Összeütközött két autó szombat kora délután Budapest X. kerületében, a Kőbányai úton – írja honlapján a katasztrófavédelem.
Az ütközés a Könyves Kálmán körút és a Pongrác út közötti szakaszon történt. A balesethez a főváros hivatásos tűzoltóit riasztották, akik áramtalanították a járműveket és megkezdték a műszaki mentést.
A munkálatok idejére a Kőbányai út érintett szakaszát félpályán lezárták. Az első jelentések szerint a balesetben senki nem sérült meg.
A legszebb magyar csuklós autóbusznak tartott Ikarus EAG E94G típusú jármű egy példánya a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum legújabb szerzeménye - közölte az intézmény pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint a kiváló állapotú jármű saját lábán érkezett a múzeum raktárába. Az Ikarus EAG E94G típusú autóbuszát huszonegy éve, 1997-ben mutatták be. A nevében szereplő EAG jelzés az Ikarus Egyedi Autóbuszgyárára, míg a G a csuklós változatra (Gelenkbus) utal.
A Közlekedési Múzeum a Volánbusz Zrt.-től vásárolta meg a máig üzemképes járművet, amelyet 1999-ben gyártottak és egészen utolsó napjáig forgalomban volt a budapesti elővárosi közlekedésben. A modell innovatív és piacképes fejlesztés volt, ám a magyar piaci viszonyok és az exportországok mégsem voltak rá nyitottak. Összesen nyolc darab készült belőle, melyek kisebb-nagyobb mértékben mind eltérnek egymástól.
A főváros folytatja az egyeztetést a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnökségével és a kormánnyal a 3-as metró akadálymentesítésről, áll Tarlós István közleményében.
A folytatás szerint megállapodás azonban csak akkor születhet, ha leellenőrizték valamennyi gyártóval és valamennyi helyszínen a mozgólépcsőknél tervezett kabinok konkrét alkalmazhatóságát, ami legalább két hetet vesz igénybe.
A Mi Erzsébetvárosunk blogon jelent meg Fügedi Ubul geológus, bányamérnök írása arról, hogy hogyan nem engedték, hogy méréseket végezzen a városligeti építkezésnél.
"A múlt rendszerben kötelezték a legkülönfélébb vállalkozókat arra, hogy az építő munkálataik során nyert földtani adatokat osszanak meg az erre szakosodott kutatóintézetekkel. Az 1993-ban elfogadott bányatörvénybe már csak egy olyan passzust tettek be, hogy az ingatlan tulajdonosa, üzemeltetője a földtani kutatást tűrni köteles. Kaptunk egy igazolványt, ami tanúsította, hogy a Földtani Intézet dolgozói vagyunk, és jogunk van kutatni mindenhol, még zárt katonai objektumokban is. Be is engedtek mindenhová, ahol mintát kellett gyűjtenem egyeztetés után, esetenként kísérővel" - írja.
A 1998-as módosítás kivette ezt a szabályt a törvényből, ezzel az igazolványt bukták, de azért továbbra is beengedték mindenhová, még a zárt katonai objektumokba is, ha elmagyarázták, mit és miért is szeretnének ott megnézni, mintázni.
De most, azt írja, a leendő Néprajzi Múzeum és városligeti konferenciaközpont alapozásához kiástak a Dózsa György úton egy nagy gödröt, de nem engedték oda. Pedig "csodálatos szelvénnyel tárva fel azt a Duna–Tisza közi pleisztocén, egykori futóhomokot, aminek (főképp agrogeokémiai és paleoklimatológiai) vizsgálata szakmai pályafutásom egyik fő vonulata, ami mellett magára adó geológus nem mehet el úgy, hogy meg ne nézné dokumentálná, mintázná" - fogalmazott.
