Sokan reménykedtek benne, hogy a The Callisto Protocol új színt vihet a túlélő-horrorjátékok műfajába, ám a Dead Space alkotójának, Glen Schofieldnek az újdonsága végül masszív csalódás lett. A videójáték borzalmas kritikákat kapott, cikkünk írásának pillanatában a PlayStation 5-ös változata mindössze 69 százalékon áll a Metacritic oldalán, újságírói vélemények alapján. A Striking Distance Studios csapata a hétköznapi gamerektől sem tette zsebre, amit kapott, a Steam adatlapján a The Callisto Protocol 20 ezer hozzászólást követően mindössze vegyes összértékelésen áll. Az emberek nem rejtik véka alá a frusztrációjukat, az ismétlődő és egysíkú ellenségtípusok mellett a sci-fi kapja a savat a béna közelharci rendszere, a bugjai, és a magas ára miatt többek közt.
Az MK-Odyssey számolt be róla, hogy a The Callisto Protocol készítésére a csapat irdatlan mennyiségű pénzt kapott a dél-koreai Krafton-kiadótól, akik 160 millió dollárt utaltak át összesen a készítőknek három év leforgása alatt, melyben a marketingköltségek még benne sincsenek. A játék egyelőre nem hozott még profitot, melyből a vártnál sokkal kevesebbet értékesítettek eddig a 2022 december 2-ai megjelenése óta. A Kraftonnál azt várták, hogy még idén az 5 millió eladott példányszám simán meglesz neki, de a Nintendo Switch kivételével az összes konzolra és PC-re kiadott videójátéktól most már csak 2 milliós eredményt várnak el.
Az elmúlt néhány évben megeshet, hogy nem is figyelt arra, bizonyos háztartási eszközei mennyi áramot fogyasztanak, az energiaárak robbanásszerű növekedése óta azonban szinte mindenki körültekintőbben jár el.
Néha azonban azok az eszközök fogyasztják a legtöbb áramot, melyekre először nem is gondolnánk – ebbe a kategóriába tartoznak például a videójáték-konzolok is, amelyeknek napi négyórás használata havi 2,5-3 ezer forinttal, évente pedig 34 ezer forinttal is megdobhatja a rezsiszámlát. Sokan úgy gondolják, hogy megoldás lehet az, ha visszavesznek a játszásból, ez azonban csak féligazság, a legtöbb konzol ugyanis még „kikapcsolt” állapotban sem kapcsol ki teljesen.
A mai modern konzolok (mint például a PlayStation 5 vagy éppen az Xbox Series X|S) a leállítás után egy úgynevezett pihenő módba kapcsolnak, melyből pillanatok alatt fel tudnak ébredni, hogy a felhasználó várakozás nélkül belemerülhessen a különböző játékokba – kevesen tudják azonban, hogy ennek ára van.
Vannak, akik az Avatart már most egy lapon emlegetik a Star Warsszal és a Marvel Filmes Univerzumával, ami egy kicsit túlzásnak tűnik, de az mégis tény, hogy egy vadonatúj, megkerülhetetlen sci-fi blockbusterről van szó. Ez utóbbi kijelentést megerősíti, hogy a második rész, az Avatar – A víz útja átlépte világszerte a másfél milliárd dolláros összbevételt a pénztáraknál, a rendező, James Cameron pedig nem sokkal később úgy ítélte meg: van akkora érdeklődés ezekre a filmekre, hogy ne csak trilógiát, hanem öt felvonást kapjunk belőlük. Korábban a legendás direktor ugyebár kijelentette, hogy amennyiben nem nézik az emberek, két filmmel a vártnál rövidebbre szabják a franchise-t.
Az Avatar alapján 2009-ben már készült egy Avatar: The Game címre keresztelt játék, amelyet az Ubisoft Montreal csapata fejlesztett, és a gamerek a filmes verzió eseményeit felvezető előzményeket élhették át benne, külső nézetből. Előfordulhat, hogy van, aki erről a játékról nem is hallott eddig, pedig a lassú start ellenére egész jól fogyott az Avatar: The Game, egész pontosan 2,7 milliós példányszámban, de kritikailag soha nem tudott kellő elismerésre szert tenni.
A Naughty Dog horrorjátéka, a The Last of Us jó régen, 2013 nyarán jelent meg PlayStation 3-ra, és a Sony kettővel ezelőtti konzolgenerációjának egyik, ha nem a legelismertebb címe lett. A történet középpontjában egy Joel nevű csempész áll, aki a zombiapokalipszis után romokban lévő Egyesült Államokat szeli át, egy rábízott tizenéves, Ellie társaságában. A kislány kulcsfontosságú lehet az emberiség jövőjével kapcsolatban, mert úgy tűnik, immunis a rettegett vírusra, amely taccsra vágott mindent, és őrjöngő élőhalottakat csinált a lakosságból. A játék amellett, hogy kritikailag elismert lett, sokmilliós példányszámban kelt el, főleg azok után, hogy PlayStation 4-re felújították, a remastered-kiadás 2014-ben került polcokra, majd a nagy vihart kavart folytatás, a The Last of Us Part II után 2022 őszén remake-et is kapott PlayStation 5-re.
Idehaza január 16-án kerül fel az HBO Maxra az HBO saját gyártású sorozata, a The Last of Us első évada, melyben a Trónok harcából, a Narcosból és A Mandalóriból ismert Pedro Pascal bújik a közönségkedvenc Joel bőrébe, míg Ellie szerepében a Trónok harca egyik fiatal tehetsége, Bella Ramsey lesz látható. A kilenc epizódból álló első évadban ők ketten lesznek azok, akik elkalauzolnak minket ebbe a kiégett világba, és mondanánk, hogy nagyon aggódunk a végeredmény miatt, de a készítőgárdát Craig Mazin és Neil Druckmann vezetik, előbbi ugye a gyomorba vágó Csernobilt hozta össze korábban az HBO-nak, utóbbi pedig kulcsfigurája a játékverziónak. Szóval az összkép elég jó, maradjunk ennyiben.
