A Battlefield 2042-t tavaly novemberben adta ki az Electronic Arts. A DICE által fejlesztett játék PC-re, PlayStation 4-re, PlayStation 5-re, Xbox One-ra és Xbox Series X/S-re jelent meg. A Battlefield-széria tizenhetedik része az előző játékokhoz képest nagyot újított, hiszen az egyjátékos mód teljesen kimaradt belőle, és a cross-platform játékot is most először támogatta a háborús alkotás.
Az FPS-játékban a sztorit a multiplayer módon keresztül ismerhettük meg, valamint az EA hivatalos, Battlefield 2042-nek felhúzott weboldalán keresztül, de a lore-t az Exodus című rövidfilmmel is igyekeztek bővíteni a készítők, a videóban azokat az eseményeket láthattuk, amelyek a jövőbeli háborúhoz vezettek. A DICE alkotása finoman szólva se nyűgözte le a gamereket, de a szakújságíróktól is megkapta a magáét, a Guardian például úgy fogalmazott, hogy a 128 fős meccsek egyszerűen túl nagyok és kaotikusak ahhoz, hogy úgy érezzük, bármi ráhatásunk van a végkimenetelre.
A gamerek elégedetlenségét jól jelzi, hogy a Metacritic oldalán is a sárga földbe tiporták az értékeléseikkel a felhasználók a Battlefield 2042-t. Nemrég pedig a Change.org-on indítottak el egy petíciót a dühös vásárlók, akik közleményükben úgy fogalmaznak, az EA átverte őket, 70 dollárt szedtek be a megtévesztett játékosoktól. Az online követelést a cikk pillanatában már közel 120 ezren írták alá, ez a szám pedig egyre növekszik.
Az Ubisoft nyílt világú játékaival vált ismertté, a kiadót legfőképp ezek miatt a címek miatt szeretik – vagy éppen utálják – az emberek. A Far Cryt és az Assassin's Creedet nem kell senkinek sem bemutatni. Az óriáscég mostanában ezeket megfejelve, a zsánerben mozgó, de eléggé újító és merész alkotásokkal is próbálkozott. Az Immortals Fenyx Rising még azokat is levette a lábukról, akik alapvetően ellenzik az Ubisoft üzletpolitikáját és a videojátékos világhoz való hozzáállását.
Hasonlóképp meglepett sokakat a 2016-ban PC-re, Xbox One-ra és PlayStation 4-re kiadott Steep, amelyben a téli sportokba vethettük bele magunkat: az Alpokban síelhettünk, snowboardozhattunk, vagy akár ejtőernyőzhettünk is, csodálatos környezetben.
Ezt utóbbi, vagyis a Steep szellemiségét vitte tovább a Riders Republic, amit tavaly év végén adott ki az Ubisoft, immár új generációs konzolokra, Xbox Series X/S-re és PlayStation 5-re is. Az extrém sportos játék a sokak által kedvelt elődre alapozott, de szebb grafikával, fluidabb játékmenettel és még több adrenalindús kihívással várta a játékosokat.
Februárban igazi kánaán lesz, már ami a videójátékos megjelenéseket illeti. Többek között érkezik a Horizon Zero Dawn folytatása, a Forbidden West, a verekedős Sifu, és a FromSoftware újabb izzasztóan nehéz alkotása, az Elden Ring is. A polcokra február 4-én ezeken kívül felkerült a Dying Light 2 Stay Human, amire nem kevesebb mint hét évet várt a közönség, és talán az erős felhozatalból ez az egyik leginkább várt újdonság. A világ egyik legjobb zombis játékának második részét már gőzerővel nyüstöljük is, és így öt óra játék után azt kell hogy mondjuk: annak ellenére, hogy néhány bugot tapasztaltunk benne, PlayStation 5-ön, teljesítménymódban egészen jól muzsikál.
Az eredeti Dying Light a Techland korábbi játékából, a Death Islandből nőtte ki magát, és hasonlóképpen egy felfedezős, nyílt világú alkotás lett, csak éppen megfejelték azzal, hogy a karakterünk szinte bármilyen épületre fel tudott mászni, és parkouros mozdulatokkal az egész várost a magáévá tehette. A 2015-ös első résznek megvoltak azért a maga hibái, például a lövöldözés elég béna lett benne, ezt a fejlesztők ki is szedték az új felvonásból. A Stay Humanben már csak közelharc van, az eszközeink persze ugyanúgy folyamatosan mennek tönkre, így kraftolnunk kell mindent. A temérdek lootolás mellett pedig megmaradt a Dying Light keménymagja: vagyis, hogy nappal egész nagy nyugalomban lehet cikázni az új helyszínen, a Villedor névre keresztelt betondzsungelben. Éjszaka azonban elszabadul a pokol, a zombik felélednek, és nagyon durván elharapják a torkunkat, ha nem igyekszünk.
