Koronavírus adatok

2021. dec. 02.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Melinda, Vivien
5 °C
7 °C

Szuperbotox, hódvégbél és Higgs-bozon

2013.12.29. 09:09
Tudta, hogy a Jupiteren gyémántból vannak az esőcseppek? Hogy a hódvégbél az első számú vaníliaaroma-alapanyag? Hogy a világ legidősebb embere egy 127 éves nő? Hogy a világ legmérgezőbb anyaga a szuperbotox? És mi van az iráni űrhajós majommal? Hány faj halt ki és hányat fedeztek föl? Tényleg van olyan, hogy instant sörpor? Ezekre a kérdésekre - és még többre - mind választ adtak 2013 tudományos felfedezései. Merüljön el az Index Nagy 2013-as Tudományenciklopédiájában!
3D nyomtató Alkohol Állat Before it was cool Curiosity Drog Empátia Éghajlatváltozás Fogamzásgátlás Gasztronómia HIV III. Richárd Japán Kávé Lézer Lyuk Meteorvédelem Nobel-díj Orvostudomány Öregkor Őssejt Pszichó R.I.P. Szingularitás Tömegvonzás Utolsó ítélet Új fajok Űrkutatás Vallásháború WTF

[3]D NYOMTATÓ

2013 egyik legnagyobb slágere a 3D nyomtató volt, és ebből nemcsak a lőfegyvergyártás, hanem az orvostudomány is profitált. 3D nyomtatóval készítettek már

Az amerikai űrügynökség, a NASA még az űrbe is 3D nyomtatót küldene; a szükséges alkatrészeket ezzel helyben gyárthatnák az űrhajósok, így nem kéne szállítani őket. Sőt, ha kedvük tartja, pizzát is nyomtathatnak.

[A]LKOHOL

Jó hír, hogy végre föltalálták a másnaposságmentes sört. Ha ezt kombinálnák az instant sörporral, valószínűleg könnyebb lenne eljuttatni az űrbe, hogy legyen mit enni a nyomtatott pizza mellé.

[Á]LLAT

Idén januárban a gyurgyalagot választották a 2012-es év madarának, abszolút megérdemelten; ők legalább tudnak repülni, nem úgy, mint a pingvinek, akikről megállapították, hogy azért nem tanultak meg soha repülni, mert ők úszni tudnak, és a kettő együtt azért már sok lenne.

Két állat, akikből 2013-ban biztos nem lesz rajzfilmfigura, pedig megnéznénk:

[B]EFORE IT WAS COOL

Meglepő, de az ősemberek akkora hipszterek voltak, hogy az Altamira-barlang fala adta a másikat. Januárban jött a hír, hogy az első animgif még a kőkorszakban készült. A Lascaux-i barlang falára festett ló például több verzióban látható: a rajzok különböző pozíciókban mutatják az állatot. Egy kutatócsoport videóra vette, hogy elevenednek meg az állatok és jelennek meg, például futás közben. Az animáció leginkább az egyszerű animgifekre emlékeztet.

Az ősközösségben ráadásul már megvoltak a proto-feminizmus nyomai is: egyes kutatók szerint a híres barlangrajzok többségét nők készíthették.

[C]URIOSITY

A NASA Mars-szondája végigfúrta-lézerezte-kefélte-kamerázta 2013 több hónapját, így igen aktív évet hagyott maga mögött – igaz, a kozmikus sugárzás még neki is betett márciusban. Hogy mi mindent csinált, azt nem részleteznénk; egy videó egy percben összefoglalja, hogy mit csinált vele a NASA kilenc hónap alatt, és egy két gigapixeles panorámakép is többet mond ezer szónál.

Persze, nyilvánvaló, hogy a NASA célja a trollkodás. Nem elég, hogy a Curiosity földi mikrobákkal fertőzhette meg a Marsot, de útközben egy kozmikus péniszt is rajzolt a homokba.

[D]ROG

Érdekes kábítószer-fogyasztási trendek bontakoztak ki 2013-ban. Az, hogy ismét feltűnt egy dizájnerdrog, a Serotoni, amibe sokan belehaltak, évente megismétlődő jelenség, viszont a benzingőzfüggővé vált orosz medvék és a HIV-gyógyszertől betépők új underground szubkultúrát nyitottak a drogfogyasztásban.