Bekopogtak a biztonsági emberrel a főnökhöz, bemutatkozott, adott neki névjegyet, igazolta magát személyivel, elmondta, mi járatban van, és hogy csak megnézni szeretné a gödröt. Átmentek az építésvezetőhöz, aki a Liget Zrt.-hez irányította. Felhívott egy illetékest, elmondta, mit szeretne, mire ő hümmögött, majd azt mondta, hogy ez nem ilyen egyszerű, menjen át hozzá az irodájába.
Itt elmondták neki, hogy nagyon kell vigyázniuk, mert ezt a programot nagyon sokan támadják. Közölte vele, hogy itt most nem ez a cél, pusztán tudományos, mert dokumentálni kellene az adatokat, mielőtt tönkremegy, és egy nagyobb publikációra készül a környék felszínközeli üledékeiről, és ez nagyon jól jönne hozzá. Itt azt mondták, hogy ezt csak a vezérigazgató engedélyzheti, akitől később sms-ben érkezett az elutasító válasz.
A Liget Zrt. az alábbiakat írta: az említett személy magát a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet munkatársának kiadva kívánt geológiai vizsgálatokat végezni a Néprajzi Múzeum munkaterületén. "A Városliget Zrt. felvette a kapcsolatot a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet illetékeseivel, hogy tájékoztatást kérjen, akik megerősítették, hogy nincs folyamatban hivatalos geológiai vizsgálat az érintett területen, illetve a hivatkozott személy már nem dolgozik náluk, így nem a nevükben és képviseletükben kereste fel társaságunkat."
Mindezek alapján a Városliget Zrt. nem járult hozzá a belépéshez, mivel az építési területen szigorú munkavédelmi szabályok vannak érvényben, ahol civileknek tartózkodni élet- és balesetveszélyes. Belépést csak indokolt, megalapozott esetben engedélyezünk, aminek előfeltétele az is, hogy az illető személy előzetes munkavédelmi oktatáson vegyen részt és megfelelő munkavédelmi felszereléssel rendelkezzen. A döntésről nem a Városliget Zrt. vezérigazgatója tájékoztatta a hivatkozott személyt, hanem társaságunk Néprajzi Múzeumért felelős projektvezetője.
Az új Néprajzi Múzeum területén, a kivitelezéshez szükséges, jogszabályban meghatározott talajmechanikai vizsgálatok készültek és készülnek, írják közleményükben.
Mint arról beszámoltunk, délelőtt 10-ig nem járt a 2-es metró az Örs vezér tere és a Deák Ferenc tér között, mert kora hajnalban az M2-es metróvonalon szolgálatot teljesítő két szolgálati vonat ütközött a Blaha Lujza téri megállónál, az ütközés során a pótkocsik kisiklottak.
A VEKE úgy tudja, hogy éjszaka karbantartás során egy dízelmozdony, amely négy úgynevezett pőrekocsit tolt maga előtt, nem a menetrend szerinti irányban haladt az alagútban. A szerelvénynek az Örs vezér teréről a Blaha Lujza térig kellett volna mennie, de ott valamiért nem állt meg, és továbbmenve az alagútban belecsattant a Blaha Lujza tér és az Astoria között álló karbantartó vonatba. Ez utóbbi egy személyvagonból és egy tehervágány-gépkocsiból állt.
A VEKE Facebook-oldalán megjelentek szerint az ott karbantartást végző munkások és a vonatszemélyzet szerencsére észlelte, hogy a dízeles szerelvény jön, pedig nem kellene, és időben ki tudtak ugrani, így senki nem sérült meg. A csattanásban viszont mind a négy pőrekocsi és a személyvagon úgy összetört és összegyógyult, hogy lángvágóval kellett őket szétszedni.