A Dying Light 2 jó pár évvel a harrani események után veszi fel a fonalat, egy Aiden nevű fickóval a főszerepben, aki a lánytestvérét keresi, illetve szívesen móresre tanítaná azt a szemétládát, aki mindkettejüket fogva tartotta kiskorukban. A Techland újdonsága rögtön az elején ügyesen megalapoz a hangulatnak, és még azokat is gyorsan magával ragadja Villedor, akik amúgy ódzkodnak a nyílt világú játékoktól.
A Star Wars univerzumában játszódó videojátékok közül akadt néhány kitűnő darab az elmúlt évtizedekben. Ott volt a kultikus Knights of the Old Republic és a Kyle Katarnt hősül megtévő Jedi Knight-széria. Utóbbinak a harmadik része, a Jedi Academy különösen nagyot durrant, és a mai napig könnyes szemmel emlegetik a rajongók. A The Force Unleashed első és második felvonásában Darth Vader titkos tanítványának bőrébe bújhattunk, illetve már a Disney-éra alatt készült el a Fallen Order, amelynek még idén kijöhet a folytatása, és ugyancsak imádta a többség.
A felsorolt játékokra mind jellemző, hogy a jedik körül forogtak, és bár űrhajós címekből is kaptunk néhány kultikus darabot, alig volt lehetőségünk arra, hogy lemerüljünk a messzi-messzi galaxis mocskos alvilágába, akár egy fejvadász páncéljába bújva. Igaz, ott volt a 2002-es Bounty Hunter, Jango Fett főszereplésével, ám ez a játék mai szemmel rettenetesen őskori, és nem igazán állja meg a helyét.
Valamilyen szinten épp a Bounty Hunter szellemi örökösének szánta a Star Wars 1313-at a LucasArts, amely egy felnőttesebb, sötétebb hangulatú Star Wars-élményt kínált volna a gamereknek. Ráadásul ebből a kalandból kimaradt volna a fénykardozás, az Erő-használat – Boba Fett csakis a pisztolyaira, illetve jetpackjére támaszkodott volna.
Az Arceusban természetesen visszatér a Pokémon-játékokra jellemző, körökre osztott harcrendszer, ám a Pokémon 25. évfordulójára kiadott alkotásban ezúttal a nyílt világ felfedezése kerül a középpontba.
A Pokémon Legends: Arceust emiatt sok helyen hasonlították a Breath of the Wildhoz. Egy bizonyos tekintetben azonban a Nintendo újdonsága mindenképpen lemarad a japánok által a világ legjobb játékának tartott, 2017-es The Legend of Zelda-játékhoz képest: mégpedig a grafikát illetően.
Míg a PlayStation és az Xbox az új generációs konzoljaikkal azt célozták meg, hogy gyönyörűen kinéző és remekül futó videojátékokat hozzanak a piacra, addig a Nintendo a Switchcsel kicsit kakukktojás. Igaz, abból a fajtából, ami hiánypótló. A Nintendo Switchet ugyanis tévére is lehet csatlakoztatni, de ha úgy szottyan kedvünk, akár útközben is elővehetjük, hogy kézi konzolként használva játsszunk vele. A hibrid konzol sokoldalúságáért cserébe azonban a gamereknek kompromisszumot kell kötniük, hiszen a gép nem annyira erős, a játékok közel sem olyan szépek, mint egy PS4-es, PS5-ös alkotás mondjuk.
3,6 milliárd dollárt fizet a japán óriásvállalat a Bungie-ért, mellyel a Sony korábban is szorosan együttműködött. A játékfejlesztő eredetileg a 2001-es H alo: Combat Evolved című játékkal szerzett ismertséget és hírnevet, több Halo-játékon is ők dolgoztak.
A 2007-ig a Microsofthoz tartozó fejlesztőcsapat az utóbbi években az Activisionnek dolgozva, majd az elmérgesedett viszony miatt 2019-ben a kiadót otthagyva a Destiny és a Destiny 2 címekkel szerzett ismertséget, ezeket már független fejlesztőként dobták piacra, de a Sonyval szoros együttműködésben. Mostantól pedig „a PlayStation család tagjaként" dolgoznak majd, mondta Jim Ryan, a Sony Interactive Entertainment vezérigazgatója a felvásárlásról.
Az UFL nevű új focis videójáték érkezését a tavalyi Gamescomon jelentették be, a készítők pedig nem kisebb célt tűztek ki a hosszú ideje készülő játékkal, mint hogy a FIFA egyeduralmát megdöntsék vele. A Pro Evolution Soccert hiába próbálta a Konami megújítani, az immár eFootball 2022-ként kiadott és teljesen ingyenes japán fociszimulátor egy durva bughalmaz lett, és még a tősgyökeres rajongók is gyorsan elpártoltak mellőle. A kiadó nem győzött elnézést kérni, és a mai napig esküdnek, hogy gatyába rázzák az eFootballt, a kritikus patch azonban késik.