[E]MPÁTIA

Idén januárban dr. Amanda Ellison, egy nő fedezte föl, hogy a férfiak nemcsak az eszüket játsszák, hanem tényleg máshogy működik a preoptikus nukleuszuk, és sokkal súlyosabban élik meg a náthát, mint a nők. Viszont arra is tudományos bizonyítékot találtak, hogy a férfiak nem értik a nőket, ami azért védhetetlen helyzet, mert még a kutyák is megértik az emberi nézőpontot. És ha már az állatok szóba kerültek, a szenvedélybetegek pont úgy viselkednek, mint a macskák: hiába tudják, hogy rossz, amit csinálnak, szarnak rá.

[É]GHAJLATVÁLTOZÁS

Ha valaki szeretné villámgyorsan megérteni, hogy miről szól ez az egész globális felmelegedéses izé, szánjon rá 13 másodpercet. Eddig tart végignézni azt a videót, ami a Föld elmúlt ötven évének légköri és éghajlati változásait mutatja be.

Pedig a részletek is érdekesek. Hogy a légszennyezés és az emberi tevékenység összefügg, azt a legjobban a kínaiak érzik meg, mert ott 2013 elején légszennyezettségi rekordok dőltek meg. Az ország lakói gyakorlatilag belefulladnak a szmogba; ha egy napot töltünk Pekingben, annyi káros anyagot lélegzünk be, mintha elszívnánk egy doboz cigarettát. Ez az egészségügyi statisztikákon is látszik: félmilliárd kínai fog öt évvel kevesebbet élni a széntüzeléstől szennyezett levegő miatt.

Máshol sem sokkal jobb a helyzet. Idén kiderült, hogy 2012 nemcsak a Föld egyik legrosszabb, hanem az Egyesült Államok legmelegebb éve is volt. A novemberi jelentések szerint Ausztráliában rekordmelegek várhatók, miközben a vártnál tízszer gyorsabban olvad a jég a sarkvidéken, és december közepére már a hideg világrekordja is megdőlt.

Általános vélemény, hogy nem félünk eléggé a klímaváltozástól, pedig a hosszú távú hatásokat az unokáink már biztosan, és talán mi is meg fogjuk szenvedni. A klímaszakértők viszont az általános vélekedés ellenére nem megosztottak abban kérdésben, hogy az ember okozza-e a globális felmelegedést.

Ezt az IPCC-jelentés is alátámasztotta. A szervezet 5-6 évente egy beszámolót készít, de azt a klímaváltozással kapcsolatos szakirodalom legfontosabb dokumentumának tartják. A több ezer szakértő kutatásait elemző munkacsoportok a kormányzatok számára készítik a jelentést. Saját kutatómunkát nem végeznek, csak másokét használják föl, de az eredményekre mások is kíváncsiak. Az első összefoglaló kimondja, hogy az elmúlt hatvan év klímaváltozásáért az emberiség a felelős.

A klímaváltozásnak pozitívuma is van: a felmelegedés miatt édesebb lesz az alma.

[F]OGAMZÁSGÁTLÁS

December elején jött a hír, hogy férfiaknak való fogamzásgátlót készítenek. Vajon ha ezt alkalmazva bevetnénk a mágnessel irányítható, a megtermékenyítést segítő spermarobotot, ki kerülne ki győztesen az összecsapásból?

[G]ASZTRONÓMIA

A táplálkozástudomány riasztó tendenciákat mutatott 2013-ban. Az üdítők és energiaitalok tiltólistára kerültek, a vörös hús veszélyes, sőt, a Michelin-csillagos koszt is, és akkor a szója mellékhatásairól még nem is beszéltünk.

[H]IV

A HIV – az emberi immunhiányt előidéző vírus – elleni küzdelem év elején még nyerhetőnek tűnt. Márciusban sikerült kigyógyítani egy kislányt a veleszületett HIV-fertőzésből, és néhány nappal később az is kiderült, hogy a méhek mérge megölheti a HIV vírust. Egy héttel később jött a hír, hogy újabb 14 embert gyógyítottak ki a HIV-fertőzésből. Az első vakcinateszt is sikeres volt, és egyesek úgy látták: küszöbön lehet az AIDS ellenszerének felfedezése.

Viszont idén októberben egy különösen agresszív HIV-vírus kezdett pusztítani: Oroszországban, Csecsenföldön és Közép-Ázsiában a mostani HIV-fertőzések felét ez a típus okozza. 2007-ben még csak 2000 HIV-fertőzést regisztráltak, de 2012-re már 12 ezret.

