Itt a nagy 2017-es tudományos okosító

A csokorba szedett cikkeket kategóriákba gyűjtöttük, hogy könnyebben megtalálja, ami igazán érdekli. Ha a világ összes tudását szomjazza, csak kezdjen olvasni, de itt egy kattintással rögtön oda is tud ugrani egy-egy témára:

1. Gravitációs hullámok
2. A földön kívüli élet nyomában
3. A világegyetem felfedezése
4. Klímaváltozás
5. Mesterséges intelligencia
6. Egészségügy, genetika
7. Áltudományok
8. Állati felfedezések
9. Nobel- és Ignobel-díjak
10. Elon Musk
11. Érdekes apróságok
12. Az év legjei
13. Az év legnépszerűbbMa is tanultam valamitcikkei
14. Cikkeink közül ajánljuk

1. A csillagászat örökre megváltozott

Az év legnagyobb tudományos szenzációját alighanem a gravitációs hullámok szolgáltatták.

• Az még hagyján, hogy az óriási visszhangot kiváltó tavalyi felfedezés után idén júniusban már a harmadik ilyen hullámot észlelték.
• Az is, hogy szeptemberben, a negyedik hullámnál fordult elő először, hogy európai detektor is részt vett a megfigyelésben.
• Az igazán nagy durranás az októberben észlelt ötödik hullám volt, mert az annyira különbözött az összes addigitól, hogy egy csapásra több fronton is új korszakot nyitott a csillagászatban. Ráadásul a hullámvadászatban részt vevő magyar kutatók minden korábbinál közvetlenebb szerepet játszottak a felfedezésben.
• 2017 olyannyira a gravitációs hullámok éve volt, hogy ki is osztották érte a fizikai Nobel-díjat – ráadásul már a legfontosabb, októberi bejelentés előtt.

2. Ufók! Ufók? Nem ufók. Nem ufók?

A szélesebb közvélemény ingerküszöbét leginkább elérő csillagászati téma természetesen a lakható bolygók keresése.

• A legnagyobb izgalmat a TRAPPIST-1 nevű csillag körül talált hét bolygó váltotta ki. (Ezek közül hármat valójában már tavaly észrevettek.)
• A lelkesedés oka, hogy a NASA februári bejelentése szerint a hét bolygó közül három a lakható zónában kering. Ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül élet is van rajtuk, csak annyit, hogy ezt a legalapvetőbb jellemzőik nem zárják ki.
• Később viszont magyar csillagászok arra jutottak, hogy a bolygórendszer nem igazán alkalmas arra, hogy az élet feltételei stabilan fennmaradhassanak benne, mert a folyamatos, nagy energiájú mágneses viharok gyakorlatilag megsütik a bolygókat, nagyjából úgy, mint nálunk a Merkúrt.
• Ráadásul a csillagrendszer valószínűleg már egyébként is túl öreg ahhoz, hogy jelenleg élet lehessen a bolygóin.
• Legalább néhányon viszont lehetséges, hogy tényleg található még folyékony víz.

A TRAPPIST-1-en is kívül is van azonban élet – pontosabban éppen az a kérdés, hogy van-e, mindenesetre a tudósok máshol is keresik:

• Megtalálták például az első olyan Naprendszeren kívüli (vagyis exo-) bolygót, amelynek bizonyítottan van légköre. A GJ1132b-n ugyanakkor a földihez hasonló élet biztosan nincsen, mert ahhoz túl forró.
• Jóval életesélyesebbnek tűnik az LHS 1140 b, ami egy szuper-Föld, vagyis a mi Földünknél nagyobb, de a gázóriásoknál kisebb, jó eséllyel még kőzetbolygó.
• Szintén ígéretesnek tűnik a Ross 128 b nevű kőzetbolygó.
• A technológia fejlődésével amúgy is egyre gyakrabban sikerül exobolygókat találni, júniusban például a NASA rögtön 219 új példány létezésére talált bizonyítékot, amelyek közül 10 is Föld-szerű.
• A rendszeresen frissített Lakható Exobolygó Katalógus szerint egyébként eddig 53 – konzervatívabb becslések szerint 13 – potenciálisan lakható exobolygót ismerünk. (Ezek közül 3-4 való a TRAPPIST-1 rendszerből.)
• Persze nem feltétlenül kell a Naprendszeren túlra tekinteni, ha a Földön kívül keresünk életet. A NASA szerint a Szaturnusz Enceladus nevű holdján, és kisebb valószínűséggel ugyan, de a Jupiter körül keringő Európán is, a földihez hasonló élet szinte minden összetevője megtalálható. Lesz hová expedíciót szervezni.
• A közvéleményt sokáig lázban tartó Tabby csillagáról viszont kiderült, hogy nem ufók miatt pislákol ilyen furán a fénye, a titokzatos jelenség magyarázata sokkal prózaibb.
• Vannak persze, akik türelmetlenebbek a puszta nézelődésnél, és proaktívan, üzenetküldéssel próbálnak földönkívüli civilizációkra bukkanni. Ennek a megítélése meglehetősen vitatott, mások szerint nem olyan okos ötlet világegyetemmé kürtölni, hogy itt vagyunk.

3. Az élet, a világmindenség, meg minden

A lakható bolygók keresésén túl is számtalan izgalmas csillagászati felfedezést hozott 2017. Itt egy csokor a legérdekesebbekből:

• Megtalálták a világegyetem eddig hiányzó anyagának nagy részét.
• Felfedezték az első csillagközi égitestet, amely később az Oumuamua nevet kapta. Az aszteroida további érdekessége a fura szivarszerű alakja, amelyre magyar kutatók találhattak magyarázatot.
• Találtak egy eddig soha nem látott égitesttípust is, amely egyszerre egy két részből álló aszteroidapár és egy csóvát húzó üstökös.
• Mesterséges intelligencia segítségével fedeztek fel egy bolygót a mi Naprendszerünkhöz nagyon hasonló csillagrendszerben.
• A mi Naprendszerünkben meg lehet, hogy van egy tizedik bolygó (azért a tizedik, mert még tavaly derült ki, hogy létezhet egy szintén ismeretlen kilencedik is.)
• Magyar csillagászok találtak gyűrűt egy törpebolygó körül.
• Szintén magyar csillagászok fedeztek fel egy holdat a Naprendszerben.
• A mi Holdunkról meg kiderült, hogy sokkal idősebb lehet, mint eddig gondoltuk.
• A Marson a korábban folyónak hitt sötét sávok valójában homokfolyások lehetnek. Viszont lehet, hogy mégiscsak van víz a bolygón, csak máshol, mint eddig gondoltuk.
• Jobban megismerhettük a Jupiter Nagy Vörös Foltját, sőt találtunk mellé egy Nagy Hideg Foltot is.
• A Cassini űrszonda jóvoltából a Szaturnusz gyűrűjéről is sok újdonság derült ki.
• A Cassini pedig dolga végeztével meg is semmisült, a magyar kutatók is élőben búcsúztatták.
• Fekete lyukból idén találtak olyat, amelyik kilökődött a saját galaxisából, egy másik – Naprendszerünk második legnagyobbja – mérges gázokban rejtőzik. Megtalálták az eddigi legtávolabbi és legidősebb fekete lyukat is, amely ráadásul olyan nagy, amekkora a kora alapján nem is lehetne.
• Mindeközben Donald Trump elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok ismét embert akar küldeni a Holdra, sőt később a Marsra is.

4. Olvad, zöldül, pusztul

A Földre visszatérve, bolygónk legégetőbb problémája alighanem a klímaváltozás, amely teljes fordulatszámon pörgött idén:

• A 2017-es nyár volt minden idők harmadik legmelegebbje. A légkörben 800 ezer éve nem volt annyi szén-dioxid, mint most – miközben újra növekedésnek indult a kibocsátás.
• Nem csoda, hogy zöldülésnek indul Grönland, sőt az Északi-sark és az Antarktisz is, és zsugorodnak a gleccserek.
• Az Antarktisz jege sokkal jobban olvad, mint eddig gondoltuk, és sorban szakadnak le belőle az óriási darabok, idén például egy Manhattan, egy Pest megye, egy Szeged, illetve egy Ausztria méretű.
• Az élővilágot is erősen megviseli a felmelegedés: fehérednek a korallok, fulladoznak a tengerek,
• A helyzeten nem segít az sem, hogy Donald Trump előbb módszeresen eltörölte az Obama-adminisztráció klímavédelmi lépéseit, majd felrúgta a párizsi klímaegyezményt. A lépés jelentőségéről itt írtunk. (Bár lehet, hogy ebből Amerika végül mégsem lép ki.) Mindeközben a NASA Trump által kijelölt új vezetője egy klímaszkeptikus, noha még az amerikai kormánynak készült hivatalos állami jelentés is világosan kimondja, hogy a klímaváltozást emberi tevékenység okozza. (És nem, a mesterséges intelligencia se jutott ennek az ellenkezőjére.)
• Tény, hogy a klímaváltozás nem valami sötét jövőkép, hanem a sötét jelen: már most jelentős hatásai vannak az emberiségre, milliók életét teszi tönkre. Hát mikor írjon 15 ezer tudós közös figyelmeztetést, hogy nagy a baj, ha nem most?

5. A gépek térhódítása

A Földön se unatkoztak a kutatók, az utóbbi pár évhez hasonlóan 2017-ben is a mesterséges intelligencia kutatása volt az egyik legfelkapottabb terület. A gépek idén is újabb, korábban meghódíthatatlanul emberinek tartott képességeket sajátítottak el, és bár messze még az emberi szintű gépi intelligencia, folyamatosan szűkül az embernek fenntartott kiváltságok köre.

• A tavalyi nagy győzelem után a Google leányvállalata, a DeepMind által fejlesztett AlphaGo a világ legjobb emberi gójátékosát is leiskolázta, ezzel olyan szintre jutott, hogy azzal a lendülettel vissza is vonultatták, mert kifogyott a kihívásokból.
• Közben a program új változata, az AlphaGo Zero – ahogy a neve is jelzi – ugyanezt nulláról érte el, pusztán a játékszabályok ismeretéből kiindulva: három nap alatt eljutott odáig, hogy lealázta a hagyományos AlphaGót, 40 nap alatt pedig már 3 ezer évnyi gótudást halmozott fel csak azzal, hogy folyamatosan játszott saját maga ellen.
• Ugyanezt játszotta el sakkban az AlphaZero, ennek a beüzemelése után mindössze négy órára volt szüksége ahhoz, hogy minden idők legnagyobb sakkmesterévé tanulja magát.
• Újabb mérföldkövet ért el egy Libratus nevű MI, amikor pókerben is legyőzte az embert. A sakknál a gó azért volt nehezebb, mert sokkal intutívabb, a póker pedig azért újabb fontos lépcső, mert sok benne a tökéletlen információ: nem tudni, az ellenfélnek milyen kártyái vannak, így soha nem lehetnek teljesen képben, a többiek játékát is figyelni kell, és folyamatosan alkalmazkodni hozzá, miközben olyan kifejezetten emberi tényezőket is számításban kell vennie, mint a blöffölés.
• Az OpenAI MI-je pedig a Dota 2 nevű online játékban mosta le az emberi ellenfelét.
• Közben a Google MI-je már olyan emberien beszél, hogy gyakorlatilag lehetetlen szabad füllel megkülönböztetni a gép szavát az emberétől.
• A tudományos izgalmak mellett az MI óriási üzlet is, nem csoda, hogy egyre intenzívebb háború folyik a mesterséges intelligenciát meghajtani képes speciális csipek gyártásáért.