Épp emiatt várjuk az UFL-t, amelyet most már hat éve készít a Strikerz Inc., a megjelenés pedig még idén várható. A fejlesztők számításba vették a jelenleg futó focis játékok erősségeit és gyengeségeit, ezekből tanulva kezdték el összerakni a saját portékájukat, amely egy „free to play” – vagy ahogy ők mondják: „fair to play” – alkotás lesz. Az UFL-ben a játékosok a saját klubjukat készíthetik majd el, rögtön az elején ötezer létező játékos közül válogatva, hogy aztán online mérkőzzenek meg egymással.
Tavaly decemberben ugyan már közzétett pár ízelítőt, meg egy rövid kedvcsináló videót a Game Awards során a Halo-sorozatról a Paramount. Január 30-án a teljes előzetes és premierdátum is napvilágot látott az Xbox egyik legnagyobb húzócíme alapján készült televíziós sorozatról.
A Halo-tévésorozat régóta húzódik, eredetileg 2015-ös premierről is szó volt, fejlesztésében pedig Steven Spielberg is szerepet vállalt – írja az IGN. Hét évet csúszott ugyan a projekt, Spielberg pedig maradt vezető producerként, a történetet azonban már nem a legendás rendező, hanem Kyle Killen és Steven Kane dolgozták ki.
A 2007-ben megjelent Crysis sokak számára meghatározó élmény volt, de nem csak amiatt emlegették, mert irtó frissen hatott a korábbi lövöldözős játékokhoz képest. A számítógépen játszó gamerek között szállóigévé vált a kérdés, hogy „na de a Crysist viszi-e?”, amikor a konfigurációjával dicsekedett valaki. Elég erős vas kellett ahhoz is, hogy a játékot anno közepes grafikai beállításokon futtatni tudjuk, olyan pedig szinte nem is akadt, akinek maxon vitte a PC-je a Crytek alkotását. Vagy legalábbis mi nem nagyon találkoztunk ilyen emberrel.
A Crysis nemcsak gyönyörűen festett, hanem a játékmenete is lenyűgöző volt: egy különleges osztag egyik tagjának a bőrébe bújhattunk, akinek olyan nanopáncélja volt, amit még Tony Stark is megirigyelt volna. A ruházat különféle képességekkel vértezte fel viselőjét, a brutális fizikai erőtől kezdve láthatatlanná válhattunk, futhattunk szélsebesen, illetve ha a szükség úgy hozta, a pajzsunkat is felturbózhattuk, hogy élve megússzuk az észak-koreai ellenség támadásait.
A 2015-ös megjelenése óta az Ubisoft belső nézetes, taktikai lövöldéje, a Rainbow Six Siege jócskán kapott hideget és meleget is. Az FPS egyedülállónak bizonyult a piacon és a mai napig komoly közfigyelem övezi, nemcsak azért, mert szűk folyosókon zajlanak benne a fegyvercsaták, hanem mert képességek arzenálját vethetik be a gamerek a támadók és védekezők oldalán, most már 62 operátor közül válogatva. Szóval egy rendkívül sokszínű játékról van szó, amit nehéz megunni.
A Rainbow Six Siege-ben a játékosokat számos különleges, a játék realisztikus stílusától elütő küldetéssel dobták már fel a fejlesztők. Ezek közül is kiemelkedően népszerű volt az Outbreak című esemény, amely egy PvE mód volt, és az úgynevezett Chimera-vírussal megfertőzött szörnyetegeket kellett öldösni benne. Nyilvánvalóan az Outbreak sikerét lovagolta meg az Ubisoft, amikor bejelentették, hogy a Siege spin-offot kap.
Sokáig az új, horrorisztikus sci-fit Rainbow Six Quarantine néven emlegették, ám a koronavírus-járvány miatt ildomosnak találták a készítők megváltoztatni a címet, a játék pedig végül némi csúszás után január 20-án jött ki PC-re, PlayStation 4-re és 5-re, valamint Xbox One-ra és Xbox Series X/S-re, többek között. Kíváncsian is vetettük bele magunkat, hogy vajon milyen lett.
Az Extractionben bővebb kifejtést kap a Föld inváziója, amelybe az Outbreakben már belekóstolhattunk. A történet igazából azoknak lehet érdekes, akik már a régebbi eseménynél is imádták a mellékág lore-ját, de túl sok látnivaló ezzel kapcsolatban nincsen az új Rainbow Six-játékban. Tekintve, hogy a legtöbben azért fogják elindítani, hogy a haverjaikkal közösen nyomják. Erre hárman és duóban is van lehetőség, illetve a magányos farkasokat sem diszkriminálja az FPS. Mert ha kevesebben vagyunk, akkor az Extraction visszavesz az ellenségek számából, azaz scalinget raktak bele a fejlesztők. Ügyes húzás, mert többekhez eljuthat így az Ubisoft újdonsága.
2019 őszén a játékosközönség egy emberként borult le a Star Wars Jedi: Fallen Order előtt, melyet egy neves fejlesztőcég, a Titanfallt és az Apex Legendset is készítő Respawn Entertainment készített, az Electronic Arts égisze alatt. A messzi-messzi galaxisba kalauzoló akció-kalandjáték PC-re, PlayStation 4-re és Xbox One-ra jött ki, később az új generációra optimalizált változatot is kapott.