[I]II. RICHÁRD

Az év történelmi személye kétségtelenül III. Richárd, aki ugyan 1485 augusztusában halt meg, de pechjére idén megtalálták a holttestét a Grave Friars templom alapjának maradványai közt. Bár ez jelentős felfedezés – Shakespeare-nek köszönhetően III. Richárd volt az egyik legismertebb brit uralkodó –, a holttest megtalálását már-már szeméremsértő részletességgel dokumentálták.

Hogy elkészítették a korabeli fantomképét, az hagyján, nincs abban semmi ciki, ha valakinek finom, lágy vonásai voltak. Viszont a szíve maradványait is olyan alapossággal elemezték, hogy még virágport is ki tudtak mutatni belőle, így nem csoda, hogy az is kiderült, csikorgatta a fogait, ráadásul bélférges is lehetett. Shakespeare ezt legalább jótékonyan elhallgatta.

[J]APÁN

Valószínű, hogy Japán még 2013-ban is a fukusimai atomerőmű-baleset miatt szerepelt a legtöbbet a hírekben, pedig fontos vallástörténeti fejleménynek számítana, ha kiderülne, hogy Jézus tényleg egy japán faluban halt meg, ahogy a helyiek állítják. Fellőttek egy új űrteleszkópot is, hogy legalább a csillagvizsgálat jól menjen, ha szexelni már senkinek sincs kedve.

[K]ÁVÉ

A kávé piszok drága, és már egy 2012-es tanulmány is azt állította, hogy 70 éven belül eltűnhet a vadon termő arabica kávé, amit minden kávéfogyasztó meg fog szenvedni. A krízisre érdemes alaposan fölkészülni. De mit tehetünk?

  • A fiatalok ne kávézzanak. A Svájci Nemzeti Alap kutatása szerint a koffein lassítja az agy fejlődését. Akik sok kávét vagy energiaitalt isznak, nem tudnak olyan mélyen aludni, mint azok, akik nem. A mély alvás azért fontos, mert a mély alvás idején olyan fontos szinapszisok (idegi kapcsolódások) épülnek ki, amiktől javul az agy teljesítő képessége. És egyébként is, amire még nem szoktak rá, az nem is fog nekik hiányozni.
  • Fogyasszuk el a kávé levelét is. Az arab kávé leveléből egészséges tea készíthető: gyulladáscsökkentő hatása van, véd a cukorbetegségtől, jót tesz az idegsejteknek és a vérkoleszterinnek. Nem bátorítanánk senkit a kipróbálására, sokak szerint ihatatlan húgy az egész.
  • Maradjunk az optimális adagnál, a napi 2-3 csészényinél. A Harvard egyik tanulmánya szerint ennyivel a felére csökkenthető az öngyilkosság esélye, viszont többet nem ajánlott inni, mert azzal meg növeli. Ja, és lehetőleg 9:30 és 11:30 között érdemes kávét inni, legalábbis ezt állítja egy idegkutató.

Az ideális megoldás az lenne, ha nem globálisfelmelegednénk ennyit, de lehetetlent nem kívánunk.

[L]ÉZER

A kormány áprilisban engedélyezte a szegedi ELI (Extreme Light Infrastructure) kutatóközpont építésének első fázisát. A szuperlézer-projekt összesen 61,3 millió forintba fog kerülni, ennek 85 százalékát az EU, a többit a magyar állam fizeti. A fény és az anyag kölcsönhatását vizsgáló kutatások 2016 elején kezdődhetnek; az eredményektől jelentős előrelépést várnak a gyógyszertani, orvostudományi és anyagtani kutatásokban. A beruházás első fázisa nettó 37 milliárd forintba kerül, az építést ősszel kezdték meg.

[LY]UK

Mostanáig kellett várni, hogy végre megtalálják a szavak Szent Grálját: a kifejezést, ami minden nyelven ugyanazt jelenti. Ez pedig nem más, mint a „he?"

Nagyjából mi is így reagáltunk, amikor kiderült, hogy a vártnál sokkal könnyebb fekete lyukat létrehozni. Ez aggasztóan hangzik, mivel komoly tudósok évtizedek óta vitatkoznak rajta, hogyan lehetne megölni egy fekete lyukat; remélhetőleg nem lesz baj, ha a könnyen létrehozott fekete lyukak túlszaporodnak, és ott állunk majd tehetetlenül. Mert hogy nem tudjuk majd agyonszúrni őket egy nemlétező anyagból szőtt kötéllel, az egész biztos, márpedig ez az egyetlen megoldás, aminek egyébként sincs semmi értelme.

