A magyarországi EP-választás összes híre egy helyen

A Britain Elects előrejelzése alapján így alakulhatnak az eredmények az Egyesült Királyságban:

• Brexit Párt: 31,6%
• Munkáspárt: 19,% 
• Liberális Demokraták: 18,9%
• Konzervatív Párt: 12,4%
• Zöldek: 9,8%

Ezek az eredmények Nigel Farage (az UKIP egykori vezére) alig pár hónapja bejegyzett pártja számára nyilván óriási sikert jelentenek, a második legnagyobb nyertes pedig a liberális demokrata párt, ők több mint 12 százalékot javíthatnak az előző választáshoz képest. A toryknak – ahogy az sejthető volt – brutális bukta néz ki, mínusz 10,5 százalék a legutóbbi eredményükhöz mérten, de a munkáspártiak sem lehetnek elégedettek a maguk mínusz 5,3 százalékával. 

Gréczy Zsolt tűnt fel, és megosztotta velünk előzetes gondolatait az EP-választásról. Szerinte „Európa országai, népei kiálltak egy erős és egységes Európa mellett”, érezték, hogy ennek a választásnak komoly tétje van. Komoly eredményként fogja fel, hogy „a kontinens szinte minden országában kisebbségbe kerültek” a populizmussal, Európa-ellenességgel kampányoló pártok, ezért

Orbán számára ez a választás európai szinten mindenképp kudarcot jelent.

Ami Magyarországot illeti, „a manipulált médiaviszonyok mellett” borítékolható a Fidesz győzelme, a DK azonban továbbra is fenntartja annak lehetőségét, hogy megszerezhetik a három mandátumot is, amivel „közelebb kerülünk az Európai Egyesült Államokhoz” – és vonakodva hozzátette, ahhoz is, hogy a DK válhat a második legnagyobb magyar párttá.

Fotó: Ajpek Orsi / Index

Az LMP eredményváróján továbbra sem mutatkoznak a párt politikusai a sajtószoba környékén, de a mászkáló szimpatizánsoktól érkező információink szerint a Fortuna hajó másik végében, ahol a politikusok várakoznak, igen fagyos a hangulat. A szavazókörökből ugyanis rossz hírek érkeztek, amelyek szerint a párt rosszabbul fog szerepelni, mint azt előzetesen várták.

Sajtótájékoztatót tartott a német CDU/CSU csúcsjelöltje az Európai Bizottság élére Annegret Kramp-Karrenbauerrel és Markus Söderrel, a CDU és a CSU elnökeivel. Weber azt mondta, az európai emberek ma a jövőről döntöttek, az Európai Parlament pedig az a hely, ahol a kontinens jövőjéről folyik a vita.

Szerinte az EP-választás megmutatta, hogy a csúcsjelölti modell működőképes, és bár jobb eredményt várt a CDU/CSU-tól, büszke rájuk, és szívből köszöni mindenki munkáját. Az ARD-nek adott interjújában ezután elmondta, hogy ugyan jobb eredményt vártak, de így is ők a legerősebb német párt a legnagyobb európai pártcsaládban, és hogy a populistákkal szemben ők, azaz a CDU/CSU igazi „Európa-pártok”.

Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-elnök szinte szóról szóra megismételte ezt, és hozzátette, stabil a pozíciójuk a kormányban és Európában is. A választás célja a CDU és Manfred Weber csúcsjelölti pozíciójának megerősítése volt, ez pedig sikerült. Elmondta, hogy tudja, a német választópolgárok jobb válaszokat várnának a kormánytól az őket érintő kérdésekre, mint a klímaváltozás vagy a biztonságpolitika.

Dániában a Megafon exit pollja alapján a kemény euroszkeptikus Dán Néppárt elveszítheti képviselői felét, és csak két képviselője mehet Strasbourgba. A szocialisták és a liberális Baloldal 3-3 mandátumot kaphatnak, de utóbbiakkal egy pártcsalád tagja a Radikális Baloldal is, amelyik 2 képviselővel számolhat. A szélsőbalos Vörös-Zöld Szövetség és az euroszkeptikus Konzervatív Néppárt 1-1 helyre számíthat.

