Eleonóra
-1 °C
2 °C

Itt a nagy 2017-es tudományos okosító

shutterstock 735327604
2017.12.29. 18:38
Gravitációs hullámok, földönkívüli élet, mesterséges intelligencia, genetika, klímaváltozás, fontos bejelentések, fura állatok – csupa áttörés, nagy felfedezés vagy érdekes apróság történt 2017-ben a tudományban. Mindent egy helyre gyűjtöttünk, hogy legyen mit olvasgatni a bejgli és a pezsgő között.

A csokorba szedett cikkeket kategóriákba gyűjtöttük, hogy könnyebben megtalálja, ami igazán érdekli. Ha a világ összes tudását szomjazza, csak kezdjen olvasni, de itt egy kattintással rögtön oda is tud ugrani egy-egy témára:

  1. Gravitációs hullámok
  2. A földön kívüli élet nyomában
  3. A világegyetem felfedezése
  4. Klímaváltozás
  5. Mesterséges intelligencia
  6. Egészségügy, genetika
  7. Áltudományok
  8. Állati felfedezések
  9. Nobel- és Ignobel-díjak
  10. Elon Musk
  11. Érdekes apróságok
  12. Az év legjei
  13. Az év legnépszerűbbMa is tanultam valamitcikkei
  14. Cikkeink közül ajánljuk

1. A csillagászat örökre megváltozott

Az év legnagyobb tudományos szenzációját alighanem a gravitációs hullámok szolgáltatták.

  • Az még hagyján, hogy az óriási visszhangot kiváltó tavalyi felfedezés után idén júniusban már a harmadik ilyen hullámot észlelték.
  • Az is, hogy szeptemberben, a negyedik hullámnál fordult elő először, hogy európai detektor is részt vett a megfigyelésben.
  • Az igazán nagy durranás az októberben észlelt ötödik hullám volt, mert az annyira különbözött az összes addigitól, hogy egy csapásra több fronton is új korszakot nyitott a csillagászatban. Ráadásul a hullámvadászatban részt vevő magyar kutatók minden korábbinál közvetlenebb szerepet játszottak a felfedezésben.
  • 2017 olyannyira a gravitációs hullámok éve volt, hogy ki is osztották érte a fizikai Nobel-díjat – ráadásul már a legfontosabb, októberi bejelentés előtt.

2. Ufók! Ufók? Nem ufók. Nem ufók?

A szélesebb közvélemény ingerküszöbét leginkább elérő csillagászati téma természetesen a lakható bolygók keresése.

  • A legnagyobb izgalmat a TRAPPIST-1 nevű csillag körül talált hét bolygó váltotta ki. (Ezek közül hármat valójában már tavaly észrevettek.)
  • A lelkesedés oka, hogy a NASA februári bejelentése szerint a hét bolygó közül három a lakható zónában kering. Ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül élet is van rajtuk, csak annyit, hogy ezt a legalapvetőbb jellemzőik nem zárják ki.
  • Később viszont magyar csillagászok arra jutottak, hogy a bolygórendszer nem igazán alkalmas arra, hogy az élet feltételei stabilan fennmaradhassanak benne, mert a folyamatos, nagy energiájú mágneses viharok gyakorlatilag megsütik a bolygókat, nagyjából úgy, mint nálunk a Merkúrt.
  • Ráadásul a csillagrendszer valószínűleg már egyébként is túl öreg ahhoz, hogy jelenleg élet lehessen a bolygóin.
  • Legalább néhányon viszont lehetséges, hogy tényleg található még folyékony víz.

