egész nap semmi rendkívüli nem történt. „Eddig ez a kérdés volt a legizgalmasabb” – mondták a biztosok.

Fotó: Kovács Bálint / Index

Amióta közvetlenül választják az Európai Parlament tagjait, azóta voksolásról voksolásra folyamatosan csökkent a részvételi arány.

A Politico írta össze az időközi adatokat. Magyarország mellett kilenc másik tagállamban is többen mentek el szavazni, mint öt éve ugyanaddig az időpontig. Az olaszoknál hasonló volt az arány, egyedül a legkisebb tagállamban, Máltán volt picivel kisebb (ott öt éve eleve sokan mentek el, mert nagyon hamar megérezték a migrációs válságot). Az összeállításban nem szerepel, de a negatív csúcstartó Szlovákia is jobban teljesített.

Hogy

• az EP sikeresebb mozgósításának,
• az összeurópaibb kampánytémáknak, például a migrációnak,
• az időjárásnak
• vagy csak annak köszönhetően, hogy már nem volt hová esnie (legutóbb csak egy hajszálon múlt a kisebb arány),

azt majd nyilván mindenki a neki megfelelő hangsúlyokkal meg tudja magyarázni. A nagy kérdőjel az Egyesült Királyság, amely a brexit miatt már nem is nagyon készült a szavazásra, és az elkedvetlenített választókkal nagy tagállamként lehúzhatja az átlagot.

Katalónia volt vezetőjének szóvivője azt mondta a Politico Europe-nak, hogy várakozásaik szerint Carles Puigdemont bejut az Európai Parlamentbe. Puigdemont hazájától távol kampányolt, Spanyolországban ugyanis elfogatóparancs van érvényben ellene. A katalán politikus az Együtt Katalóniáért pártszövetség színeiben indult, amelynek választásból való kizárását több spanyol párt is kérte, de a spanyol legfelsőbb bíróság engedélyezte az indulását.

A 18:30-as részvételi adatok alapján nagyjából 170 ezer szavazat kell az ötszázalékos határ eléréséhez. 

A vasárnapi európai parlamenti választáson 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 41,74 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Az MTI kiadta a részvételi adatok megyénkénti megoszlását is, félkövérrel kiemeltük az országos átlag felett teljesítő megyéket:

•     Baranya megye: 39,82 százalék, 121 042 szavazó
•     Bács-Kiskun megye: 38,6 százalék, 161 005 szavazó
•     Békés megye: 37,55 százalék, 106 656 szavazó
•     Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 36,86 százalék, 194 575 szavazó
•     Csongrád megye: 42,17 százalék, 139 653 szavazó
•     Fejér megye: 41,68 százalék, 142 751 szavazó
•     Győr-Moson-Sopron megye: 44,73 százalék, 160 724 szavazó
•     Hajdú-Bihar megye: 35,2 százalék, 150 924 szavazó
•     Heves megye: 40,15 százalék, 97 135 szavazó
•     Jász-Nagykun-Szolnok megye: 36,11 százalék, 109 572 szavazó
•     Komárom-Esztergom megye: 40,13 százalék, 98 681 szavazó
•     Nógrád megye: 38,18 százalék, 60 053 szavazó
•     Pest megye: 42,75 százalék, 434 466 szavazó
•     Somogy megye: 39,52 százalék, 100 011 szavazó
•     Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 36,77 százalék, 165 028 szavazó
•     Tolna megye: 38,89 százalék, 70 713 szavazó
•     Vas megye: 47,02 százalék, 96 511 szavazó
•     Veszprém megye: 43,92 százalék, 125 665 szavazó
•     Zala megye: 43,19 százalék, 97 119 szavazó

A végleges részvételi adatok a külképviseleti és a levélszavazatok összesítése után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.

– mondta be cinkos mosollyal az arcán az M1 vasárnap esti választási műsorát vezető Németh Balázs.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnap este 7 órakor megkezdte az irodához érkezett csaknem 40 ezer levélszavazat felbontását és a szavazólapok szkennelését az európai parlamenti (EP-) választáson. A szkennelésre azért van szükség, hogy a levélszavazatok előzetes eredményét gyorsan közölni tudják, utána kézzel is megszámolják őket.

Levélben a sem magyarországi, sem más uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar választópolgárok szavazhattak az EP-listákra, ezek a levelek kedd óta érkeztek be az NVI irodájába. Az NVI 43 ezer levélszavazat azonosító nyilatkozatát dolgozta fel, ebből több mint 39 ezer volt érvényes. Ezeknek a szavazatot tartalmazó lezárt borítékjainak felbontásával megvárták a vasárnap este 7 órát.