A Vampire Survivors jó sokáig, 2021 decemberétől egészen tavaly októberig korai hozzáférésben volt csak elérhető, aztán Luca Galante egyszemélyes projektje PC-re és macOS-re is napvilágot látott. Nem kellett sokat várni ezután, novemberben Xbox One-on és Xbox Series X/S-en, majd mobilokon is elérhetővé vált a videójáték, amelyet olyan szaklapok dicsértek, mint a PC Gamer, az Eurogamer és az IGN, de a patinás The Game Awardson való jelölése is bizonyította, hogy igényes és az ötletességből fakadóan frissen ható indie-címekre van igény manapság is.
A Poncle néven is emlegetett fejlesztőt nemrég megkérdezték, hogy szerinte miben rejlik a Vampire Survivors sikere, amire elég meglepő válasz érkezett.
Tulajdonképpen fogalmam sincs. Ezt a játékot szinte bárki megcsinálhatta volna. Amennyire hihetetlen volt az elején számomra, hogy mennyire felkapták a gamerek a Vampire Survivorst, most is szürreálisnak gondolom a körülötte kialakult hisztériát. Remélem, hogy a példám más, kisebb fejlesztőket is arra ösztönöz, hogy megvalósítsák a projektjeiket. Szeretnék több, a Celeste-hez, az Undertale-hez vagy a Powerwash Simulatorhoz hasonló játékokat látni a palettán!
– árulta el Luca Galante az amerikai IGN-nek, aki a Vampire Survivorsön még munkanélküliként kezdett el dolgozni 2020-ban, mostanra pedig ott tart, hogy saját céget alapított, és beosztottakat vett fel, hogy együtt fejlesszék tovább a roguelike-ot, majd az azt követő későbbi játékokat.
Amikor arcade autóversenyzős játékokról van szó, a többségnek a Forza Horizon jut eszébe, nem véletlenül, az Xboxra és PC-re megjelenő széria nagyjából egyeduralkodónak számít ezen a terepen. Egyetlen vetélytársa lehetne, a Need for Speed, ám az elmúlt években nem sikerült a különféle fejlesztőgárdáknak meglovagolni azt az előnyt, hogy az EA játéka minden platformra kijön. Annyira nem, hogy a 2019-es Need for Speed Heat óta nem jelentkezett új résszel a franchise.
A böjtnek idén lett vége, december 2-án gördült ki a Criterion Games garázsából a Need for Speed Unbound, amely apró, mégis hatásos újításokkal rakta fel újra a térképre a játékot. A legszembetűnőbb változás, hogy a realisztikus autódizájnt és a Lakeshore City névre keresztelt, Chicagóról mintázott nagyvárost animációs filmekből kölcsönzött effektekkel egészítették ki az alkotók.
Mindezt úgy kell elképzelni, hogy söpör az aszfalton a Nissanunk, Mazdánk, vagy éppen Volkswagenünk, ám ugratásokkor rajzolt szárnyak jelennek meg körülöttünk, driftelésnél pedig színes füstfelhő veszi körül a kasztnit, miközben a kerekek csikorognak. Ha mindezek alapján nem lenne egyértelmű, hogy a Criterion Games olyan produkciókhoz fordult inspirációért a vizualitást tekintve, mint a Pókember: Irány a Pókverzum!, akkor elég a karakterekre ránézni, az általunk megalkotott főszereplőtől kezdve mindenki mesefilmes kinézetet kapott.
2018-ban, amikor kijött PlayStation 4-re a Marvel's Spider-Man című játék, nem hiába fogott tőle padlót mindenki. Az Arkham-széria alapjaira ugyanis az Insomniac Games csapata egy bitangerős szuperhősös alkotást húzott fel, amelynek a története köröket vert bármelyik Marvel-filmre, a különböző képességekkel felruházható kosztümök, a feszült lopakodás és a látványos közelharc mellett pedig óriási élvezet volt New York városában hálóhintázni, bűntényeket megakadályozni, vagy csak lepacsizni és közösen szelfizni a Pókember-rajongó járókelőkkel.
A Marvel's Spider-Man igazi „system-sellernek” bizonyult, azaz rengeteg embert rávett arra a Sony exkluzívja, hogy PlayStation-konzolt vásároljanak maguknak. Később, a PlayStation 5 startjánál a videójáték spin-offja, az új főhőst a középpontjába állító Marvel's Spider-Man: Miles Morales sem véletlenül volt nyitócím, a készítőgárda igyekezett minél hamarabb meglovagolni a sikert. Nemcsak a színes bőrű Póki, hanem a Pókember-univerzumban különlegességnek számító, havas-téli környezet is emlékezetessé tette ezt a mellékágat.
Chuck Norrist a mai napig a Walker, a texasi kopó című sorozattal azonosítják nagyon sokan, a színész-harcművész 1993-tól egészen 2001-ig szórta a pörgőrúgásokat, később A feláldozhatók 2-ben is tiszteletét tette, és bizonyította, tiszteletre méltó kora ellenére jól megy még neki a keménykedés. Nemrég, a Los Angelesben megtartott The Games Awardson számos bejelentésre számítottunk, senkit nem ért váratlanul a Star Wars Jedi: Survivor és a Diablo IV megjelenési dátumainak leleplezése (jövő március 15-e és június 6-a). A döbbenetes hírek között volt viszont, hogy folytatást kap a Hades című rougelike-játék, és az is, hogy egy új maffiózós cím jön, exkluzívan az Epic Games Store-ba.