Denmark, Megafon exit poll:

Seat Projection

A-S&D: 3
V-ALDE: 3
F-G/EFA: 2 (+1)
O-ECR: 2 (-2)
B-ALDE: 2 (+1)
Ø-GUE/NGL: 1 (+1)
C-EPP: 1#EP2019 #ep19dk

— Europe Elects (@EuropeElects) May 26, 2019

A Rákosrendező melletti raktárudvaron 30-40 szimpatizáns eszik-iszik a sörpadok mellett. Kovács Gergő elmondta, hogy eddig csak a felcsúti szavazatszámláló bizottságban ülő biztosuk adott megbízható, konkrét információt, miszerint elsózták a rántott húst.

Fotó: Vasvári Tamás / Index

Minél magasabb a részvétel, az annál nagyobb siker a demokráciának, mondta a TV2-nek Fekete-Győr András, a Momentum elnöke. A magas részvétel miatt bizakodó. A mozgósítás szerinte erőn felül sikerült, bár plakátjaik nem voltak, mert a kormányközeli cégek nem adtak helyet nekik.

„De rengeteg helyen ott voltunk, én magam is egész nap osztottam a szórólapokat” –mondta.

A magas részvételi aránynak a párt listavezetője, Cseh Katalin is örült.

Fotó: Huszti István / Index

Az M1 választási műsora élőben jelentkezett be a Fidesz eredményvárójának helyszínéről, ahol Kovács Zoltánnal készítettek gyors interjút. A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a magas részvételi arány kapcsán arról beszélt: a magyar választók meghallották a Fidesz üzenetét, ez egy sorsdöntő választás, az európai politika alapjai megváltoztak, a migráció az új törésvonal, ők pedig a keresztény kultúra védelmére törekszenek továbbra is. „Nemzeti politikát folytatunk, Magyarországot akarjuk képviselni Brüsszelben, nem Brüsszelt idehaza” – mondta.

Az ORF-nek készített választási felmérés szerint a munkások egyértelmű többsége, 50 százaléka a Strache-botrány után is a Szabadságpártra szavazott, nem pedig a hagyományosan őket képviselő szocdemekre. Összehasonlításul: az alkalmazottaknál már jóval vegyesebb a kép, itt csak 16 százalékot érhettek el, és nemcsak Kurz néppártja és a szocdemek, de a Zöldek is megelőzhették őket.

Legkésőbb vasárnap este 19.29-kor minden szavazókörben lezárult a szavazás, mondta el Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke a vasárnap esti sajtótájékoztatóján. Pálffy azt mondta, hogy az átjelentkezőket váró szavazókörökben is zavarmentes volt a választás, és hosszú idő óta először nem volt komoly sorban állás.

Az átjelentkezések benyújtására vonatkozó előírás tavaly változott, és a szavazás előtti péntek helyett már szerdán lezárult az átjelentkezés határideje, így a választási irodáknak volt idejük felkészülni az átjelentkezőkre.

(MTI)

„Az eredmények nem azok, amelyekre számítottunk” – nyilatkozta Manfred Weber. A legerősebb uniós pártcsalád, az Európai Néppárt csúcsjelöltjét a német eredmények keserítették el. Ahogy azt cikkünkben megírtuk, pártja, a konzervatív CDU/CSU szövetség kisebbik fele az eddigi legrosszabb EP-választási eredményét hozta.

„Jobb számokra számítottunk” – mondta, de azért hozzátette, hogy összességében Németországban az élen végzett a CDU/CSU. Igyekezett letörni azok próbálkozását, mint Orbán Viktor, aki felrúgná a csúcsjelölti rendszert, azaz hogy a pártcsaládok előre kijelölt tagjai közül a győztes szövetségé adja az Európai Bizottság vezetőjét. Orbán Viktor megvonta a támogatását Manfred Webertől, holott ugyanabba a pártcsaládba tartozik (igaz, a Fidesz fel van függesztve).

Fontos, hogy komolyan vegyük a választási eredményt és a jelöltrendszert

– nyomatékosította a bajor politikus.