A TRAPPIST-1-en is kívül is van azonban élet – pontosabban éppen az a kérdés, hogy van-e, mindenesetre a tudósok máshol is keresik:

  • Megtalálták például az első olyan Naprendszeren kívüli (vagyis exo-) bolygót, amelynek bizonyítottan van légköre. A GJ1132b-n ugyanakkor a földihez hasonló élet biztosan nincsen, mert ahhoz túl forró.
  • Jóval életesélyesebbnek tűnik az LHS 1140 b, ami egy szuper-Föld, vagyis a mi Földünknél nagyobb, de a gázóriásoknál kisebb, jó eséllyel még kőzetbolygó.
  • Szintén ígéretesnek tűnik a Ross 128 b nevű kőzetbolygó.
  • A technológia fejlődésével amúgy is egyre gyakrabban sikerül exobolygókat találni, júniusban például a NASA rögtön 219 új példány létezésére talált bizonyítékot, amelyek közül 10 is Föld-szerű.
  • A rendszeresen frissített Lakható Exobolygó Katalógus szerint egyébként eddig 53 – konzervatívabb becslések szerint 13 – potenciálisan lakható exobolygót ismerünk. (Ezek közül 3-4 való a TRAPPIST-1 rendszerből.)
  • Persze nem feltétlenül kell a Naprendszeren túlra tekinteni, ha a Földön kívül keresünk életet. A NASA szerint a Szaturnusz Enceladus nevű holdján, és kisebb valószínűséggel ugyan, de a Jupiter körül keringő Európán is, a földihez hasonló élet szinte minden összetevője megtalálható. Lesz hová expedíciót szervezni.
  • A közvéleményt sokáig lázban tartó Tabby csillagáról viszont kiderült, hogy nem ufók miatt pislákol ilyen furán a fénye, a titokzatos jelenség magyarázata sokkal prózaibb.
  • Vannak persze, akik türelmetlenebbek a puszta nézelődésnél, és proaktívan, üzenetküldéssel próbálnak földönkívüli civilizációkra bukkanni. Ennek a megítélése meglehetősen vitatott, mások szerint nem olyan okos ötlet világegyetemmé kürtölni, hogy itt vagyunk.

3. Az élet, a világmindenség, meg minden

Time-lapse videó a Hubble űrtávcső által a 288P-ről 2016 szeptemberében készített képekből.
Time-lapse videó a Hubble űrtávcső által a 288P-ről 2016 szeptemberében készített képekből.
Fotó: NASA, ESA, J. DePasquale, Z. Levay (STScI

A lakható bolygók keresésén túl is számtalan izgalmas csillagászati felfedezést hozott 2017. Itt egy csokor a legérdekesebbekből:

4. Olvad, zöldül, pusztul

A Földre visszatérve, bolygónk legégetőbb problémája alighanem a klímaváltozás, amely teljes fordulatszámon pörgött idén:

Kapcsolódó

Trump miatt sül meg a világ?

Nem érti, miért hisztizik mindenki amiatt, hogy Trump kilépne a nemzetközi klímaegyezményből? Akkor most mindent a szájába rágunk.

5. A gépek térhódítása

A Földön se unatkoztak a kutatók, az utóbbi pár évhez hasonlóan 2017-ben is a mesterséges intelligencia kutatása volt az egyik legfelkapottabb terület. A gépek idén is újabb, korábban meghódíthatatlanul emberinek tartott képességeket sajátítottak el, és bár messze még az emberi szintű gépi intelligencia, folyamatosan szűkül az embernek fenntartott kiváltságok köre.