6. Diszlexia, ember-disznó hibrid, meg egy kis radioaktív sugárzás

Nemcsak a gépek fejlődnek rohamtempóban, az emberi egészség terén is fontos áttöréseket hozott 2017. A legnagyobb dobás kétségtelenül a CRISPR nevű forradalmi génszerkesztő módszer. Ez lehetővé teszi a kutatóknak a DNS célzott szerkesztését, minden eddiginél pontosabban és rugalmasabban – és idén újabb mérföldköveket értek el vele a kutatók:

• Egy amerikai kutatócsoportnak a világon először sikerült kereszteznie az embert és a disznót. Az így létrehozott hibridet a szervátültetéseknél használhatják majd.
• Kínai kutatók a világon először életképes emberi embriók génjeit szabták át, kijavítottak bennük pár genetikai mutációt.
• Amerikában ugyanezt csak később és csak életképtelen embriókon végezték el, ez viszont azért volt jelentős lépés, mert először vágtak ki emberi embrióból betegségért felelős mutáns DNS-darabot.
• Az AIDS megfékezésében is áttörést hozhat a módszer, egerek génjeiből már sikerült vele kivágni a HIV-vírust.
• Már a CRISPR továbbfejlesztett változatával, az úgynevezett bázisszerkesztéssel is kísérleteznek, szeptemberben kínai kutatók emberi embriók DNS-ét módosították vele, hogy kiiktassanak egy örökletes betegséget.
• Az év elején pörgött fel a CRISPR körül az évszázad biotechnológiai pere, az ítélet akár dollármilliárdokat is érő szabadalmak sorsáról döntött.

De a génszerkesztésen kívül se volt hiány fontos egészségügyi eredményekből:

• Végre kiderült, mi okozza a diszlexiát, és a felfedezést bejelentő francia kutatók rögtön ki is dolgoztak egy egyszerű módszert a kezelésére.
• A virtuális valóság több fronton is megváltoztathatja az egészségügyet, a legújabb eredmények szerint a skizofrénia kezelését változtathatja meg gyökeresen.
• A világ legmakacsabb betegségei elleni védőoltások terén is születtek fontos előrelépések: egy HIV elleni új kísérleti vakcina 99 százalékos védelmet nyújt; már tesztelik a világ első univerzális influenza elleni oltását; a világ első malária elleni oltását pedig jövőre már élesben is bevetik.
• Idén is folytatódott az örök vita, hogy mennyire egészséges a kávé, és pontosan mennyit érdemes belőle inni, hogy még inkább használjon, mint ártson. A tudomány jelen állása szerint a napi három kávét ivók a legegészségesebbek.
• Kiderült az is, hány foktól vagyunk a legboldogabbak.

Jutott néhány egészségügyi riadalom is az évre:

• Szeptemberben derült ki, hogy a világ városi csapvizeinek 83 százalékát láthatatlan, mikroméretű műanyagdarabkák szennyezik. A Magyar Vízközmű Szövetség viszont gyorsan megnyugtatta a magyar olvasókat: a hazai vízkészletet a probléma nem érinti, mindenki nyugodtan ihatja a csapvizet.
• Októberben több helyen is megnövekedett radioaktív sugárzást mértek Európa fölött. Mint kiderült, a nukleáris felhőt a ruténium nevű anyag 106-os izotópja alkotta, és egészségügyi kockázata nem volt. Azt már akkor lehetett tudni, hogy a felhő Oroszország vagy Kazahsztán felől érkezett, de a szivárgásért senki nem vállalt felelősséget. Először a Paks 2-t is építő Roszatom is tagadta, hogy az ő telephelyük lenne a forrás, de az érvelésükről kiderült, hogy valótlanságot tartalmaz. Ezután a cég vizsgálatot indított, amely arra jutott, hogy nem ők, hanem egy elégett műhold okozhatta a szennyezést. Biztosat azonban még ma sem tudunk.

Természetesen idén is végeztünk emberkísérleteket, persze szigorúan csak saját magunkon:

• Körbejártuk, tényleg szebb-e hozzáadott cukor nélkül a világ, és mit mond erről a tudomány – aztán kipróbáltuk, milyen egy hónapig teljesen cukor nélkül élni.
• Tisztáztuk, hogy akkor most gasztronómiai csodafegyver vagy halálos idegméreg-e a kínai éttermek réme, a nátrium-glutamát – aztán kipróbáltuk, milyen másfél hónapig só helyett is ezt szórni az mindennapi falatra.