A sztori öt évvel a Star Wars III. rész – A sithek bosszúja után veszi fel a fonalat, a főszerepben egy Cal Kestis nevű egykori padawannal, aki bujkálni próbál, de így is a Birodalom célkeresztjébe kerül, és két inkvizítor ered a nyomába. A főhős nemcsak a múltjával igyekszik szembenézni, de a tréningjét is befejezné, végső soron pedig arra hajt, hogy újraépítse az összezuhant jedirendet.
A Star Wars: Jedi Fallen Order egy érdekes egyveleg lett, merthogy az Uncharted-szériára jellemző, ugrálós játékmenetet vegyíti a Dark Souls harcrendszerével, csak nyilván könnyítve kicsit. A játékban különböző bolygókat járunk be újra és újra, ahogy pedig fejlődünk, egyre több terület válik elérhetővé számunkra, így göngyölítjük fel a még hátralévő cselekményt.
Az EA nagy bejelentéseket tett, ezek közül a legkonkrétabb, hogy a Respawn már dolgozik a Star Wars: Jedi Fallen Order 2-n, melyet újfent Stig Asmussen felügyel. A hír abból a szempontból nem túl megdöbbentő, hogy a közelmúltban elkezdték pletykálni, hogy a játék még 2022-ben polcokra kerülhet.
Míg az Xbox Game Pass előfizetői száznál is több játéknak örülhetnek potom háromezer forintos havi előfizetésért cserébe, addig a legnagyobb vetélytárs PlayStation az online boltján igyekszik időről időre durva akciókkal rávenni a népet, hogy vásárolgassanak.
Egy csomó remek játékot lehet még néhány napig beszerezni a PlayStation Store-ból, összeszedtük, hogy miket nem érdemes kihagyni.
A megjelenése óta eltelt három évben rengetegszer leárazták már a 2018-as Pókembert. Most a játék Game of the Year változata vihető el, alig 6800 Ft-ért, ami az eredeti 17 000-es árhoz képest elég nagy engedmény. Érdemes figyelembe venni, hogy ez nem a PS5-ös verzió, ha valakinek arra fáj a foga, akkor a Spider-Man: Miles Moralesben tud az új generációs élményre kapcsolni. A Marvel's Spider-Man: GOTY Edition január 27-ig akciós.
Jó érzékkel, a zombis Dying Light 2 megjelenése előtt akciózták le a Dying Light: The Following – Enhanced Editiont. A 4200 Ft-ért elérhető pakkban benne van az alapjáték mellett a sokak által méltatott, The Following című kiegészítő is, melyben homokfutóval szelhetjük ketté a csoszogó élőhalottakat a sztyeppén.
2022-re hozzászoktunk már, hogy az Xbox Store-on vagy akár a Microsoft Store-on keresztül, ha online megveszünk egy videójátékot, akkor az nemcsak konzolon, hanem PC-n is játszhatóvá válik. Sőt, az Xbox Game Pass szolgáltatása, mely 100-nál is több címből álló könyvtárral kecsegtet, személyi számítógépekre is elérhető. Így pöröghet PC-n a Halo Infinite, a Forza Horizon 5 és a Gears of War-sorozat is.
A PlayStation ettől még messze van, de az Xbox legnagyobb vetélytársa is elkezdte kiadni a korábban exkluzív játékait PC-re: ezt történt a zombis, posztapokaliptikus Days Gone, a futurisztikus Horizon Zero Dawn, a sétaszimulátor Death Stranding, illetve legutóbb a 2018-as God of War esetében is.
A jövőben a trend az eddig tapasztalt sikerre tekintettel folytatódni fog, így összeszedtünk öt olyan, egyelőre csak konzolra elérhető videójátékot, amelyeket szívesen játszanánk PC-n is.
A Naughty Dog alkotása egyike azoknak a videójátékoknak, amelyek miatt rengetegen vettek annak idején PlayStation 3-at. Majd amikor megjelent a Remastered kiadása az első résznek, bizony sokan szánták el magukat arra is, hogy a megszépített verzió nyújtotta élményt átéljék. A The Last of Us egyike annak a kevés játéknak, amelynek még a DLC-je, a Left Behind is kultikus lett. A történet egy világjárvány után veszi fel a fonalat, amely romokban hagyta a társadalmat, az emberek többségét pedig őrjöngő zombivá változtatta. Ebben a feszült helyzetben találkozik a csempész Joel és Ellie, egy kislány, aki immunisnak tűnik a fertőzésre. A páros lehetetlen vállalkozásra adja a fejét, átszelik Amerikát, hogy eljussanak Bostonból Salt Lake City kórházába, ahol a gyermek segítségével végre gyógymódot találhatnak a betegségre. A The Last of Usból épp tévésorozatot forgat az HBO, így időszerű lenne, ha a Sony nagyobb tömegekhez eljuttatná az első részt azzal, hogy PC-re is kiadják. Aztán később jöhetne a The Last of Us Part II, amelynek a megítélése már ellentmondásosabb, de tény, hogy minden idők egyik legjobb videójátékáról van szó.
