Jókedvet hozott a nagy nulla

Ez történt a gazdaságban az év 14. hetében

2013.04.06. 12:33
Még örülünk a rezsicsökkentésnek, de az árcsökkentés később visszaüthet. Matolcsy György bejelentése miatt izgult a forint, utóbb kiderült, nem volt mitől tartani. Hatottak a tavalyi megszorítások, nagyon jó lett a tavalyi költségvetési hiányszám, ez azonban még így sem biztos hogy elég Brüsszelnek.

„A tavasz közeledtével érdemes kicsit bizakodóbbá válni, hiszen minden válságidőszakot, vagy pénzügyi háború éveit béke, tavasz és napsütés követi" – mondta Matolcsy György még februárban. A tavasz azóta megjött, a napsütés és a béke azonban várat magára, a húsvéti havazás után csak eső jött és belvíz, és ha az utazási irodák és az energiaipar cégei jól is járnak, a mezőgazdaság inkább veszít a rossz időn. A tavaszi hideg időjárás és a tavaly augusztusi aszály miatt lassabban szaporodtak a méhek, kevesebb méz lesz az idén, de állnak az útépítések is.

Jókedvünk tele

És bár a hideg tavasz, a kitolódó fűtési szezon miatt a kormány 10 százalékos rezsicsökkentése sem lesz annyira érezhető, a GfK felmérése szerint így is jobb kedvünk lett a rezsicsökkentéstől. Örömünknek van alapja, valóban minden háztartásban olcsóbb lett az áram és a gáz, akár panelt fűtünk, akár medencét, azonban nem tarthat örökké, idővel drágán megfizethetjük még a mostani árcsökkentést.

De önmagában már az is kérdéses, egyáltalán meddig fenntartható az alacsony gázár. A Gazprom ugyanis megorrolt ránk, amiért segítettünk Ukrajnának, nyáron elveszíthetjük az E.On által korábban kialkudott diszkontot, akár már nyáron drágulhat az oroszoktól kapott gáz.

Tavasz helyett olcsó hitel

A forint is bizonytalanul kezdte a hetet, az euró árfolyama 303 és 305 forint között mozgott, a befektetők még mindig kissé bizalmatlanul méregették az új jegybanki vezetést, a feszültség pedig csak fokozódott, amikor bejelentették, rendkívüli tanácskozást tartanak az MNB-ben.

Varga Mihály ugyan próbálta csillapítani a kedélyeket, igazi megnyugvást azonban inkább csak az hozott, amikor kiderült, Matolcsy új mesterterve korántsem olyan unortodox, mint amit néhányan vártak, a bejelentés hírére erősödött a forint, a hét második felében többször is 300 alatti szinteken járt az árfolyam. A Budapesti Értéktőzse nagyobb papírjai a Mol kivételével jól teljesítettek, a BUX 18 056 ponton zárt, az MTelekom részvényei pénteken 426 forinton zártak.

   13. heti záró  14. heti záró
 BUX 17 857
18 056
 OTP 4 285
4 370
 Mol 16 695
16 375
 Richter 33 215 34 350
 Magyar Telekom 413 426

Matolcsy tervének lényege: jegybankelnökként nulla százalékos kamattal pörgetné a gazdaságot, leváltaná a céges devizahitelek egy részét, és a devizatartalékot is csökkentené. Meglepő, de piackonform módon. Az intézkedés az elemzők szerint segítheti ugyan a vállalkozásokat, átütő sikert azonban kár várni tőle. A kormány mindemellett hálás Matolcsynak, és kissé szokatlan módon még a PSZÁF is közleményben üdvözölte a lépést.

Az optimizmus a régi

De jutott még jó hír a hétre, hétfőn kiderült, lényegében soha nem volt olyan alacsony a hiány, mint tavaly, a 2,1 százalékos deficit a vártnál jóval alacsonyabb. Cséfalvay Zoltán NGM-es államtitkár és Orbán Viktor miniszterelnök ki is jelentette, ha az EU csak a tényeket nézi, ki kell engednie minket a túlzottdeficit-eljárás alól.