  • A tavalyi nagy győzelem után a Google leányvállalata, a DeepMind által fejlesztett AlphaGo a világ legjobb emberi gójátékosát is leiskolázta, ezzel olyan szintre jutott, hogy azzal a lendülettel vissza is vonultatták, mert kifogyott a kihívásokból.
  • Közben a program új változata, az AlphaGo Zero – ahogy a neve is jelzi – ugyanezt nulláról érte el, pusztán a játékszabályok ismeretéből kiindulva: három nap alatt eljutott odáig, hogy lealázta a hagyományos AlphaGót, 40 nap alatt pedig már 3 ezer évnyi gótudást halmozott fel csak azzal, hogy folyamatosan játszott saját maga ellen.
  • Ugyanezt játszotta el sakkban az AlphaZero, ennek a beüzemelése után mindössze négy órára volt szüksége ahhoz, hogy minden idők legnagyobb sakkmesterévé tanulja magát.
  • Újabb mérföldkövet ért el egy Libratus nevű MI, amikor pókerben is legyőzte az embert. A sakknál a gó azért volt nehezebb, mert sokkal intutívabb, a póker pedig azért újabb fontos lépcső, mert sok benne a tökéletlen információ: nem tudni, az ellenfélnek milyen kártyái vannak, így soha nem lehetnek teljesen képben, a többiek játékát is figyelni kell, és folyamatosan alkalmazkodni hozzá, miközben olyan kifejezetten emberi tényezőket is számításban kell vennie, mint a blöffölés.
  • Az OpenAI MI-je pedig a Dota 2 nevű online játékban mosta le az emberi ellenfelét.
  • Közben a Google MI-je már olyan emberien beszél, hogy gyakorlatilag lehetetlen szabad füllel megkülönböztetni a gép szavát az emberétől.
  • A tudományos izgalmak mellett az MI óriási üzlet is, nem csoda, hogy egyre intenzívebb háború folyik a mesterséges intelligenciát meghajtani képes speciális csipek gyártásáért.
Kapcsolódó

Elkezdődött a háború a csipgyártás jövőjéért

A mesterséges intelligencia nagy üzlet, aki él és mozog, hardvert akar hozzá gyártani, hogy meggazdagodjon a gépek forradalmán.

6. Diszlexia, ember-disznó hibrid, meg egy kis radioaktív sugárzás

02
Fotó: Salk Institute / Cell

Nemcsak a gépek fejlődnek rohamtempóban, az emberi egészség terén is fontos áttöréseket hozott 2017. A legnagyobb dobás kétségtelenül a CRISPR nevű forradalmi génszerkesztő módszer. Ez lehetővé teszi a kutatóknak a DNS célzott szerkesztését, minden eddiginél pontosabban és rugalmasabban – és idén újabb mérföldköveket értek el vele a kutatók:

  • Egy amerikai kutatócsoportnak a világon először sikerült kereszteznie az embert és a disznót. Az így létrehozott hibridet a szervátültetéseknél használhatják majd.
  • Kínai kutatók a világon először életképes emberi embriók génjeit szabták át, kijavítottak bennük pár genetikai mutációt.
  • Amerikában ugyanezt csak később és csak életképtelen embriókon végezték el, ez viszont azért volt jelentős lépés, mert először vágtak ki emberi embrióból betegségért felelős mutáns DNS-darabot.
  • Az AIDS megfékezésében is áttörést hozhat a módszer, egerek génjeiből már sikerült vele kivágni a HIV-vírust.
  • Már a CRISPR továbbfejlesztett változatával, az úgynevezett bázisszerkesztéssel is kísérleteznek, szeptemberben kínai kutatók emberi embriók DNS-ét módosították vele, hogy kiiktassanak egy örökletes betegséget.
  • Az év elején pörgött fel a CRISPR körül az évszázad biotechnológiai pere, az ítélet akár dollármilliárdokat is érő szabadalmak sorsáról döntött.