Felmerült a kérdés, miután a Microsoft bejelentette, hogy közel 70 milliárd dollárért felvásárolja az Activision Blizzardot, hogy mi lesz a sorsa a kiadó nagy sikerű címeinek, köztük az egyik legnépszerűbb arcade-lövöldének, a Call of Duty-nak.
Felröppentek olyan hírek is, hogy a fősodrú játék léphet a PlayStationről, és Xbox-exkluzív lehet, a PS-tulajdonosoknak pedig csak az ingyenesen játszható Warzone marad. Ezeket a híreket Phil Spencer, a Microsoft Gaming jelenlegi – és az Activision Blizzard leendő – vezetője most hivatalosan cáfolta.
A Warner Bros. Games hivatalos megjelenési dátumot közölt az eddigi legnagyobbnak és legrészletesebbnek ígért Lego Star Wars játékhoz. Ha a sokszori késés után tovább nem csúszik a menetrend, akkor 2022. április 5-től lesz játszható a játék minden platformon (PC, PlayStation, Xbox és Nintendo).
A Skywalker családról szóló kilenc mozifilm köré épülő játékot eredetileg 2019-ben jelentették be. A sztori elmesélésének módja és a játék felépítése a Lego játékainál megszokotthoz hasonló lesz, maradnak a humoros átvezetők, illetve nagy szerepet kapnak az építőkockák. A játékon belüli harcokat kicsit újragondolták, ahogy a járművezetést is. Lehet egyszerre több karaktert is irányítani, és a lokális többjátékos mód maradt, online multi viszont nem lesz.
’A videójátékozás 2022-re nem olcsó hobbi. Ha az ember a legmodernebb konzolokkal szeretne játszani, a lemezes PlayStation 5 nem kevesebb mint 185 ezer forintot kóstál, egy Xbox Series X hasonló árkategóriában van, csak tízezerrel még ennél is drágább. Az új generációs játékélmény talán az Xbox Series S-en a legmegfizethetőbb, itt viszont csak letölthető formában nyüstölhetjük a legújabb címeket. Ha egyszerre szeretnénk kézi konzolt és a tévére köthető játékgépet, akkor nyilván a Nintendo Switchre kell szavazni, amelynek OLED Modellje „csak” 135 ezer környékén mozog idehaza.
Megvan a konzol, az ember eldöntötte, hogy inkább a God of War és a Spider-Man vagy a Forza Horizon és a Halo Infinite vagy esetleg a Super Mario és a Pokémon irányába hajlik-e. Igen ám, de ekkor szembesülünk vele, hogy manapság piszok drágák a videójátékok. Míg korábban egy teljes értékű, tripla A-s alkotás legfeljebb 21 ezer forinttal terhelte meg a pénztárcánkat, addig a PS5-ös és Xbox Series X/S-es játékok inkább harmincezer forint környékén mozognak. Ráadásul nem Deluxe Editionről van szó, hanem sima, fapados Standardról, ami nem kínál semmi extrát.
A Nintendo különösen kegyetlen ebből a szempontjából, mert még a legnagyobb slágercímeiket sem árazzák le. Ha volt pénz konzolra, legyen játékra is? A PlayStation és az Xbox ehhez képest már más tészta, ott egész jó ajánlatok érkeznek néha, és akár egy szendvics áráért megvásárolhatók brutálisan jó játékok. Az Xbox Game Pass nevű szolgáltatása pedig aprópénzért ajánl hasonló játékkönyvtárat, mint filmeknél-sorozatoknál a Netflix.
Ha új év, akkor két dolog szinte biztosan kijelenthető: idén is egy-egy friss játékkal bővül a FIFA és a Call of Duty franchise. A háborús játéksorozat egyedül 2004-et hagyta ki, azt leszámítva óramű pontossággal jelentkezett évente. 2022-ben is jön az új CoD, egy általában jól értesült szivárogtató, Tom Henderson pedig egészen izgalmas információkat osztott meg vele kapcsolatban.
Henderson ugyanis arról írt a Twitteren, hogy miután a 2021-es Vanguard rosszul hozott a pénztáraknál, a novemberre tervezett új Call of Duty egy hónappal korábban, már októberben polcokra kerülhet. A játék állítólag a 2019-es Modern Warfare folytatása lesz, így nemes egyszerűséggel Modern Warfare II névre hallgat majd.
A 2021 novemberében kiadott Call of Duty: Vanguard ismét a második világháború poklába kalauzolt, de a játék nem kapott jó fogadtatást, sokan úgy gondolták, hogy a hektikus multiplayer mellett a szólókampányt is elrontotta a fejlesztő Sledgehammer Games. A játékosok szerint a végeredmény nem egy AAA-s cím minőségét tükrözte, hanem olyan volt, mintha amatőrök adták volna ki a kezeik közül.