Mint arról korábban beszámoltunk, társasház épül a SZOT-szálló helyén, megkapta a jogerős építési engedélyt a beruházó Rózsadomb Panoráma Kft. A Vérhalom utca 17-19. címen álló, életveszélyes állapotban lévő hoteltorzóból a cég 100 lakásos társasházat akar építeni. A kivitelező azt is ígéri, hogy az építkezés során figyelembe veszik majd a környék lakóinak igényeit és a zöld felületeket is növelik a környéken. Arról, hogy milyen társasházat terveztek a SZOT-szálló helyére, itt írtunk bővebben.
A hvg.hu korábbi beszámolója szerint az ingatlan tavaly a fuvarozási piacról ismert Wáberer Györgyhöz került. A logisztikai kormánymegbízott tervpályázatot hirdetett az egyépületes társasházra, amit az Építész Stúdió nyer meg. A terveket végül a CÉH Zrt.-től rendelték meg. A döntést bizalmi és kapacitásbeli okokkal indokolta a beruházó Rózsadomb Panoráma Kft., amelyet a W-New Holding Kft. közbeiktatásával birtokol Wáberer.
A 3-as metró akadálymentesítéséről szóló népszavazás kezdeményezője, az MSZP fővárosi képviselője, Horváth Csaba az aláírásgyűjtéshez csatlakozott pártok (DK, Együtt, LMP, Momentum, Párbeszéd, MLP és Moma) képviselőivel együtt tartott sajtótájékoztatót hétfőt reggel.
Horváth Csaba elmondta, a kerekesszékesekért, nehezen közlekedőkért, a kismamákért és az idősekért vetette fel a referendumot.
Tarlós István főpolgármester ugyanis túl arrogáns ahhoz, hogy beismerje, az akadálymentesítés egy fontos ügy, és túl gyáva ahhoz, hogy a kormánnyal harcoljon a budapestiek érdekében.
Horváth szerint a fővárosiak átlagosan napi 20 milliárd forintos adóbefizetéseik után megérdemlik a teljes akadálymentesítést.
Gy. Németh Erzsébet, a DK fővárosi képviselője szerint Tarlósnak ki kellene állnia a kormánnyal szemben, kikövetelve az ahhoz szükséges 20 milliárd forintot. Az ellenzéki politikus az akadálymentesítés fontosságának új szempontjaként említette, hogy
a 3-as metró a város egyik legbiztonságosabb óvóhelye egy esetleges katasztrófa esetén, amelynek elérését mindenkinek lehetővé kell tenni.
Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke kijelentette, a főpolgármester állításával szemben egy sikeres népszavazásnak lesz valódi eredménye, a most tervezett részleges helyett ugyanis teljes értékű akadálymemtesítés valósulhat meg. Szabadai Viktor, a Liberálisok álláspontját ismertetve közölte, friss közvélemény-kutatásuk alapján a budapestiek 92 százaléka támogatja a teljes akadálymentesítést még akkor is, ha az többletköltségekkel jár.
Csárdi Antal, az LMP fővárosi képviselője úgy fogalmazott: „Nem szabad elhinni azt a bullshitet, hogy egy 330 milliárd forintos költségvetésben nem lehet – akár több évre nyúlóan – 20 milliárd forintos kötelezettségvállalást tenni.” Galgóczi Péter, a Momentum Dabas járási országgyűlési képviselőjelöltje kerekesszékből szólva elmondta, az akadálymentesítés nem luxusberuházás, hanem olyan befektetés, ami segíthet csökkenteni a mozgássérültek körében 87 százalékos munkanélküliséget.
V. Naszály Máta, a Párbeszéd elnökségi tagja közölte: elfogadhatatlan, hogy a főpolgármester még mindig nem érti, miért kell lehetővé tenni mindenkinek a szabad közlekedés lehetőségét.
Az M4-es metró helyett a teljes vonalon pótlóbusz közlekedik műszaki ok miatt - írta a BKK a Facebookján péntek délután 15:45-kor az utasok türelmét kérve. A műszaki okot nem részletezték, viszont az egyik utas azt kommentelte a hír alá, hogy elég zaklatottan terelték ki őket a kelenföldi állomásról. A BKK fődiszpécsere csak annyit mondott az Indexnek, hogy 30 busszal pótolják a metrót, de a hibát ők sem árulták el. A BKK 20 perccel a leállás után bejelentette, hogy újra a teljes vonalon közlekedik a 4-es metró.