Ez lesz a Crime Boss: Rockay City, egy FPS lövöldözős játék, mely a 90-es évek Floridájában játszódik, és egy cseh stúdió, az Ingame Studios fejleszti. A szereplőgárdában olyan ismert arcokat köszönhetünk majd, mint Michael Madsen, Danny Trejo, Danny Glover, Michael Rooker, Kim Basinger, Vanilla Ice, és persze Chuck Norris. Az akciódúsnak ígérkező alkotás március 28-án debütál PC-n, és a későbbiekben konzolokon is elérhető lesz, még valamikor a 2023-as év során.
A japán játékkészítő, Hideo Kojima azt követően, hogy 1986-ban a Konamihoz igazolt, igazi szupersztárrá vált az iparágban, legfőképp az olyan munkáinak köszönhetően, mint a Metal Gear-sorozat, amely a lopakodós játékok között irányadóvá vált, és a mai napig mérföldkőnek számít. A kreatív szakember 2015-ben hagyta ott a kiadót, hogy megalapítsa saját független stúdióját, Kojima Productions néven. Rögtön az első, általuk készített alkotás hatalmas siker lett – a 2019-ben kiadott Death Strandinget a maga műfaján belül legalább annyira formateremtőnek tartja a szakma és a közönség, mint a Metal Geart.
Az eredetileg PlayStation 4-re megjelent, később az 505 Games által PC-re portolt, rendezői változatban pedig PlayStation 5-re tovább modernizált sci-fi az Egyesült Államok futurisztikus változatába kalauzol, ahol egy kataklizmába hajló esemény hatására veszélyes lények kezdtek el pásztázni köztünk. A játékosok egy Sam Porter Bridges (Norman Reedus) nevű futár bőrébe bújhatnak, aki különféle csomagokat visz jobbra-balra, hol talpon, hol kocsival... egy azonban változatlan: az elemekkel való állandó harc a túlélésért.
A Los Angeles-i Microsoft Theatre-ben rendezték meg az év legnagyobb videójátékos gáláját, a The Game Awardsot december 8-án hajnalban. Több mint 100 szaklap – a közönség bevonásával – döntött a legjobb alkotásokról, és bár némiképp a papírforma érvényesült, akadt azért néhány nagy meglepetés. Sztárvendégekből sem volt hiány, felbukkant a színpadon a színészlegenda Al Pacino, de a The Last of Us-tévésorozat főszereplőpárosa, Bella Ramsey és Pedro Pascal is díjakat adtak át.
Az év játéka címért igen kiemelkedő címek versenyeztek, ott volt a patkányok elől bujkálós, alternatív történelmi A Plague Tale: Requiem, a világ legerőszakosabb apaszimulátora, az északi istenek bukását elhozó God of War: Ragnarök, a posztapokaliptikus Horizon Forbidden West, a kóbor macskás Stray többek között, ám a papírformának megfelelően végül az Elden Ring lett a befutó. Meglepő is lett volna, ha a Xenoblade Chronicles 3 viszi el a díjat.
A hálálkodó fejlesztők, Hidetaka Miyazaki vezényletével, rögtön új, érkező tartalmakról kezdtek el beszélni, és némi rendzavarás – egy, a színpadra felsettenkedő és ott nagyot trollkodó siheder – ellenére rendben átvették a szobrocskát. Az Elden Ring A legjobb játékrendezés kategóriában is maga mögé utasította a God of War: Ragnaröket, és A legjobb RPG ugyancsak a FromSoftware újdonsága lett, de a Santa Monica Studio is jó pár elismerésnek örülhetett.
Még csak videókat láttunk róla, de a Sifu című verekedős játékot már hónapokkal a 2022. február 8-i megjelenése előtt tűkön ülve vártuk. Legfőképp azért, mert nagy rajongói vagyunk a Jackie Chan-féle keleti harcművészeti filmeknek, és a francia Sloclap újdonsága valami hasonlót kínált, csak éppen minket megtéve főszereplőjének. A történet egy fiatal kungfusról szól, aki bosszút akar állni azokon a gazfickókon, akik apja halálát okozták.
A játékmenetet az teszi igazán különlegessé és egyedi hangvételűvé, hogy hősünk elhalálozása esetén egy mágikus talizmán feltámaszt bennünket. Igaz, minden alkalommal idősebben térünk vissza az életbe. A végére előfordulhat, hogy aggastyánként verekszünk, amikor a tapasztalatunknak köszönhetően iszonyatos sebzéseket tudunk bevinni, cserébe az életcsíkunk rövid, így könnyebben harapunk fűbe – egy ponton túl már véglegesen, és arra kényszerülve, hogy a teljes pályát elölről kezdjük.
A Sifu adaptálási jogaiért nagy verseny dúlt, nem csoda, hiszen egy kritikailag elismert – a december 8-án megrendezésre kerülő The Game Awardson A legjobb független játék, A legjobb verekedős játék és A legjobb akciójáték kategóriákban kapott jelölést – és a pénztáraknál is sikeres új IP-ről van szó: a kiadását követő egy hónapon belül 1 millió példánynál is több kelt el a verekedős alkotásból.
A The Callisto Protocol december 2-ai megjelenését tűkön ülve várta a játékosközösség, nem véletlenül, hiszen az a Glen Schofield jegyezte új stúdiója, a Striking Distance élén a túlélőhorrort, aki korábban a mostanra kultikusnak számító Dead Space-t is levezényelte. A történet egy Jacob Lee (Josh Duhamel) nevű rabról szól, aki bebörtönzését követően nem sokkal egy űrlényinvázió kellős közepén találja magát, és így kell túlélnie, dacolva azzal, hogy nem túl járatos az erőszakban, a lövöldözésben és a szörnyek két vállra való fektetésében.