7. Homeopátia és más áltudományok

A tudományosnak hangzó, de jobb esetben hatástalan, rosszabb esetben káros hókuszpókuszok elleni küzdelem általában meddő szélmalomharcnak tűnik – mígnem néha mégiscsak történik némi örvendetes előrelépés. Idén a homeopátia elleni nemzetközi kiállás hozott áttörést:

• Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) szeptemberben kiadott állásfoglalása kimondta, hogy “soha nem jelent meg egyetlen valódi bizonyíték sem, ami igazolná a homeopátiás gyógymódok hatékonyságát”, ami végül is nem olyan meglepő, tekintve hogy az “alapelvei ellentmondanak a fizika és a kémia törvényeinek”.
• Itthon felemás fogadtatása volt a lépésnek. A Semmelweis Egyetem például bejelentette, hogy nem indítják el többé a homeopátiáról szóló tantárgyukat.
• A Magyar Gyógyszerészi Kamara szerint viszont hiába a határozott kiállás, amíg az uniós gyógyszerkönyv nem változik, addig a magyar hatóságok sincsenek abban a helyzetben, hogy betiltsák a homeopátiás szereket, így azok maradhatnak a gyógyszertárak polcain.
• Márpedig amíg nem lesz jogszabályi változás, addig a Magyar Orvosi Kamara is legitimnek tekinti ezeket a készítményeket, bár “komoly szakmai-etikai mérlegelésre” biztatja az orvosokat.
• Bár a homeopátia használni nem használ, ártani viszont nagyon is árthat, ha a betegek emiatt nem kezeltetik magukat rendesen. Ez történt azzal az olasz kisfiúval is, aki antibiotikum helyett kapott homeopátiás szereket, és mígnem végül belehalt a kétoldali középfülgyulladása szövődményeibe.
• A homeopátia mára olyan ellentmondásos, hogy már a nem éppen az áltudományok elleni könyörtelen fellépéséről híres Oroszország tudományos akadémiája is kimondta, hogy áltudományról van szó. Itthon népszavazási kezdeményezés is indult a homeopátiás szerek gyógyszerként való reklámozása és forgalmazása ellen.
• Miközben a saját közvélemény-kutatásunk szerint a magyar emberek majdnem fele hisz a homeopátiában, bár az alapelveikben csupán egy elenyésző kisebbség. Az ellentmondás a jelenség köré kiépült marketinggépezet sikeréről tanúskodik.

Más áltudományos frontokon is folyik a küzdelem:

• A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az ősszel kétszer is lecsapott a csodaszerként reklámozott, valójában inkább veszélyes parlagfűkészítményekre, amelyeknek a piaca annak ellenére virágzik itthon, hogy az egész EU-ban tilos a forgalmazásuk.
• Közben viszont még 2017-ben is simán kaphat tévéműsort egy többszörösen elítélt “rákgyógyító” kuruzsló.
• És olyan régen meghaladott beidegződéseket se sikerült még mindig kiiktatni, hogy a hazai orvosok nagy része megszokásból kalciummal kezel olyan betegségeket, amikre az bizonyítottan hatástalan.
• Persze közel sem csak Magyarországon vannak ilyen jellegű problémák: a kanyaró például az oltáselleneseknek köszönhetően lehet még ma is az egyik vezető halálok a kisgyerekek között.
• Törökország meg egyszerűen száműzné az evolúciót az iskolai tananyagból.

8. Okos és fura állatok

Nemcsak az emberekről derült ki sok újdonság: idén is egész sor kutatás világított rá, hogy még mindig milyen keveset tudunk az állatokról.

• Rokonainkról, a csimpánzokról például kiderült, hogy ők is szoktak csalódni; hogy meg tudják tanulni a kő-papír-ollót; és hogy képesek felismerni társaik tudásbeli hiányosságait.
• A legmeghökkentőbben emberi tulajdonságokat viszont megint a kutyák produkálták, és a magyar kutatók továbbra is élen járnak a kutyaetológiában: azután, hogy tavaly bebizonyították, hogy a kutyák értik, mit mondunk nekik és hogyan, idén kiderült az is, hogy mi is jól értjük, a kutyák mit akarnak mondani nekünk; illetve hogy ugyanúgy tanulnak álmukban, mint az emberek. Brit kutatók azt is kimutatták, hogy a kutyák az arckifejezésükkel is tényleg üzenni akarnak, nem csak mi képzeljük bele az ilyesmit. Nem csoda, hogy együtt érzőbbek vagyunk velük, mint az embertársainkkal.
• A farkasok ugyanakkor még a kutyáknál is együttműködőbbek; jobban megértik az összefüggéseket; és az igazságérzetük is erősebb.
• De a poszméhek is okosabbak, mint hittük; a hollók tudnak előre tervezni; a kakaduk képesek megfontolt gazdasági döntéseket hozni; a birkák felismerik az emberek arcát; a halaknak meg önálló személyiségük van.
• Fura állatból is jutott idén a kutatóknak: találtak egy halfajt, amely képes klónozni magát; egy laposférget, amely második fejet növesztett az űrben; és rájöttek, hogy a tengeri pókok a belükkel lélegeznek.