Csakhogy a tavalyi adat nem elég, Brüsszel fenntarthatóan 3 százalék alatti hiányt vár tőlünk, ezt pedig úgy, hogy a recesszió akár kétszerese is lehet a vártnak, nem lesz könnyű további intézkedések nélkül teljesíteni. Mindeközben ráadásul az ipari termelés alig nő, és a fogyasztás sem tér magához, elképesztő méretűvé nőttek a lánctartozások, öt év alatt eltűnt a magyar cégek fele, egyre több végrehajtás indul. Újabb bank vonul ki Magyarországról, bezár egy győri autóipari vállalat, és a kecskeméti Mercedes körül is gyűlnek a felhők.

A kincstári optimizmus új szócsöve Szijjártó Péter lett, a héten elmondta, 2013-ban gazdasági növekedési fordulat lesz és bővül a fogyasztási is. Közben a minisztériumok lázasan dolgoznak, kétségbeesetten próbálják bevezetni még idén az útdíj- és a pénztárgéprendszert, hogy ne csússzon el a költségvetés az adóbevételekkel. Ilyenkor még az is öröm, hogy a vártnál sokkal kevesebben választották a két új adónemet, a katát és a kivát, a tervezési hiba itt a költségvetésben maradó plusz pénzeket jelent.

Persze akadnak kis magyar sikerek, a Közgép például egy újabb közbeszerzést nyert, klumpa és gombakonzerv lett az év újítója, Londonban pedig kezd terjeszkedni a Fornetti, a 300 ezer kinn élő magyar csábította ki a pékséget,

De miért éppen Angliába ment annyi honfitárunk? Mert miközben nálunk a szülők kétharmada gyereke tandíját sem tudja fizetni, a lecsúszott hitelesek sorra panelbe költöznek, addig kinn válság előtti szinten vannak az ingatlanárak, bőséges a lakhatási és álláskeresési támogatás, kamatmentes kölcsönt adnak annak, aki féléve segélyt kap, karácsonyi bónusz jár állástalanoknak. De azért ott sincs kolbászból a kerítés, a héten például valódi össztűz zúdult a britek Zsiga Marcellére, a munka- és nyugdíjügyi miniszterre, amikor kijelentette, hogy szerinte meg lehet élni heti 53 fontból.

Paradicsomból pokol

A hét második felében a japán jegybank és az Európai Központi Bank döntéseit figyeltek a piacok, továbbra is központi téma Ciprus, ahol miután több helyi bank összeomlott, lemondott a pénzügyminiszter, és a görög betétek is célkeresztbe kerültek. Ha Ciprus után csődhullám jön, Szlovénia lehet a következő áldozat. Közben nemzetközi botrány készülődik, az adóparadicsomokból ugyanis hírességek, nagyvállalkozók, bűnözők bizalmas adatai szivárogtak ki, az újságíróknak elpostázott merevlemez még sokaknak sok kellemetlenséget okozhat.

De hová érdemes vinni a pénzünket Ciprus után? És hol rejtőznek a magyar offshore-milliárdok? Kétszázmillió alatt sehol, legalább ennyi kell, hogy érdemes legyen adóparadicsomba menni. A magyarok nem a hírhedt offshore országokat szeretik, és sokszor a kiszámíthatatlanság miatt tartják kinn a vagyonukat. A ciprusi botrány mégis sokak felháborodását kiváltotta, Schobert Norbert fitnessvállalkozó szerint, ami történt, az a kommunista államosítás tökéletes példája.

És ha adózni nem is szeret a magyar, a többség azért mégis itthon tartja a pénzét, ráadásul rengetegen készpénzben, korábban is sok pénzt tartottunk otthon, ezt a csekkadó év végén még 143 milliárddal növelte. Bár a bankokban nem igazán bízunk, a fogyasztói csoportos hirdetéseknek elcsábulunk. A hatóság persze résen van, lecsap ahol tud, megbüntették például azt a kutyatenyésztőt, aki nem adott számlát a százezerért eladott kutya után, és vesztegetési szándékért feljelenteték azt az abaújszántói férfit is, aki egy tálca sörrel és százezer forinttal akarta megkenni a pénzügyőrt.