10 millió forintos bírságot szabott ki a BKK-ra a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a tavaly nyári vizes vébére indított, könnyedén meghekkelt, aztán gyorsan visszavont BKK-s online jegyértékesítési rendszer hibái miatt - értesült az Index.
Az online jegyrendszerrel a kezdetektől több probléma volt. Egy etikus hekker is bemutatta a rendszer hiányosságait, de a rendszer kivitelezője, a T-Systems feljelentette őt cserébe. A hekker ellen végül megszakadt az eljárás, a T-Systems viszont kirúgta két felelős vezetőjét.
Úgy tűnik, a budapesti klíma nemcsak az orosz metrókocsikat korrodálja, hanem az egy-két éves spanyol villamosokat is. Az Omnibusz blog fotóján jól láthatóak ennek jelei.
Az összes CAF ablaksáv fölötti lemeze rohad... kétéves járműveknél ez ultra gáz!
– írta a jelenségre olvasónk.
Megkerestük a BKV-t, ahol a következőket mondták: a hibajelenséget ismerik, a CAF villamosok ablakai és ajtajai fölött, "a járművek burkoló lemezeinek szélein korróziós elváltozások" jelentek meg.
Ezek észlelését követően a BKV azonnal jelezte a hibát - a járművek tulajdonosán (BKK) keresztül - a CAF, a járművek gyártója felé. Ők jelenleg a járművek karbantartásáért is felelősek. A CAF tudomásul vette a hibabejelentést, egyúttal jelezte, hogy vizsgálja a jelenség okait, és "a probléma - garancia körében történő - teljes körű felszámolásán dolgozik".
Zebra. Adott volt egy balesetveszélyes, lámpa nélküli zebra Gödöllőn, ahol halálos gázolás is történt.
Zebrazászló. Volt egy előre mutató civil kezdeményezés amerikai példa alapján, ami biztonságosabbá tette az átkelőt. Az ötlet olyan jó volt, hogy terjedni kezdett az országban.
Betiltott zebrazászló? Van egy állami hatóság, a Magyar Közút, amelyik úgy gondolta, hogy az ötlet rossz, civilek ugyan ne tegyenek semmit az ő oszlopaikra, sőt, sehová. Legalábbis ez derült ki egy videóból.
Az ötletgazda ebben a videóban jelentette be, hogy a Magyar Közút tiltó határozata (ami szerint nem lehet zászlótartót szerelni sehová a zebra közelébe) után feladta, leszerelte a zászlókat:
Interjút adott a mélyen vallásos, hétgyermekes Dabóczi Kálmán a 777 nevű keresztény blognak, amiben érdekes megállapításokat tesz a keresztény értelmiség dilemmájáról az állami korrupcióval kapcsolatban:
...nehezebb ma keresztény értelmiséginek lenni, mint a rendszerváltás előtt. Akkor egyértelműbb állapotok voltak, most látunk egy alapvetően nagyon pozitív és jó értékrendű erőteret, viszont annak a mindennapos megnyilvánulásai és kísérőjelenségei mellett meg nem lehet elmenni szó nélkül. Ezt a kettősséget jelenleg sem lenyelni, sem pedig kiköpni nem tudja a keresztény értelmiség, de azt gondolom, hogy ez igaz az egész magyar értelmiségre is. Vagy démonizálja az egészet, és azokat az értékeket, eredményeket is megtagadja, amelyek objektíven nézve is pozitívak, vagy letagadja a valóságot, hogy ne kelljen szembesülni a problémákkal, például a korrupcióval. Szerintem a keresztény felelősség pont itt jön elő, hogy az ember merje az értékek melletti elkötelezettségét nyíltan vállalni. Egyrészről ki kell állni a hatalom által – hitem szerint helyesen – megfogalmazott értékek mellett, mint az életközpontúság, a családbarátiság, a hazafiság, mert ezeknek közösségépítő, megtartó erejük van. Másrészről viszont rá kell szorítani a mindenkori kormányzatot, hogy a hatalmát valóban a közjó érdekében használja és ne egy szűk csoport gazdasági érdekei mentén.