Iparági források szerint rekordösszegért, közel hetvenmilliárd dollárért vásárolja meg a Microsoft az Activision Blizzard kiadót és vele együtt annak összes címét – például Starcraft, Diablo, Warcraft, Overwatch, Call of Duty, Spyro, Crash Bandicoot –, valamint játékfejlesztő stúdióját, többek között a Blizzardot, a Kinget, a Ravent, az Infinity Wardot és a Treyarchot is.
Miközben az Activision Blizzard éppen botrányt él át botrány után, a Microsoft bejelentette, hogy elindította a felvásárlási folyamatokat, ezentúl a kiadó összes stúdiója a Microsoft Gaming- és az Xbox-csapat része lesz.
Horrorplatformerből nincs sok, pedig sokaknak lenne igényük erre a műfajra, amely lassan 12 éve robbant egy nagyot, amikor a Limbo megjelent. A játék jó kritikákat kapott, és 7,5 millió dolláros bevételt generálva az Xbox Live Arcade szolgáltatás harmadik legfelkapottabb címe volt 2010-ben. Csak hab a tortán, hogy a Limbót emlegették sokan, amikor olyan játékra kellett példát hozni, amely akár művészeti alkotásként is simán megállja a helyét.
2016-ban jött a Limbo szellemi örököse, az Inside, melyet ugyanaz a fejlesztőcsapat, a Playdead hozott tető alá. A gárdának pedig nem is volt nagyon kihívója.
Egészen addig, míg a Tarsier Studios össze nem rakta a Little Nightmarest, amit 2017-ben először PC-re, PlayStation 4-re és Xbox One-ra, egy évvel később pedig Nintendo Switchre is kiadott a Bandai Namco Entertainment. A sztori egy Six nevű sárga esőkabátos kislányról szól, aki egy Maw nevű helyen ébred, és elhatározza, hogy kijut ebből az egészen hátborzongató környezetből, ahol olyan groteszk felnőttek élnek, akik rá vadásznak.
A téli hónapokban észrevehetően lelassított a játékipar, januárban azonban a Rainbow Six Extraction című kooperatív lövöldével, vagy akár a 2018-as, rendkívül jól sikerült God of War PC-s változatával, és az Uncharted: Legacy of Thieves Collectionnel is elkezdhetünk hangolni az igazi dömpingre.
Februárban ugyanis nagy pörgés lesz, olyan régen várt alkotások érkeznek a polcokra, mint a Horizon Zero Dawn második része, de lesz itt zombigyilkolás, egy innovatívnak tűnő verekedős játék, a FromSoftware nyílt világú újdonsága is debütál végre, valamint az autóversenyzés szerelmesei is kiélhetik magukat.
Összeszedtünk öt olyan videojátékot, amelyek februárban érkeznek, és minden gamer nagyon várja már őket.
A 2015-ben kiadott Dying Light azzal vette le a játékosokat a lábukról, hogy zseniálisan vegyítette a zombivadászatot és a parkourozós városfelfedezést. Az FPS-akcójátékban éjjelente különösen retteghettünk, amikor az élőhalottak még a szokásosnál is veszélyesebbek voltak, összetákolt fegyvereink pedig mindig a legrosszabbkor adták fel a szolgálatot. A Techland hat évet dolgozott a folytatáson, február 4-én pedig minden platformra megérkezik a Dying Light 2 Stay Human, amely két évtizeddel az első rész után játszódik, új főhőssel, Aiden Caldwellel a főszerepben. A nyílt világ felfedezése minden eddiginél sokszínűbbnek ígérkezik, 3000-féle parkour-mozdulatot programoztak bele a játékba, melynek ha minden zegét-zugát fel akarjuk fedezni, 500 órát kell majd rászánnunk a fejlesztők ígérete szerint.
A battle royale műfaja 2017-ben durrant be a játékiparban, ekkor jelentek meg olyan, a mai napig aktív videójátékok, mint a Fortnite és a PlayerUnknown’s Battlegrounds. Azóta számos vetélytársat kapott a két piacvezető, legutóbb a Super People-t, amelyet egyre több streamer fedez fel magának. Tartósan viszont egyik trónkövetelő sem tudta eddig veszélyeztetni a Fortnite és a PUBG elsőbbségét.
A legjobb játékokat díjazó 2021-es Game Awardson jelentették be, hogy a PUBG ingyenessé válik. Azok a gamerek, akik az elmúlt öt évben szerezték be az alkotást, automatikusan megkapják majd a Battlegrounds Plus nevű csomagot, a többiek pedig 12,99 dollárért vásárolhatják meg annak a lehetőségét, hogy rangsorolt vagy custom meccseket tudjanak játszani. A pakkot beszerző játékosok egyéb jutalmat is kapnak.
Amikor körökre osztott szerepjátékokról van szó, akkor a legszélesebb kínálatot a Pokémon nyújtja, tekintve, hogy az elmúlt jó pár évben ebben a műfajban jelentek meg a zsebszörnyek világába kalauzoló videójátékok a Nintendo-konzolokra. A Pokémon-játékoknak van még egy fontos aspektusuk: a felfedezés. Ezt és a különleges harcrendszert vegyítve pedig olyan alkotásokat tettek le elénk az asztalra a különböző fejlesztőcsapatok, amelyek hosszú órákra a képernyőre elé szegezték a gamereket.