De a génszerkesztésen kívül se volt hiány fontos egészségügyi eredményekből:

Jutott néhány egészségügyi riadalom is az évre:

  • Szeptemberben derült ki, hogy a világ városi csapvizeinek 83 százalékát láthatatlan, mikroméretű műanyagdarabkák szennyezik. A Magyar Vízközmű Szövetség viszont gyorsan megnyugtatta a magyar olvasókat: a hazai vízkészletet a probléma nem érinti, mindenki nyugodtan ihatja a csapvizet.
  • Októberben több helyen is megnövekedett radioaktív sugárzást mértek Európa fölött. Mint kiderült, a nukleáris felhőt a ruténium nevű anyag 106-os izotópja alkotta, és egészségügyi kockázata nem volt. Azt már akkor lehetett tudni, hogy a felhő Oroszország vagy Kazahsztán felől érkezett, de a szivárgásért senki nem vállalt felelősséget. Először a Paks 2-t is építő Roszatom is tagadta, hogy az ő telephelyük lenne a forrás, de az érvelésükről kiderült, hogy valótlanságot tartalmaz. Ezután a cég vizsgálatot indított, amely arra jutott, hogy nem ők, hanem egy elégett műhold okozhatta a szennyezést. Biztosat azonban még ma sem tudunk.

Természetesen idén is végeztünk emberkísérleteket, persze szigorúan csak saját magunkon:

  • Körbejártuk, tényleg szebb-e hozzáadott cukor nélkül a világ, és mit mond erről a tudomány – aztán kipróbáltuk, milyen egy hónapig teljesen cukor nélkül élni.
  • Tisztáztuk, hogy akkor most gasztronómiai csodafegyver vagy halálos idegméreg-e a kínai éttermek réme, a nátrium-glutamát – aztán kipróbáltuk, milyen másfél hónapig só helyett is ezt szórni az mindennapi falatra.
Kapcsolódó

Egy hónapig cukor nélkül éltünk

Szenvedtünk, de aztán meglepő változásokat tapasztaltunk az ízlelésünkben, sőt a vérképünkben is. Részletes beszámoló a diétáról és arról, milyen volt megint cukrot enni utána.

7. Homeopátia és más áltudományok

A tudományosnak hangzó, de jobb esetben hatástalan, rosszabb esetben káros hókuszpókuszok elleni küzdelem általában meddő szélmalomharcnak tűnik – mígnem néha mégiscsak történik némi örvendetes előrelépés. Idén a homeopátia elleni nemzetközi kiállás hozott áttörést:

  • Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) szeptemberben kiadott állásfoglalása kimondta, hogy “soha nem jelent meg egyetlen valódi bizonyíték sem, ami igazolná a homeopátiás gyógymódok hatékonyságát”, ami végül is nem olyan meglepő, tekintve hogy az “alapelvei ellentmondanak a fizika és a kémia törvényeinek”.
  • Itthon felemás fogadtatása volt a lépésnek. A Semmelweis Egyetem például bejelentette, hogy nem indítják el többé a homeopátiáról szóló tantárgyukat.
  • A Magyar Gyógyszerészi Kamara szerint viszont hiába a határozott kiállás, amíg az uniós gyógyszerkönyv nem változik, addig a magyar hatóságok sincsenek abban a helyzetben, hogy betiltsák a homeopátiás szereket, így azok maradhatnak a gyógyszertárak polcain.
  • Márpedig amíg nem lesz jogszabályi változás, addig a Magyar Orvosi Kamara is legitimnek tekinti ezeket a készítményeket, bár “komoly szakmai-etikai mérlegelésre” biztatja az orvosokat.
  • Bár a homeopátia használni nem használ, ártani viszont nagyon is árthat, ha a betegek emiatt nem kezeltetik magukat rendesen. Ez történt azzal az olasz kisfiúval is, aki antibiotikum helyett kapott homeopátiás szereket, és mígnem végül belehalt a kétoldali középfülgyulladása szövődményeibe.
  • A homeopátia mára olyan ellentmondásos, hogy már a nem éppen az áltudományok elleni könyörtelen fellépéséről híres Oroszország tudományos akadémiája is kimondta, hogy áltudományról van szó. Itthon népszavazási kezdeményezés is indult a homeopátiás szerek gyógyszerként való reklámozása és forgalmazása ellen.
  • Miközben a saját közvélemény-kutatásunk szerint a magyar emberek majdnem fele hisz a homeopátiában, bár az alapelveikben csupán egy elenyésző kisebbség. Az ellentmondás a jelenség köré kiépült marketinggépezet sikeréről tanúskodik.