Az interjú folytatásában kiderül az is, hogy a Dabóczi család munkába-iskolába menet az ország és a főváros vezetőiért imádkozik:
Ahogy korábban már összeszedtük, fővárosi kerületek versengenek egymással azon, hogy hol legyen/hol legyenek az új metróvonalak, és ebben a versenyben erős aspiráns a 2-es metrós projekt, amelyben összekötnék a gödöllői HÉV-vel.
A 306 milliárdos projekt terveinek elkészítésére nemrég pályázatot írt ki a főváros, de a rákoskeresztúri szárnyvonalat is tartalmazó koncepció 2015 óta ismert. Az engedélyes terveket ide nemrég rendelte meg a főváros, legalábbis az összekötésre, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonalra.
Update: Újra járható a Ferihegyi repülőtérre vezető út.
Leszakadt egy kamion felépítménye a Ferihegyi repülőtérre vezető úton hétfő délután, amikor a jármű egy magasságkorlátozó kapunak hajtott, írja az MTI.
A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője azt mondta, a Liszt Ferenc-repülőtérre vezető utat az érintett szakaszon teljes szélességében, mindkét sávban lezárták. Kisdi Máté elmondta: nem sérült meg senki, amely Budapest XVIII. kerületében, a Felsőcsatári úti kereszteződés közelében történt. A műszaki mentést a fővárosi tűzoltók végzik.
Mi történik most?
Jelenleg az északi szakasz (Újpest-Lehel tér) jobb oldali vágányait bontják, a szállítás a baloldali vágányokon történik. Az alagút mosását befejezték, bontják a régi tűzjelző rendszert. Zajlanak a beépítendő liftek körüli közműkiváltások.
Mikor fejeződik be?
Az északi alagútszakasz és annak állomásainak műszaki átadás-átvételi eljárása idén decemberben megtörténhet Tarlós bejelentése szerint.
Mi lesz?
A középső és a déli szakasz felújításának tárgyalásos eljárása folyik most, júliusban akár kiviteli szerződés is lehet belőle. 13 lift lesz összesen, most úgy néz ki, a Kálvin téren is épül egy.
Közbeszerzés Kft.: Mint arról a napokban beszámoltunk, lapogatás lett az asztalra csapás vége: nem szüntetik meg a lassan és drágán működő céget, ellenben csökkentik a hatáskörét.
Korábban a főpolgármester is pedzegette, hogy a Közbeszerzés Kft.-t be kellene zárni, végül az a döntés született, hogy megnyibálják a cég hatáskörét, azaz megemelik azt az összeghatárt, ami felett bonyolíthatja a közbeszerzéseket.
Az ellenzék kevesellte a lépést, Gy. Németh Erzsébet (DK) szerint az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a cég fenntartásának semmi értelme, be kellene zárni, és sóval felhinteni a helyét. A témáról részletesebben itt olvashat:
Mint írják közleményükben, a budapesti járatok vonalain számos olyan jármű közlekedik, melyek belső terében több hónapos porréteg, vagy éppen nem működő fűtőtestek várják az utasokat. Az Egyesület ezért elkészítette a Tudatos Közlekedőt, egy bejelentőapplikációt, aminek segítségével egyszerűen és gyorsan be lehet jelenteni az alábbiakat:
Az applikáció a Facebook Messenger programban érhető el, rá kell keresni a “Tudatos Közlekedő” névre. Az egyesület szerint ha a tudomást szereznek egy problémáról, a BKK megteszi a szükséges intézkedéseket.