A Dead Space szellemi örököseként emlegetett új videójátékot a szakma azért szedte ízekre, mert bár szépen néz ki, a játékmenetet tekintve erős középszer: a fejlesztők érthetetlen módon ahelyett, hogy az anno Isaac Clarke esetében már bevált lövöldözős-csonkolós rendszert használták volna fel újból, inkább a közelharcra, a test-test elleni tusákra hagyatkoztak. Csakhogy képtelenek voltak fluid mozgással, normális kitérésekkel kiegészíteni ezt a mechanikát, így egy frusztráló katyvasz lett a végeredmény. Arról nem beszélve, hogy bár PlayStation 5-ön korrektül futott a kezdetektől, Xbox-konzolokon és legfőképp PC-n teljesítménybeli problémák is árnyalták a The Callisto Protocol debütálását.
December 3-án, azaz szombat este egy nagyszabású, játékon belüli élő esemény keretén belül véget ért a Fortnite meglehetősen unalmas, harmadik fejezete. Egy látványos küldetés és átvezető után darabjaira hullott a már jól ismert sziget, majd egy teljesen új, eddig még nem látott formában ismét összeállt.
Az, hogy a világ egyik legnépszerűbb játékába más játékok, könyvek, sorozatok és filmek karakterei bekerülnek, nem újdonság – a Fortnite-ban ugyanis Pókembertől kezdve Thoron, a mennydörgés istenén át szinte bármelyik ismertebb karakterrel lövöldözhetünk.
Ezzel a szokásával az Epic Games pedig a Chapter 4 kezdetére sem hagyott fel, az új fejezetben egyből két ismertebb karaktert is bezsebelhetünk. Az egyik ilyen a legendás Doomslayer lesz, aki ezúttal nem démonokat, hanem a battle royale játékosait fogja halomra lőni. A másik – egy fokkal talán ismertebb – pedig Ríviai Geralt, a Vaják-könyvek, -videójátékok és az azonos címen futó netflixes sorozat főszereplője.
Az idei évre elég csúnyán rányomta a bélyegét, hogy a stúdiók egy csomó játékot kénytelenek voltak 2023-ra csúsztatni, de így is legalább kettő korszakalkotó újdonságnak örülhettünk. Gondolunk itt egészen pontosan a FromSoftware-féle Elden Ringre és a Santa Monica Studio lenyűgöző alkotására, a God of War: Ragnarökre, de a simán jó címekkel is meg lehet tölteni egy Mikulás-puttonyt: a Horizon Forbidden West, az A Plague Tale: Requiem, vagy éppen a Marvel's Guardians of Galaxy kiváló példák ez utóbbi kategóriában.
Jönnek az ünnepek, érthető módon tehát a videójátékipar decemberre különösen rákapcsol. Ennek az első jele, hogy rögtön december 2-án, egy napon három új, sokak által várt alkotás is polcokra kerül, de a hónap további részében sem lesz túl sok lassulás. Időszerű, mert sokan gondolkoznak épp azon, hogy gamer szeretteiknek milyen játékot rakjanak be a karácsonyfa alá.
Csemegéztünk kicsit a decemberi videójátékos megjelenések közül, öt olyan címet, amelyekre érdemes odafigyelni.
Megjelenés ideje: december 2
Platformok: PC, PlayStation 4, PlayStation 5, Xbox One, Xbox Series X/S
A Dead Space óta nem kápráztatott el minket a játékipar, már ami a sci-fi horrorokat illeti, ezt az űrt tölti majd be remélhetőleg a The Callisto Protocol, amelyet az a Glen Schofield vezényelt le, aki Isaac Clarke korábbi kalandjait tető alá hozta – így a két játék közötti összehasonlítás, és a magas várakozási faktor sem a véletlen műve. A The Callisto Protocol sztorijáról egyelőre keveset tudunk, csak annyit, hogy a Jupiter holdján egy elítélttel leszünk, aki egy invázió közepén találja magát. Az űrlények ebben a játékban se ígérkeznek majd túl barátságosnak, izzadnunk kell, ha túl akarunk élni. A The Callisto Protocol egy éjsötét, felnőtteknek való, külső nézetes kaland lesz, melyben sűrűn kell testközelből az undorító lényekkel megharcolnunk. A főszereplő Jacob Lee-t egy, az akciófilmek imádóinak ismerős arc, Josh Duhamel kelti életre, de felbukkan benne A Fiúkból Karen Fukuhara, és Sam Witwer is, akit a Days Gone-ban láthattunk motorozni és zombit gyilkolni.
November 9-én jelent meg PlayStation 4-re és PlayStation 5-re az év egyik legjobban várt videójátéka, a God of War: Ragnarök. Nem tartott sokáig, hogy számszerűsítve is bizonyossá váljon, hogy igazi blockbuster alkotásról van szó, hiszen a PlayStation Twitter-oldalán közzétették: a megjelenés hetén november 13-ig, azaz vasárnapig bezárólag 5,1 millió példány kelt el belőle.
Ezzel az eredménnyel a Ragnarök nemcsak a God of War-játéksorozat legerősebb nyitóhetét produkálta az eladások tekintetében, hanem a PlayStation történetének leggyorsabban fogyó, belső fejlesztésű videójátéka is lett. A rekordot eddig egy másik kiváló alkotás, a posztapokaliptikus környezetben játszódó The Last of Us: Part II tartotta, ebből négymillió példány kelt el három nap leforgása alatt. Összehasonlításként érdemes megemlíteni a Marvel’s Spider-Mant, amelyből a startnál 3,3 millió darab talált gazdára a pénztáraknál, míg a 2018-as God of Wart 3,1 millió alkalommal emelték le a vásárlók az online és offline boltok polcairól.