Összesen pedig 54 ezer levélszavazatot adtak le az arra jogosultak vasárnap reggelig, írja az MTI.

A legnagyobb balti államban, az ötmilliós Litvániában az EP-választással egy időben tartják az elnökválasztás második fordulóját. 

Az ország EU-biztosa is megpályázta a posztot, de ő az első fordulóban két hete már kiesett, így a verseny Gitanas Nauseda független jelölt, közgazdász egyetemi tanár és a korábbi pénzügyminiszter Ingrida Šimonytė között dől el. Utóbbi hajszállal előbb végzett az első fordulóban.

Talán ennek köszönhető, hogy az EP-választáson a választók 31 százaléka jelent meg, előzetesen pedig 11 százalék adta le voksát – írta a Delfi.lt orosz nyelvű oldala.

A parányi mediterrán szigetpár az elsők között érezte meg a migrációs válságot, így az hiába tetőzött 2015-ben, már az egy évvel korábbi EP-választást is meghatározta Máltán és kiugró részvételi arányt hozott (74,8 százalékot). Most mégsem csak ez határozza meg a kampányt. A szigetország baloldali kormánya kemény uniós kritikákat kapott a magyarhoz hasonló letelepedési kötvényes programja és egy oknyomozó újságíró, Daphne Caruana Galizia 2017-es megölése miatt, múlt hónapban pedig egy bevándorló, Lassana Cisse Souleymane megölése kavarta fel a kedélyeket. Az utolsó vitán, amit a kormánypárt az ellenzéki Nemzeti Párttal (PN) vívott, a külföldiek, az abortusz és a környezet voltak a fő témák. A résztvevők egymást vádolták idegenellenességgel és a PN szerint minden Munkáspártra leadott szavazat az abortusz támogatása.

Úgy néz ki, a botrányok mégse nagyon rengették meg a Munkáspárt népszerűségét, amihez kellett a PN bénázása és a vezetőjével, Adrian Deliával szembeni bizalmatlanság. A legkisebb lakosságú uniós tag 6 mandátumából 4-re számíthat a Munkáspárt az önkormányzati választással egy napon, szombaton tartott EP-választáson, míg 2 helyet becsülnek a jobbközép Nemzeti Pártnak. Ahogy arra Török Gábor politológus rámutatott, ez lenne az egyetlen olyan eredmény az egész EU-ban, ami a Fidesz várható sikeréhez hasonlítható (igaz, sokkal kisebb pályán).

Joseph Muscat munkáspárti miniszterelnök elég magabiztosan nyilatkozott vasárnap, miközben már számolták a szavazatokat, ő 55 százalék körüli eredményre számít - 17 százalékot verve a PN-re. Így valóban meglenne a mandátumok kétharmada.

Belgiumban, a világ egyik legbonyolultabb választási rendszerében ma nemcsak EP-képviselőket választanak, hanem parlamenti szavazás is van. Az EP-választások egyszerűbbek, mert ott flamand (holland nyelvű), vagy vallon (francia nyelvű) listára kell leadni a szavazatot, de a párton belül lehet preferenciasorrendet felállítani. Sőt, akinek elege van a pártokból, az élhet a “blanco stem” jogával, vagyis érvénytelen szavazatot ad le, aminek azért van jelentősége, mert Belgiumban kötelező a részvétel a szavazáson, aki nem szavaz, akár 80 euróra is büntethető. Az általános választásokon szövetségi és tartományi választások is vannak, és mindezt duplázni kell, aszerint, hogy holland, vagy flamand nyelvterületen él az ember. Valamint: külön parlamentje van Brüsszel fővárosnak és a német nyelvi kisebbségnek. Az már elhanyagolható részlet, hogy Brüsszelben és Flandriában elektronikus a szavazás, Vallóniában pedig papíralapú.

A Heves megyei Besenyőteleken az egyik szavazókörben egy denevér jelent meg. A Választás.hu közleménye megnyugtat mindenkit, az állatot "sikerült az ablakon kiterelni, a szavazás menetét nem befolyásolta".

Budapesten az egyik szavazóhelyen a mosdóban lehetett találkozni egy patkánnyal.

Megnyitotta kapuit a sajtó előtt a Bálna rendezvényközpont, ahol szokás szerint a Fidesz tartja az eredményváróját. Urnazárás után várható egy welcome sajtótájékoztató, az egyik fideszes sajtóst kérdeztem, mikor, és csak annyit ismételt meg párszor, hogy „idővel, idővel”. Addig egy szép nagy síkképernyős televízión nézhetjük a köztévé páratlan és pártatlan tudósításait.