Hasonló elven működik már néhány éve Budapesten a Járókelő.hu, amin keresztül az érintett közszolgáltatónak vagy önkormányzatnak lehet bejelenteni az utcán tapasztalt hiányosságokat.
2015 október: Bevezették a fizetős parkolást két nagy óbudai területen, mert zsúfoltak voltak a parkolók. A kimondott cél az volt, hogy a nem óbudai (főleg az agglomerációból érkező) autósokat kiszorítsák a lakótelepi parkolóhelyekről.
2017: Egy felmérés megállapította, hogy a zsúfoltság a díjfizetés ellenére sem csökkent: a parkolók kihasználtsága 84-87 százalékos a fizetős övezetekben. A cél tehát nem jött össze.
2018 január: Mit lép az óbudai önkormányzat erre? Megdrágítja a parkolást, sőt, újabb parkolási övezetet alakít ki, még kijjebb a városból.
A fővárosi önkormányzat jövő szerdai ülésén dönt arról az óbudai kerületi kezdeményezésről, hogy a zsúfoltság csökkentése érdekében emeljék a fizetős övezetek díjtételeit: ahol eddig óránként 175 forintot kellett fizetni, ott 265 forint legyen a díj, ahol pedig eddig 265 forintot, ott óránként 350 forint legyen a tarifa. A kerület új parkolási övezetet is szeretne, ami északon egészen a Bojtár utcáig tartana, mert a fizetős parkolás elöl odamenekülnek az autósok.
A BKV idei fejlesztéséről is dönthet jövő szerdán a fővárosi közgyűlés, miután a 3-as metró pótlása miatt további buszvezetőiállomány-bővítés szükséges, és ezt csak jelentős bérfejlesztéssel lehet megoldani, olvasható az MTI hírében.
A jelenlegi 150 millió forintról 200, illetve 500 millió forintra emelik azt az értékhatárt, ami alatt a fővárosi közbeszerzések bonyolítására létrehozott Fővárosi Közbeszerzés Kft. nem foglalkozhat fővárosi közbeszerzésekkel – információink szerint ez áll abban az előterjesztésben, amit következő ülésén tárgyal a fővárosi közgyűlés. A 200 milliós limit a főpolgármesteri hivatal ügyeire vonatkozik, az 500 millió pedig a főváros tulajdonában álló közműcégekre. Ezzel a lépéssel a közgyűlés a közbeszerzési torta egy jelentős szeletétől távol tartja a saját tulajdonában álló céget, mely azonban továbbra is bábáskodhat a legnagyobb közbeszerzések felett.
Ez lett abból a nagy asztalra csapásból, amit tavaly ősszel vizionált a sajtó az ügyben. A céggel ugyanis már megalakulásakor problémák voltak, amik nem megszűntek, hanem inkább sokasodtak.
Senki nem adott be ajánlatot a Bálna néven ismert Duna-parti épületre a múlt év végi határidőig, így az értékesítésére kiírt nyílt pályázat eredménytelenül zárult, mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Barts J. Balázs, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. vezérigazgatója.
Korábban a kormány és a Magyar Nemzeti Bank is jelezte vételi szándékát az épületre, ajánlatot azonban végül senki nem adott be.
A lap szerint a városvezetés egy ideje sikertelenül próbál megszabadulni "a Demszky-korszak botrányos beruházásától". Az egykori közraktárakból kialakított üvegépítmény tulajdonjogáért most legalább 11 milliárd forintos vételárat kértek volna.
Ilyen panasz érkezett legalábbis az egyik olvasónktól a Széll Kálmán téri metróállomás rossz automata ajtajáról. Nem voltunk hát restek, fogtuk magunkat a fagyos téli hidegben, hogy személyesen is megnézzük, mi a helyzet.