Az Electronic Arts finoman szólva sem számít nagy közönségkedvencnek a szórakoztatóiparban, olyannyira nem, hogy 2018-ban az USA Today a leggyűlöltebb amerikai cégek listáján az ötödik helyre rakta a videójátékos kiadót. Rá is szolgált erre az EA, hiszen az elhibázott és a Star Wars: Battlefront II-be beleerőszakolt loot box-rendszerük miatt a sci-fi játék soha nem tudta elérni azt a potenciált, amit kellett volna neki, de belefutottak túlórabotrányokba is, és ha mindez nem lenne elég, nemrég lehülyézték azokat az embereket, akik szeretik a single player-élményt nyújtó alkotásokat.
Ez utóbbi legfőképp azért vicces, mert ami a Star Wars-játékokat illeti, az EA az elmúlt években a történetalapú címekkel tudott elismerést bezsebelni magának. Ott volt a Respawn Entertainment által fejlesztett Star Wars Jedi: Fallen Order, melyben a Birodalom felemelkedését követő években egy jedi-tanonc, Cal Kestis bőrébe bújhattunk, hogy megpróbáljuk újraépíteni az űrszerzetesek rendjét. A 2019-ben megjelent játék amellett, hogy erősen épített a Metroid-franchise-ra, az Unchartedből és a Dark Soulsból is elcsent elemeket, így iszonyúan szórakoztató remix lett. Szintén az EA istállójából jött ki nem sokkal később a Motive Studios játéka, a Star Wars: Squadrons is, mely hiánypótlónak bizonyult, a 2020-as alkotás az űrhajós szimulátor-élményre szomjazókat látta el némi innivalóval. Nem is akárhogy.
A Pokémon Scarlet and Violet című, a Game Freak által fejlesztett új Nintendo Switch-játék november 18-án látta meg a napvilágot, és amennyire lelkesek voltak az emberek vele kapcsolatban, akkorát koppantak. Pedig 2022 elején a Pokémon Legends: Arceus is rengeteg savat kapott, most viszont kiderült, hogy még ahhoz képest is van lejjebb a híres franchise-nak.
A bukást mi sem mutatja jobban, mint hogy a Scarlet and Violet a Metacritic oldalán mindössze 76 pontot kapott a 100-ból az újságíróktól, ezzel az új generációs Pokémon-játékok közül a leggyengébben értékelt lett. 80 alá egyiket se pontozták korábban a lapok, az eddigi legrosszabb pontszámot a Sword and Shield kapta. A gamerek ezúttal jóval szigorúbbak voltak a kritikusokhoz képest – ilyen sincs túl gyakran, jegyezzük meg gyorsan, hiszen cikkünk írásának pillanatában a Metacriticen 1765 gamer véleménye alapján mindössze 2,9 ponton áll a Scarlet and Violet az adható 10-ből.
„Mindenki, aki 5/10-nél többet ad ennek a játéknak, hazudik, és szántszándékkal félrevezet másokat. Azok közül a játékok közül, amikkel az elmúlt 20 évben játszottam, egyik sem fut rosszabbul, mint a Scarlet and Violet” – írta egy dühöngő gamer.
Sam Barlow neve bizonyos körökben igencsak jól cseng, hiszen a játékdizájnernek az elmúlt években kettő minőségi, interaktív filmnek is beillő, tehát erősen történetközpontú videójátékot is köszönhettünk. A 2015-ös Her Storyban és a 2019-ben kiadott Telling Liesban is hardcore nyomozás várt ránk, ezt az aspektust megőrizte Barlow legújabb játéka, az Immortality is, csak még ennek tetejébe megfejelte a készítő egy csomó vetkőzéssel és jó adagnyi erotikával – így a végeredmény egy kizárólag felnőtteknek szóló krimi lett.
Az Immortality idén augusztusban jelent meg PC-re és Xbox Series X/S-re, szóval tényleg nagyon új játékról van szó. Pont emiatt meglepő, hogy a Netflix minden előfizetőjének ingyenesen elérhetővé tette az art house filmek stílusát idéző alkotást. Az Android-tulajok a Google Playen keresztül szedhetik le Barlow videójátékát, míg iOS-en az App Store-ban kell keresni az Immortalityt.
A történet igencsak ötletes, a középpontjában egy Marissa Marcel nevű, modellből lett színésznő áll, aki karrierje során 1968-ban, 1970-ben és 1999-ben is dolgozott három különböző filmen, ám végül ezek közül egyik se került vászonra. Marcel (Manon Gage alakításában) azóta eltűnt, és ránk, a játékosokra hárul a feladat, hogy ezt az egész hátborzongató rejtélyt megoldjuk.
Az már korábban sem volt titok, hogy a Series X és S 2020-as megjelenése után a Microsoft egyből új Xbox-konzol fejlesztésébe kezdett, hiszen ezt maga Spencer is megerősítette – most azonban nagyon úgy néz ki, hogy néhány héttel ezelőtt hiába szivárgott ki még egy prototípus dizájnja is, a Keystone-projektet teljesen törölte a Microsoft.
Minderről maga az xboxos divízió vezetője, Phil Spencer mesélt egy podcastben, ahol elárulta, a konzol maga egyébként teljesen elkészült, a boltok polcaira azonban sohasem kerül fel. Spencer mindezt a konzol árával indokolta, amelyhez ha kontrollert is csomagolnak, 100-130 dollár alatt nem állt volna meg, ez pedig belátása szerint túlságosan közel lett volna már az Xbox Series S 299 dolláros indulóárához, így nem lett volna jó vétel.