Fotó: Németh Sz. Péter

A tavalyi eredményváró után a Fidesz idén is csak oxigénnel és árammal kedveskedik az eredményvárójukról tudósító sajtónak, ami valahogy szépen tükrözi a párt médiához és médiamunkásokhoz fűződő viszonyát. Beleértve a sajátjaikat is, a kormánymédia alkalmazottai is 450 forintért ihatnak fél liter szénsavmentes ásványvizet, már ha nem akarnak kifáradni a mosdóba kortyolni egyet, vagy ha nem voltak olyan előrelátóak, hogy hoztak magukkal. 

Fél órával az urnazárás előtt 49,76 százalékos volt a részvételi arány a fővárosban az EP-választáson. A végleges eredmény így akár az 50 százalékot is meghaladhatta – derült ki a Nemzeti Választási Iroda MTI által közölt adataiból.

A fővárosban 1,313 millió választójoggal rendelkező ember él.

Amikor bejelentették, hogy a távolról leginkább skorbutos öregasszonyra hajazó Palik László kapta a TV2 választási műsorát, már sejthető volt, hogy csudálatos dolgoknak leszünk szem- és fültanúi, és ha csak a ma esti Tények utáni beköszönésből indulunk ki, hülye, aki kihagyja az este fél tízkor kezdődő műsort.

Palik eleve úgy vezeti az egészet, mint az Exatlont tette nem is olyan rég, lendületes üvöltéssel nyitott, és a klasszikus iskolával ellentétben (áll a pali az információs tábla/képernyő előtt, esetleg ül egy asztal mögött) ő a mozgásra esküszik, oda-odalép a kamera elé a nagyon kék stúdióban, és folyamatosan gesztikulál, nem tudom, meddig lehet ezt ilyen sebességfokozaton nyomni, de majd kiderül.

A beköszönésnek üdítő színfoltja volt G. Fodor Gábor, akit a szerény "politikai elemző" címkével láttak el, pedig oly sok mindent lehetne még kiírni a neve alá, ugye. G. Fodor 40 százalékos részvételt és elsöprő bevándorlásellenes fölényt vár estére, de nemcsak itthon, hanem Európa szerte, mivel a TV2 mindenütt ott lesz, ahol valami fontos történik.

„A Fidesz győzelmének mértéke lesz a kérdés” – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője, aki szakértőként vesz részt az M1 vasárnap esti választási műsorában. A kormányközeli közvélemény-kutató már korábban megjósolta: ha a Fidesz–KDNP jól aktivizálja a szimpatizánsait, könnyedén szétnyerheti magát, akár az 55 százalékot is elérheti.

Az előző választásokról ismert 56-os szavazókörzetben is elmaradtak a tumultuózus jelenetek, a körzetben láthatóan felkészültek a nagyszámú átjelentkezőre, akik nevük kezdőbetűje szerint mehetnek az egyes asztalokhoz. Nem sokkal az urnák zárása előtt ezen a helyen sem kell várakozásra számítani.

Semmi különösről nincs szó, pláne nincs köze a mai választáshoz. Pusztán az a helyzet, hogy május 10. és június 24. között nemzetközi katonai gyakorlatsorozatnak ad otthont Magyarország, ami miatt nagy létszámú technikai eszközökből álló katonai konvojok mozgására lehet számítani - derül ki a Honvédelmi Minisztérium közleményéből.

Május 27. – június 02. között katonai rendész felvezetéssel menetoszlopok közlekednek majd az alábbiak szerint:

• Rajka/Hegyeshalom - M1 - Lébény - Győr - 82-es főút - Várpalota (MH Központi Gyakorló- és Lőtér) és Veszprém/Újmajor
• Hegyeshalom - M1 - M0 - M5 - Táborfalva - M5 - 4-es főút - Szolnok
• Rajka - M1 - M0 - M5 - Táborfalva - M5 - 451-es főút - Szentes
• Hegyeshalom - M1 - Győr - M0 - M5 - Nagylak
• Letenye - M7 - 61 - Kaposvár - Taszár útvonalakon.

A katonai konvojok üzemanyag-utántöltésre az M1-es autópálya mentén található Lébényt fogják használni, állomásozó és pihenő helynek a táborfalvai katonai bázist jelölték ki számukra.

A Honvédelmi Minisztérium kéri a lakosságot, hogy az említett útvonalakon a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a menetoszlopokat, ezzel is segítve azok biztonságos és folyamatos haladását.