A közelmúltban kiadott Pokémon: Let's Go, Pikachu! és Let's Go, Evie!, valamint a Pokémon Sword & Shield is a jól ismert formulát alkalmazták. A játékosok közül azonban egyre többen, köztük ismert youtuberek is felemelték a hangjukat az ellen, hogy mostanra túl kiszámíthatóvá vált a Pokémon világa, már ami a játékokat illeti.
Az emberek ráuntak, hogy minden Pokémon-játék körökre osztott, ennek volt talán legfőképp köszönhető, hogy sokan milyen lelkesen fogadták a Pokémon Snapet, amely tavaly áprilisban jött ki Nintendo Switch-re és annyi volt mindössze benne a feladatunk, hogy a lehető legjobb fotókat készítsük el a legismertebb zsebszörnyecskékről. A Temtem érkezésével ráadásul vetélytársat kapott a Pokémon, így egyértelművé vált, hogy komoly újításra van szükség.
Trey Parker és Matt Stone felnőtteknek szóló animációs sorozata már 1997 óta borzolja az emberek idegeit. Kedvenc nagyszájú kisiskolásaink: Stan, Kyle, Cartman és Kenny sok mindent túléltek az elmúlt 25 évben. A legutóbb a Paramount+-on vetített két különkiadásban például a koronavírus-járványt. A sztori második felvonása durván ki is akasztotta a nézőket, ahogy arról beszámoltunk.
A South Park – annak ellenére, hogy kíméletlenül és gyakran bunkó módon figurázza ki a társadalmat – több Emmy-díjjal, Peabody Awarddal rendelkezik, és a tévés szakújságírók szerint minden idők egyik legnagyobb hatású sorozata. Ennek megfelelően a produkció nem kerülhette el azt sem, hogy a videojáték-ipar feldolgozza.
A játékadaptációk közül a két legutóbbi, az Ubisoft által fejlesztett és 2014-ben megjelent The Stick of Truth, valamint ennek folytatása, a 2017-es The Fractured but Whole magasra tették a lécet a jövőben érkező trónkövetelőknek. Mindkét alkotás hardcore szerepjáték volt, a meséhez méltó, jól kidolgozott és megírt történettel, valamint izgalmas és sokrétű harcrendszerrel.
12,7 milliárd dollárért felvásárolja a közösségi médiában és mobiljátékokban hatalmasat futó Zynga játékfejlesztő céget a Rockstar és a 2K Games tulajdonosa, a Take-Two Interactive. A tranzakció 2023 első negyedévében zárulhat le, a vételár az eddigi legmagasabb a videójátékos történelemben.
A Zynga bekebelezésével a Take-Two megpróbál egy nagyobb szeletet szerezni a mobilos játékpiacból, céljukhoz pedig utóbbi hatalmas katalógusát és szellemi termékeit – köztük a GTA, a Red Dead, a Bioshock, a Borderlands és az NBA 2K játékokat – is tervezik felhasználni.
A koronavírus-járvány kitörése óta eltelt két évben nem volt megtartva klasszikus formájában az E3 videójátékos show. A 2020-as eseményt a járvány gyors terjedése miatt mondták le, a 2021-es rendezvényt pedig már a virtuális térbe költöztették.
A 2022-es játékos showról a szervező ESA az amerikai IGN-hez eljuttatott közleményében azt írta, a személyes jelenléttel tartott expó idén is elmarad, viszont hamarosan megosztanak az E3 jövőjével kapcsolatos terveket. A szervezőhöz közel álló források nyomán azt is írja az IGN, ez korántsem jelenti biztosan azt, hogy virtuális formában megrendezésre kerül az E3.
A világ legismertebb FPS-e, a Call of Duty 2003 óta jelenik meg nagyon gyakori rendszerességgel, a kezdetben a második világháború poklába kalauzoló széria pedig az elmúlt közel két évtizedben számos változtatáson esett át. A játékosok a hidegháború, valamint a modern és jövőbeli hadviselés rejtelmeibe is belevethették magukat. A Call of Duty még mindig a világ egyik legnépszerűbb játékos franchise-a, csak a FIFA vetekedhet a sikerével, mégis egyre többen vélekednek úgy, hogy komoly változtatásokra van szükség, és ideje lenne helyre pofozni a a gödörben lévő márkát.
A legutóbbi, november 5-én PC-re, PlayStation 4 és 5-re, valamint Xbox One és Xbox Series X/S konzolokra kiadott Call of Duty: Vanguard visszanyúlt ahhoz, amiben ez a játéksorozat mindig jeleskedett: mégpedig a világháborús témához. A játék viszont nem sikerült túl jól, sokan még az egyjátékos kampányt is szidták, és amatőrök munkájának tartották.
A Vanguard, ahogy korábban megírtuk, nem is teljesített jól a pénztáraknál, egy közvéleménykutatás szerint pedig az emberek elvesztették az érdeklődésüket a játéksorozat iránt.