Ez biztos nem olyan bonyolult dolog, mint amilyennek hangzik. Vámos Hannának biztos nem esne nehezére felfogni, mert ő a nyelv ismerete nélkül megfejtette azt az óperzsa ékírást, ami még az FBI sem tudott dekódolni.

[M]ETEORVÉDELEM

A Kéne Csinálni Valamit, De Úgyis Tehetetlenül Bámuljuk, Ahogy A Fejünkre Szakad Minden kategória idei győztese kivételesen nem a klímaváltozás. Bár ez tényleg senkit sem érdekel, gyanítjuk, hogy a meteorvédelmi program kiépítésére még várni kell.

Pedig időszerű lenne. Idén év elején meteorzápor terítette be Oroszországot; becslések szerint a becsapódott meteorit akár tíztonnás is lehetett, csak a légkörbe érkezés közben ezernyi darabra szakadt. A Föld mellett ráadásul egy kisbolygó is elszáguldott, és csak 14 percen múlt, hogy nem csapódott belénk

Világossá vált, hogy egy kozmikus céltábla közepén állunk; a kutatók úgy látják, csak az ima védhet meg bennünket az aszteroidáktól, mivel a meteorveszély a várnál jóval nagyobb lehet, akár ötször gyakrabban is érkezhetnek, mint korábban vélték. Nem csoda, hogy az ENSZ is egy meteorvédelmi program kidolgozását sürgeti; a csoda az lenne, ha jövőre arról írhatnánk, hogy ezt sikerült megtervezni és kiépíteni.

[N]OBEL-DÍJ

Az orvosi és élettani Nobel-díjat három tudós kapta, akik megfejtették a sejtek transzportfolyamatainak rejtélyét. A bizottság James E. Rothmant, Randy W. Schekmant és Thomas C. Südhofot tüntette ki a legrangosabb tudományos díjjal. A kémiai Nobellel a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Martin Karplust, Michael Levittet és Arieh Warshelt tüntette ki; ők a kémiai folyamatok számítógépes modellezésének megalapítói voltak.

A fizikai Nobel-díjat Peter Higgs és Francois Englert kapta, a Higgs-bozon felfedezéséért. A hivatalos indoklás szerint a díjat egy olyan mechanizmus felfedezéséért kapták, ami segít megérteni, honnan származik a szubatomi részecskék tömege, és aminek létezését a Nagy Hadronütköztető ATLAS és a CMS kísérletei a közelmúltban gyakorlatban bizonyítottak is.

Higgs jól mérte föl, hogy ennél magasabb tudományos kitüntetést nem kaphat, így nyugdíjba vonult. Mint elmondta, kicsit kényelmetlenül érzi magát, ha összehasonlítják korábbi Nobel-díjasokkal, mivel a róla elnevezett részecskével folyó munka az ő részéről mindössze néhány hétig tartott. „Egy olyan dolog miatt kaptam meg a díjat, amivel 1964-ben csak két-három hetet dolgoztam. Ez életemnek csak egy nagyon kis része volt" – mondta.

[O]RVOSTUDOMÁNY

  • Elkészült az első, laborban gyártott művese. Egyelőre csak patkányokba ültethették, de az eredmények ígéretesek; ha sikerülne emberre is alkalmazni az eljárást, az évente százezreket menthetne meg.
  • Egy új gyógyszerrel gyógyítható lehet a bőrrák, legalábbis a gyógyulási esélyeket javíthatja. A lambrolizumab nevű hatóanyagra épülő készítmény a melanómás betegek 38 százalékánál visszafordította a daganat terjedését.
  • Elkészült az első, sejten belül forgatott film. Berlini kutatók a belső molekuláris anyagcserét vizsgálták, és eközben egy nagyfelbontású, fluoreszkáló mikroszkóppal, illetve egy kémiai szondával filmet is tudtak készíteni a jelenségről.
  • 320 ezer új vírus létezhet. Amerikai kutatók szerint legalább ennyi vírust nem azonosítottak még, pedig fontos lenne őket megismerni, mert így védekezni lehetne a nagyobb járványok ellen. A vírusok megismerése viszont hatmilliárd dollárba kerülne; ez rengeteg pénz, de még mindig töredéke egy nagyobb járvány költségeinek.