Röviden: semmi furmányosság.
Eljutottak lapunkhoz a felújított 3-as metró északi szakaszának állomástervei. A látványtervek kissé későn készültek el, nem jellemző, hogy egy beruházó csak kivitelezés közben jöjjön elő velük, jóval korábban szokás megjelentetni őket. A képek a galériában láthatók.
A rekonstrukció filozófiája szerint az építészeti tervezés fő célkitűzése „az utasforgalmi terek általános műszaki és esztétikai megújítása, frissítése, a vonalra jellemző egységes arculat kialakítása, az állomások egyedi jellegének részbeni megtartásával”.
A szervezet szerint a zsúfoltság oka, hogy a fél évvel ezelőtt bevezetett járat sokkal népszerűbb, mint a kezdetekkor volt. Másrészt a repülők menetrendje nem olyan, hogy egész nap egyenletesen érkeznek a gépek, hanem minden nap, egy néhány órás időszakban sokkal több érkezik és indul, mint máskor. Ezekben az időszakban a 100E is utaslemaradásos.
Mint az egyesület részéről elmondták, a probléma napi szintű, rendszeresen naponta többször is sűrítőbuszokat kell forgalomba állítani a járaton, ami nem normális, egyértelmű jele annak, hogy rossz a menetrend. A sűrítőbuszokat az esetek döntő többségében más vonalakról, sokszor a várost átszelő legfontosabb gerincvonalakról veszik le (5, 7, 8E, 9), mert onnan még hamar oda tudnak érni a buszok a Deák téri indulópontra.
Szerepet játszik továbbá, hogy az egyébként nem utaslemaradásos buszokon is sokszor 60-80 utas utazik. Egy csuklós buszra nagyjából 100 utas komolyabb kellemetlenségek nélkül felfér, azonban ez a reptéri busz, itt majdnem mindenkinek van 1-2 nagyobb csomagja. A legtöbb járaton így lehetetlen normálisan elférni, és főleg kibírni 35-45 percet a Deák és a reptér között.
3-as metró akadálymentesítés: Tarlós István szerint ha a 3-as metró teljes akadálymentesítésére kiírni tervezett népszavazás esetlegesen eredményes lesz, az sem lesz kötelező a főváros számára, mert nem írja elő jogszabály a legmagasabb szintű akadálymentesítést. Hozzátette: 20 állomásból 12 állomáson így is lesz lift, ami pont 12-szer annyi, mint a 2-es metró felújításánál. Még azon gondolkodnak, hogy a Kálvin térre is építenek egy liftet a vonal felújításakor, mert ott jelentősen könnyítene a mozgássérültek helyzetén.
Római-parti árvízvédelem: A főpolgármester elmondása szerint még készülnek az összehasonlító tanulmányok, tárgyal a beruházást vizsgáló bizottság. A Közbeszerzési Döntőbizottság azért bírságolta meg a beruházó FCSM-et 1,5 millió forintra, mert nem úgy bontották szakaszokra a beruházást, ami megfelel a szabályoknak. A büntetés Tarlós szerint nem okoz újratervezési kényszert, az engedélyezett tervek megvannak, azok alapján a kivitelezés elkezdődik.
Ami biztos: az árvízvédelmi szakasz két végénél, az Aranyhegyi-ároknál és a Barát-pataknál megépül az árvízvédelmi mű, ezzel párhuzamosan korszerűsítik a meglevő pünkösdfürdői földgátat, és a Nánási úton is történnek korszerűsítések. Ha ezek mind elkészülnek, az is előfordulhat a főpolgármester szerint - bár csekély a valószínűsége -, hogy nem kell a Római-parton megépíteni a Dunával párhuzamos védműszakaszt.