Más áltudományos frontokon is folyik a küzdelem:

8. Okos és fura állatok

Nemcsak az emberekről derült ki sok újdonság: idén is egész sor kutatás világított rá, hogy még mindig milyen keveset tudunk az állatokról.

9. Többé és kevésbé jelentős tudományos áttörések

  • Az orvosi Nobel-díjat Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young kapta a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus felfedezéséért.
  • A kémiai Nobelt Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson nyerte egy forradalmi molekuláris képalkotó eljárás kidolgozásáért.
  • A fizikai Nobel-díj idén a gravitációs hullámok felfedezéséért járt. Bár a munkában világszerte több mint ezer kutató vett részt, a díjat hagyományosan maximum három ember kaphatja meg, így a terület három úttörője: a német Rainer Weiss, illetve az amerikai Barry Barish és Kip Thorne vehette át.
  • Kiosztották az Ignobel-díjakat is, amelyeket szokás anti-Nobelként emlegetni, de a vicces vagy fura kutatásokért járó díj valójában maga is rangos elismeréssé nőtte ki magát. Idén a díjazottak többek között olyan kérdésekre keresték a tudományos választ, mint hogy folyékonyak vagy szilárdak-e a macskák; egy krokodil babusgatása hatással van-e a szerencsejátékra, vagy hogy gyógyítja-e a horkolást az ősi ausztrál hangszer, a didzseridu.

10. Minden, ami Musk

Nobel-díjat ugyan nem kapott, és valószínűleg soha nem is fog, de egy képzeletbeli közönségdíjat nyugodtan átadhatunk Elon Musknak, akinek 2017-ben is mozgalmas éve volt. (Még úgy is, ha a Teslával most nem foglalkozunk, mert az nem kapcsolódik szorosan a cikk témájához.)

  • Musk űrhajós cége, a SpaceX újból űrtörténelmet írt, amikor először vetettek be újra egy olyan rakétát, amely már egyszer megjárta a világűrt.
  • Elkészült a nehézsúlyú Falcon Heavy rakétájuk is, jövő januárban áll csatasorba.
  • Közben Musk már bejelentett egy még nagyobb rakétát – konkrétan egy Kurva Nagy Rakétát –, amely idővel az összes többit leváltja majd, és 2022-ben indulhat a Marsra – 2024-ben pedig már embert is vinne ugyanoda.
  • De nem csak az űrutazásba ásta bele magát Musk, hanem a földbe is: beindította a Boring Company nevű céget, amellyel föld alatti alagutakat épít a közlekedés megreformálására.
  • Ezekben az alagutakban járhatna a Hyperloop nevű szupervonat is – mert hogy Musk, miután pár éve közkinccsé tette az ötletet, idén úgy döntött, mégiscsak ő maga (is) valósítaná meg.
  • Egy másik új cége, a Neuralink összekötné az agyunkat a számítógépekkel. (Többek között a Facebook is belevágott idén egy hasonló projektbe.)
  • A Musk által alapított OpenAI közben a mesterséges intelligencia kutatásának egyik úttörőjévé vált. Az egyik fejlesztésük jól el is verte a Dota 2 nevű videojátékban az emberi bajnokot.
  • Még az is felröppent, hogy valójában Musk lehet Nakamoto Szatosi, a bitcoin titokzatos létrehozója, de ez azért nem valószínű.

11. Időkristály, medveállatka és más nyalánkságok

Válogatás az év további érdekes felfedezései közül:

Kapcsolódó

Megfejtették a medveállatka titkát

A szuperellenálló medveállatka azért él túl mindent, mert üvegszoborrá változik, ha baj van.