Az Európai Parlament összeállítása alapján szinte az összes tagállamban nőtt a szavazók aránya 2014-hez képest. Magyarországon több mint 14 százalékkal volt magasabb a 18:30-as eredmény, mint öt éve:

• Magyarország (18:30): +14,1%
• Románia (15:00): +13,01%
• Spanyolország (14:00): +10,81%
• Szlovénia (12:30): 8,85%
• Dánia (14:00): +7,44%
• Lengyelország (12:00): +7,08%
• Németország (14:00): +3,8%
• Észtország (15:00): +3,77%
• Franciaország (12:00): +3,56%
• Ciprus (14:00): +0,80%

A kevés kivétel Portugália és Olaszország enyhe, 0,85 és 0,6 százalékos csökkenéssel (utóbbinál a rossz idő is bejátszhatott), valamint Bulgária 3,58 százalékos eséssel.

Elkészült a térkép a 18.30-as részvételi adatokkal, ide kattintva böngészhetik!

A Politico számai szerint az Egyesült Királyság nélkül 51 százalékos részvételi arány várható a másik 27 tagállamban, a brit adatokkal kiegészülve pedig ez 49-52 százalék közé érhet el.

Utoljára 1994-ben volt 50 százalék fölötti részvételi arány a teljes EU-t nézve, 1979 óta pedig folyamatosan csökkent a választási hajlandóság, úgy tűnik, mostanáig. 2014-ben egyébként 42,61 volt az EU-átlag.

Cikkünkben összegyűjtöttük az eddig kijött exit pollokat és becsléseket a különböző országokból.

Kapcsolódó

Zöld meglepetés Németországban

Az eddigi becslések alapján az euroszkeptikus AfD a vártnál valamivel gyengébben szerepelt, a második helyre a Zöldek törtek fel.

A legaktívabb pedig a Hegyvidéken.

A Mátyás téri központú budapesti 31-es szavazókörhöz tartozó 1283 választópolgár túlnyomó többségét teljesen hidegen hagyta, hogy európai parlamenti képviselőkre lehet szavazni ma, összesen 177-en jelentek meg (13,8%).

Ezzel szemben a 23-as számú szavazókör nagyon belehúzott, 74,5% (1744 fő) elment szavazni a Németvölgyi úti iskolába, és csak 595-en maradtak távol. 

Miután az eredetileg kijelölt eredményváró helyszíne beázott, a Demokratikus Koalíció last minute tette át rendezvényét egy Teréz körúti hotelbe. A hotel azzal a feltétellel adott helyt a rendezvénynek, hogy nem lehet képet készíteni a vendégekről, a személyzetről, a hotel logójáról, sőt, még a szálloda büszkén mutogatott Zsolnay porcelánkészletéről sem. De hát a sajtó elsősorban a politikusokra kíváncsi; csakhogy a DK vezetősége elzárkózott egy VIP-szobába (meg egy onnan nyíló dohányzóudvarra), szóval a sajtómunkások sajtómunkája kimerül a telefonjuk bizgerálásában.

Fotó: Ajpek Orsi / Index

Bulgáriában a BTV exit pollja szerint Bojko Boriszov miniszterelnök GERB pártja 32,7 százalékot ért el, ez 7 EP-képviselőt érhet. A szocialisták 23,2 százalékon végeznek, ami 5 képviselői helyet jelent, míg a török kisebbség pártja, a DPSZ várhatóan 13,6 százalékot ér el, ami 3 EP-képviselőt érhet. A kisebb VMRO és Demokratikus Bulgária pártok is elhozhatnak 1-1 helyet.

Vágó Gábor, az LMP listavezetője azt mondta már az urnazárás után az Indexnek a párt eredményváró rendezvényén: „Mi mindent beleadtunk a kampányba, minden energiánk benne lesz az eredményben.” Amikor arról kérdeztük, még mindig két mandátumra számít-e, mint ahogy a párt kampánynyitó rendezvényén jó pár héttel ezelőtt, akkor azt mondta, hogy „bízunk benne, hogy megvan, tudunk meglepetést okozni”. Talán nem is véletlen eszerint, hogy a Fortuna nevű hajóra szervezték a rendezvényt, azóta ugyanis a friss közvélemény-kutatások nagy része mandátum nélkülinek mérte a pártot. Most éppen frakcióülés is zajlik várakozás közben a hajó azon szegletében, ahová a sajtónak nincs betekintése, mondta még Vágó.