9. Többé és kevésbé jelentős tudományos áttörések

• Az orvosi Nobel-díjat Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young kapta a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus felfedezéséért.
• A kémiai Nobelt Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson nyerte egy forradalmi molekuláris képalkotó eljárás kidolgozásáért.
• A fizikai Nobel-díj idén a gravitációs hullámok felfedezéséért járt. Bár a munkában világszerte több mint ezer kutató vett részt, a díjat hagyományosan maximum három ember kaphatja meg, így a terület három úttörője: a német Rainer Weiss, illetve az amerikai Barry Barish és Kip Thorne vehette át.
• Kiosztották az Ignobel-díjakat is, amelyeket szokás anti-Nobelként emlegetni, de a vicces vagy fura kutatásokért járó díj valójában maga is rangos elismeréssé nőtte ki magát. Idén a díjazottak többek között olyan kérdésekre keresték a tudományos választ, mint hogy folyékonyak vagy szilárdak-e a macskák; egy krokodil babusgatása hatással van-e a szerencsejátékra, vagy hogy gyógyítja-e a horkolást az ősi ausztrál hangszer, a didzseridu.

10. Minden, ami Musk

Nobel-díjat ugyan nem kapott, és valószínűleg soha nem is fog, de egy képzeletbeli közönségdíjat nyugodtan átadhatunk Elon Musknak, akinek 2017-ben is mozgalmas éve volt. (Még úgy is, ha a Teslával most nem foglalkozunk, mert az nem kapcsolódik szorosan a cikk témájához.)

• Musk űrhajós cége, a SpaceX újból űrtörténelmet írt, amikor először vetettek be újra egy olyan rakétát, amely már egyszer megjárta a világűrt.
• Elkészült a nehézsúlyú Falcon Heavy rakétájuk is, jövő januárban áll csatasorba.
• Közben Musk már bejelentett egy még nagyobb rakétát – konkrétan egy Kurva Nagy Rakétát –, amely idővel az összes többit leváltja majd, és 2022-ben indulhat a Marsra – 2024-ben pedig már embert is vinne ugyanoda.
• De nem csak az űrutazásba ásta bele magát Musk, hanem a földbe is: beindította a Boring Company nevű céget, amellyel föld alatti alagutakat épít a közlekedés megreformálására.
• Ezekben az alagutakban járhatna a Hyperloop nevű szupervonat is – mert hogy Musk, miután pár éve közkinccsé tette az ötletet, idén úgy döntött, mégiscsak ő maga (is) valósítaná meg.
• Egy másik új cége, a Neuralink összekötné az agyunkat a számítógépekkel. (Többek között a Facebook is belevágott idén egy hasonló projektbe.)
• A Musk által alapított OpenAI közben a mesterséges intelligencia kutatásának egyik úttörőjévé vált. Az egyik fejlesztésük jól el is verte a Dota 2 nevű videojátékban az emberi bajnokot.
• Még az is felröppent, hogy valójában Musk lehet Nakamoto Szatosi, a bitcoin titokzatos létrehozója, de ez azért nem valószínű.