A Control a 2019-es év legegyedibb művészeti alkotása volt, már ami a gaming-ipart illeti. A lövöldözős akció-kalandban a Federal Bureau of Control, vagyis az FBC nevű titkos amerikai kormányügynökség új igazgatójának, Jesse Fadennek a bőrébe bújhattunk, aki rögtön az első munkanapján azzal szembesült, hogy új munkahelyén bizony csúnyán elszabadult a pokol. Az általunk ismert valóságot fenyegető lényekkel szemben Jesse nemcsak különleges képességeinek, hanem high-tech pisztolyának köszönhetően is sikerrel állta a sarat, de közben azért erősen úgy érezhette magát, mint Alíz Csodaországban… és nem is alaptalanul.
A végeredmény nagyon hangulatos, és emlékezetes, máshoz nem hasonlítható tudományos-fantasztikus videójáték lett. A Control legfőképp azért emelkedett ki a külső nézetes, lövöldözős vetélytársai közül, mert olyan rideg, indusztriális környezetbe helyezte el főhősét, hogy a reménytelenség a mi bőrünk alá is gyorsan bekúszott, pedig mi a tévé előtt ülve csak egy kontrollert nyomogattunk. Mindehhez, ha hozzáadjuk a beteg ellenségeket, az ügynökség kiszipolyozott, mindenfelé lebegő munkatársainak „hulláit”, akkor a végére már-már az elviselhetetlenségig tekeredett fel a Control által kiváltott ideglelés.
Jó régóta ígérgetik a Hogwarts Legacy című új Harry Potter-játék megjelenését, amely az eredeti tervek szerint a 2021-es év során polcokra került volna. Ám kétszer is elhalasztották az akció-szerepjátékot, előbb 2022-re, majd a jelenleg is ismert, 2023. február 10-i dátumra. Remélhetőleg most már tényleg a kezeink között tudhatjuk hamarosan a fantasyt, amelyben bár közvetlenül a Harry Potter-regények szerzője, J. K. Rowling nem működik közre, a játék története a híres varázslós franchise-on és kiegészítő kötetén, a Legendás állatok és megfigyelésükön alapszik.
A Hogwarts Legacyról eddig is lehetett pár dolgot tudni, például azt, hogy a cselekmény az 1890-es évekbe kalauzol, és egy, a Roxfortban tanuló, ötödéves hallgató talárját ölthetjük magunkra, akinek a döntései hatással lehetnek majd a mágikus világ jövőjére. A háttérben ügyködő sötét varázsló, Victor Rookwood és a belengetett goblinlázadás is hozzátesz a várakozási faktorhoz, annak ellenére hogy, mint kiderült, kviddicsezni például nem lehet a Harry Potter-játékban.
A Marvel Snap október 18-án vált széles körben elérhetővé, az Androidra, iOS-re és amúgy PC-re is kiadott mobiljáték érkezését árgus szemekkel vártuk. Nem csak azért, mert imádjuk a szuperhősöket, és ipari mennyiségben fogyasztjuk a velük kapcsolatos tartalmakat. Hanem mert a készítőgárda, a nemrég megalakult Second Dinner élén az a Ben Brode áll, aki a Blizzard egyik sikercímét, az ugyancsak kártyajáték Hearthstone-t jegyezte korábban játékrendezőként, és egy csomó exhearthstone-os szakembert magával vitt az új cégébe.
A jó hír, már azoknak, akik ismerik a Hearthstone-t, az, hogy a Marvel Snap még a nagy elődnél is gyorsabb tempójú és ezért ütősebb videójáték. Az egy az egy elleni meccsek során a paklinkban mindössze 12 kártya található, és hat kör áll a rendelkezésünkre, hogy elgyepáljuk az ellenfelünket. Olyan hősöket vethetünk be a Marvel-univerzumból, mint a Hangya, Vasember, Amerika Kapitány, de kozmikus lények is felbukkannak, például A galaxis őrzői vagy éppen Thor.
November 9-én végre megjelent PlayStation 4-re és PlayStation 5-re az év egyik legjobban várt játéka, a God of War: Ragnarök, melynek tesztje már olvasható az Indexen. Kedvenc spártai harcosunk, Kratos és forrófejű fia, Atreus visszatértek, hogy az északi, viking sagák isteneivel egy 25 órás, epikus kalandban lerendezzék nézeteltéréseiket. Thor, Odin, Freyja csak néhány név azok közül, akik az erőszakot kedvelő apa-fia párossal dacolnak, de szerencsére az oldalunkon jól ismert bajtársak megint a színre lépnek, úgymint Mimir és a két imádni való törpe, Sindri és Brok, ráadásul itt még közel sincsen vége a sornak… a világvége túléléséhez rá is fér Kratosékra a segítség.
A God of War: Ragnarök immár mind a kilenc birodalmat bejárhatóvá és persze végigharcolhatóvá teszi a játékosok számára. A PlayStation Magyarországnak és a Red Lemon Mediának köszönhetően a napokban egy online videóinterjú keretein belül a fejlesztőcég, a nagy múltú Santa Monica Studio két szakemberének, a vezető pályadizájner James Ridingnak és a vele egy csapatban dolgozó, ugyancsak pályadizájner Jon Hickenbottomnak tehettük fel a kérdéseinket. Ezáltal némi betekintést próbálunk nyújtani azoknak az olvasóinknak, akik érdeklődnek a modern játékkészítés rejtelmei vagy úgy egyáltalán a God of War: Ragnarök világa és kulisszatitkai iránt.