Az orvostudomány hungarikumai:

[Ö]REGKOR

123 éves lehet a világ legöregebb embere. Carmelo Flores Laura szereti a tiszta, hegyvidéki forrásvizet, imádja a birkát és a disznót – bár utóbbit csak ritkán evett –, és csak fiatalkorában fogyasztott alkoholt. Flores már alig hall, de bot nélkül jár, és a látása is csak kicsit homályos.

Alig egy nappal később az is kiderült, hogy Flores fiatal süldő lehet egy ujgur asszonyhoz, Alimihan Sejitihez képest, mert ő 127 éves. Ha sikerül megerősíteni a születési idejüket, mindketten Guinnes-rekordot dönthetnek.

[Ő]SSEJT

Az őssejtkutatás igazán forró téma az orvostudományban. Idén sikerült először emberi őssejteket klónozni, de már veseszövetet, májat, illetve emberi szívszövetet is tenyésztettek őssejtből. És akkor az olyan extremitásokról nem is beszéltünk, mint a fog, amit a húgyból nyert őssejtből tenyésztettek, vagy az őssejtes retina, amivel a vak betegek ismét láthatnak.

Sajnos sokszor még ez is kevés. Májusban ünnepelték, hogy őssejtből készült légcsövet kapott egy kétéves kislány, ami egy darabig segített is rajta, de két hónappal később mégis meghalt.

[P]SZICHÓ

Idén megjelent a DSM-V, a pszichiátriai diagnózisok kézikönyvének legújabb kiadása; ennek alapján lehet eldönteni, hogy például aki fél évnél tovább gyászol, az elmebetegnek számít-e. A könyv megjelenését jelentős vita előzte meg, ami nem meglepő. A diagnózisokat a kor és a közeg egyaránt befolyásolja: néhány évtizede – és van, ahol csak néhány éve – még a homoszexualitást is mentális betegségnek tartották. A kényszeres gyűjtögetésről viszont eldöntötték, hogy betegség, nem lennénk most a W betűnél megemlített porszívógyűjtő helyében.

[R]. I. P.

2013 több állatnak is piszok rossz év volt. Norvég kutatók szerint hamarosan kihalhat a jeges sirály, mert az Északi-sarkkör vidékén fölhalmozódott szerves hulladék káros hatással van rájuk. A nyugati fekete rinocérosz helyzete sokkal rosszabb, őket idén sikerült végleg kiirtani: 2006 óta nem láttak egy példányt sem, így felvették a kihalt fajok listájára.

Ming
Ming
Fotó: Handout

A legrosszabbul valószínűleg a Ming névre keresztelt kagyló járt. Minget egy mélyhűtőben tárolták, a kutatók 405 évesnek tippelték az életkorát. A Bangor Egyetem kutatói kivették a jégről, hogy alaposan megvizsgálják. Kiderült, hogy Ming 507 éves, de ennek igen rövid ideig örülhettek, mivel a kagyló beledöglött a vizsgálatba. Kösz, Tudomány.

[SZ]INGULARITÁS

A szingularitás is szuperforró téma, még a Google is a hírhedt jövőkutató-prófétával, Raymond Kurzweillel erősíti a sorait. Az ember és a gép kapcsolatával, a tudatfeltöltéssel és a gépek elleni harccal mostanáig inkább csak a sci-fi szerzők foglalkoztak, pedig ebben nincs fantasztikum: ez mára tisztán tudomány.

Igaz, tényleg hihetetlennek tűnik, hogy miután összekötötték két patkány agyát, az állatok még úgy is fel tudták dolgozni a másik által érzett ingereket, hogy nem is ugyanazon a kontinensen voltak. És ami igazán súlyos, hogy ez a trükk már emberekkel is működik; ezek után semmi meglepő nincs abban, hogy az egerek agyába hamis emlékeket lehet ültetni.

Kiderült, hogy az emberszabású robotokat a kutyák is jobban szeretik, sőt, a profi tűzszerészeknél külön szakértők foglalkozik azzal, hogy a bombahatástalanításra használt robotok és a katonák között milyen érzelmi kapcsolat alakul ki. Nem csoda Stephen Hawking is a gépek elleni háborúra készül.

[T]ÖMEGVONZÁS

Idén nemcsak Széles Gábor üzent hadat a gravitációnak, hanem az állatvilág is. Az űrben született állatok például láthatóan képtelenek megszokni, hogy már nem a súlytalanság állapotában élnek: a medúza is éppúgy gyűlöli a gravitációt, mint a pók.