12. Az év legjei

Idén került elő a világ

Kapcsolódó

Index – Ezek voltak 2017 legviccesebb természetfotói – Galéria

Kercz Tibor baglyos fotója hozta el a fődíjat az év legviccesebb természetfotóit gyűjtő Comedy Wildlife Awardson, ahol minden évben nagyon erős a mezőny. Higyjék el, vicces természetfotót készíteni pont olyan nehéz, mint egy nagyon komolyat, ráadásul sokkal több szerencse kell hozzá. 

13. Ma is tanultam valamit – Top 10

A Ma is tanultam valamit alrovatunk legolvasottabb cikkeit már csak azért is tanulságos átnézni, mert ezekből látszik, önöket mi érdekli legjobban – a kábítószer, az alkohol és a pornó, többek között:

+1. Ezeket is olvassa el, ha jót akar!

Végül néhány nagyobb lélegzetvételű cikk, amelyek sehova nem fértek be, de a tudomány kedvelőinek jó szívvel ajánljuk őket:

Kapcsolódó

Ha zavar a múlt, írd át a fejedben!

Mindjárt itt az Emlékmás világa: a legmodernebb eszközökkel már a memória célzott manipulációja is lehetséges. Az új gyógyszerek és eszközök mentális zavarokat gyógyíthatnak, de emberfeletti intelligenciát is adhatnak. Gyorsan ki kéne találni, hogyan fogjuk őket használni.

Kapcsolódó

Kék Bálna, ugyan! Fontosabb, miért akar öngyilkos lenni egy gyerek

Magyarországot is megcsapta az orosz netes halálcsoportok szele. Rettegni és pánikolni nem érdemes, odafigyelni nagyon is.

  • Mi lesz a vallásainkkal, ha egyszer tényleg sikerül az embernél is intelligensebb gépeket létrehoznunk? Na és ha a számítógépbe költözve halhatatlanná válunk?
Kapcsolódó

Álmodik-e Isten elektronikus bárányokkal?

Mi lesz az egyházakkal, ha eljönnek az intelligens gépek? Lehet-e vallásos egy robot? Segíthet-e megtalálni Istent? Tényleg halhatatlanná válhatunk?

  • 70 év elteltével utánajártunk, hogyan is történt valójában a pilisi tömeggyilkosság, és miért kellett eltussolni.
Kapcsolódó

Pótnyomozás 70 év után: tömeggyilkosság a Pilisben

1947 augusztusában öt gyereket és két kirándulót mészároltak le, több száz rendőr kereste a gyilkost, mégsem ítéltek el senkit. Miért nem, mire használta a politika a tragédiát, és ki lehetett az igazi tettes? Megpróbáljuk kideríteni.

Kapcsolódó

Érezni tanulnak a mikrocsipek

Ha azt hiszi, hogy a gyereknevelés a bonyolult, próbáljon erkölcstanórát tartani egy gépi intelligenciának. A Kitchen Budapest fejlesztése kézzelfogható példákkal illusztrálja az AI-fejlesztés morális buktatóit.

Kapcsolódó

Túlélték, mégis meghaltak

A vihar utáni csend veszélyesebb, mint maga a vihar: a természeti katasztrófákba kevesebben halnak bele, mint a katasztrófák utóhatásaiba. De mire kell vigyázni ilyenkor?

  • Honnan tudhatjuk, hogy a világunk nem szimuláció? Tudhatjuk?
Kapcsolódó

Gondolkodom, tehát 42

Lehetséges, hogy a minket körülvevő világ csak egy szimuláció? Ha nem, hogyan cáfolhatjuk? Ha igen, felismerhetjük-e? És ki futtatja a szimulációt? Megannyi felzaklató kérdés, de sehol egy megnyugtató válasz.

Kapcsolódó

A legbonyolultabb dolog lesz, amit valaha ember épített

Az első fúziós erőmű megalkotásán dolgoznak világszerte mérnökök és fizikusok. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai nyakig benne vannak.