Fotó: Bődey János / Index

A végleges részvételi adatok alapján keleten és délen kevésbé, nyugaton és Közép-Magyarországon jobban megmozgatta az embereket a szavazás:

• Budapest: 49,76%
• Debrecen: 40,03%
• Szeged: 43,23%
• Miskolc: 41,4%
• Pécs: 43,66%
• Győr: 44,85%
• Nyíregyháza: 40,43%
• Kecskemét: 41,53%
• Székesfehérvár: 47,49%
• Szombathely: 48,07%

Véletlenül a sajtóterembe jött fel a Fidesz EP-képviselője, megpróbáltuk megszólítani, nagy nehezen annyit sikerült elérnünk, hogy legalább egy töredékmásodpercre megálljon. Aztán elment. Majd tíz perc múlva visszajött interjút adni az állami rádiónak. 

Értékelte a jelenlegi helyzetet Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke a part újpesti székházában. Hozzátette: azt tapasztalták a kampányban, hogy nőtt a bizalom a párt iránt, egyedülálló baloldali nemzeti álláspontot képviseltek. Mint mondta, eddig elégedett, sikerült 26 ezer ajánlást összegyűjtenie a pártnak, lehetőséget adtak az embereknek, hogy rájuk szavazzanak. A hagyományos munkás körzetekben sokan mentek szavazni, ezért bizakodóak. „Most lehet menni a templomba, és imádkozni a szavazatokért” – tette hozzá Thürmer.

Fotó: Vasvári Tamás / Index

Egy felmérés szerint a német fiatalok harmada a zöldekre szavaz.

Több mint ötször annyian voksolnak rájuk, mint a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Afd-re, de a kormányzó CDU/CSU pártszövetségnél is jóval népszerűbbek. A német fiataloknak tehát fontosabb a környezetvédelem és a klímaváltozás, mint mondjuk a bevándorlás.

(via 444)

Az európai választásokon az uniós állampolgárok hazájukon kívül, lakhelyük szerint is szavazhatnak, de ezt kérelmezni kell. Marci lengyel állampolgár, de Magyarországon él, itt szeretett volna szavazni.

A Nemzeti Választási Iroda honlapján el is indította az online átjelentkezési kérelmet, mire május 15-i dátummal megkapta a határozatot arról, hogy a helyi választási iroda helyt adott a kérelmének. Marci elment szavazni, de kiderült, hogy mégsem szerepel semmilyen névjegyzékben. Némi telefonálgatás után kiderült, hogy bár az NVI honlapjának nyitóoldala az „európai parlamenti képviselők választása, 2019” címmel indul, ez az ügyintézési lehetőség május 10-ig állt fenn, így bár a kérelemnek május 15-én adtak helyt, de azzal már csak a 2024-es választásokon lehet élni. 

Valljuk be, elég bosszantó, hogy erről sem a honlap, sem az értesítő levél nem adott tájékoztatást. 

Az első szó a köszöneté – kezdte urnazárás utáni sajtótájékoztatóját Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki ezek után köszönetet mondott a Fidesz–KDNP aktivistáinak a „heroikus munkáért”, a vajdasági és kárpátaljai magyaroknak a szavazatokért, nem utolsósorban pedig minden magyarnak, mert a magas részvétel szerinte azt jelenti, hogy „megértették”, milyen fontos választás volt ez a mai. Hozzátette: a magas részvétel nagy legitimációt jelent majd az Európai Parlamentbe bejutó képviselőknek. Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója is mondott pár szót, megjegyezve, hogy úgy tűnik, rendben lement a választás.

Fotó: Németh Sz. Péter / Index

Öt éve 34, ezúttal azonban legalább 50 százalék volt a spanyolok részvételi aránya a vasárnapi EP-választáson. Ezzel a 40 milliós ország is követte az idei általános trendet, amely szerint mindenütt nőtt a választói aktivitás. Ezzel egy negyvenéves folyamat tört meg: eddig az ötévenként tartott EP-választásokon az első, 1979-es alkalomtól kezdve csökkent a részvételi arány.

Ez nem változott az EU bővítésével sem, sőt: a 12 legkevésbé aktív országból 10 kelet-közép-európai volt. Öt éve Szlovákia döntött negatív rekordot, 13 százalékos részvételi aránnyal, most ott is jelentősen nőtt az aktivitás.

Magyarországon 41 százalék feletti rekorddal ért véget a választás.