[U]TOLSÓ ÍTÉLET

A poszt-protestáns keresztények, mint Harold Camping, előszeretettel delirálnak a világvégéről, de néhány hívükön kívül úgyse hiszi el senki a baljóslataikat. Amikor a tudomány képviselői sötéten nyilatkoznak az emberiség és a Föld jövőjéről, azt már illik komolyan venni. David Attenborough úgy látja, az emberiség a Föld pestise, és csak azzal menthetjük meg a bolygónkat az éhezéstől és a kihalástól, ha korlátozzuk az emberi populáció szaporulatát. Hasonlóan látja a dolgokat a világhírű fizikus, Stephen Hawking is, aki szerint ezer évünk maradt a Földön. Ezek után nem is olyan nehéz beletörődni, hogy a világunk egy hologram, mert így könnyebb elviselni a pusztulás tudatát.

[Ú]J FAJOK

Az idén kihalt fajok listázásánál elmorzsoltunk egy könnycseppet, de a másik szemünk nevet, mert a tudomány idén egy csomó új fajt azonosított. Ehhez a legideálisabb terep valószínűleg Madagaszkár, mert itt nemcsak egy új gyíkfajt, hanem két új makifajt is felfedeztek.

Madagaszkár után érdemes lehet ellátogatni Ausztrália legészakibb, elzárt részére; a kutatók itt több, a civilizációs pusztítást átvészelő fajt is azonosítottak. Új béka, új gekkó, új gyík, szevasztok!.

Az új pörölyfejű cápafajra Amerikában bukkantak rá, míg az új, Ausztráliánál felfedezett delfinfajt már korábban is ismerték, de csak most ismerték föl, hogy egy külön fajról van szó.

Az állatvilág nagy visszatérője a japán simabálna, amit John Ford biológusnak sikerült lefényképeznie. Az elmúlt 61 évben ez senkinek nem sikerült; a kutatók úgy vélik, már csak ötszáz példány élhet szerte a világon.

[Ű]RKUTATÁS

Megmentették a Keplert
Megmentették a Keplert

[V]ALLÁSHÁBORÚ

Ilyen volt a tudomány és a vallás háborúja 2013-ban:

[W]TF

  • Az év legjobban elköltött forintjai: az amerikai National Science Foundation 880 ezer dollárral, nagyjából 200 millió forinttal támogatta az új-zélandi mocsári csigák nemi életét vizsgáló tanulmányt.
  • Az év legfurcsább fóbiája: a fiú, akinek porszívógyűjtési betegsége van.
  • Az év legkeményebb időjárási jelensége: az Ukrajnában tomboló áprilisi sóvihar. Csak kilenget az ablakon egy zsírosdeszkát és egy fél paradicsomot, és már lehet is reggelizni!
  • Az év nem láttuk ezt jönni pillanata: kiderült, hogy a növényeknek jólesik a dicséret.
  • Az év tudományos áttörése: végre lehullott egy szurokcsepp a dublini Trinity College-ben felállított mintából. Már 69 éve vártak erre a pillanatra, és most végre be volt kapcsolva a kamera is, hogy fölvegye.
  • Az év ok-okozati összefüggése: a Berkeley Egyetem kutatói megállapították, hogy földrengés után több lány születik.
  • Az év íze: a hódvégbél. Szeptemberben szerényen még csak a nap ízének neveztük, pedig tudhattuk volna, hogy ezt semmi nem fogja überelni. Mióta megtudtuk, hogy miből készül a vaníliaaroma, ritkábban és szomorúbban fagylaltozunk.
  • Az év Nagy Visszatérése: a tényleg létező 115. elem. Az egyik legnehezebb kémiai elemet tíz éve állította elő egy amerikai-orosz kutatócsoport. A dubnai részecskegyorsítóban kalcium- és ameríciumatomokat olvasztottak össze. Több hónapnyi munka után létrejött a 115. elem. Igaz, csak néhány pillanatig létezett, és egy független labornak csak most sikerült igazolnia, hogy a felfedezés valóban megtörtént, de MEGVAN!
  • Az év mérge: a szuperbotox. A Clostridium botulinum nevű baktérium által termelt méregből 0,002 mikrogramm is halálos lehet. Ugyanennek a baktériumnak az eddig ismert legmérgezőbb változatából 0,075 mikrogramm volt a halálos adag, és már abból is elég lenne 1 kilogramm a teljes emberiség kiirtásához. A képletét nem merik megmondani, nehogy valaki előállítsa.