Annak ellenére hogy az Activision Blizzard a közelmúltban csúnya zaklatásos botrányokba keveredett, az óriáscég nem döntötte még teljesen romba saját magát, több fejős tehenük is akad: éppen kiadták az Overwatch 2-t, náluk zakatol a hamarosan új, sárkányos DLC-vel bővülő World of Warcraft, és a rajongók félelemmel vegyes áhítattal várják a Diablo IV megjelenését is. Ez utóbbi fantasy-RPG-ről eddig csak annyit tudtunk, hogy valamikor a 2023-as évben kerülhet polcokra, és a legoptimistább becslések is őszi-téli dátumokat emlegettek. Ehhez képest egy friss szivárgás alapján már jövő áprilisban belevethetjük magunkat a démonvadászatba.
Az igencsak megbízhatónak számító Xbox Era és a Windows Central egymástól teljesen függetlenül hozta le, hogy a Diablo IV érkezése pár hónapon belül várható. A hírek szerint a marketingkampány már a decemberben megrendezésre kerülő The Game Awardson kezdetét veszi, és a Blizzard itt teszi majd hivatalosan közzé a tavaszi megjelenési dátumot. A PC-n, PlayStation 4-en, PlayStation 5-ön, valamint Xbox One-on és Xbox Series S/X-en debütáló videójáték előrendelése a show alatt nyílhat meg, és nem is lesz hátrányos, ha valaki él a lehetőséggel.
Nagyot húzott a Santa Monica Studio, amikor úgy döntöttek, hogy a 2018-as God of Warral rebootolják a kultikus játéksorozatot. A főhőst, a spártai harcos Kratost egy jóval megfontoltabb figuraként hozták vissza, aki ahelyett, hogy görög isteneket öldösött volna halomra, és meztelen menyecskékkel gyűrte volna össze szabadidejében a lepedőt, ezúttal az északi mitológia világában találta magát. Nem is egyedül, kisfia, Atreus társaságában. A legutóbbi God of War azért szólt akkorát mind kritikailag, mind az eladások tekintetében (lassan megközelíti a 25 millió értékesített példányt), mert amellett, hogy a franchise-ra jellemző brutális harcrendszert és a fogós fejtörőket megtartotta a fejlesztőcsapat, végre egy, a korábbiaknál sokkal érettebb történetet is leraktak elénk az asztalra.
A november 9-én érkező, God of War: Ragnarök című folytatás, amely PlayStation 4 és PlayStation 5 konzolokon is elérhető lesz, komoly feladatot tűz ki célul. Azt, hogy Kratos és Atreus közös sztoriját és északi kalandját lezárja – és pont ez a véglegesség, ami sokakat sokkolhat majd. A Santa Monica Studio tudatosan határozott úgy, hogy trilógia helyett ezt a sagát két játékban lezavarják. Ezúton köszönjük nekik, hogy nem húzták még négy évig a dolgot, amíg a nagy fináléra várnunk kellett volna. Tönkrementek volna az idegeink addigra.
A God of War: Ragnarök sztorija kimondottan borús hangulatban indít: Kratos és Atreus elvonulva élnek a faházukban, míg körülöttük az istenek halálát ígérő, kaotikus világvégét felvezető örök tél, a Fimbulwinter dúl. Midgard a korábban látottakhoz képest teljesen megváltozott, és ez praktikus következményekkel jár, hiszen a főszereplők csónakjukat farkasok által húzott szánra cserélik, úgy száguldoznak a hóval borított birodalomban. A sebességre szükségük is van, hiszen a 2018-as God of War végén a nagypofájú fiát, Baldurt elvesztett Freyja minden erejével vadászik a párosra.
Itt az újabb, szülőkre leselkedő szorongás: szomszédtól csokit kéregető gyerek véletlenül megeszik valamit, ami valójában egy mikroszámítógép, amelyen pokoli démonoktól hemzsegő ősjáték fut.
A veszély persze csak korlátozottan valós, egyben a New York-i nyílt forrású csináld magad hardvereket gyártó Adafruit Industries médiaakciója, amelyhez termékeikből építették az eszközt. Kakaós bevonómassza és vödrös karamell helyett egy kétcentis QT Py ESP32 Pico alaplapból, egy 240x240 pixel felbontású TFT IPS kijelzőből áll, amelyen micro SD-kártyáról fut a Retro-Go emulátor és a jó öreg Doom shareware-verziója. A szerkezetről már csak egy jól megszobrászkodott, 3D nyomtatón elkészített csokiszeletutánzat-borítás hiányzik.
A történet illékony hírértékét természetesen nagyban megtámasztja az, a kockahajlamú emberek által a Doom körül kialakított globális népi mozgalom, amelyben a legendás játékot minden lehetséges hardveren és módszerrel futtatják. A Doom futott már egyebek között pénzkiadó automatán, zsebtelep helyett krumpliról üzemeltetett számológépen, John Deere traktoron, kartonpapíron, és nemrég a pattintottkő-egyszerűségű Notepad szövegszerkesztőben is.
A csokoládé a mezőnyhöz képest kifejezetten szofisztikált szerepet ragad meg, és bár kezelőszervek és tényleges játék nélkül hagy szemernyi hiányérzetet, a cég többi videója alapján nem kételkedünk benne, hogy a miniképernyőn valóban futó játék látható.
A Trónok harca íróját, George R. R. Martint nem lehet azzal vádolni, hogy ne lenne sokoldalú ember. A 74 éves művész, akit a Time magazin az amerikai Tolkiennak nevezett el, nemrég közreműködött az év eddigi legnagyobb videójátékos szenzációjában, az Elden Ringben, melynek világépítésében és háttérsztorijának megalkotásában segédkezett.
Az ezzel kapcsolatos kérdés, melyet Martinnak Stephen Colbert a The Late Show-jában feltett, abszolút jogos: a műsorvezető ugyanis arról érdeklődött, hogy a Mester vajon kipróbálta-e az Elden Ringet?