11. Időkristály, medveállatka és más nyalánkságok

Válogatás az év további érdekes felfedezései közül:

• Azonosítottak egy új emberi szervet.
• Először vették videóra a fényrobbanást.
• Felfedeztek egy új típusú anyagot: az időkristályt.
• Egy eddig ismeretlen kontinens egy darabját találták meg Mauritius szigete alatt. Közben a geológusok igazságot követelnek Zélandiának, a máig el nem ismert nyolcadik kontinensnek.
• Magyar kutatók új idegsejttípust találtak.
• Rájöttek, miért foltos a panda.
• Meg arra is, hogy miért mosolyog a Mona Lisa.
• Megfejtették a medveállatka titkát.
• Egyszerre öt új részecskeállapotot fedeztek fel.
• Mesterséges méhet fejlesztettek koraszülött babáknak.
• Rájöttek, miért áll egy lábon a flamingó.
• Találtak pár csontot, amelyek átírhatják a modern ember történelmét.
• Elképesztő méretű szemétszigetet találtak a Csendes-óceánon.
• Először találtak közvetlen bizonyítékot fényrészecskék ütközésére.
• Felfedezték a hetedik ízt.
• Lehet, hogy megtalálták a Mikulás sírját.

12. Az év legjei

Idén került elő a világ

• legnagyobb óriáspingvine,
• legmélyebben élő hala,
• legöregebb szeme,
• legrégebbi leprása,
• legnagyobb halgyíkja,
• legkisebb csillaga,
• legelső nullája,
• legnagyobb dinoszaurusza,
• legnagyobb dinoszaurusz-lábnyoma,
• legrégebbi előembere,
• legcukibb békája,
• legnagyobb vulkanikus térsége,
• leghosszabb rovara,
• legöregebb fehérjemaradványa,
• legősibb gyémántja,
• legundorítóbb tengeri lénye és
• a földi élet legrégebbi nyoma.
• Idén végezték el a világ legelső fejátültetését is, igaz, hullákkal, és az egész téma olyan ellentmondásos, hogy az első élő alanyos próbálkozást még Kína sem engedélyezte.
• Ezek meg az év legviccesebb természetfotói.

13. Ma is tanultam valamit – Top 10

A Ma is tanultam valamit alrovatunk legolvasottabb cikkeit már csak azért is tanulságos átnézni, mert ezekből látszik, önöket mi érdekli legjobban – a kábítószer, az alkohol és a pornó, többek között:

• Miért nincs sok hotelben 420-as szoba?
• Létezik egy sziget, amiben van egy tó, amiben van egy sziget, amiben van egy tó, amiben van egy sziget
• Nem jó ötlet a nyers húst megmosni
• A világ legveszélyesebb fájának nincs olyan része, ami ne ölne meg
• A maffiavezér, aki 30 évig játszotta, hogy értelmi fogyatékos
• Tévhit, hogy végig kellene aludnunk az éjszakát
• A város, ahol kilencen laknak, és napi 13 ezer doboz sör fogy
• Több százan vannak, akik lefagyasztva várják az életet
• Miért olyan bizarr a japán pornó?
• Az ember, aki 18 évet élt a reptéren

+1. Ezeket is olvassa el, ha jót akar!

Végül néhány nagyobb lélegzetvételű cikk, amelyek sehova nem fértek be, de a tudomány kedvelőinek jó szívvel ajánljuk őket:

• Hogyan manipulálható célzottan az emberi memória a legmodernebb eszközökkel, és mi ennek az értelme?

• Miért akarhatnak kisgyerekek öngyilkosok lenni, mit tehetünk ez ellen, és mi köze mindehhez a közösségi médiának?

• Mi lesz a vallásainkkal, ha egyszer tényleg sikerül az embernél is intelligensebb gépeket létrehoznunk? Na és ha a számítógépbe költözve halhatatlanná válunk?

• 70 év elteltével utánajártunk, hogyan is történt valójában a pilisi tömeggyilkosság, és miért kellett eltussolni.

• Hogyan lehet a gépekbe értékrendet, erkölcsöt nevelni? Szabad-e beléjük szeretni?

• Miért veszélyesebb a vihar utáni csend, mint maga a vihar? Miért halnak meg kevesebben egy katasztrófában, mint utána?

• Honnan tudhatjuk, hogy a világunk nem szimuláció? Tudhatjuk?

• Miért a fúziós erőmű lesz a legbonyolultabb dolog, amit valaha ember épített?