A miskolci MSZP önkéntesei azt tapasztalták, hogy fideszes aktivisták szállították a roma szavazókat a felsőzsolcai szavazókörbe kisbuszokkal, a párt ezért feljelentést tett a rendőrségen. A buszoztatásról az MSZP fotót is készített. 

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei választási bizottságnál ma a Mi Hazánk Mozgalom is panaszt nyújtott be buszos szállítás miatt, bár a párt szerint országszerte tömegesen, szervezetten szállítják az embereket szavazni, ezért ezt több választási bizottságnál is jelezték. (Hvg.hu)

Szávay István, korábbi jobbikos országgyűlési képviselő is szavazott ma. A családjával együtt állt a fotósok elé, amikor bedobta az urnába a szavazatát:

Fotó: Szekeres Máté / Index

Szávay tavaly decemberben jelentette be, hogy lemond parlamenti képviselői posztjáról, miután novemberben kiszivárgott egy hangfelvétel, ahol egy zsidó nő megveréséről beszélt. Szávay tagadta, hogy volt tettlegesség, de azt elismerte, hogy minősíthetetlen stílusban beszélt. A posztjáról azért mondott le, hogy a személye körül kialakult botrány ne hátráltassa a Jobbik munkáját.

Ciprusról is kijöttek már becsült adatok az EP honlapján. Ezek alapján az eddig mindig nyertes Demokrata Tömörülés a várakozásoknak megfelelően 31,8 százalékkal győzni fog. Ezzel ugyanúgy 2 EP-képviselőt szerez, mint a kommunista Progresszív Munkáspárt (AKEL), ami 26 százalékot érhet el. A balközép Demokrata Párt (DIKO), a Szociáldemokráciáért Mozgalom (EDEK) és a szélsőjobboldali, Ciprus Görögországhoz csatolását valló ELAM szintén egy mandátumra számíthat.

A külképviseletek közül Brüsszelben szavaznak a legtöbben, 1242-en kérték felvételüket a választói névjegyzékbe. Bolla Adrienn, a külképviseleti választási bizottság elnöke elmondta, rendkívüli esemény, vagy várakozás nélkül folyik a szavazás a belga fővárosban.

Európai parlamenti szavazás a brüsszeli magyar nagykövetségen.

Fotó: Arató László

Dániában egy utolsó erőpróba lesz az EP-választás a június 5-re kiírt választások előtt. Az ellenzéki Szociáldemokraták 27 százalékot érhetnek el (ez 4 EP-képviselőt jelentene), és hasonlóan szerepelhetnek a parlamenti választásokon is, amivel négy év után esélyük van újra kormányra kerülni.

A második Lars Løkke Rasmussen kormányfő Venstre pártja lehet (3 EP-képviselő), míg a kormánykoalíciót kívülről támogató bevándorlásellenes-populista Dán Néppárt eddigi 4 EP-képviselője felét elbukhatja. Ebben azonban az is szerepet játszhat, hogy a Szociáldemokraták jóval keményebb migrációs politikát hirdettek, mint korábban, és elvehettek szavazókat a bevándorlásellenes párttól.

Jó, nem vártunk mást a legviccesebb című hírműsortól. A rettegő magyar nyugdíjas alakja legalább annyira összeforrt a Tényekkel (ami a legviccesebb név egy fake news hírműsornak evör), mint Andor Éva nyolcvanas évekből itt ragadt frizurája, de az nóvum volt, hogy a TV2 Szerbiáig is elment, hogy találjon migránsok miatt aggodalmaskodó, magyarul beszélő embert, aki annak ellenére szavazhat, mert Szerbia nem EU-tag, mert magyar állampolgároknak lehet. 

Spanyolországban a kormányzó szocialisták továbbvihetik az április végi választáson szerzett lendületüket, 30 százalékos eredménnyel nyerhetnek vasárnap, és az európai szocialisták meghatározó ereje lesznek 17 képviselővel. A parlamenti választáson történelmit bukó jobboldali Néppárt várhatóan második lesz, és a legtöbb párt nagyjából hasonló eredményre számíthat, mint áprilisban.

Az Állampolgároknak (Ciudadanos) ugyanúgy 10 EP-képviselőjük lehet, mint a Néppártnak, míg a Podemos 8 székre számíthat. A radikális jobboldali Vox először jutott be a parlamentbe áprilisban, az EP-választáson valamivel gyengébb, 8 százalék körüli eredményre jósolják őket. Ez két EP-képviselőt jelentene.