„Nem játszottam vele, mert az emberek egyre mérgesebbek a Winds of Winter miatt. Sajnos rettenetesen addiktív személyiségem van. Régebben nagyon sokat játszottam, olyan címekkel, mint a Railroad Tycoon, a Master of Orion és a Homeworld, ezek csúnyán magukba szippantottak. Hetek, hónapok teltek el, én meg csak ültem előttük a piros fürdőköpenyemben, és azzal nyugtatgattam magam, hogy csak még egyet játszok, tényleg ez lesz az utolsó. Hanyagolnom kellett, mert minden időmet felemésztette a dolog” – nyilatkozta az ismert szerző.
Bár a CD Projekt 1994-ben alakult meg, a lengyel cég hosszú éveken keresztül külföldi videójátékok terjesztésével és honosításával foglalkozott. 2007-ben jelent meg csupán az első saját alkotásuk, a The Witcher, mely Andrzej Sapkowski regénysorozatának adaptációjaként, pontosabban folytatásaként funkcionált.
A The Witcher világát mostanra tömegek ismerik, nemcsak a később trilógiává bővült játékszériának, hanem a Netflix adaptációjának köszönhetően is. Ez utóbbiban Henry Cavill alakítja a mutáns szörnyvadász, Ríviai Geralt figuráját, aki vonzó boszorkányokkal kerül túlfűtött viszonyba, maga mellé fogad egy Ciri nevű bukott hercegnőt tanítványnak, és eközben igyekszik kimaradni a Kontinens szövevényes politikai huzavonáiból. Geraltot legfőképp csak az érdekli, hogy minél több arany üsse a markát, miközben ijesztő bestiákban mártja meg a kardját.
Amellett, hogy nemrég újabb The Witcher-játékok érkezését jelentette be, a lengyel fejlesztőcég rövid időn belül megint örömhírrel állt a gamerek elé, mégpedig hogy a fantasy franchise-t beindító, 2007-es részt remake-elik a Fool’s Theoryval közösen, a felújított verziót pedig az Unreal Engine 5 hajtja majd, így szuperlátványosnak ígérkezik a végeredmény.
A Scornról már a megjelenése előtt sejteni lehetett, hogy vagy zseniális túlélőhorror lesz, vagy pedig totális baklövés. Minket a szerb készítőgárda, az Ebb Software belső nézetes játéka szinte azonnal levett a lábunkról, annak ellenére, hogy a nyolc óra, mire végigvergődtünk ezen a beteges, már-már gyomorforgató világon, egyszersmind csúnyán ráment az idegeinkre. A Scorn, mely október 13-a óta elérhető PC-re és Xbox Series X/S-re, nem galamblelkű gamereknek lett kitalálva. Irányjelzőnek annyit mondunk, hogy aki az Alien-filmeket nem bírta, az ezt a játékot is kerülje el, mégpedig nagy ívben.
Merthogy a Scorn olyan művészek munkáira épít, mint H. R. Giger, aki Ridley Scott 1979-es sci-fi-horrorjának ikonikus szörnyetege, a xenomorph kinézetét megalkotta, és később is az Alien-franchise mellett maradt. Bár a svájci művész 2014-ben sajnos elhunyt, az általa mainstreammé tett biomechanikus művészeti stílus megmaradt a köztudatban. Ebből nőtte ki magát tulajdonképpen a Scorn.
Amikor azt mondjuk, hogy a Scornnal nem jó érzés játszani, akkor kicsit sem túlzunk. Kell valamilyen szintű mazochizmus, hogy ezt a bizarr horrort valaki élvezze. Kezdjük azzal, hogy a játék semmi kapaszkodót nem ad nekünk: teljesen néma hősünk egy idegen civilizáció alkotta helyen tér magához, ami a falakat díszítő koponyák, széthagyott hullák és meggyötört lények számából következtetve nem egy barátságos hely. Mindenesetre pokoltúránk elkezdődik, amely jórészt puzzle-fejtéssel, bujkálással és némi lövöldözéssel lesz kikövezve.
A Netflix szeptember 13-án bemutatott animesorozata, a Cyberpunk: Edgerunners hatalmas mérföldkőnek bizonyult. Nem azért, mert a nézettségével letarolta volna a streamingszolgáltatót, vagy a kritikusokat egy emberként lenyűgözte volna. A bravúr, amit a 10 részes produkció elért, ezeknél egy picit komplexebb, ugyanis az Edgerunners új életet lehelt a bukásnak indult, Cyberpunk 2077 című sci-fi-videójátékba, és visszaadta némiképp az emberek hitét a The Witcher-trilógiáért is felelős CD Projekt Red irányában.
Azért mondjuk ezt, mert ahogy a Cyberpunk 2077 Twitter-oldalán a fejlesztők boldogan kiírták, az elmúlt hónapban naponta egymilliónál is több ember pörgette az elején rettenetesen bugos, szinte játszhatatlan alkotást, melyet némi pofozgatás után sikerült végül elfogadható állapotba felhoznia a CDPR-nek. A sikert meglovagolva a csapat nemrégiben bejelentette, hogy Orion kódnéven készül a Cyberpunk 2077 második része. Sőt, Phantom Liberty címmel hatalmas kiegészítőn is dolgoznak, amelyben Keanu Reeves mellett az expornósztár, mostanában inkább streamer-influenszer Sasha Grey is szerephez jut.
A gamerek az előző bekezdésben taglalt híreken kívül azonban elég szomorúak lehetnek, hiszen annak ellenére, hogy a lengyel–japán koprodukció, a Cyberpunk: Edgerunners valami iszonyú hype-ot generált nemcsak a Cyberpunk 2077-ben, hanem a közösségi médiában is, a széria nem kap folytatást.
Rovataink a Facebookon