A Call of Duty-n több fejlesztőcég, az Infinity Ward, a Treyarch és a Sledgehammer Games is felváltva dolgozott az elmúlt években, ennek ellenére mégis úgy érződik már egy ideje, mintha a franchise egy helyben topogna.
Új Windows 11 alapú táblagéppel bővíti a játékra szánt ROG portfólióját az Asus. A CES 2022-n bemutatott 1,1 kilogramm tömegű ROG Flow Z13 egy 13,4 hüvelykes kijelzővel és kinyitható támasszal szerelt eszköz, 12 milliméteres vastagsággal.
Mindez akkor nyer igazén értelmet, ha benézünk az érintőkijelző alá. A Z13 konfigurálható akár az Intel Core i9-12900H processzorával és az Nvidia RTX 3050 Ti videokártyával, LPDDR5-ös, 5200 Mh-zes memóriával, valamint 1 TB PCIe 4.0 SSD tárhellyel is. De ha ez ne lenne elég, akkor
a Z13 ráköthető az XG Mobile külső GPU-család bármely tagjára, így akár egy RTX 3080-ra is, vagy az AMD által újonnan bejelentett Radeon RX 6850M XT-re is.
Még a hidegháború sem tudta taccsra tenni a keleti blokkban a gamingipart. A késő nyolcvanas és kora kilencvenes években a vasfüggöny mögött élő fiatalok ugyanis saját maguknak készítettek játékokat. A sokáig elveszettnek hitt szovjet klasszikusok – amelyek a videójátékok őskorába engednek némi betekintést – nemrég angol fordításban is elérhetővé váltak. Az alkotások között van néhány kifejezetten izgalmas is, például egy szöveges játék, amelyben
egy szovjet katonatiszt bőrébe bújhatunk, hogy aztán levadásszuk és megöljük Rambót.
Az elveszettnek hitt játékok mindegyike Szlovákiából származik, és a Slovak Game Developers Association, valamint a Slovak Design Museum együttműködésének köszönhetően vált a szélesebb közönség számára is elérhetővé – írja cikkében a Vice.
A szovjet kommunizmus már összeomlóban volt, és bár az elnyomás még mindig jellemezte a hétköznapi emberek életét, a nyugati kultúra könnyebben beszivárgott az akkori fiatalok életébe. A kíváncsi tinédzserek titokban Indiana Jonest és Rambót néztek, ami alkotásra inspirálta őket. A lelkes, de teljesen amatőr fejlesztők az egykori Csehszlovákiában kezdtek játékokat készíteni, amelyek kézről kézre jártak.
Jim Ryan, a Sony Interactive Entertainment vezetője a 2022-es CES-en hivatalosan is megerősítette, hogy érkezik a PlayStation 5 konzolhoz tervezett PlayStation VR2. A második generációs virtuálisvalóság-szemüvegről a PS5 kapcsán korábban már beszélt a japán óriáscég, ám azóta csend volt, és bár magát az új VR-t most sem mutatta meg a Sony, a szemüveg hardveres specifikációit elárulták.
A fejlesztő cég közleménye szerint a PS VR2 képes lesz haptikus visszajelzésekkel bombázni viselőjét, négy normál kamerával a fej, egy infravörös kamerával a szem mozgását követve. Az eszköz által megjelenített kép 4K lesz HDR-ben (2000 × 2040 pixel szemenként, OLED-kijelzőn), a képfrissítés pedig másodpercenként 90 vagy 120 Hz lehet. A szemüveg által 110 fokos szögben megjelenített képet láthat a viselője, a hardveres terhelést pedig a foveated rendering nevű technológiával enyhítik, amely a szem mozgásának követése nyomán a perifériás látótérben csökkenti a renderelt kép felbontását, így csökkenti az elvégzendő számítási feladatokat. A VR2 egy USB-C-kábelen keresztül csatlakozik majd a PS5-höz, nem lesz gond a sok csatlakozóval, mint a PS4-es VR kapcsán.
A The Witcher 3: Wild Hunt még 2015-ben jelent meg, az akció-kalandjátékot az előző két részhez hasonlóan a lengyel CD Projekt Red fejlesztette. A fantasyfeldolgozást a mai napig az egyik legjobb szerepjátéknak tartják, mely Andrzej Sapkowski könyvein alapszik. A történet főszereplője egy Ríviai Geralt nevű szörnyvadász, más néven Vaják, aki fogadott lányát próbálja megtalálni. Cirit ugyanis misztikus, és nagyon veszélyes erők üldözik.
A játékot a megjelenését követően előfordult, hogy 92 millióan játszották egyszerre a Steamen. A legjobban viszont akkor durrant be a Witcher 3, amikor a Netflix bemutatta a Henry Cavill főszereplésével készített televíziós adaptációt. A Vaják első évados premierje után volt, hogy 103 ezernél is többen nyüstölték egyszerre az RPG-t. Most pedig ismét felkorbácsolta a sorozat a gamerek játékkedvét.
Rovataink a Facebookon