Hamarosan forgalomba áll az első, a Rigó nevű elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó járműfedélzeti érvényesítő készülékekkel felszerelt autóbusz Budapesten, áll a BKK közleményében. Az új készülékekkel felszerelt MAN Lion’s City típusú autóbusszal, amelyen a BKK a készülékek működését teszteli, kezdetben a VT-Arriva Kft. által üzemeltetett dél-budai autóbuszvonalakon, majd később a teljes közösségi közlekedési hálózaton találkozhatnak az utasok. Az eszközökkel az utasoknak egyelőre nincs dolguk, továbbra is a megszokott módon zajlik majd a jegyek érvényesítése és ellenőrzése.
A most induló teszten egyelőre csak a BKK és a gyártó Scheidt & Bachmann szerez tapasztalatokat (pl.: szoftverbeállítások, adatkapcsolat megfelelősége, stb.), amelyek segítségével tökéletesíthetik a készülékeket a sorozatos telepítés előtt. Az érvényesítő készülékek telepítésére az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevételével került sor, azok működésének és elhelyezésének megfelelőségét pedig a közeljövőben érdekképviseleti szervezetekkel egyezteti a BKK.
Változatlanul sok a jogsértés a taxisok körében, írja a Világgazdaság a taxisok ellenőrzését végző Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. tájékoztatása alapján.
A trükkök alig változtak az elmúlt években: most is előfordul az árdrágítás, az órapörgetés, és továbbra is vannak olyanok, akik úgy taxiznak, hogy se jogosultságuk, se megfelelő felszerelésük nincs hozzá. O lyan vállalkozó is akadt, aki megtagadta az ellenőrzést.
Baleset miatt nem jár az M2-es metró a Deák Ferenc tér és a Déli pályaudvar közötti szakaszon – közölte Facebook-oldalán a BKK szombat délután.
A vizes vébére készült el két és félszeres áron, 424 millióért egy kis híd, ami a beruházó indoklása szerint a Duna Aréna és a Rákos-patak túlpartján levő autóparkoló közti gyalogos- és kerékpáros-forgalmat szolgálja ki. A parkoló helyére azóta lakóépületeket építenek, az ingatlanfejlesztő pedig lekerítette a bekötő utat és kivágta a patak menti fasort, írta felháborodva olvasónk. Levele nyomán a helyszínre gurultunk.
A meghökkentően drága, ellenben feleslegesnek tűnő kerékpáros hídról már többször írtunk. Legutóbb akkor, amikor kiderült, hogy a vizes vébé ideje alatt nem lehet rá kerékpárral felhajtani, holott építésének egyik indoka épp ez volt.
A méregdrága kerékpáros híd építése ráadásul ezen az indokon túl értelmetlennek tűnt, hiszen a pataknak az egyik felén eddig is volt bringaút, ami 300 méterrel feljebb egy már rég meglevő hídhoz vezetett. Egy másik cikkünkből hamarosan kiderült, hogy a híd éppen a vizes vébé utánra tervezett Danubio Budapest lakópark majdani bejáratához visz. Az ingatlanfejlesztés a Zahara Park Kft. tulajdonában lévő területen valósul meg, a cég tulajdonosa a hírek szerint Bajor András Gyula, aki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t vezető Szivek Norbert állandó üzlettársa.
A most még futurisztikusnak tűnő elképzelés előtt azonban még meg kell tenni legalább egy lépést: a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötését az Örs vezér terénél. Ugyan
Ráadásul több kerület is szeretne metrót, ezért megindulhat a versenyfutás és (az alagút helyett) egymás kifúrása.
Az biztos, hogy Zugló jól állna, hiszen a 4-es metró meghosszabbításának tervei megvannak a Bosnyák térig. Rákospalota (ami nem keverendő a most a hírekbe került Rákosmentével) ennek a vonalnak a további meghosszabbításában-megépítésében reménykedik már majd' ötven éve, hiszen nem véletlenül nevezték el DBR-nek (Dél-Buda–Rákospalota) először a 4-es metrót. De hiába.